Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
Tanácsülés a népgazdasági tervezés fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) szaki és tudományos együtt-/ működés a szocialista építésben szerzett tap asz t.k látók mesos/.tása. a barátainkkal; s különösen a Szovjetunióval kiépített szoros és sokoldalú gazdasági kapcsolatok — a vele folytatott árucsere teszi ki külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát — olyan erőforrást jelentettek és jelentenek számunkra. amely pótolhatatlan szerepet tölt be népgazdasági. terveink megalapozásában. A szocialista gazdasági integráció az egyik fő biztosítéka annak is. hogy termelési struktúránkat még inkább abba az irányba fejleszthessük, ami megfelel adottságainknak, javítja esélyeinket arra, hogy a világ más régióival is előnyös feltételek alapján bővíthessük gazdasági kapcsolatainkat. Lázár György ezután elemezte a világgazdaságban egy évtizede végbemenő mélyreható és tartós változásokat, ami sok egyéb következmény mellett új piaci értékrendet alakított ki. — A világpiaci helyzet további romlása — mondotta a miniszterelnök — gazdaságunk amúgy is meglevő ellentmondásai, gyengeségei és a megváltozott követelményekhez való lassú alkalmazkodás miatt felhalmozódó ellentmondások. főleg a dollárban elszámolt' küükeres- kedeimi forgalom hiányának gyors és nagy méreteket öltő növekedésében nyilvánultak meg. Be kellett látnunk, hogy az intenzív szakaszra való áttérés korábbi programja egy más, kedvezőbb kilátásokkal kecsegtető nemzetközi helyzetben született ‘ Nem bizonyult reálisnak az a feltételezés sem, hogy az árrendszer és a közgazdasági szabályozás más elemeinek radikálisabb átalakítása nélkül néhány év alatt a hatékonyságot olyan magasra tudjuk emelni, hogy ellensúlyozhatjuk vele a világgazdaság számunkra kedvezőtlen hatásait. Ilyen előzmények után került sor a Központi Bizottság 1978. decemberi ülésére, amelynek határozata az egyensúly helyreállítását, s az életszínvonal megőrzését helyezte a gyakorlati feladatok középpontjába, s ígnely a hatodik ötéves terv kidolgozásához is alapul szolgált. Az elmúlt év eleje óta azonban különböző tényezők ha- tasárá — elsősorban a nemzetközi feszültség fokozódása, a tőkés gazdaságban várt élénkülés elmaradása, a lengyelországi válság ürügyén az Egyesült Államok részéről kezdeményezett diszkriminációs lépések és a pénzpiac beszűkülése miatt — a külgazdasági feltételek még a korábbinál is kedvezőtlenebbé váltak. Olyan helyzet állt elő, hogy fizetőképességünk megőrzéséhez már ebben az évben meg kell közelíteni azt az áruforgalmi aktívumot, amit eredetileg az ötéves terv végére irányoztunk elő. Ezt az önmagában is rendkívüli erőfeszítések árán teljesíthető feladatot a már említett nemzetközi tényezőkön kívül néhány belső ok is nehezíti. Ezen okok miatt vált elkerülhetetlenné. hogy növeljük az export fokozásában való érdekeltséget. intézkedéseket tegyünk a felhalmozás, a közösségi és a lakossági fogyasztás terven felüli növekedésének ‘ elkerülésére, a költségvetést terhelő támogatások csökkentésére, a leginkább nélkülözhető behozatal időleges korlátozására és a hazai hitelfeltételek megszigorítására. — Ezek olyan kényszerű lépések — hangoztatta Lázár György —, amelyek a gazdálkodó szervezetek és a lakosság, különösen annak egyes rétegei számára érez- •hető gondot okoznak. Ezt előre tudtuk. Mégis így kellett cselekednünk, mert nem vállalhattuk sem egv esetleges fizetésképtelenség, sem a belső piaci egyensúly megbomlásának belathaiatian következményeit. E kérdésekről szólva most sem haliga I ha tóm el, hogy bár a közvetlen veszélyt elhárítottuk, helyzetünk stabilizálásához a jövőben is szükségessé válhatnak az ez évihez hasonló nehéz, konfliktusokkal terhes elhatározások. Kötelességünknek tartjuk viszont, hogy ilyen esetekben gondosan mérlegeljünk, s lehelősegeink aranyában enyhítsük azoknak az életkörülményekre gyakorolt kedvezőtlen hatását. Az egyensúly stabilizálásának és a jövőbeni fejlődés lehetőségeinek a feltételeit persze végső soron nem az elosztási, hanem a termelési szférában kell megteremtenünk — mutatott rá a miniszterelnök, majd így folytatta: — Noha több mint egy évtizede megkezdtük az intenzív szakaszra való áttérést, a folyamatnak meg csak a kezdetén vagyunk. Az előrehaladás meggyorsításához nemcsak a gazdaságban, hanem a társadalom minden területén új értékrendet keil elfogadtatni, es mélyreható minőségi változásit kell véghezvinni. Ugyanezekből a meggondolásokból tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítését is. A reform elveinek kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy a tervgazdálkodás és a piac a szocialista társadalomban nem egymást kizáró kategóriák. Mindig is — a bonyolult gazdasági helyzetben pedig méginkább — csak az olyan irányítástól remélhetjük, hogy betölti funkcióját, amely hosszú távra érvényes elvekre épül, ugyanakkor elég nyitott ahhoz, hogy a konkrét viszonyokból kiindulva válassza meg a vállalati magatartást helyes irányba befolyásoló legcélszerűbb eszközöket Ezért az irányítás eszközrendszerében időről-időre végrehajtott módosítások, amelyek célja a valóságban bekövetkezett változások közvetítése, még ha vállalati szempontból nézve esetenként negatív következményekkel járnak is, összhangban vannak irányítási gyakorlatunk alapelveivel, végső soron a társadalom érdekét szolgálják. De a mostanihoz hasonló helyzetben felerősödhet az a felfogás is, amely már-már idealizálja a vállalati gazdálkodásban a piaci viszonyok szabadabb érvényesülésétől várható előnyöket. Mi sem az egyik, sem a másik utat nem járhatjuk. A valóság bonyolultabb semhogy úgy fennénk fel a kérdést: vagy a terv, vagy a piac, vagy a centralizált irányítás, vagy a vállalati önállóság A túlzott centralizáció gyakorlatának hátrányait saját múltunkból már ismerjük. A piacgazdálkodás klasszikus formája pedig — amely valójában mar a tőkés országokban sem létezik —, eppen napjainkban bizonyítja be ismét, hogy nem képes sem megelőzni, sem megoldani a súlyos társadalmi-gazdasági ellentmondásokat. — A mostani, gázdasági- lag nehéz időszakban is, amikor a helyzet átmeneti szü k ségmegoldások alkalmazásút is indoKoittá teszi, — nincs okunk elhallgatni, hogy ilyenekre sor került, s ez még a jövőben is megtörténhet — a fő törekvésűink változatlanul a reform továbbvitele, a központi irányítás hatásfokának javításával együtt a vállalati önállóság meg teljesebb kibontakoztatása. Tervezési rendszerünk továbbfejlesztésekor is ebből az alapállasból és abból kell kiindulni, ami soha, egy percig sem volt vitás, hogy szocialista gazdasagunk irányiitasanak legtöbb alapja a népgazdasági terv. Ezt fejezi ki a tervezésről tíz évvel ezelőtt alkotott törvény is. A törvény megszületése óta megnőtt a terv kon cepei oal koto es ősz szehungoló szerepe, fejlődött módszertana, erősödött távlati szemlélete. A hosszú távú tervezés — amely ma már nélkülözhetetlen eleme tervezési rendszerünknek — a lehetséges fejlődési pályák megválasztásában széles társadalmi és tudományos alapiokra támaszkodik, s mind fontosabb szerepet tölt be a gazdaságpolitika megalkotásában. Szervesebbé vált a különböző időtartamú tervek egymáshoz való kapcsolódása, nőtt a tervezés demokratizmusa. Lázár György miniszterelnök végezetül hangsúlyozta, hogy a tervezés rendjét és módszereit is tovább kell fejleszteni ahhoz, hogy jobban meg tudjunk felelni az intenzív fejlesztési szakasz követelményeinek. A tanácskozás részvevői a rryitoules után negv szekcióban folytattak munkájukat. A megvitatásra kerülő témák: A gazdasági fejlődet tervezése az 1980-as évtized körülményei között; A társadalmi folyamatok, az életszínvonal és az életkörülmények tervezése-, A gazdasági szabályozás rendszere es a népgazdasági tervezés; A tervszámi tások módszertanának fejlesztése. BNV-MORZSÁK Az ételek „arattak A bútoripar kiállítása az idén is eléggé gazdag. Korábban is mindig szép és sokat ígérő volt, viszont a hazai bútorkínálat nagy részé jó ideje közepes küllemű és szegényes. A nemzetközi vásárokon bemutatottak és a hétköznapi valóság legkiáltóbb ellentétét általában a hazai bútorgyárak szolgáltatják. így hát a lak- berendezés lehetőségei között csemegézők egyben a legbizalmatlanabb vásárlátogatók közé számítanak. Lelkesedésük apad, sőt a kellemes látvány inkább a lemondást erősíti bennük. Ez a szkeptikus magatartás — úgy tetszik — átragadt a vásár díjait odaítélőkre is: az idén nem hullott az elismerés a bútorkiállítóknak, mindössze három vásárdíj jutott nekik. Valószínűsíthetően azért is, mert korábbi A gazdaság prognózis kudarca? A kihívás erősíthet is Előre láthatóak voltak-e azok a világgazdasági változások, amelyek népgazdaságunkat 1982-ben különösen érzékenyen érintették, vagy azok sorscsapásként értek-e bennünket? A gazdaságirányítás 1980- ban es 1981-ben mar a népgazdasági tervezésben figyelembe vette a világgazdásági bizonytalanságokat. Erre utal, hogy a hatodik öteves terv ienyegeben nyitott jellegű, ami azit jelenti, nogy eppen az előre beláthatatlan változásokra számítva csak a legfontosabb arányokra vállal kötelezett- seget. Az 1982. évi terv és a szabályozók egyaránt a vi- iaggazaasag pangását vette figyelembe. Ebboi is következik, hogy a gazdaságira- nyítas bizonyos mértéiben már előrejelezte a romlási lehetőségeket. Igen ám, de az előrejelzés a'.úioecsülle a várható romlást, állapították meg többen. Ez igaz, de egyáltalán léhetett-e pontosabb prognózist aoiL, s arra stabilabb tervet és «zabályozó mértékeket kialakítani ? Az 1982. évi világgazdasági változások, az egyre mélyülő válság előrejelzésének minőségét szerintem csak úgy szabad értékelni, ha figyelembe vesszük azokat a tényeket, amelyek helyzetünket megnehezítették, és azok elörebecsiési lehetőseget értékeljük. A prognózisok alapját képező küionbözö nemzetközi ínformácioii 1981-ben es 1982 ele jen már a tej lett tőkés- országok igen szerény mértékű gazdasági növekedesevel számoltak, es a válság kifulladását valószínűsítettek. Tavaly a magyar vállalatokhoz intézett Körkérdések is ilyen szeöemu vaiaszoKa; eredményeztek, a gazdálkodó egysegek aitalaban nagyobb növekedésre számították, mini amilyenre valóban lehetőségük nyílt 1982 eddig eltelt időszakában. A kiinduló információk aiapjan az 1982. évi terv es szabalyozó mertekek bem tartalmaztak túlzottan „optimista" eretneket, de a beemlékeink szerint jó nehány díjazott bútor maradt, prototípus, tehat fölösleges volt kitüntetni a gyártóját. Fotóriporterünk most egy „közlegényt” kapott lencsevégre a bútorkollekcióból, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat butorcsaládjat. amelyik nekünk díjazatlanul is tetszett. Reméljük, nem maradunk egyedül véleményünkkel. És megrögzött bizakodók lévén egv icipicit azért reménykedünk abban, hogy a vásáron látott újdonságokat a bútoráruházakban is viszontlátjuk hamarosan. Sajnos azt nem reméljük, hogy e nagy bizalomban társakra is találunk. Maradjunk továbbra is a lakásban. A bűtoipavilonból néhány „lóugrás” árán jutottunk el az elektronika várába, ahol a Videoton— Orion mérkőzés újabb mekövetkezett változások előnytelen hatásai még a leg'bo- rúlátóbbak elképzeléseit is túlhaladták. Ennek okai elsősorban a nemzetközi politikai légkör változásában keresendők. Közismert például, hogy az amerikai gazdaságpolitika ma már logikailag sem követhető fordulatai is a kiszámíthatatlan tényezők számát bővítik. Gondoljunk itt csak az USA kamatpolitikai manővereire, vagy a különböző irányú kereskedelempolitikai intézkedéseire. Ezek a változások nemcsak ^ számunkra, hanem az amerikai szándékokról lényegesen jobban informált nyugati országok szamára is a meglepetés erejevel hatottak. Kétségtelen, hogy az előrejelzés „minősége” hazánkban volt olyan jó, mint a többi országban. Más kérdés az, hogy a kialakult helyzetre való reagálásunk viszonylag meg mindig lassú. Az ev első set hónapjában már erőteljesen tapasztalt jelenségekre a szabályozó rendszerben csak az év közepén vontuk le a szükséges, ám a vállalatok számára gyakran igen fájó következtetéseket. Ráadásul nem egy példa van arra, hogy viszonylag alacsony értékű importtal való „takarékosság” magasabb értékű export elvesztését eredményezi. Mennyire tekinthető tartósnak a jelenlegi, szigorú intézkedéseket. is követelő világgazdasági helyzet? Feltehető, hogy az adott, a vállalatoktól nagyobb teljesítményeket követelő, a belföldi fogyasztást szűkítő világgazdasági feiteteiek nem múlnak el 1982-ben, hosz- szabb távon azonban a külgazdasági tel tele. er. bizonyos szerény javuiasaval számolhatunk, mert az sem valószínű, hogy a tok.es viiag- gazdasag ne mozduljon el a jelenlegi holtpontról. Meggyőződésem, hogy napjaink Kihívása — ha jobban dolgozunk, es levonjuk a szükséges tanulsagOKat — eiienaiioKepesebbe teheti gazdaságunkat, s ez normális viszonyok kozott a versenyben előnnyé válhat. Népgazdaságunk fejlődését úgy Keli irányítani, hogy kellő tartalékaink legyenek a nem vart vnauct^agi1 vaiuy.. sok k ü veÜk.élményeinek mti sekiesere. v. i. nete tart. A díjakban ezúttal 2:1 a Vidi javára, ők magnós sztereó rádiójukért és az Infra Color Teletext színes tévéért kaptak vásárdíjat, az Orion pedig HS 501-es hangsugárzójáért viheti haza ezt. A vásárlátogatók a dijaktól függetlenül két dologra figyeltek föl. Ügy tetszett, hogy színes tévék terén ezúttal a Videoton kapcsolt nagyobb sebességre. A hazai piacra már igen várt kis- kepernyös. hordozható színes tévét is kiállítottak. A fogyasztói remények szerint ez tan szélesebb rétegek számára lesz elérhető; magyarán olcsóbbnak várjuk. Vajon mikor kerül az üzletekbe? Szívesen látnánk ott. eltekintve műanyag dobozá,- nak színétől, a bemutatott készülékek ugyanis egytől egyig csicsás arany szín ben pompáztak. A zenehallgatás, a rádiózás, a magnózás és lemezezes barátai pedig az Oriont favorizálták, hiszen a hifi-torony monstrumok után e cég kiállításán láthatták ,a szűkebb könyvespolcra is betérhető mini-tornyot, ameiv sokkal rokonszenvesebbnek tetszett, mint nagyra nőtt idősebb testvérei. S ha már a technikánál tartottunk, ne szakadjunk el egeszen tőle. Az autókiállí- tas természetesen ismét nagy bámulással jár. Az uj Moszkvics képét már korábban közöltük. Most a -mellette álló terepjáró Zaporozsecröl készült fotónkkal lepjük meg olvasóinkat. Az utakon már látható új Ladát jól ismerjük. de azért a vásáron még mindig sok nézője akad. A többi autókiállító sem panaszkodhat a kiesi érdeklődésre. De ak-i például a béemwét nézi a béen- vén. annak azt is ajánljuk, hogv menjen ki az autóvasa rba. nezze meg ott is, es kérdezze meg az árát. A nemzetközi vásárban, órákig tarthat egy seta. S ha valaki reggel megkezdi, azután úgy dél felé véletlenül betéved az élelmiszer- ipar kiállítására . . . Hat nem irigyeljük. Gyomra kordulni log a sok finom étel és ital láttán. A somogyi látogató ismerős nevekkel is találkozhat itt A Nagyatádi Konzervgyár, a bogiári Állami gazdaság nem marad, le a többi kiállító mögött. A különféle etelek és italok nem kevesebb, mint hét nágydijat es 21 vásárdíját mondhatnak magukénak. Á mélyhűtött termékektől a pezsgőig minden megtalálható a díjazott gyomorba valók között. Üjabb ekes bizonyíték ez arra, hogy a magyar konyha. a magyar etelkészites méltán világhírű. S ezek szerint a dolog ipari méretekben is „nagyon megy ’ nekünk. A megéhezett látogató ezután sokfele bűié, vendéglő között válogathat a vásárban. De figyelmeztetjük: otthon jól tömje meg a bukszáját. mert nemcsak készíteni tudjuk az ételt, hanem meg is kérjük érte az árát... L. P. SOMOGYI NÉPLAP
