Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-19 / 220. szám
Kommunista aktíva a mogyoi pártbizottságon A megyei pártbizottság 1979- ben hozott határozatot a beruházási folyamatban résztvevők közép- és hosszúíávú feladatairól. Alapvetőnek a kivitelező és tervező kapacitás dinamikus fejlesztését határozta meg. A megyei párt-végrehaitóbizottság ez év június 2-i ülésén ismét értékelte a beruházások helyzetét. Elemezte a feszültségek okait, és meghatározta a szükséges intézkedéseket. A feladatok egységes értelmezése érdekében — mint arról beszámoltunk — szeptember 15-én kommunista aktívaülést tartott. Kpvács Béla, a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta vitaindítójában: a kapacitás okozta feszültségek mellett számtalan egy eb kedvezőtlen jelenség is tapasztalható. Nincs kedvező irányú változás a tervezők munkájában és a lebonyolításban. Nem következett be előrelépés a magasépítő-ipar belső aránytalanságainak felszámolásában és a vártnál rosszabb a kivitelezői munka hatékonysága, minősége, általános szervezettsége. Fokozódott a létszám- hiány, és lassú a nagyobb kivitelezők alkalmazkodó képessége. Egyes építőipari szervezeteknél gazdálkodási zavarok keletkeztek. A lehetségesnél és — különösen a közösségi létesítmények esetében — a szükségesnél lassabban terjed a típustervék alkalmazása. fi feszültség okai Az előadó a feszültségek alapvető okait felsorolva elsőként a nem megfelelő műszaki-gazdasági előkészítést említette. A feszültségek visszavezethetők az építőipari szervezetek belső strukturális aránytalanságaira, a kapacitáshiányra, a szervezetien, sok esetben rossz minőségű munkára, a tervező és a lebonyolítást végző vállalatok nem megfelelő színvonalú munkájára, a szerződéses fegyelem megsértésére, az együttműködés hiányosságaira és a szemléletbeli problémákra. Hozzászólásában az elhúzódó beruházások okozta — es pénzben is merhető — károkról is szólt Varya Péter, a megyei pártbizottság első titkára. Kifejtette: lehet külső tényezőkre is hivatkozni és ezzel a felelősséget csökkenteni. A tapasztalat azonban az, .hogy ahol a vezetők 'értik és ismerik feladatukat, ott a beruházásokat idejében — és az előirányzott költségkereten belül — valósítják meg. Jó példa a Clasp-technológiával készült iskola, amelynek építési költségé ugyan magasabb, mint a hagyományos technológiával készülőké, de a gyors megvalósulás után közösségi gond oldódik meg, tehát relatíve olcsóbb. — A beruházások fegyelmezett és pontos időre történő megvalósításában alapvető ,a kommunisták és a vezetők szerepe — hangsúlyozta. — Minden termelő szervezet vezetőjének az a feladata, hogy végezze el a munkáját. Ha azonban nem teszi ezt, nem nézhetjük tétlenül, hogy elveszik a pénz, a kapacitás. Ilyen esetben be kell . avatkozni. Az egyéni felelősség érvényesítésével teret kell engedni a kockázatot is vállaló alkotó kez- deményezesnek. A párti ra- nyítás nagyon fontos területe a következetesség, az igényesség a számonkérésben. de hozza tartozik ehhez az is, hogy álljunk ki a jól dolgozók mellett. Az előterjesztésben Kovács Béla kifejtette: az építőipari agazat eredményesen járult hozzá a megye fejlődéséhez, a szocialista átalakulás anyagi-technikai eszközeinek létrehozásához és gazdagításához. A beruházások és rekonstrukciók hatására felgyorsult a megye iparának fejlődése, és korszerűbbe vált termelési es termék s zerkezete. — Az építőipari ágazat tehát eleget tett a legfontosabb követelményeknek — állapította meg. — Ez akkor is igaz, ha fejlődése és a vele., szentben támasztott igények között; mindig voltak — és ma is vannak — feszültségek. Ezek a beruházási folyama loan résztvevők munkájára, egymás közötti kapcsolatokra és külső tényezőkre vezethetők vissza. Az ágazat fejlődésének első szakaszát a mennyiségi növekedés, a másodikat a minőségi javulás jellemezte. Az utóbbit egyrészt az' építkezéseken felhasznált anyagok, technológiák, kivitelezési- szervezési módszerek, másrészt a szerelőjelleg erősödését biztosító ipari háttér kiépítése, megerősödése mutatja. A paneles technológia ma már döntő részarányt képvisel a telepszerű lakásépítésben. A tanácsi építőipari vállalat is növelte teljesítőképességét, és fokozottan nagyobb volumenű felújítások elvégzésére készül fel. A szövetkezeti építőipar meglionosí tóttá a no-fines technológiát, es alkalmazza a Velox-technikát. A termelő beruházásoknál tért hódított az előre gyártott szerkezet. Ragasztott faszerkezetből is több létesítmény valósult meg. Előrelépés van a kommunális létesítmények kivitelezésében is, de a „gyárszerű” építkezések teljes körű kibontakoztatása nem sikerült. Hiányzik a rendszer Az előadó szerénynek minősítette az építési rendszerek szélesebb körű elterjesztésében, a korszerű, rendszerszemléletű építéskivitelezésben élért eredményeket. A Cl as{i- technológia fel- használása vontatottan halad, és nem történt meg az IMS teljes rendszerré fejlesztése sem, A kivitelező magasépítő ipar állóeszközeinek bővítése növelte a teljesítőképességet. Ennek ellenére feszültség van az építési kereslet és kínálat között. A magasépítő kapacitás optimális belső szerkezete sem alakult ki. Nem sikerült, megoldani a korszerű szer- kezetgyartás és szerelés, illetve a befejező kapacitások összehangolt fejlesztését a vaiiaiatokon belül. A szakipar gépesitettsege alacsony: a befejező munkáknál ezert a hagyományos eljárások maradtak túlsúlyban. (Ring István, a SÁÉV műszaki igazgatóhelyettese szerint a szakipari kapacitás elégtelenségéhez az is hozzájárul, hogy a megrendelések lökésszerűen érkeznek, és az építtetők idegenkednek a téli átadásoktól. Ezért a szakipari kapacitashiany ellenére időszakonként kihasználatlanság is tapasztalható.) A beszámoló szólt arról, hogy az építőipari szervezetek saját ipari háttér megteremtésére törekedtek, nem jött létre közöttük ésszerű munkamegosztás. A teljesí- tőképesseget a kivitelezés szervezésének alacsony színvonala is hátrányosan befolyásolja, és sok esetben nem fogadható el a munkák minősege. A vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának feltételei nehezebbe váltak. A hatékonyabb bérezési forrnak nem terjedtek el a kívánt mértékben, továbbra is az egyenlösdi gyakorlat a jellemző. Ezek nehezítik az igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. fiz együttműködés eredményei es lupái Nem lehetünk elégedettek a különböző jellegű építőipari szervezetek közötti együttműKödessel sem. A gazdasági társuláson belül egyes területeken vannak eredmények, de a tartós kooperációt, az ésszerű munka- megosztást az önellátásra való törekvés, a bizalom hianya, a kölcsönös előnyök nem kellő figyelembevétele akadályozza. Ma a vállalatok közötti kooperáció inkább akadályozója, mint segítője a hatékony epítés- helyi munka- és üzemszer- vezesnek. A beruházási igények és a magasépítő ipar teljesítóke- pessége kozott a feszültség lényegesen nem csökkent, csak a forrásai változtak. A jelenlegi gazdasági teltételek nagyobb fokú alkalmaz- kodast igényelnek. A felújítások nagymértékű növekedése más szervezeti struktúrát. eszközrendszert kíván, és új követelményeket támaszt a szakképzéssel, az építőanyag-iparral, valamint a kivitelezési, tervezési és hitelezési rendszerrel szemben. A megye építőanyag-ellátása megfelelő: gondot csak Kaposvár és környéke ,ió minőségű, kis méretű téglával való ellátása okoz. A magánlakás-építés anyagbiz- iiositásáról ugyanez nem mondható el. A tervező szervezetek a kialakított munkamegosztás ellenőre sem tudnak eleget tenni a megnövekedett feladatoknak. Tervezői kapacitáshiány elsősorban a kisebb mélyépítési, közműépítési munkáknál és a varosreha- bilitaciós feladatok megoldásakor van, A tervezők valtlalása gyakran megalapozatlan, a minőség kifogásolható. A rosszul értelmezett tervezői érdekek a megyei célok megvalósításai nehezítik. A beszámoló tervezői szemléletváltozási sürgetett, és példákkal szemléltette a típushibákat. A siófoki lakótelep és kórház a tervezői realitások hiányát bizonyítja. A csurgói 16 tantermes iskola terveződ költségkészi- tés-hibái a Somogy terv történetében is példa nélkül állnak. A lebonyolító szervezetek önálló feielósségvallalasa az indokoltnál lassabban fejlődött. Szerepük korlátozott, mert nincs megfelelő hatáskörük, és a szakmai színvonal sem minden esetben megfelelő. Tevékenységük — és ehhez kapcsolódó felelős- ségük — ügyviteli jellegű. Ezért a beruházók érdekét gyakran nem tudják érvényesíteni. A Somber — a megyei beruházások nagy hányadának lebonyolítója — nem tudta minden esetben szervezeti rendszerét, létszámösszetételét összhangba hozni az egyre növekvő igényekkel. (Görög Ottó, a Somber igazgatója elmondta: a jövőben nagyobb felelősseget kívánnak vállalni a beruházások kellő időben történő megvalósítása érdekében. Üjszerű kezdeményezésük, hogy a beruházó megbízása alapján költségszámításokat, egyeztetéseket végeznek, és közrebocsátják a beruházások tapasztalatait.) A beszámoló a beruházási folyamat egyik leggyengébb láncszemének minősítette az előkészítést. Abból erednek a fogyatékosságok, hogy nem tudják mindig idejeben biztosítani a szükséges építési területet, a pénzügyi fedezetet, a műszaki tervdokumentációt, Az előkészítésbe nem minden esetben vonják be a kivitelező szervezetet. Sokszor pontatlanok a tervezői megbízások, s előfordul, hogy túlzott igényeket fogalmaznak meg. (Dr. Németh István siófoki tanácselnök - helyettes éppen a kórházbővítés kapcsán szerzett tapasztalatokat összegezve mondta el, hogy szakmai programok összeállításánál túlzottak az igények. Amit az új pavilonba a minisztérium tervezett, azt csak jelentős költségtúllépéssel lehetett volna megvalósítani. Igv azután a beruházónak — a tanácsnak — kellett .'.lefaragni” az igényekből.) A terület) tervezes továbbra is letesitmény-központ.ú. és sine* nundtg összhang az építőipari technológia, valamint a beruházói célkitűzés között. Ezért igenyelnek „viszonylag olcsóbb”, de elö- munka-igényesebb kivitelezési modot. A letesitmény- cenbrikusság az oka annak, hogy a beruházók nehezen hagynak el egyes fejlesztéseket, vagv döntenek későbbi megvalósításuk mellett. Az alkalmazkodó képességnek ez a hiánya a beruházói döntések elhúzódásához vezet. ami csökkenti az előkészítésre. kivitelezésre fordítható időt, es viszonylagos kapacitáshiányt okoz. Öirgazofás es vaiíozo leltéletek A beruházási folyamatban résztvevők munkáját értékelve a megiei pártbizottság titkára az együttműködés hiányosságait emelte ki elsőkent, amely abban mutatkozik meg hogv a beruházók. tervezők, lebonyolítók, kivitelezők nem segítik kellően egymás munkáját. Akkor sem egyeztetik az érdekeket és a feladatokat, amikor adottak ehhez a lehetősegek Továbbá a kivitelezés előfeltételeinek biztosításánál. a befejezési határidők tartásánál erősen kifogásolható a szerződéses fegyelem. A feszültségek növekedésével a szervezetek közötti kapcsolatok romlottak: gyakoriak és elhúzódnak a viták, a felelősség áthárítására törekednek. Szemléletbeli hibának minősítette az előadó. hogy a beruházási folyamatot a résztvevők nem egységként tekintik: magukat kiemelik abból, és ezzel gátolják az ésszerű komp romisszumok létrejöttét. A korrekt egviittműkódes helyett gyakori az önigazolásra való törekvés, a kölcsönös bizalom hiánya. Gondot okoz a szabályozók gyakori változása. Az érvényben levő érdekeltség! rendszer nem segíti a gyorsabb, költségtakarékosabb megvalósítást. Á folyamatban részt vevő szervek — a beruházót kivéve — a költségesebb megoldásbán érdekeltek. Az ellentétes érdekek következménye, hogy a döntési hatáskörök „felfelé” tolódnak el. (Ennek kapcsán mondta el Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese. hogy a helyi tanácsoknak lényegesen nagyobb a hatáskörük és ezzel együtt az önállóságuk a beruházásokkal kapcsolatos döntésekben, mint ahogy azzal élnek. El kell érni. hogy minden beruházással kapcsolatos domes ott szülessen meg. ahol a legjobban ismerik az igényeket.) es konkrét (eladatok A helyzetértékelést követően Kovács Béla a megyei párt-végrehajtóoizottság határozatából ,adódó ieiadato- kat ismertette. Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell érteni, hogy a gazdasági tervezésben a kiindulási pont a rendelkezésre álló pénz: az éves tervezőmu-nkát a pénzügyi centrikussag jellemezze. A változó körülményekhez való rugalmas alkalmazko- das megköveteli, hogy érvényesüljön az elv: a hatodik ötéves terv nyitott. A résztvevők egységes egészként kezeljék a beruházási folyamatot, és építsék ki a működését biztosító kapcsolat- és információs rendszert. A kiemelt fejlesztési feladatokat a folyamat minden résztvevőjének kiemelten kell kezelnie a maga területén. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az időre, mint tényezőre. A beruházók felelősségét meghatározza, hogy döntéseik jelentős mértékben befolyásolják az egesz folyamatot. Ezért velük szemben követelmény, hogy időben, a realitásokat figyelembe véve hozzák meg a döntéseiket, és, a feltételek változása esetén módosítsák őket. A célok kialakításába vonják be a fo- Ivamat többi résztvevőjét, igényeljék a fejlesztési célok és a beruházási pirogra - mok alternatív előkészítését, tanúsítsanak kewetkeaetesebb beruházói magatartást, javítsak érezhetően az előkészítést, biztosítsák, idejében a pénzügyi fedezetet, a kiviteli terveket, a hatósági engedélyeket és az építési területet. Erőforrásaikat koncentrálják a folyamatban levő fejlesztések mielőbbi befejezése érdekében. Üj beruházást pedig csak akkor kezdjenek, ha minden feltétel adott ehhez. A párt-vb határozata a lebonyolítást végző szervezet legfontosabb feladatának minősítette a beruházói érdekek megfelelő védelmét. Ennek módját abban jelölte meg, hogy keressék a megújulási lehetőség formáit, nyújtsanak nagyobb segítséget a beruházási döntések előkészítéséhez az alternatívák kidolgozásával, gyorsítsák az ügyvitelt, és szakmai felkészültségük javításával bővítsék szolgáltatásaik eddigi körét. A tervezőknek kapacitásaikat az igényekkel összhangban kell fejleszteni A beruházók anyagi lehetőségeivel, megegyező és a kivitelezők technikai lehetőségeivel összhangban álló, rendeltetésüknek megfelelő létesítményeket tervezzenek. Részesítsék előnyben a* anyag- és energiatakarékos megoldásokat. Alkalmazzák, adaptálják — ahol csak lehet — a típusterveket, csökkentsék az egyedi tervek arányát. javítsák a tervek és műszaki dokumentációk minőségét. A Tanépnek nagyobb szerepet kell vállalni felújítások tervezésében, és törekedni arra, hogy az általa kivitelezett, felújítások terveinek mind nagyobb hányadát maga készítse el. A Délviép növelje tervezőkapacitását, nagyobb arányban készítse el a kommunális beruházásokkal összefüggő kisebb közműterveket. A kivitelező magasépítő ipar feladata, hogy növelje — az igényeknek megieleió- en — teljesítőképességet, gyorsítsa meg ipari hatter- szerkezeteneiv átalakítását — elsősorban 'a fenntartási építés arányának növekedése miatt Alkalmazkodjon jobban a térben és időben változó feiadatoknoz, alakítson ki rugalmasabb vállalkozáspolitikát. Kezdeményezze es használja ki a korszerű vállalkozási formák kipalta lehetőségeket, és keresse a fővállalkozási forma gyakorlati bevezetésének módjait. A nagyobb szervezeteknek a szakipari kapacitáshiány megoldása érdekeben érdemben előre kell lepniük. A műszaki fejlesztés szolgaija a problémák megoldását, teljesítőképességűk novelese érdekében pedig emeljék az irányítás, a kivitelezés-szer- vezes színvonalát, és alkalmazzák következetesebben a korszerű termelésirányítási módszereket, eszközöket. Javítsák a munka minőségét, a munkamorált és a munkafegyelmet. A kölcsönös érdekek alapján erősítsék és szélesítsék az építőipari gazdasági társulás keretében az egvüttműködést. Az egyes kivitelező szervezetek feladatai közül ki kell emelni, hogy a Tanepre a felújításokra való eddiginél hatékonyabb felkészülés vár. A SÁEV-nek pedig fel kell készülni a korszerű eljárásokká! épített létesítmények felújítására. A megyei tanácsinak, illetve a tanácsoknak a beruházási folyamatban levő feszültségek feloldásában kettős a feladatuk. Egyik a beruházói szerepkörből adódik, a másik pedig a tanácsi gazdaságszervező, koordináló és ellenőrző munka része, amely segítséget jelent a feszültségek csökkentéseben. Hangoljak össze az építőipari szervezetek fejlesztését, nyújtsanak 'segítséget a szakemberutánpótláshoz. A feladatok végrehajtásához megfelelő politikai légii őrre van szükség. Ennek kialakításában, a szemlélet formálásában kiemelkedő ,a szerepük a pártszervezeteknek. Eredményes munkájuk nélkül nem biztosítható a kitűzött célök megvalósítása — hangzott el a beruházással foglalkozó aktívaülésen. SOMOGYI NÉPLAP \ A beruházások hatékony megvalósítása 9 rosiü^vßvölc i is fßK d 1
