Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-22 / 222. szám
Ara: 1,40 Ft VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! OGYI NÉPLAP 1 :*f X. M S 2 M p s;0 M 0 G Y MEGY ■ , ,«r -m. ,v. -í... *E 1 BIZO’TTSÁC .v<*5nv. TV..*-•*>. iftNAK LAPJA I XXXVIII. évfolyam, 222. sióm 1982. szeptember 22., szerda Megkezdőin az ENSZ közgyűlése Holtai Imre külügyminiszter-helyettes a 37. ülésszak elnöke New Yorkban tegnap megnyílt az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszaka. Az ülésszak elnökévé Hnllai Imre magyar k ülügym i nlsz ter-helyettesit választottáik. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakát az előző ülésszak elnöke — az iraki Iszmat Kittani — nyitotta meg. majd a megnyitó-üléseken szokásos egyperces fohász és meditáció után az ülésszak mandátum vizsgáló bizottságának kijelölésére került sor. Közfelkiáltással választották meg ezután a 37. ülésszak elnökévé Hollai Imrét, a Magyar Népköztársaság kü i ügymim iszner-helyettesek Hollai Imre, mint az ENSZ közgyűlés 37. ülésszakának újonnan megválasztott elnöke megnyitó beszédeben mindenekelőtt köszönetét fejezte ki a tagállamok részérdi iránta megnyilvánult bizalomért es támogatásért, amellyel erre a fontos posztra megválasztották, majd elismeréssel szólt Ismat Kittani, az előző ülésszak elnökének tevékenységéről. Mint mondotta: „tudatában vagyok annak, hogy az irániam megnyilvánuló bizalom személyemen keresztül elsősorban országomnak és nepcmVek szól. Annak az országnak, amely fejlődését nemcsak a mindennapok szorgos munkájának köszönheti, hanem annak is, hogy a bezárkózás helyett az együttműködés útját járja.” Hollai Imre a továbbiakban a mostani ENSZ-ülés- szak eiött álló legfontosabb feladatokról beszélt, valamint kifejtette, hogy milyen szellemben szeretne eleget tenni az ülésszak elnöki posztjából ráháruló kötelezettségeknek. Első helyen a nemzetközi légkör megromlásával, valamint a békével és a nemzetközi biztonsággal összefüggő kérdéseket — ezen belül is a leszérelést — említette. E kérdések megvitatásában az utóbbi időben észrevehető megtorpanásért a bizalom csökkenését tette felelőssé, majd annak a réményének adott hangot, hogy az ülésszak munkájával előmozdítja a leszerelés, a kölcsönös bizalom . megteremtésének ügyét. Az ENSZ másik alapvető feladatának mondotta a világban kialakult feszültséggócok felszámolását. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „minden viszály, konfliktus csak úgy számolható fel. ha a megoldás minden érdekelt fél számára elfogadható, ha biztosítja az érintett népeknek a jogot, a lehetőséget saját sorsuk alakítására”. Beszéde további részében Hoiiai Imre kitért a világ- szervezetnek a gyarmatosítás megszűntelésében játszott történelmi szerepére. „Egyes erők a kérdés végérvényes megoldását akadályozzák” — mondotta, és hangsúlyozta ezeknek az akadályoknak a leküzdésében a tagállamok közös felelősségét. Befejezésül az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakának újonnan megválasztott magyar elnöke a viiággazdasag- ban tapasztalható gondokról — az inflációról, a gazdasági fejlődés lelassulásáról, a növekvő munkanélküliségről — szólva síkraszállt a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági kapcsolatrendszer létrehozásáért. Mint mondotta: „Az új nemzetközi világrend megteremtése mindenkinek érdeke”, és armak a véleményének adott hangot, hogy az ilyen irányban kifejtett erőfeszítéseknek á világszervezet. megfelelő fórumot nyújt. Személyében mágvar diplomata először tölti be ezt a tisztséget, amely a • proto- kol!-sorrendben a legmagasabb ENSZ-megbízatásnak számit. Az ülésszak elnökének feladatai rendkívül szerteágazóak. Egy , éven át 6 vezeti le a közgyűlés teljes üléseit, de emellett a bizottságok. az egesz apparátus és a titkárság tevékenységét is koordinálja. Eredetileg titkos szavazással választották az ülésszak elnökét, s ezen egyszerű többség is elég volt a megválasztáshoz. Miután azonban az elnökjelölt általában teljes bizalmat elvez egy nagyobb országcsoport — adott esetben a szocialista országok csoportja — részéről, az utóbbi evekben a közgyűlés elnökét közfelkiáltással választják, ami azt jelenti, hogy Hollai Imrét az ENSZ-tagor&zágok egyhangúlag választották meg erre a magas tisztségre. Az ENSZ-közgyűlés elnöki tesztét minden evben a tagországok más-más csoportjának képviselője töd ti be. Tizenhét helyettese a többi ór- szag csoport egy-egy képviselője. A 33. ülésszak óta ot ilyen országcsoportot különböztetnek meg, áz afrikai, az ázsiai, a kelet-európai, a latin-amerikai és a ^nyugat- európai es egyeb” országok csoportját. Hollai Imre előtt legutóbb 1977-ben töltötte be kelet-európai ország képviselője ezt a tisztségét — a jugoszláv Lazar Mojszov. Magyar— venezuelai parlamenti tárgyalások A hazánkban tartózkodó venezuelai parlamenti delegáció kedden az Országházban megbeszélést folytatott a magyar tárgyaló küldöttséggel, amelyet Apró Antal, az országgyűlés elnöke vezetett. A megbeszelesen kölcsönösen tájékoztattak egymást a két ország gazdasági, politikai helyzetéről, eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdésekről, áttekintették a kapcsolatok fejlesztésének, a két törvényhozó testület további együttmúkódesenek lehetőségeit. Or. Armando Sanchez Boeno, a venezuelai képviselőház elnöke, a küldöttség vezetője viszontláto- gatásra hívta meg .a magyar parlament küldöttségét. Apró Antal, a Parlamentben ebédet adott a venezuelai küldöttség tiszteletére. A delegációt fogadta Nagy Janót külügyminisztériumi államtitkár. A tárgyalásokon jelen volt Jósé L. Silva-Mén- dez. a Venezuelai Köztár saság budapesti nagykövet - segenek követtanacsosa. Párt- és állami vezetők fogadták Hollai Imrét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke New Yorkba utazása előtt fogadta Hol lat Imre külügyminiszter-helyettest. Komlószüret Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája szeptember 27-én kezdődik. Az általános vitában felszólal többek között Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter is. A Magyar Nép- köztársaság álláspontját a legfontosabb nemzetközi problémákról Púja Frigyes külügyminiszter terjeszti elő. (HoHai Imre életrajzát és az ENSZ 37. közgyűlésének munkáját, feladatát ismertető cikkünk a lap 2. oldalán.) Vüiamos <répszerkezetek.A Ganz vniamos sági Müvek hegesztett gépszerkezetek gyáregységében Szolnokon evek óta készítenek alkotórészeket villamosgépekhez. Ezeket összeszerelés után, mint kész gépeket exportálják. Legutóbb Közel-Keletre indítottak szállítmányokat. Ezenkívül jelentős belföldi igényeket is kielégítenek: például itt készülnek a paksi atomerőmű nagy teljesítményű villamos- gépei is (MTI-fotó: Csíkos Ferenc) Tanácskozás a népgazdasági tervezés fejlesztéséről Lázár György beszéde az Akadémián Az Országos Tervhivatal, a Magvar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete, és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezésében tegnap az Akadémia dísztermében kétnapos tanácskozás kezdődött a népgazdasági tervezés fejlesztéséről. A megnyitó ülés elnökségében helyet foglaltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagjai, dr. Szentágothai János, az MTA elnöke, valamint politikai, tudományos, társadalmi éa gazdasági etetünk több vezető munkatársa. A Hevesi Állami Gazdaságban 55 hektáron termesztik a komlót, a sör egyik fontos alapanyagát, amelyet az ősz elején szüretelnek. Képünkön: munkában a betakarító gépsor Fatuvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük a külföldi vendegeket; bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és szovjet tervhivatali vezetőket, szakembereket, valamint algériai, finn, francia, surinami és svéd tervezési szakembereket. Az etnötd köszöntő után Lázár György emelkedett szólásra. A kormány elnöke az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd emlékeztetett arra, hogy 35 évvel ezelőtt a fasiszta elnyomás alól felszabadult nép, nem sokkal a háborús romok eltakarítása után. 1947. augusztus 1-én hozzáfogott az ország hároméves újjáépítési tervének végrehajtásához. — Az új társadalom építése során megoldásra váró feladatok bonyolultabbaknak bizonyultak, mint gondoltuk. Mégis minden gond és nehézség ellenére elmondhatjuk: a magyar történelemnek nincs még egy korszaka, amely a társadalom egészet átformáló olyan mélyreható változásokat és ered- ineB.vekeí mutathat fel, mint amilyeneket a felszabadulás utaja a tervgazdalkodas 3a éve alatt, és WfTöraösen an: utóbbi negyedszázadban értünk el. — Pártunk elévüirh etettem érdeme, hogy időben felismerte azokat a minőségi változásokat, amelyek szükségessé tették az intenzív szakaszra való felkészülés megkezdését és hogy ennek jegyében napirendre tűzte a gazdaságirányítás reformját. Az új irányítási rendszer 1968. évi bevezetése stratégiai jelentőségű lépés volt, a hatékonyságra alapozott növekedés közgazdasági feltételeinek megteremtése, a demokratizmus további ki- szélesítése, a szocialista építésben való személyes érdekeltség fokozása terén. A reform megújította, minőségileg magasabb színvonalra emelté a közgondolkodásban a gazdaság szerepének megítélését, lehető ve tette, hogy a társadalom tagjai közvetlenebbül vegyenek részt a népgazdasági és a helyi szervek kialakítása ban. — 1945 előtt Magyarország Európa egyik legelmaradottabb országa volt. A két világháború között a nemzeti jövedelem egy igen alacsony bázishoz viszonyítva évi átlagban mindössze 1—2 százalékkal emelkedett, a felhalmozás nem haladta meg az 5—6 százalékot. A terv- gazdálkodás 35 éve alatt a felszabadulás előttihez képest a nemzete jövedelem több mint hatszorosára -növekedett, iparunk sokoldalú, modem nagyiparrá vált, termelése mintegy tizenötszörösére nőtt. Szocialista mezőgazdaságunk feleannyi munkaerővel közel megkétszerezte termelését. Teljessé vált a munkaképes népesség foglalkoztatása, a lakosság fogyasztása több mint négyszeresére emelkedett. Gyökeresen megjavultak a Ja- xasvisz cmvok, kiterjedt a szociális gondolkodás, nagy változáson ment keresztü 1 népünk általános és szakmai műveltsége, kiegyenlítettebb lett az egyes országrészek fejlettsége. A szocialista terv- gazdálkodás nélkül nem születhettek volna n*eg az elmúlt évtizedek fejlődését fém jelző történelmi jelentőségű vívmányok — hangoztatta Lázár György. A miniszterelnök «toten nemzetközi gazdasági együttműködési kapcsolatainkról szólt: — Fejlődésünk nem elszigetelten, hanem a világ- gazdaság folyamataihoz kapcsolódva, az erőteljesen kibontakozó szocialista nemzetközi munkamegosztás keretei között ment végbe. Hazánk, mint a KGST egyik alapító tagja, eredményes kapcsolatokat épített ki a tagállamokkal. — Ezek hatékonyságát lényegesen megnövelte, hogv az ötvenes évek második félétől az együttműködés hagyományos formái mellett egyre nagyobb szerephez jutott a népgazdasági tervek koordinálása, majd a komplex program elfogadása man a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása. — Méltán elmondhatjuk, hogy a KGST kereteben megvalósult gazdasági, mű(Foiytatas « i. oldalon)
