Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-28 / 227. szám

Vállalatok, gazdaságok várják okét Igen jelentős az a mun-. ka. amelyet magyar vízügyi mérnökök, kutatók végeznek külföldön; hazánkban is egyre nagyobb szükség van ilyen szakemberekre. A Du­nántúlon kevés helyen ké­peznek középszintű vízügyi szakembereket — Barcs azonban e néhány közé tar­tozik. Fontos feladata van az iskolának: a Dél-Dunátúl és Fejér megye egy részének ő adja vízügyi szakemberekből az utánpótlást. Ahogy az is­kolaigazgató. Horváth Fe­renc elmondta, a barcsi szakközépiskolában három évig tart az alapképzés (víz­építő és vízgazdálkodó), majd az új tanterv szerint — a negyedik osztályban — szakosodnak a tanulók. — Területi vagy település- vízépítő—vízgazdálkodó szakra mennek. Mindkettő­vel foglalkozunk, mert So­mogybán csak így tudjuk biztosítiani a szakemberután­pótlást. Korszerűbbek az ok­tatás feltételei is: fejlesztet­tük tanpályánkat (kétszáz­ötvenezer forintos költség­gel). Sokat segített a Délvi- ép is. Ugyancsak vállalati támogatással épül egy új la­boratomimrentiszer; ennek értéke meghaladja a három­millió lormtot. Eddig egy­millió forint segítséget kap­tunk. Az építési munkák döntő többséget a diákok vállalták. Az új létesítményben víz­minőség-vizsgalatokat, nyo­másmérést végeznek majd a tanulok, s lesz építotan- műiieiy is, így télen is vé­gezhetnek gyakorlatot. — A szakma elsősorban gyakorlatban sajátítható el. Milyen a kapcsolatuk a ter­melő üzemekkel ? — A diákok a gyakorlatok jelentős részét üzemeknél végzik. Ennek nagy előnye, hogy megismerkednek a mai technikával, látják azokat a technológiai folyamatokat, amelyeknek bemutatására itt, az iskolában nincs lehe­tőség. A vízügyi igazgatóság, a Délviep, a társulatok a képzés igazi gazdái, sok se­gítséget kapunk tőlük. Ezen­kívül középtávú együttmű­ködési szerződést is kötöt­tünk: az iskolának ez évente négyszázötvenezer forint tá­mogatást jelent. A pénzt a gyakorlati oktatás fejleszté­sére használjuk föl. A víz­Vízépítesi famunkák gyakorlása ügyi igazgatóság — szintén anyagi támogatassál — lehe­tőséget teremt arra is, hogy tanulóink megismerkedjenek az or-szág más részén levő jelentős vizügyi intézmé­nyekkel. — Milyenek a diákok to­vábbtanulási és elhelyezke­dési lehetőségei? — Iskolánkban széles körű a műszaki alapképzés, így a végzettek sok helyen foglal­koztathatók a bányaiparban, a geodéziai vállalatoknál, az útépítésnél vagy a mezőgaz­dasági nagyüzemekben. Most elsősorban az utóbbiak kötnek szerződést a fiata­lokkal, így bizonyos fokig több középszintű vízügyi szakembert keresnek az üzemek, mind ahányan vé­geznek. Több vízépítési mun­ka állami támogatást élvez, jók a kereseti lehetőségek. A hatékony képzésnek kö­szönhető, hogy egyre többen jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe is, annak ellenére, hogy a diploma megszerzése után sem kap­nak sokkal több fizetést. Az OVH minden évben fölmé­ri, hány tanuló helyezkedik el a szakmában; már két éve mi vezetünk: deákjaink nyolcvan százaléka a pályám marad. — Barcson a vízügyi szak- középiskola az egyetlen olyan intézmény, ahol a fia­talok érettségi vizsgát tehet­nek . . . — Valóban, mi érezzük leginkább a gimnáziumi osz­tályok hiányát, de nem tu­dunk minden továbbtanulni szándékozónak helyet adni. Már csak azért sem, mert több megyéből fogadjuk a tanulókat. Ambrus Ágnes Újdonságok fóruma Évről evre nagyobb vára­kozás . előzi meg és nagyobb érdeklődés is kisen a bá­bolnai napok rendezvényso­rozatát. Már a múlt héten nem egy üzemi vezetőtől hallottam: „Feltétlenül el­megyek, mart ez a fórum az, ahonnan szinte soha nem jön meg az ember üres kézzel." A magyarázat mindenek­előtt abban rejlik, hogy ezen a háromnapos rendez­vényen csak azoknak van lehetőségük a bemutatko­zásra, akik újat tudnak nyújtani, vagyis a látogatok itt új termékeket, új fajtá­kat, a gyakorlat számára ajánlott wj kutatási ered­ményeket ismerhetnek meg. Hogy különösen gazdag a kmalat a most hatodik al­kalommal megrendezett es szerdán kezdődő bábolnai napokon, azt a kiállítók minden korábbinál nag-yobb száma bizonyítja. A növény- termelési bemutatón száz- negyvenhat cég — közülük kilencven külföldi — vesz részt, és huszonkilenc válla­lat ad számot a hústermelés fejlesztésének tapasztalatai­ról, lehetőségeiről. Ha egy nemzetközi ren­dezvényre itták, a jellemzés: közvetlenül es szorosan kapcsolódik az időszerű fel­adatok végzéséhez, akkor a bábolnai napokra ez mesz- szemenöen vonatkozik. Az agrárágazat kiemelt feladata ebben a tervidőszakban a gabona- és a hústermelés növelése — energiatakaré­kos, hatékonyságot növelő eljárások alkalmazásával. Ezt a célt igyekszik előse­gíteni mindaz, amit itt megismerhetnek az érdek­lődők. Hagyomány az is, hogy e rendezvényhez kapcsolódva az Agrártudományi Egye­sület az ágazat számára legfontosabb témáról szer­vez vitaülést. Nem vélet­mai kommentárunk len, hogy az idén a Gépesí­tési, a Növénytermesztési, a Növényvédelmi és a Talaj­tani Társaság a búza és a kukorica trágyázásáról tart országos tanácskozást 29-én. Az érdeklődök elsősorban itt ismerhetik meg azokat a legújabb kutatási eredmé­nyeket, amelyek a gabona­program megvalósítását, az export feladatok teljesítését segítik elő. Szó lesz itt a tápanyag ellátás korszerűsí­tését szolgáló új elméleti és gyakorlati módszerekről, a célt legjobban szolgáló nö­vény táplálásról, a termés­hozamot és a termésbizton­ságot nagymértékben foko­zó irányított növénynevelés­ről — egyszóval minden olyan részterületről, amely valamilyen módon az ága­zat és a népgazdaság fontot céljának elérését segíti. Az új módszerek, techno­lógiák nem nélkülözhetik a fölkészült embereket. A rendezvényhez kapcsolódóan a megtisztelő szakma meste­re cím elnyeréséért ezért is versenyeznek most negyedik alkalommal az IKR-rendszer területi szántóv ersenyéinek győztesei. És ezért kapcso­lódik a bábolnai napokhoz a női agrár szakemberek or­szágos találkozója. A heten, szeptember 29-t és október elseje között, so­kan indulnak megyénkből is az újdonságok fórumára. Jó néhány üzemből nemcsak a vezetők, az ágazati irányí­tók igyekeznek friss isme­reteket szerezni, hanem úgy szervezik, hogy a feladato­kat közvetlenül elvégző dolgozók is személyes ta­pasztalatokat szerezhesse­nek az újdonságokról. Mert a „több szem többet lát“ elve itt is igaz. És nincs fontosabb üzemi érdek, mint az, hogy az új ismeretek minél nagyobb hányada vál­jon mindennapi gyakorlat- *«- T. M Küzdelmek vásárlók nélkül fipii! az új laboratórium Pannoncoop ifjúsági találkozó Siófokon „Hatholdas rózsakert” jövőbe mutató kísérlet Az ország minden részé­ből jött \ szakemberek cso­portjával jártam a minap a gyümölcsbetakarítási csúcs napjait élő Siófoki Állami Gazdaságban. A noteszt ere­deti szándékom ellenére vet’ tem elő, a rövid üzemláto­gatás alatt ugyanis több le­jegyzésre érdemes újdonság­ról is szó esett. A mült héten még para­dicsom- és uborkahegyekkel volt tele a gazdaság kon­zervüzeme. Szovjet exportra készült 2ü00 tonna vegyes savanyúság. Hétfőn már al- tna p üregy a r tássa 1 folytató­dott a munka. A más módon értekesíthetetlen, gyengébb minőségű gyümölcsből mint­egy 20 vagonnyi püré és sűrítmény készül majd a következő napokban, - java­részt exportra. NDK meg­rendelésre 50 vagon gyü­mölcsvelőt szállítottak, emellett 400 tonnányi mago­zott meggyet is gyártottak. Időközben, megérkezett a svájci magológép párja. így jövőre már kétszer ennyit állítanak elő ebből a kere­sett termékből. A gazdaság feldolgozó ágazatában idén csaknem 10 ezer tonnányi élelmiszeripari termék ké­szül. Már áll azonban az a várhatóan tavaszra átadásra kerülő 2500 négyzetméteres „konzervcsarnok”, melynek termelésével az ötéves terv végéig a mostaninak másfél- szeresére nő az árukibocsá­tás. Itt készül majd többek között — immár hazai cso­magolóanyagok fölhaszná­lásával — a közkedvelté lett, ára a boltokban mosta­nában alig található tasakos Sió ivóié. A konzervipariakkal egy ütt a gazdaság termekéi­nek mar csaknem 70 száza­léka kerül exportra. Nyers gyümölcsüknek 40 százaléka talál vevőre külföldi piaco­kon. Őszibarackból például 1200 tonnányit exportáltak. Itt a legnagyobb vásárló ‘az NDK volt, de jutott a sió­foki barackból a becsi üz­letekbe is. Most épp cseh­szlovák exportra szedik az almát. A jó hírű magyar gyümölcsnek bizony ma már a szocialista országokban is versenyeznie kell, s egyre rugalmasabb piaci munkát kíván a termés elhelyezése is. A fő gond •— mint el­mondták — mégsem ez. Sokkal inkább a szállítási határidők betartása. Kevés a rendelkezésre álló vagon, torlódnak a szállítmányok, s ez a minőségromlás kocká­zata mellett, egyes, a határ­idők pontos tartásához szo­kott partnerek elvesztését is okozhatja. Az egyik vendeg kérdése nyomán egy, a gazdaságban folyó jövő De mutató kísér­letről is hallhattunk. Űj eljárás az úgynevezett szer- maradvany nélküli gyü­mölcstermesztés. Idén 50 vagonnyi gyümölcsöt termel­tek vegyszerek alkalmazása nélkül, s ugvan az 50 száza­lékos felárat ígérő NSZK- bel-i megiendeiő gazdasági nehézségei miatt az üzlet le­bonyolítása korántsem volt gond nélküli, biztosra ve­hető, hogy a környezetvéde­lem sűrűsödő gondjai miatt ez lesz a holnap módszere. Az új technológiák kidolgo­zására az Agroinvest az óesai Vörös Oktober Tsz. a Kertforg KFT, a svofoks No' vember T. Isz, valamint M állami gazdaság közremóko­ri e.se vei gazdasági társulás is alakult. Komoly szakmai leckét jelent a kellően el­lenálló fajták megtalálása, vagy például a „rotáció” ki­alakítása. Szakmai részletek nélkül is egyértelmű: az új módszer számtalan előnnyel jár, ugyanakkor a korábbi­nál több gondosságot, maga­sabb fokú szaktudást igé­nyel. Lehet, hogy pár év múlva a szermaradvány nél­küli technológia lesz a piac- képesség feltétele? Máshol talán minden más előtt büszkélkedtek volna vele; itt — a gazdaság köz­pontjával szemben — csak véletlenül fedeztük föl. Le­nyűgözően szép faragott szé_ kely kapu- mögött futballpá- lyányi területen, különféle alakzatokban kialakított íöldsávokat boronáit egy kistraktor. Kiderült: rózsá­kért készül. A gazdaság fa­iskolájában kínait 170 fajta rózsatő közül 140-et mutat­nak majd be itt a leendő vásárlóknak. A kitűnő ötlet nyomán formálódó kert alig­hanem a környék egyik ide­genforgalmi szempontból sem közömbös látványossá­ga lesz. Az igazgatónak búcsúznia kellett, mivel perceken be­lül egy brazil üzletemberek­ből álló csoport érkezését várták. A messziről jött vendégek egy. az Agrober által kifejlesztett, a siófoki gazdaságban alkalmazott öntözési rendszerre voltak kíváncsiak, nem titkolva vásárlási szándékukat. B. F. Akár füröcthetett volna az a mintegy háromszázöt- ven fiatal a kellemes, nyá­rias időben, aki a Dunántúl nyolc élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalatát képviselte szombaton és' vasárnap Sió­fokon. A Balaton déli part­jának fővárosa adott ott­hont ugyanis a tizedik al­kalommal megrendezett Pannoncoop ifjúsági talál­kozónak. Megyénk első íz- ' ben lehetett házigazda. Szombaton délben az ün­nepélyes megnyitón dr. Bor Lajosné, a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyi áru-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója köszön­tötte a vendégeket, majd Ott József, a találkozó fő­rendezője ismertette a két nap programjai a gondosan elkészített forgatókönyv alapján. Ezt követőem fölgyorsul­tak az események. Párhuza­mosan kezdődtek a szállo­dasor több intézményére ki­terjedő szakmai és sportver­senyek. A politikai, szakmai és pénztárosversenyen kívül láttuk a díszkosárkészítők, a tekézők, a lövészek és az asztaliteniszezók vetélkedé­sét is- Somogy tavaly nem szerepelt a legjobbak kö­zött, er the te hát, hogy a ha­zai palya előnyét kihasznál­va szerettek volna jó ered­ményt elérni. A szakmai verseny után úgy látszott, hogy nem hiá­bavaló ez a derűlátás, hi­szen megyénk valamennyi csapatot maga mögé utasí­tott. Szemmel nehezen volt követhető a pénztárosok ve­télkedése. A versenyzők bo­szorkányos gyorsasággal ütötték be az előzőleg álta­luk üzembe helyezett Ancer típusú pénztárgépbe a kü­lönböző árucikkek árát. Szintén látványos prog­ram volt a díszkosárkészítés. A rendelkezésre álló ötven perc alatt körülbelül 1400 forintos készletből kellett ízléses névnapi ajándékko­sarait készíteni. A zsűri íz­lésének leginkább a győri Farkas Zsuzsanna remeke tetszett. Ö elmondotta, igye­kezett megfelelni a díszko- sárkészítés valamennyi kö­vetelményének. A jó kosár mindenekelőtt stabil és esz­tétikai szem-pontból sem hagyhat maga után kívánni­valóit. Nem árt, ha a ver­senyző tudja, hogy megyén­ként más-más a készítési stílus. Heves csatákat hoztak a pingpongmérkőzesek. Csak hajszállal szorult a második helyre Krausz János, a SÉV 423. sz. boltjának el­adója. Nem volt több sze­rencséjük a lövészeknek sem, hiszen egyetlen kör hiány­zott csak az első hely meg­szerzéséhez. Ahogy beérkeztek a kü­lönböző versenyek eredmé­nyei, úgy nőtt az izgalom. Rövid időre tőzsdei hangu­lat keletkezett a Motel ét­terem nagytermében. Az összetett versenyben végül azonos pontszammal, jobb hetyeaesewel, a tawniyi győztes, Győr nyert m neme öéglátő somogyiak előtt. Az eredményhirdetés »tán Gelencsér Sándor, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának helyettes vezetője gratulált a győzteseknek, majd Bogó József, a megy« KlSZ-bizottság titkára mon­dott zárszót. Este a régi nJ6szé • hutásról való átállás kö­vetkeztében egy oraval meghosszabbodott az ismer­kedési est. Így sem voit ajánlatos tói későn nyuga­lomra térni, mert vasárnap hajókirándulás szerepelt a programban. A Füred kata­marán talán utoljára futott ki ebben az évben azokkal a fiatalokkal a fedélzetén, akik tegnap már a pultok mellett várták a vásárlókat. y. i. SOMOGYI] NÉPLAP Iliiigp szakemberek Barcsról

Next

/
Thumbnails
Contents