Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-19 / 220. szám

Ára: 1,40 Ft VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szüreti képek Kádak, hordók, puttonyok várták vevőre a legutóbbi kaposvári havivasáron. Ké­szítőjük úgy járt-keit a por­tékája között, mint kakas a tyúkjai koszorújában: büsz­ke volt minden darabjára, vigyázott rájuk. És szűksza­vú volt. Arat nem mondott, mert azt ráírta szirtes krétá­val a termékekre. Valaki, a bámészkodók közül, csönd­ben megjegyezte, hogy a tu­laj ne hallja: — Valamikor tíz forintért adták literjét. .. — A bornak? — kérdezte tőle tarsa bizonytalanul, — A fenet. Ahány literes volt a hordó, annyiszor tíz forint volt az ára. — Es melyiknek? Az akác­nak vagy a tölgynek? — Azt már nem tudom. Csak ez a tíz forint ragadt meg bennem. Most egy akos hordót nem kapsz meg két­ezerért . . . — De a bor literjét se ka­pod meg egy húszasért.., A tulaj abbahagyta a fel­old jarkalast, üehupoant az. egyik hordóra, s a pusmogok felé sandított. Tekintetéből olvasni lehetett, valami ilyesfélét: „No, ebből se lesz vasár ...” A puttony mellett fejken­dős nénike „kiselőadást” tar­tott tizenéves unokájának. Ügy belemerült, hogy észre se vette: egyre többen meg­álltak körülöttük, s egy idő­re abbahagyták a nézelődést. — Ilyesmibe szedtük a sző­lőt, eleg volt cipelni föl a hegyoldalon, a présházba. Ez mindig öregapad. dolga volt. Mire fölvitte, ledarálta a szólót es visszajött, megint megteltek az edenyek, és ez így ment naphosszat... — Ott meg a kad, látod? Azon volt a daraló, .abba hordta nagyapád a szőlőt. Ha az egyik kád megtelt, áttet­tük a darálót a másikra . . . Hallgattak-figyelték a néni szavait most mar egyre töb­ben, s akik az imént a hor­de áráról diskuráltak, most is megjegyezték a magukét: — Daráló meg kod.... Megteszi nekem még az idén a paradicsompaszírozó is, meg egy dézsa .. . — Vagy egy húsdaráló meg egy vájdling ... • • • Nem hiányozhat az őszi, szálöérési képből a szüreti mulatság és a bal. Tartják, rendezik megyeszerte ezeket, ma is, meg ha nemi jóindu­latú hamissággal is. Ez a „program" valamikor a hegy­községek, a szüretelő falvak ünnepe volt, úgy is szervez- tek-rendezték, s a résztvevők kivétel nélkül tevőleges munkásai voltak a szóló be­takarításának: mindenki — az apró gyerek és a család öregje — csinált valamilyen, a szőlővel kapcsolatos dolgot akkor, amikor annak eljött az ideje. Hallgattak például a legidősebbekre a hordók kénezesénél — kényes tenni­való. hozzá nem értő tönkre­teheti a rosszul végzett mű­velettel az új bort —, ők élesztgették a tüzet a kender alatt, melyben birkagulyás fortyogott.-. Szóval, a mulatság es bal mindenkit megmozgatott, aki addig a szőlőtőkék között bóklászott, a szürettel fogla­latoskodott. A mulatság — a jóízű bohóckodás, a látvá­nyos felvonulás, a kacagás­ra ingerlő rigmusok — be­tetőzése volt a késő délutáni, esti bál a szőlőlopókkal, a csőszökkel és a „bírságok­kal”. Jóindulatú hamisságot em­lítettem az imént. Hogy mi­ért? Azért mert a mulatsá­gok, bálok mai résztvevői­nek egy része csak annyit is­mer a szüretből, amennyit ez a program megismertet­het ... Hétvégén hazaérkező munkásfiatalok, középisko­lások, akik „segéderőként” a nagyüzemi szürettel ugy- ahogy megismerkedtek ugyan, de a feldolgozásról már szegényes a tájékozott­ságuk, vagy egyáltalán nincs ismeretük. Ünnepelni, vigad­ni, persze, ettől még jóízűen lehet, sőt: addig, amíg ezek a vigasságok megismétlőd­nek őszönként, él ez a szép hagyomány. Mert vannak, akik ápolják, éltetik. Mint olyam szüreti képet, melyet érdemes . — illik — sokáig megőrizni. BölcsödéN, falcások épülnek a bevételből Kommunista szombat Kaposváron .Szombaton kommunista műszakot szerveztek a cse­peli üzemekben. A Csepel Vas- és Fémművek gyárai­ban kora reggel 17 ezren áll­tak munkába. A tóobi XXI; kerületi gyárban, — köztük a Papíripari Vállalatnál és a -Magyar Posztógyárban —- ' 2a0ü-an dolgoztán. A Csepel Müvek három gyárában, el­sősorban a kohászati egyse­gekben, minden műhely ter­melt. Exportra kerülő transz­formátorokat, öntödei termé­keket, acélszalagot és más hengerded gyártmányt készí­tetlek, s a műszak végére 10 darab MAN íorgattyúsház öntvényt is a raktárba szál­lítottak. A műszakért járó mástél millió forintnyi bért a vállalati lakásépítkezések céljára ajánlották fel a dol­gozók. A Papíripari Vállalat­nál több mint két és fél mil­lió forint értékű terméket gyártottak, zömében belföldi igenvek kielégítésére. A posztógyári szövődé, a kiké- szítóüzem és a féssüsfonoda pedig elsősorban exportra dolgozott. Kommunista szombatot tartottak a Csepel Müvek Egyedi Gépgyárának Kapos­vári -Nehézgépgyárában is. Itt a munkások 80 százaléka dolgozott, 17 szocialista bri­gád teljes létszámmal segí­tette az exportszállítmányok határidőre történő elindítá­sát. Csaknem 400 dolgozó több mint 50 ezer forint ér­tékű munkát végzett, ame­lyet lakásépítésre es gyer­mekintézmények korszerűsí­tésére fordítanak. A Komárom megyei Álla­mi Építőipari Vállalat mun­kahelyein 12ütí-an vettek részt a társadalmi munká­ban. Az irodai alkalmazottak is együtt dolgoztak a fizikai munkásokkal a lakásépítke­zéseken, , a kórházi pavilon és a vágóhíd beruházásán. Tatán új lakásokon kívül ÍR tantermes általános iskolát. . Esztergomban a városköz­pontot építették a komipu- nista műszak résztvevői. A munkabéreket ugyancsak la­kások és gyermekintézmé­nyek építésének segítésére ajánlották fel. Gyorsan érik a kukorica, paprika Szikkadt törnek a traktorok Alighanem csak hírből is­merik a szabad szombatot a mezőgazdaságban: a hét ve­gén is bőven adott munkát a burgonya. a cukorrépa, a kukorica betakarítása, a szü­ret. a talajelokeszites es az őszi vetes. A somogyi földekén szor­gos munkával iolytatták a burgonya, a cukorrépa, a si­lókukorica, a napraforgó, a szőlő és gyümölcs betaKari- tásat. A burgonyának mint­egy 30 százalékát szedtek ki a földből, s befejezték a si­lókukorica betakarítását. Szombatig több mint. három­ezer tonna érett szőlóíürtöt szedtek le a Baiatonboglari Állami Gazdaságban az ál­landó es idénymunkások, köztük a környékbeli álta­lános es középiskolák diák­jai. A Siófoki Állami Gazda­ságban jól haladnak az al­ma es a szilva szedesevel, ez utóbbit korszerű razóge- pek is segítik. Példásán dolgoztak a ba­ranyai gazdaságok: a termes egyharmada már a tárolók­Közönségnap a BNV-n A szombati nyárias me­legben már a reggeli órák­ban 9 látogatók ezrei in­dulták a kőbányai vásár­városba, hogy időben érkez­zenek az őszi BNV tízórás nyitására. A kilencedik alkalommal megrendezett őszi Budapesti Nemzetközi Vásár nem oko­zott csalódást azoknak, akik szabad szombatjukat a hazai és külföldi fogyasztási cikk újdonságok megtekintésére szánták. A látnivalókban gazdag pavilonokban egy-egv különösen szép kiállítás előtt szinte lepni nem lehetett a tömegben, es a leggyakrab­ban elhangzó' kérdés ez volt: hol és mikor lehet kapni a kiállított árukat? A hazai gyártók a legtöbb esetben kedvező válaszokat adtak, a BNV-n bemutatott termékek jó részét vagy már gyártják, vagy meg az idén, illetve a .jövő evtoen ' elkezdik előállí­tásukat. Több újdonságot már a főváros üzleteiben, il­letve a vásáron is árusíta­nak. E/A a lehetőseget nem hagytak kihasználatlanul az első közönségnap látogatói. Az igazi vásári hangulat­ról egész napra gondoskod­tak a kiállítók, a szervezők: sokféle színes programot rendeztek. Bar a vásár egész nap a közönség számára volt nyit­va, a kiállítók tárgyalóiban élénk volt az üzleti élet. Ma ismét közönségnap lesz a vásáron, aimelv 10 órától este 7-ig várja a látogatókat. ba került. Más években ilyenkor 15—20 százalék az arány. A jó idő hatása: a késői kukoricafajtákon kívül majd minden termés be­érett mór. Alaposan ki is használják a kedvező időjá­rást, és sok helyütt éjsza­kába nyúlóan működtetik a betakarító es szállító jár­műveket.. A Hajdúságban a száraz­ság kedvez a ka pásinö vé­nyek betakarításának, vi­szont annál nehezebb körül­mények között végzik a ta- lajetőkészítést a kőkemény- nye szikkadt földeken. A ta- lajelőkészitő gepekkel há­romszor-négyszer keli vé­gigmenni a földeken, hogy megfelelő magagyat tudja­nak készítem. Eddig 110 ezer hektáron kerültek földbe a különféle őszi vetőmagok. Befejezéséhez közeledik a napraforgó betakarítása, és törik a szemesnek termelt kukoricát is a megyében. Losonczi Pál Portugáliába, Lázár György Ausztriába látogat Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Antonio Ramalho Kanes, a Portugál Köztársaság elnökének meg­hívására a közeljövőben hi­vatalos látogatásra Portugá­liába utazik. * * • Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke dr. Bru­no Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kan­cellárjának meghívására a közeljövőben hivatalos láto­gatásra Ausztriába utazik. GONDOLJATOK A GYERMEKEKRE! Az Associated Press dokumentumfotója bejárta a vi­lágot, a magyar heti- es napilapokban is láthattuk: a képről egy palesztin kislány riadt tekintettel néz ránk, mögötte lebombázott házuk romos falai. Az összeomlott épület maga alá temette szüleit, testvéreit... A kép gyermekkoromra emlékeztet.' arra a napra, amikor tompa morajjal közeledtek városunkhoz az angol gépek, s mire lebukdácsoltunk a pince kopott lépcsőjén, már süvítve hullottak a bombák. Robbanásukba beieresz- ketett földszintes házunk. Anyám rémületében rám ha­jolt. ’arra gondolva, ha ránk szakad a ház, testével felfog­ja a súlyos gerendák halálos ütését. Akkor még nem tud­tam. mi a veszély, csak a felnőttek arcán láttam a rémü­letet. Az is hihetetlennek tűnt, hogy másnap az iskolában két társunkat a hiányzók közé sorolták — örökre. Nincs szörnyűbb, fájdalmasabb a gyermekhalálnál. Mindez a gyermekek világnapjának évfordulóján ju­tott eszembe. . . Huszonnyolc esztendeje már annak, hogy az ENSZ segélyezési alapja — az UNICEF kezdeményezé­sére — minden év szeptember 20-án a világ a nélkülöző gyermekekre figyel. Számot vetünk a tényekkel: a föld négymilliárd lakója közül másfél milliárd a gyermek. .. Az emberiség egynegyede éhezik, köztük 200 millió gyer­mek. Afrikában. Dél-Amerikában, Dél-Ázsiában minden percben száz gyermek születik, Ebből tizenöt meghal, mielőtt elérné az egyéves kort. Okok: betegség, éhség, or­voshiány. Gyermekek milliói dolgoznak még ma is rab­szolgaként és több száz millióan vannak, akik még az alapfokú iskolai oktatásban sem részesülhetnek. És há­nyán azok, akiket a háború sújt, kiknek élete naponta veszélyben van ? Ma a föld gyermekeinek sorsa a világ lefkiismereté- től függ. Az UNICEF a nyomor, a tudatlanság felszámo­lására szólít fel, hogy „a gyermekek gyermekkora boldog legyen és, hogy saját, valamint a társadalom javára él­vezzék a meghatározott jogokat és a szabadságot..Te­gyük hozzá: a békét. A jelen békéjét, amely tőlünk, fel­nőttektől függ, bármely kontinensen is élünk. Mert ön­magában mit ér az anyagi és erkölcsi támogatás — bár­mennyire is szép és hasznos emberi megnyilvánulás — ha nem adunk hozzá biztonságot?! Rajtank áll az új nemzedék sorsa; ha boldog jelent adunk gyermekeinknek, később ók teremtenek az embe­riségnek szép jövőt. Sokan nézték meg az új Moszkvicsot Ruházati és fonalbemutato somogyi^ XXXVfll, évfolyam, 220. szám 1*82. szeptember 19., vasárnap AZ; MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents