Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-22 / 222. szám

Üdülés utóidényben Mii kezdhetnénk egy uto- nlenyi szakszervezeti beuta­lóval, bizonyosan csak unat­koznánk — így vélekednek még ma is sokan, akik csak nyáron tudták elképzelni az üdülést. Abban, hogy ez így alakult, szerepet játszik az információhiány is. Sokak előtt nem ismert, hogy az őszi hónapokban is igen vál­tozatos és többféle üdülésre nyílik mód. Szeptembertől, december végéig még 100 ez­ren üdülhetnek szakszerve­zeti kedvezményes beutaló­val, és egyre több az egész éven át nyitva tartó vállala­ti üdülő. . A SZOT-beutaltak között a féléves apróságoktól a nyugdíjasokig valamennyi korosztály megtalálható, mi­vel minden második üdülő­ben egész éven át fogadják a vendégeket. Az sem eléggé ismert, hogy a duna-kanyari és a balatoni üdülőkben az ein­es utóidényben úgynevezett , bontható” jegyek is vannak forgalomban. Ha valakinek már nincs két hét szabadsa­ga, a jegyek kel személynek egy-egy hét re is oda adha­tok. Amennyiben szükség van rá, az aiapszervezet az ágazati szakszervezeti köz­ponthoz is fordulhat, s ki­cserélhet beutalókat „bont- nató” jegyekre. Kevésbe közismert, hogy 30 üdülőben egesz. éven át lehet a családdal üdülni. Az ilyen beutalókat a szülök a nem iskolás kurú gyer­mekeikkel es a nagyszülők az unokákkal egyaránt igénybe vehetik. Az eves családos beutalás a főszezo­nt üdülést jól kiegészíti. Ilyenkor gyermek nélkül is fogadjak a házaspárokat vagy az égj edülallokat. A családos beutaláson és a kéthetes belföldi üdülé­sen kívül ősszel többen el­tilthatnak a gyógyüdülőkbe és a szanatóriumokba- A gyógyüdülők Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Gyulán, Halatonfüreden, Hévízen es Bükén működnek, a szana­tóriumok pedig Parádfiir­dőn, Balatunfüreden és Hé­vízen. Külföldre érvény«* beuta­lást is lehet kapni az utó­szezonban. Kedvezmenyesek a 6 napos ha.io-udülesek a Duna also es felső szaka­szán; -lugoszlaviaban, Cseh­szlovákiában es Ausztriá­ban- Ezekre az utakra négy­ezren juthatnak el. Mintegy másfel ezren utazhatnak a Tátrába, ezenkívül Ml napos muszkvai, valamint 3 varost érintő 15 napos szuvjelunió- beli üdülésre is lehet jelent­kezni. A szakmunkástanulók 3 hetes gyogyüdültetése a zempléni fenyvesek között fekvő Ujhutáh van Az álta­lános iskolások 23 napos gyógy-, valamint négyhetes szanatóriumi beutalójegyet ka phatnak. Egyre több alapszervezet anyagilag is hozzájárul az alacsony keresetű nyugdí­jasok beutalásához. Olyanról is van tudomásunk — és követendő példának tartjuk —, hogy a vállalati autóbusz a nyugdíjasokat az üdülőbe szállítja és értük is megy. Az utószezonban mindig jóval gazdagabb es színe­sebb a kulturális, valamint a sportprogram, mint nyá­ron. Egyes üdülőhelyekről idegenvezetővel a szomszé­dos országokba is lehet ki­rándulni. autóbusszal Sop­ronból, Bükről Pozsonyba, Lillafüredről Kassara, Haj­dúszoboszlóról Nagyvárad­ra, Gyuláról Aradra, Temes­várra, valamint Nagyszalon­tára. Ezért érdemes elvinni a piros útlevelet. Ha nincs, akkor is lehet jelentkezni a külföldi kirándulásokra — csak valamivel többe kerül. Az őszt üdülést az is vál­tozatossá teszi, hogy a na­gyobb üdülőkben játékte­rem, kondicionáló szoba vagy szauna is található. A mezítlábasok orvosa Mogyoróhók rak árnyéká­ban megbúvó gyalogút vezet a régi házhoz, amely orvosi rendelő és lakás egy fedél alatt. Nyitott ajtó, kitárt ablak — egy nyolcvanéves arc mindentudóan csillo­gó szempárja lesi-várja a betegeket, azaz most már inkább a vendégeket. öregesen bizalmatlan sza­vak, majd invitáló mozdula­tok terelnek a recsegő pad­lóié szobába. Puritán búto­rok, fakósárgára kopott olaj- festmények hófehér hajú pu­ritán gazdával- A felesége halála óta nem engedett hozzányúlni a berendezés­hez. A sorsról beszél, de őt látom magam előtt fia­talon a lassan áradó monda­tok hallatán. Korányi Sándorról, a hí­res professzorról mesel — vagy talán magáról —, akit az apai szigor kenyszerített orvosi pályára — és arról, hogy a jó orvosnak először igaz emberré kell válnia. Dr. Terkovic.s Lajos, az egykori osztopáni körzeti orvos 1902- ben született, szülei napszá­mosok voltak, ő Volt a leg­kisebb, a negyedik a test­vérek között. Plebejus indí­tás . .. „Viharos élet áll mögöt­tem. Harcoltam a nyomorú­ság, a grófokat kiszolgáló jegyzők es körorvosak ellen. Csak magánprakszist foly­tathattam- 1936-ban mégis én segítettem a világra a somogyvári hármas ikreket. Hiába, mert nem segített rajtuk a Jankoyics és a Szé­chenyi grófok alamizsnája, elvitte őket a nyomor. Több­szőr pályáztam kórorvosi ál­lásra, de kommunistának tartottak, és nem vettek tel sehova. 1942 novemberében a munkaszolgálathoz soroz­tak be, mert a „megbízha­tatlan’ elemek köze számí­tottam. Mikor a front elvonult, 1945 tavaszán találkoztam a pusztakovácsi Bogya.v ura­saggal. Ez is egy kommunis­ta, mondta ő a kocsisának. En akkor csak azt válaszol­tam, ha 1930-ban kiváltot­ta volna a cseíedek recept­jét, most nem kellene me leküime; most evett he a ve»««. 1940-ben Kerrmxtt* Fischer, az akkori belügy- és egészségügyminiszter or­vosit lányról panaszkodott a sajtóban. Johann Béla egész­ségügyi tanácsos Selekcio, elekció (kiválasztás, kieme­lés) címmel jelentetett, meg egy tanulmányt a rossz or- voseilátottságról. A protek­ció szó kimaradt a óimból, mert akkor anélkül nem le hetett állást betölteni. Már ősz ■ fejjel iratkoztam be a Körorvosi Tanfolyam­ra, ami nagy hasznomra vált, mert amellett, hogy okleve­let szereztem, leszoktam a dohányzásról es az italról, mert nem volit keresetem, így makkegészségesen, de koldusszegényen jelentkez­tem 1942-ben a varmegyei tiszti főorvosnál ajánló sa­rokért, állásért. Terhére vol­tam, nem érdekelte a kitű­nő diplomám. Mikor latiam, hogy már veszve az ügyem, azt mondtam a főorvosnak, maguk sok millió magyarral papainak, de a könnyek fal­vainak sem tudnak kenye­rei adni. Nem is kaptam ál­lást.” 1942-ben az akkorra mar égető orvoshiány lehelévé tette számára, hogy először a Muraközben, majd Eala megyében, távol a családjá­tól tudjon állást vállalni. „Igen, a háborús évek es az emöérseg — emlékezik vissza. 1933-ban a somogy­vári Táskái család -gyilkos galócát evett, három gyer­mek meghalt, a szülők es egy gyermek életben ma­radtak. Szegények vatták, .óérmentve’ mostam ki a gyomrukat, ahogy később a családfő mondta. 1942-ben ez az ember lisztet, kenye­ret vitt a magara maradt feleségemnek. A háború évei alatt Zalaban dolgoztam, mint körzeti orvos; három jegyzöseg területe tartozott hozzam. Egyszer miniszteri látogatókat kaptam, divatos autóval juttek, csokoládéval, konyakkal kínáltak. Nem togadtam el — savanyú az eleiünk, savanyú az íU- • unk. Mondtam is nekik: olyan ez. mint Jany Qpsztgvszem- eje a fronton, maguk men­nek, en maradok. 1845 ok­tóberében. mikor a raékoiós főjegyző akarta a földosz­tást véghezvinni, a szemébe vágtam, hogy itt olyan em­bernek semmi keresnivalója, akinek a lelki ismeretét 165 levente elhurcolása terheli.” Becsületsértesi per lett az ügyből, akkor meg a főjegy­ző igazsága győzött, de 1952- ben már soráén orvosi ál­last töltött be Qsxtopanban. ... „A háború előtt pénz sem volt, munka sem volt, a háború után munka volt, de pénz nemigen. Nemcsak a jószívűségem, de a szána­lom is arra késztetett, hogy ne kérjék a szegényektől pénzt a kezelésért.” Orsós Tera a cigánvsorról: „Ideges ember a doktor úr. ha merges, meg pénz* sem kér.” „Majd az 50-es években engem is reakciósnak, gú­láknak kiáltották ki. mert a felesegem örökölt 25 holdat Feljelentettek, vizsgálat is folyt ellenem. Az volt a vád, hogy goromba vagyok, iszom es kirúgom az GT1- betegeket. Ezt kővetően a feljelentőmet is ingyen gyó­gyítottam. sosem voltam bosszúálló.” Eljártak az évek- 1962-ben 1422 forinttal nyugdíjba küldték. Tíz évig nem vette föl az összesen 150 ezer fo­rintot. Meg mindig tógád betegeket, de 1972-től 2500 forintos nyugdíját is meg­kapja. If-tól 6-ig nyitva a rendelő ajtaja, naponta ket- harom cégi páciens el is jón. „Valamikor a mezítlába­sok orvosának neveztek- de ma már nincsenek mezítlá­basok. A környékén ismerek mindenkit, nem tudtam es nem is tudnék más vidéken érni, de igazi nyugalmat mégsem találtam. Az orvos munkája es eiete elválaszt­hatatlan a politikától, üssze- ferhetetlennek, izgaganak kiáltottak ki." Ahogy rám néz. huncut, csillogó szemebo; latom, hogy ezt ö sem hiszi. Csak az ajtóig kísérnek a csoszogó léptek. Már egye­dül vagyok, visszafelé az árnyékos úton mogyoró ro­pog a talpam alatt. Mezei István Costa Brava sziklái, Nemesgulács (tollrajz) Somogy színei Ruisz György kiállítása Nagykanizsán A hangulatos nagykanizsai Egry-teremben alig fér el egy tucatnál több festmény a falon- Meghittebb is a ta­lálkozás a képekkel; ezúttal a kaposvári Ruisz György grafikaival, festményeivel. A Képcsarnok Vállalat nagy- kanizsai boltjának üzletve­zetője valószínű nem elő­ször tette föl a kérdést, ami­kor beléptem az ajtón: tükröződő fényeket, a ten­ger azúrkékjét, a habok já­tékos szaiadását, sziklához csapódó morajlását. Huisz György . nemrégen Budapesten, a Metró klub­ban mutatkozott be a mű­gyűjtők körében. Újabb ki­állítása tartogatott meg meg­lepetést^ művei ismerői előtt is. Somogy, illetve Dunántúl harmonikus szin- és íorma­t Csobánri présház (tnllrajz) — Ugye, magának is a Costa Brava gzik-lái tetsze­nek leginkább?! Tudja, min­den érdeklődő ezt a képet szeretne megvásárolni. Ám a művész nem akar tőle még- valni. Nem eladó. Ezt nem­igen értik meg az emberek. A Costa Brava sziklái cí­mű olajfestmény látványo­san idézi vissza a testé át­élt élményét, a szemében világa a festő ihletűje Ked­velt színei: a kék és a zöld — a természet színei az ég, a víz kékje, a fák, tétek zöldje. A magyar piktűra ébredé­se idejön már felfedezték a festők a Balaton északi partjának különleges szépsé­gét. Ruisz György is itt tölti nyarait. Nagykanizsán be­mutatott kepeinek zöme er­Portré (kréta) röl a vidékről vall. A Man­dula virágzás tavasza a ter­mészet üzenetet súgja; éb­red a táj, űjjászüiebk a vi­dék -— s az emberi remény. A Szeniyyői yy-hegy utas kiidje borongás hangulatot kelt a nézőben, de aztan is­mét fölragyog a nap, meg­csillan sugara egy tán, egy kártyázó csapat tagjainak az arcán... Dr. Szíj Rezső, a festő móltatója így vall róla: — Fölebe emelkedik a látvány­nak. mégis ismerősként adja vissza a képen. Kielégíti a terelosztas, a tavlat követel­ményeit, ügyel a színek, szinioltok egyensúlyára. Az irodalmi mondanivaló köz­vetlenül érvényesül, de nem tolakodoan. Elénk én vissza­fogott színek ritmusa kelti képeinek dallamosságát, hol erőteljesen, hol halkan szóló zenéjét... Ruisz György kiállítása Nagykanizsán a Képcsarnok- Vállalat Egry József -lenne ben a hónap vegéig tekint­hető meg. H B Nem sokkal azután, hogy Berlinben 1938-ban megkez­dődött a „Négy pajtás” for­gatása, észrevettem, mi tör­ténik Németországban. A filmet Carl f roeuch rendez­te, egy fölöttébb bátortalan ember. A stúdió atmoszférá­ját azonnal megérzi az em­ber. A berlini atmoszféra minden volt, csak nem jó — és nemcsak a stúdióban. Az ember mindenhol úgy érez­te, hogy figyelik, kenyelmet- lenül, megrémítve. Carl Froelich egy napon elvitt magavai egy sport- rendezvényre. Valószínűleg hatni akart rám Óriási, fényárban úszó stadion volt, tele zászlókkal es sisakos ro­hamcsapatokkal. Es végül megjelent Hitler, kislányok vették körül, akik virágcsok­rot nyújtottak at neki. Hit­ler megsimogafta az arcu­kat, és megcsókolta őket. Ilyen jeleneteket még ma is lehet látni a regi film­híradókban. Az emberek, fel­emelték a karjukat Hitler Üdvözlésére. Körülnéztem, es alig tudtam felfogni, mi tör­ténik. Froelich azt súgta ne­kem, hogy nekem is fel keil emelnem a karomat Hitler üdvözlésére, és én azt vála­szoltam: „Miért? Nélkülem is egeszen jól csinálják!” „Maga bolond! Ezt meg kell tennie! Figyelnek minket!" — súgta, de most már na­gyon izgatottan. „Kt t'igvel minket? Mindenki Hitlert nézi!” — véltem nyugodtan. ..Engem figyelnek. Mindenki ismer itt. Nehe»,egeim lehet­nek maga miatt. Mindany­n.viunkat ellenőriznek. Na­gyon óvatosnak kell lennie mindenben. barmit mond vagy csinál. Itt nem tréfál­nák. Mindez keserűen ko­moly." Ereztem, hogy Carl Froelichnek igaza van az in­telmeivel. Mindenhol kény­szert alkalmaztak. Egyik nap partnerem, Haas Söhnker félrevont, es azt mondta: „Tüdőd, Ingrid, nem nagyon vagyunk boldo­gok azért, ami Németország­ban történik. De mit tehe­tünk? Hol kezdjük? Minden­nap eltűnnek emberek- Aki tiltakozik, az nemcsak a sa-* ját életét teszi kockává, ha­nem a családjáét és bará­taiét is. Tudjuk, hogy a zsi­dók nagy veszélyben van­nak, de azokkal is így van, akik ellenszegülnek. Olyan hívek járjak, hogy az embe­reket táborokba viszik. Mi­lyen táborokba? — kérde­zik, de nem kapnak választ. Es az ember kérdezni is alig mer, mert fél a választól is. Egész Németország megbé­nult a félelemtől. Mindenki fél. és halálosan meg van rettenve.” Mikor befejeződött a film, elhagytam Németországot. Könnyű szívvel tettem, mert tudtam, hogy állapotos va­gyok. Carl Froelich sietett befejezni a jeleneteket, mert a hasam egyre nagyobb lett, és mert félt, hogy Goebbels meghívhat teara, amit én el­utasítanék. Következik: Az Intermezzo Mindenki fél...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents