Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-21 / 221. szám

Értékelés a ha te ten S idényről

Javulás és újabb feladatok

Biztosabb volt a prognózis

Az 1982-es idegenforgalmi szezon újabb rekordokat hozott. A Balaton-parti „népszámlálások” adataiból kiderült, hogy ismét elmondhatjuk: ebben az idényben még soha nem látott tömeg érkezett a magyar tengerhez. Az ismétlődő csúcsok egyre elmélyültebb elemzéseket és egyre gyorsabb, hatékonyabb intézkedéseket követelnek, mindezt olyan időszakban, amikor a pénzforrások nem túlzottan bőségesek. Az pedig könnyen bizonyítható tény, hogy a vendégfogadás mindig is meglehetősen tőkeigényes vállalkozás volt, s ma is az.

Mi történt 1982-ben, és hogyan tovább? Erről kérdeztük Dóri Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjét.

— A szezon előtt, ugyanúgy, mint minden nyár kezdetén, elkészültek azok a tervek, amelyek a várható igényeknek próbáltak megfelelni. A legfontosabb cél az volt, hogy a kínálat és a kereslet egyensúlya javuljon. Természetesen minden szakember tudta, hogy a mérleg nyelve még mindig a kereslet felé fog elbillenni, de egyben mindenki azt is megjósolhatta, hogy ha valamelyest sikerül csökkenteni ezt a „kilengést”, akkor később sikereiket is elkönyvelhetünk.

— A korábbiakban előfordult, hogy az év eleji becslésekbe hiba csúszott, s a vendégek kiszolgálói meglepődtek,

— Ez tagadhatatlan. De az idén biztosabb volt a prognózis. Négyszázalékos forgalomnövekedésről szóltak a „jóslatok". a valóság pedig hat. százalék lett. Űgv gondolom, ez már meglehetősen jó becslésnek mondható. Ebből is fakadt, hogy néhány apróbb visszaesés ellenére elmondhatjuk: sikerült a célokat elérni. A fejlődés ugyan nem minden településen, idegenforgalmi központban volt egyforma, ám kiugró eltérésekre sincs példa.

— A „könyvelés” eredményrovatába mit írhatunk?

— Több szálláslehetőség volt a Balaton-parton. Elsősorban a fizetővendég-szol- gálat bővült, a tavalyinál H5 százalékkal több maga-n- háznál levő szálláshellyel gazdálkodhattak az idegen- forgalmi szérvek. Fejlődtek a kempingek is, többen fértek el bennük, és némiképp szolgáltatásaik minősége is javult. A kereskedelmi éllátás javult, több volt az áru, s nagyobb a választék. Megállt a víz minőségének romlása, és a köztisztasági, közegészségügyi helyzet is jobb lett. Az idény elején eddig is „kitakarított” Ba-, laton várta a vendégeket, az idén e nagytakarítás eredményei hosszabb ideig megmaradtak, mint régebben. Mindezt segítette, hogy a sokrétű ellenőrző tevékenység is fejlődött, az illetékes szervek hamarabb fölfedíék a hibákat, és gyorsabban orvosolták a bajt.

— Sajnos, van veszteség- rovat is, azaz tudunk változatlan régebbi és most előkerült újabb keletű gondokról.

Kisipari termékek exportra

Kézművesek bemutatója

Harmincöt szakma képviseletében 250 kisiparos mutatja be közel 3000 termékét azon a kiállításon, mely hétfőn délelőtt nyílt meg Budapesten az Országos Piackutató Intézet bemutatótermében.

nősített termékek gyártóról

és a névsorba felvett kisiparosok oklevelet, illetve termékükre megkülönböztető emblémát kapnak.

A kiállítás szeptember 28- íg tart nyitva.

— Ezt is hiába tagadnánk.

A zsúfoltság mindenféle javulás ellenére megmaradt. Hiába volt több áru. a kereskedelem ..áteresztőképessége” ismét elégtelen volt, s így sokszor álltak sorba az emberek a boltoknál. A turisták tájékoztatása még mindig nem tökéletes, újdonság a gondok között, hogy az ötnapos munkahét, bevezetése miatt a hétvégi tumultus még inkább megnövekedett. Erre természetesen lehetett számítani, ám hiába tudta mindenki előre a dolgot, nem voltunk képesek a kihívásra megfelelően válaszolni.

— Az eredmények és a gondok ismeretében egy sor újabb feladat meghatározása szükséges. Még a javulás is szolgáltathat újabb javítani valókat. Mi tehát a teendő?

— Továbbra is illúzió volna, ha a következő szezonra azt a célt tűznénk ki: teljes egyensúlyt kell létrehozni. De bőven van lehetőség arra, hogy újabb részeredményeket elérhessünk. És nemcsak pénzt igénylő megoldások, hanem egyebek is szükségesek. A jó szervezés, a tudatos tevékenység elsősorban szellemi tőke befektetését igényli. A feladatokat aszerint is meg kell osztani, hogy azok megold- hatók-e megyei, helyi erőkből, avagy központi, országos támogatás szükséges-e hozzájuk. A legtöbb gond megoldása persze a helyi és a központi erők „kevereset” igényli. A sok közül csak néhány égetően fontos tennivalót emelnek ki. Az első sajnos tőkeigényes: a kereskedelmi edlátóhátózat bővítésé véleményem szerint

egyéb áldozatok árán is szükséges volna. A munkaerőgondok enyhítése is rendkívül fontos. Ez már elsősorban szervezési kérdés;

meg kellene találni azt a módszert, amellyel nyárom

több munkáskéz jutna a Balatonnak. Nehány területen — például Fonyód térségében — a rendezvények, a programok, tehát a turisták „lefoglalásait” szolgáló

módszerek meg szegényesek. Erre is nagyobb gondot keil fordítani.

Lothar Péter

BNV- MORZSÁK

Hódít

a

mini

Ha népszámlálást tartanánk a nemzetközi vásár legnagyobb pavilonjába betérők között, bizonyára kiderülne, hogy a hölgyek jóval többen vannak, mint a férfiak. Ez persze nem véletlen, hiszen a ruhaipari termékeket mutatják itt be a gyárak; a hatalmas csarnok területének nagy részét az új modelljeikkel kirukkoló cégek foglalják el. Minő cipőbemutató

Nemcsak az ötletesen kifüggesztett, avagy a kirakati bábukra húzott holmit lehet itt látni, hanem időről időre megszólal valahol a zene, és előbújnak a függöny mögül a standok „kifutóira” a szebbnél szebb manökenek. A női divat egyik újdonsága, hogy minden ellenkező jóslat ellenére újra „betört” a mini. Erről egyébként az újdonságokra mind gyorsabban reagáló pesti utcán is meggyőződhet bárki; egy sereg ifjú hölgy hordja már az apró szoknyákat. A férfiak divatjáról — mint általában — most sem tudunk különösebb szenzációt említeni.

vásáron is számítunk jelzésekre, majd a BNV-t követő tárgyalássorozaton dói el, hogy jövőre mit igényel tőlünk a piac.

A kaposváriak szövetkabátjait, női kabátjait e* sportruháit nézegetve sokan láthattak kedvükre való holmit. Remélhetőleg a kereskedők is „ráharapnak” néhányra. Ám — mint a ruha- gyártók mindig elmondják — a modéllek sorsa a BNV-n szintén kiállító alapanyag- gyárak felkészültségétől is függ.

Nem messze a ruhagyári kiállítástól a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet nem kevésbe mutatós ..tárlatának” megnézése után szintén sikerült nehány részletet is megtudnunk. A ' szövetkezet hasonlóképpen a jövőre sorozatban gyártandó

A kiállítások között bolyongva szükebb hazánkból ismert föliratokat is fölfedeztünk. A Kaposvári RuhaA csurgóiak sportruhái

A kaposvári bemutató részlete

gyár szép és teljesen új kollekcióját sokan nézik meg. A gyár aprócská irodájában Nagy József né ■ elmondta:

— Kiállított darabjaink a belkereskedelemnek fölkínált, 1983 második félévére gyártandó modellek. Tehát nem különleges, exkluzív bemutatót

rendeztünk, hanem azt tudatjuk a kereskedőkkel és a nagyközönséggel, hogy sorozatgyártásban mire vagyunk képesek. iu a

Levél a visszavonulásról

A kiállítás célja, hogy a kézműves kisipar exportlehetőségeit feltárják. A megnyitón Csáki Tiborné, az Artex vezérigazgatója elmondotta, hogy első ízben rendeztek ilyen kiállítást, ahol a kézműves kisipar eve nie előállított 200—250 millió forint értékű termékeit reprezentáló cikkeket bemutatják. Jelenleg meg ezekből a gyártmányokból csak nagyon kevés kerül külföldre. Az Artex Külkereskedelmi Vállalat elsősorban a szövetkezeti ipar hasonló termékeit exportálja. A vállalat mintegy 30 ezer cikk- aiemböl álló éves kivitele eléri a 4 milliard forintot. Az előzetes elképzelések szerint a kézműves kisipar termékeinek exportja révén ez a forgalom evente további 40— 50 millió forinttal növelhető. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy a kézművesek termekéi nemcsak minőségben, hanem árban is versenyképesek legyenek. A külföldi piacokon jelenleg igen erős a verseny es a legtöbb cikknél a kínálat meghaladja a keresletet.

A kiállításra, amely egyben börze is, számos külföldi kereskedő érkezik, elsőr sorban az NSZK-ból, Ausztriából, Svédországból, az Artex Budapesti Nemzetközi Vásárra érkezett külföldi partnerei is ellátogatnak a bemutatóterembe. A kiállított termékeket a Népi Ipar- művészeti Tanács és az ipar- eszietikai lektorátus minősíti. A Kiosz társadalmi szervezete, a kisipari kézműves tanacs névsort készít a miKedves Barátom!

Közös ismerősünktől — Balogh Feritől — hallottam, hogy a tanév végén nyugdíjba mentél. Nem is maradtál meg egy hétig sem a faluban, ahol több mint harminc évig éltél és — a két esztendei felügyel ősködést

leszámítva — dolgoztál. De bejáróként akkor is vezetted a művelődési otthont, és természetesen elláttad a pártvezetóségi meg tanács- tagsaggal járó feladatokat. Nem ízlett a hivatali beosztás. Kerted, hadd mehess vissza tanítani. Végül — bar ezt is nehezen vállaltad el — igazgatóhelyettesként

mentél nyugdíjba. Jól emlékszem az öt vagy hat évvel ezelőtti találkozásunkra, amikor tréfásán megemlítettem : igazán följebb lephetnél már öregsegedré. Azt válaszoltad: neked ez a beosztás is épp elég hivatali elfoglaltságot ad. Többre nem vágyódsz. Szeretnéd egészségben megérni a nyugdíjat es elfoglalni siófoki házadat.

Igen, igyekeztél a fiad után, aki csaladjával ott telepedett le. Egy kis szerény házacskát vettél vagy tíz

I évvel ezelőtt — jócskán volt mit. javítani rajta-—■ hogy öreg napjaidra ott húzódj

I

meg feleségeddel. Végül elérkezett az idő. Amint Ferinek említetted, minden a

helyén áll. Parányi kert, egy közepes nagyságú meg egy kisebb szoba: egv élet munkája testesül meg új otthonodban.

De nem azért ültem írógép elé, hogy magánügyeidet közhírré tegyem. E nyílt levél megírására egy, a Ferinek tett megjegyzésed késztetett. Eszerint szeretnél szép csöndben meghúzódni új lakóhelyeden, es betegségre hivatkozva elkerülni minden pártmegbizatást.

Elég volt a társadalmi tevékenység- sokaságából, szinte egy eleten át.

Lehet, hogy semmi szükséged bíztató szavaimra, hiszen csak a nyugdíjazással járó megrázkódtatás, a költözködés megannyi gondja mondatta veled a közéleti visszavonulás szándékát És amikor minden rendben lesz körülötted, másként gondolkodsz majd. Nem, ekkora változás nem mehet végbe gondolkodásodban, magatartásodban! Olyan élmenyekben gazdag a te eleied — mint sok hasonló korú és sorsú társadé —, melyek nem csak a nyugdíjazás napjáig munkainak benned.

Emlékszel, araikor együtt szerveztük a tsz-t Boronkán, Csömenden. Sávolyon, Sámsonban, majd végül a két- helyi hegyben ? Igaz, tele voltunk keselyekkel magunk

is, de azért fáradhatatlanul magyaráztuk, ha kellett, tudományos alapon, ha úgy hozták a körülmények, a paraszti életből vett példákkal a szövetkezés előnyeit. Az utcákat róva sokat beszélgettünk a szüléidről. El- mondtad, hogy apád, a het- holdas, háromgyerekes parasztember egy súlyos jégverés után hogyan került a tónk szélére a ha rm Incas években. Emlékszem a szavaidra: — Nem tudom, mivé fejlődik a tsz-mozgalom, de ha csak szerény biztonságot ad is a tagoknak, azzal már nagy ugrást hoz a parasztság életeben.

, És a kulturális szeműek?

Szerveztél, kórust dirigáltál, színjátszó csoportot vezettél... Aligha lehetne elsorolni, mit tettel meg a faludért. Említsem a villanyt? Amikor ötvennyolcban legalább ötször álltai fel a tanácsülésen, mert néhány nagyhangú felv^gi idős ember azt mondta: sok pénzt kémek, inkább maradjon a pet.ro' Talpaltál a jobb közlekedésért, magad is építtetted a buszfordulót, a sportoltözöt — hirtelen most ez a kettő jut eszembe a sok közül.

De legjobban a tanítványok éltettek. Nemrég találkoztam egyikükkel — bizonyára emlékszel Kertes Árpádra, most mérnök Pécsén.

Elmondta, hogyan harcoltál

a kuláknak minősített család tehetséges lányának továbbtanulásáért ötvenegyben. És mindenkiért természetesen — maradi szülőkkel szem- beszállva —, akit. arra érdemesnek tartottál.

Ezt az életet, tagadnád meg azzal, hogy elbújsz a világ elől? Te ne tudnád. hogy senki nem vetheti le bőrét súlyos következmény nélkül ? Senki nem kívánja tőled — így a párt sem —, hogy erődön felül, egészségedet veszélyeztetve vegyél részt a mozgalomban, vállalj közéleti feladatokat. Azt azonban joggal várja el — és saját érdekedben is —, hogy a körülményeidnek. szabad idődnek, egyéniségednek megfelelő mértékben és formában hasznosítsd gazdag politikai tapasztalataidat. Tudom, furcsa lesz idegen helyen ismerkedni az emberekkel, a környezettel. De biztosan segítenek azok a hasonló korú és sorsú társaid, az új pártszervezeted tagjai, akikhez — bízom benne — máris meglelted az utat. Gyorsabban, mint hitted. Azt pedig verd ki a fejedből, hogy terád már nincs szükség. Ahogyan ismerlek.' hamarosan megtalálod a formát, a lehetőséget ahhoz, hogy az új körülmények között is gazdagítsd környezetedet és ezáltal önmagádat.

Ebben a reményben köszöntelek.

Paal László

modelleket vonultatta fel. Különösen a nyári szabadidő-ruházat es a sportöltözékek szinessége volt megkapó. Ez utóbbiakból ötvenezer darab készülhet, s alapanyaggondok sem lesznek, mert egy textilgyárinál együttműködnek.

Nemcsak a somogyi kiállítókról tudunk jót monda- ni; a ruhaipar modelljeinek többségé ellen nemigen lehet kifogásunk. Ám természetesen bennünk is megmozdult a „kisördög”, és sok vásárlátogatót észrevétlenül kihallgatva kiderült: másokban is. Többen mondták : szép, szép, de majd a boltokban kiderül, hogy mi válik mindebből valóra. Reméljük. minél több. Különösen a cipőbemutató és a vásárláskor tapasztaltak ap- róbb-nagyobb ellentéteiről emlékeztek meg szigorúan a nézők. Mert cipőt gyártani, ha akarunk, tudunk. Erről — többek között — a Minő cipőgyár BNV nagydíjas, egyébként (elsősorban persze férfiszemmel) is látványos bemutatója szolgait adalékokkal. S ha tudunk, akkor a cipőboltban ez miért nem látszik ?

A kérdés ..költői”, választ nem vár. -Inkább azt, hogy ne kelljen a jövőben ilyesmit kérdezni.

L. P.

SOMOGYI

•NÉPLAP