Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-23 / 223. szám

A bánatos elmosolyodott Kattogott a fényképezőgép, teltek a jegyzetlapok egy éve a »égésén búcsúban. Nem így mr. idén! Hétköznapi bú­csút örökített meg a kame­ra, a tollvégre sem akadt olyan igazi történet. Akkor népművészek, iparosok kí­nálták a portékájukat, kül­földi zenekar adott szabad­téri koncertet, ma viszont egyetlen fazekas jött a! ba­ráti unszolásra, és a műve­lődési háa is csak a mozi kedvéért nyitott ki. pedig tavaűy még kiállítást is rendeztek benne. Bánatos búcsúf iával köszöntünk el az ünnepi forgatagtól. Ogy mondják errefelé, azért, mert még vezetője sincs a művelődési háznak, aki kéz­be fogta volna a dolgokat... Igaz-e a mendemonda? A aegasdá művelődési ház tizenhét évvel ezelőtt épölt. Evekig nem találtak hozná vezetőt, pontosabban éven­te váltottak egymást az igazgatók, míg végül ftía Gyula ezernél yétoen „stáb*1 emberC kaptak. A naegye klubmozjgalmának lelkes ve- zetője-eegáböje azonban egy szép napon, felmondott. Is­mét évente váltogatták egy­mást a népművelők. Ormai István 1978-ban lett a mű­velődési ház vezetője, akkor, amikor létrehozlak az alsó­fokú oktatási és közművel ó- desi intézményt, melynek mai hivatalos neve általános művelődési központ. Lénye­ge, hogy az óvoda, az iskola és a művelődési ház közÖ6 irányítás alá került A veze­tő Horváth Jánosné, aki egyébként az általános is­kola igazgatója volt Helyet­tesei közül Bárdost Laszló- né lett a művelődés közvet­len irányítója, egyben Or­mai István főnöke. A tor- tenet folytatását mondja el ő. — Ormai István akkor kezdte meg főiskolai tanul­mányait, amikor hozzánk került, s akkor ment el, amikor megkapta a diplo­máját. Nem akartuk elen­gedni. Az volt a vélemé­nyünk: ha valaki itt tanul, akkor dolgozzon is itt leg­alább annyi ideig, ameddig iskoláiba járt... Ormai István mégis el­ment. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központ munkatársa lett, ahol egy év alatt számos eredményt ért el. (Segesden se™ kifo­gásolták a munkáját ma is lelkesen segíti őket.) Tá­vozása után meghirdették a megüresedett állást; jelent­keztek is sokan. A válasz­tás egy egykori segesdi fia­talemberre esett, aki Ka­posvárról akart hazatérni a falujába. Az új népművelő, akinek ugyan efféle képzettsége nem volt, nagy lendülettel kez­dett dolgozni, s ehhez sok segítséget kapott. Rövid idő alatt hét műsoros, kilenc is­meretterjesztő előadást, há­rom kiállítást és hat bált szervezett, amelyeken több mint négyezren vetitek részt. Fél év alatt! Mégis elment. Mondják, családi összeüt­közésekhez vezetett az, hogy estéit a művelődési házban töltötte. Április 30-a óta nincs népművelője Segeső­nek. — Ezért vtttünk haza bá­natos búcsúfiát? — kerdez-- tem az igazgatónőt. — Nem, nem — tiltako­zott H or vácimé. De a ma­gyarázatot helyettese adta meg: — Tizenkét levelet küld­tünk el a fazekasoknak meg a népi iparművészetteL fog­lalkozóknak. Tavaly sikerük volt, gondoltuk, idén is el­jönnek. Egy válaszolt csak a levelünkre azzal, hogy kül­földre megy ... — Más sem történt? — okadekoskod'tam. — Megtartottuk a sport- versenyeket. — A művelődési ház zár­va tartott. — Ó, igen. Meghívtuk a berzencei népi együttest, amely kétórás műsort ígért, de fellépésüket le kellett mondanunk, ment nem tud­tuk vallatni utazási költsé­geiket. — Az esti bál nem fedea­te voäma a kiadásokat? — Bizony talanra nem épít­hetünk. Bánatos maradt a búcsú - fia. De hogy a címhez mel­ton valami történjék vele, ahhoz tovább hallgattuk a két vehetőt­— Igaz, hogy hiányzik egy népművelő a művelődési házból. Hiába hirdettünk, so­ha senki nem kérte a felvé­telét. Kényszermegoldásként csekély tiszteletdíjjal Szita Patt, a termelőszövetkezet fiatal szerelőjét, a területi KISZ-aiapszerveaet titkárát kértük fel, hogy brttosátsa. a nyitvatartásit... Szita Pali derekasan helyt­állt. Közreműködésével to­vábbira is él az ifjúsági klub, tartalmas programokkal dol­goznak a szakkörök. A ve­zetők. ka állításokat szervez­nek, a falu összefogásával előadásokat hirdetnek. A képzőművészeti világihétre például a modern művésze­tekről nyitottak tárlatot, Durgó Tibor segítségével diaműsort néztek meg a nagyatádi telepről, várják a helybeli ásatások vezetőjét, aki az idei eredményekről szed majd; s elkészítették az éves programot is. Lehet, hogy nincs is szükség nép­művelőre? — Dehogynem: mindem képpen keli. És nem ideig­lenesen. Nagy Jenő Az en világom Megújuló sorozat Oj címmel, és az ehhez tartozóan módosult tarta­lommá*! jelentkezik a jövő­ben a közkedvelt, elsősor­ban a tizenévesekhez szóló én és a világ könyvsorozat. A Móra Kiadó Kozmosz­könyvek szerkesztoségenek gondozásában megjelenő könyvfüzér új témák sorá­val igyekszik közelebb hoz­ni napjaink történelmét, ese­ményeinek hatterét olvasói­hoz, ezért is lett az új cím: Az én világom. A napokban az üzletekbe jutott első könyvek ig szé­les rétegeket érintő kérdé­seket elemeznek. Pálfy Jó' zsef a szerzője a Fegyver minden mennyiségben cí­mű átfogó munkának, amely a világ fegyvergyártásáról és a fegyverkereskedelemről szól. Tárgyak a társadalomban címmel járja körül válasz­tott témáját Hernádi -Mik- lós. Filozófiai, szociológiai kutatások, kiváló tudósok művei alapján gondolja-írja tovább közérthetően, érdeke­sen, mát is jelentenek szá­munkra tárgyaink, miért ra­gaszkodunk egy-egy szivünk­höz nőtt darahhoz, és miért válunk meg könnyűszíwel egy másiktől. A sorozatban az idén még három kötet lát napvilágot. Hermann István Az érte­lemig és tovább! című köny­vének alapjául a szerzőnek azok a színes eszmefuttatá­sai szolgáinak, amelyek egy népszerű rádiósorozatban hangzottak et Már a következő esztendő könyvújdonsága lesz egye­bek között Zolnay László ta­nulmánya, a Fény és árnyék a középkori Magyarorszá­gon; Bicskei Gábornak az amatőr színjátszásról; a je­les futurológusnak, Gor- bovszkijnak az ezredfordu­lóról és az azt követő kor­szakról írt munkája. Kodály­kiállítás Párizsban A Georges Pompidou kul­turális centrum modern épü­letében kedden' este nyitotta meg dr. Bényi József párizsi magyar nagykövet és René Fület, a ku Itu rk özpoot könyvtárának igazgatója a Kodály Zoltán emlékére rendezett kiállítást. A kiállítás korabeli fény­képfelvételekkel és azokat magyai'ázó szövegekkel szemléltetően mutatja be Kodály Zoltán életének, ze­neszerzői és zenepedagógiai tevékenységének főbb állo­másait. SzÖtlf tanulnak. Nemcsak h**tt. régen használt tárgyak gyűjteménye a falumúzeum. Szabad idejükben gyerekek jönnek a régi falak közé és szakavatott se­gítő felügyelete mellett szőni tanulnak Nemzettudat, honismeret A szocialista nemzeti önis­meretet, az önbecsülést épí­tő-erősítő folyamatokról be­szél gettünk. dr. Molnár Bé­lával, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­rával. — > — Egyre több tény ma­tatja közvéleményünk, növekvő történelmi ér­deklődését. Mivel magya­rázható ez? — Ez a növekvő társadal­mi érdeklődés nagyon örven­detes jelenség. Még akkor is, ha helyenként túlzások, "tor­zulások is mutatkoznak. Is­meretes; hogy a népihagyo­mány vagy a köztudat leg­változatosabban talán a tör­ténelmi eseményeket őrzi. Például ahogy a korona ha­zaérkezését fogadta népünk, az Dem az ékszernek szólt, sótokat inkább államiságunk jelképének. Milliók kisérik figyelemmel a televízió tör­ténelmi tárgyú műsorait, soha nem látott népszerű­ségnek örvend a történelmi ég memoárirodalom. — Mindezt jól érzéken a politika, a történett -ado­mány és mindjobban fel­ismeri az ismeretterjesz­tés is.» — Az okokat elemezve közvéleményünk erősödő történelmi érdeklődésében a közelgő ezredforduló vonz­erején túlmenően egyéb té­nyezők is közrejátszanak. Elsősorban nemzeti fejlődé­sünk olyan sajátosságait em-> litem, mint a tokozott poé­tikai érzékenység, a társa­dalma, politikai nyíltság. Az Anélkül, hogy részleteseb­ben foglalkoznék a szemé­lyiség fogalmával, csupán megemlítem: a személyiség az egyes ember, gyermek lelki életének sajátos egésze, külön egység, mely minden gyermeket egy kicsit mássa tesz, mint hasonló korú tár­sai. Ebben a nagyon bonyo­lult, összetett egységben azonban vannak krmelke- dően fontos „szférák”, lelki tulajdonságok, mint a testi alkat, az idegrendszer, a vérmérséklet, a gondolko­dás, az ismeretrendszer, a világnézet, a jellem, az ér­deklődés, a képességek, hogy csak a legfőbbeket soroljuk fel. Ezek azért fontosak, mert a gyermek, az ifjú cse­lekvéseit, viselkedését meg­határozzák, ezekben dön­tőek. Vegyük a gyermek testi fejlettséget; a „túl aprócs­ka” vagy a „túl dundi” gyermekekben sokszor ki­alakulhat bizonyos kisebb­rendűségi érzés a tényleges vagy vélt sérelmek miatt. Ugyanis a túl hosszúra nőtt gyermek gondja is sajnos. Áz idegrendszeri fejlettség is sokkal fontosabb, mint gondoljuk, mert például több gyermek nem azért nem tanul jobban, nem vé­gez el gyorsabban egy mun­kát, mert nem akar. Hanem mert nem képes rá. Lassú az ingeríelfogó képessége, a •külső világból érkező hatá­sokat késve veszi észre, s nem tud rajuk gyorsan vá­laszolni. Akar ugyan figyel­ni, de hamar elfárad köz­ben, s kikapcsol az órán vagy az otthoni tanulás köZ 7 ben. Az érzelmi világ megisme­rése szintén alapvető és na­gyon sokrétű feladatunk: tudnunk kell, hogy milyen vágyai, törekvései vannak, kiaalkultak-e nála nemes szenvedélyek (hivatásszere­tet, tudásvágy), mennyire hangulatember, aki rabja hangulatának, hogy bal láb­bal keit fel, vagy vidáman. A temperamentum, a vér- mérséklet nagyon alapvető személyiségvonás: az, hogy a gyermek érzelmei lassan vagy gyorsan alakulnak ki, mennyire tartósak, és cse­lekvéseikben mutatkoznak meg, vagy csak beszédük­ből, a tettek emberei vagy „szájhősök”. S a gondolkodás fejlettsége, az intelligencia, az, hogy ismereteit miként tudja felhasználni, ugyan­csak fontos tényező. Ismerős az a típus, melyet úgy jel- lemzünk: „lexikon-művelt­ségű”. Nagyon sokat tud, csak nem kepes ezt felhasz­nálni. Milyen a gyermekünk ezen a térén? A jellem vo­násai is közismertek, mint a becsületesség, az igazságsze­retet, az őszinteség, a szoli­daritás és a többi. Ezek mi­lyen mértékben alakultak ki nála? Néhány gondolatot a meg­ismerés mikéntjéről. Legfon­tosabb a gyerek megközelíté­sében a bizalom, az őszinte­ség kialakulása, hogy lássa meg a szülő segíteni akará­sát, törődését, és ennek meg­felelően fogadja el és igé­nyelje a szülői érdeklődést. A bizalom kialakítása köl­csönös legyen, feltételezze a gyermeki gondok, problémák feltárását ugyanúgy, mint a komoly családi gondok, ter­vek megbeszélését. Itt vala­mit hadd jegyezzünk meg: mindig komolyan kell ven­nünk los es nagy gyerme­A gyermeki személyiség megismerése keink problémáit, még ha nekünk nem látszanak is jelentősnek, mert „nekik je­lentősek”, őket igenis fog­lalkoztatják ezek az apró- cseprő ügyek. Találni kell időt a beszélgetésekre, a gyermeki tevékenység meg­ismerésére. De nemcsak a tanulással kapcsolatos pro­duktumok (lecke, rajz, kézi­munka stb.) megnézésére, hanem a nem kötelező terü­letekre is (hobbi, gyűjtés, barkácsolás). A minél több közös élmény biztosítása — mozi, színház, tévé, kirán­dulás, olvasás — és az eze­ket követő beszélgetések so­kat megmutathatnak a gyer­mekek egyéniségéből, erköl­csi-világnézeti, műveszi fej­lettsegéből. A bevezetett öt­napos iskolai rend erre most gazdag időt biztosít a szülők­nek; éljenek vele. Állandóan végzett tájéko­zódás, megfigyelés, beszélge­tés és a gyermek őszinte se­gítsége együttesen teheti eredményesebbé személyi­ségmegismerő munkánkat, és az erre támaszkodó fejlesz­tést, a hatékony nevelést. I)r. Szelendi Gábor okok sorában kell említéni, népünk növekvő műveltségi színvonalát, egyre táguló szellemi befogadoképessegét. A történelmi ismeretek az új, szocialista nemzeti öntu­dat alkotórészei, formálói is. Régmúltunk és közelmúl­tunk tudományos alapokon nyugvó feltárása a szocialis­ta szellemi honfoglalás egyik nélkülözhetetlen esz­mei fegyverténye. — Nagyon fontos tudni, bogy ez az érdeklődés nem efvont, öncélú historizálás, nem a jelemtől vak) elfordu­lás. A múlt arra ad választ: milyen a történelemben gyö­kerező poétikai, gazdasági, kulturális pozíciókkal és ta­pasztalatokkal rendelke­zünk, vagyis hogyan jutót- tűnik' a jelenig. — Történelmi célunk, a fejtett szocializmus megva­lósítása sokkai nehezebb volna múltunk; teljesebb is­merete nélkül. Hazánk' ma a közelmúlt iránt a leg­nagyobb az érdeklődés. Ez érthető, hisz történelmünk legújabb kori szakasza köz­vetlenül kapcsolódik a má­hoz. És még valamit: közel­in atom k jő és rossz értelem­ben. egyaránt mély nyomo­kat hagyott az emberek él­mény vi laga ban, tudatában, A gazdagodó szocialista nemzeti öntudat a torzulá­sokat, értékzavarokat is ren­dezi. Azt a kort éljük, ami­kor a hagyományozó nem­zedékek minden tekintetben tisztázni akarják a hagyaté­kot. És az örökösök igényt is tartanak erre. — A nemzeti önisme­ret szocialista társadalmi céljaink megvalósításá­nak fontos forrása. A népfrontmozgalom a ma­ga eszközeivel miként se­gítheti gyarapodását? — A népfrontmozgalom számára a nemzeti önisme­ret, önbecsülés és öntudat, valamint a történelmi mű­veltség gyarapítása lényegi kérdés; nem rész- vagy k ampá nyf eladat. — Legjobban azzai segíti az önismeretet, hogy mind több állampolgárt segít az aktív közéleti cselekvéshez. Minden felnőtt állampolgár­nak van valamilyen szintű nemzettudata, de a közélet, a több ismeret magasabb szintű, teljesebb nemzettu­datot tesz lehetővé. — *A népfront mozga lom másik eszköze a széles körű tájékoztatás. A népfrontmoz­galom által szervezett fo­lyamatot nemzeti párbeszéd ösztönzést és teret ad törté­nelmi tudatunk építéséhez. A különböző érdekeket üt­köztető, szembesítő, egyez­tető népfrontviták a szó iga­zi értelmében .cselekvésre, serkentenek. — Milyen sajátos fel­adatok hárulnák a társa­dalmunk széles rétegeit átfogó honismereti moz­galomra? — örülök ennek a kérdés­nek. így lehetősegem nyílik asrra, hogy ezúton is kifejez­zem a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elismeré­sét a honismereti mozgalom több tízezer lelkes aktivistá­jának valóban magas szín­vonalú munkájáért a fővá­rosban és valamennyi me­gyében. A honismereti moz­galom a népfrontmozgalom­nak az a sajátos munkate­rülete, amely közvetlenül szolgálja a nemzeti önisme­ret erősítését. Feladatai igen sokfélék, szerteágazóak. A krónikaiirástól egészen a hely- és üzemtörténetig ma­gába foglalja gazdasagunk, társadalmi mozgalmaink, kultúránk, szakmáink, egészségügyünk, honvédel­münk, nyelvünk, zenenk süt. történetét. — A jövőben még követ­kezetesebben kívánjuk foly­tatni a honismereti munkák Erősítjük mozgalmi jellegét, új erőkre, elsősorban a fia­talokra számítunk. Mind- annyiunk fontos feladata, hogy múltunk e feltárt, érté­keit gyorsabban és hatáso­sabban tegyük közkinccsé. — Az utóbbi fél évszá­zad nemzeti történetének fontos vonulata a nep- frontmozgalom története. Foglalkoznak-e tudomá­nyos feldolgozással? — Elhatároztuk, hogy kö­zelmúltunk teljesebb feltá­rása érdekében kezdemé­nyezzük a népfrontmozga­lom történetének megírását. Természetesen tudjuk, hogy ez végső soron a történet­tudomány feladata- Ma azt tűztük magunk elé, hogy összegyűjtünk minden doku­mentumot, tárgyi emléket, mindent, ami a mozgalom történetének része. A mun­ka megkezdődött. Nagy ér­tékű segítséget kapunk az illetékes állami szervek mel­lett a történészektől, levél­táraktól. Az alapvető törté­neti dokumentumok gyűjté­sét a megyék szervezik. Va­lójában persze nem most kezdődött ez a munka; több megyében már tudományos értékű dokumentumkötetek, tanulmányok láttak napvilá­got A tudományos összegzés része a nepfrontmozgaiom dokumentumait közreadó kétkötetes kiadvány is. — A nyolcvanas évek «te­jétől intenzívebbé, szerve­zettebbé vált ez a munka. Nélkülözhetetlen volt ehhez a magyar párttörténet átfogó feldolgozása, hiszen a nep- frontmozgalmat a munkás- osztály élő, eleven szövetsé­gi politikájának köszönhető­en a párt hívta életre. A magyar népfrontmozgalom fél évszázados jubileumát 1986—87-ben köszöntjük. Az évfordulóra úgy készülünk, hogy a történelmi számvetés erősítse, gazdagítsa szocialis­ta nemzeti önismeretünket, öntudatunkat. A. L.

Next

/
Thumbnails
Contents