Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

* / Pákolitz István Elszámolás Se gátja se partja: Kalmár Tavasz Kofa Nyár Gebin Ősz Uzsora Tél Mind a markát tartja Pop Gábor Faluszéli temető Itt merültek, alá, kik felhúzták a falakat... Szomszéd szőlőtőkék főt.szinték kék hamujukat... Szomjas unokáik megisszák rubin borukat. Ditso Lajos XX. emelet Hét emelet jegenye, az kétszáz arasz suhogás. S ahol a beton-balkonon két kerek kebel kényeiké1.. onnan áramlik szét a dzsessz. Itt fBmt mar csak a »él sávit. Az ég cégos. de lakható. Jordan Popov A z StffiWbe»» tsüéPákoz ­tarn egy szerencsétlen flötással. Triton Fet- vetfesiev Barbuádijezttinek hinták. Középtermetű, öáven eves fenti will, arca gondok­ba merülő, majdhogynem szomorú, haja ritkuló. A szerencse ideas Trafón fe­leségével nyaralt, egy Gimia nevezetű. szüntelenül vala­milyen gyapjúzoknit kőtöge- té teremtesse!. Köztudomású volt, hogy ez a Girgina nem gyenge vrrágszál, hiszen nem engedte, hogy férje kártyáz­zon a többleteket, hogy újsá­got olvasson, a teraszon, hogy huzamosabb időre le­üljön a biliárdasztal mellé, hogy étkezés alatt sört igyon, hogy ebéd «tan aludjon, hoar vizes hajjal mutatkoz­zon az erkélyen, hogy poli­tikáról beszélgessen a gond­nokkal, hogy kenyérmorzsát tegyen az ablakpárkányra a gerléknek, hogy tréningru­hában menjen az olvasóte­rembe, hogy fél óránál to­vább nezze a televíziót, hogy szóba álljon harmincöt alatti nőkkel, hogy horgászra jár­jon a közeli gáthoz, hogy kószáljon a piacon, hogy szeszes vagy szénsavas italt fogyasszon, hogy meghívjon valakit, vagy őt vendégeljék meg. hogy fütyöressaen, hogy rátegye a törülközőt a radiátorra, hogy kezet fog­jon közvetlenül étkezés előtt, hogy felöltözve lefeküdjön a takaróra, hogy este olvasson az éjjelilámpánál. A szerencsétlen Triton Fetvedzsiev Barbuklijszki bezárva üldögélt a kétszáz- tizenhármas szobában, amit a többiek „ketrec”-nek hív­tak. Girgma, a felesege pe­dig egy kerekes fotelban ki­nyújtózva őrködött a fogda ajtaja előtt, és olyan elkese­redett en kötött, mintha egy egész hadosztály részére ké- szatene gyapjúzoknit. A fel­ügyelettől elgyöngülve és megnyomorodva, a szeren­csétlen Fetvedzsiev item tud­ta eldönteni, mit csináljon egész nap. Titokban kivette Boccaccio Dekameronját, de az ideges Girgina akkora 1 Idézet x részvét-esten mondott legtartalmasabb köszöntőből 2 Figyelmeztető jelszó üdülőkben SOMOGY] NÉPLAP Látogatóban Németh Lísilo »a jkód i házában (MTI rőt* — Molnár Edit felvételei. — KSt A bérbe vett botrányt rendezett, hogy a könyvtárosnőnek nemcsak a könyv kartonját, hanem évi fizetett szabadságát is ki kellett vennie, az itáliai reneszánsz mester pedig meg lett bélyegezve mint mániá­kus élyhajhász. A legfelső emelet ette^yé- ről Radulov égő cigarettát engedett le spárgán. A sze­rencsétlen ember mohón szívta a füstöt, aztán a ciga­retta eltűnt, de csak azért, hogy egy perc mfúlva ismét leereszkedjék. Egy Krutmcso nevű középiskolás sárgaréz csövön mentolos cukorkát lövöldözött az erkélyre, hegy ne érződjék a cigarettafüst Fetvedzsiev leheletén. Veki- lovék, a szerencsétlen em­ber bal kéz felőli szomszé­dai. ki vitték hordozható te­levíziójukat az erkélyre, hogy lehetővé tegyék Fetvedzsiev- nek a tévé engedélyen túli nézését. A turnus legszem- revalöbfb asszonya, a vörös hajú Aida fölmászott a Barbuklijszki erkélyével szemközti topolyaiéra, és az ágak közül szerelmes verse­ket suttogott. Kétségtelen, hogy enybfteé- Dünk szenvedésein, de a baj gyökeréig, szerencsétlensé­gének okáig, nem jutottunk el. A turnus pedig már a végéhez közeledett. Ezért mi, férfiak, ismét összegyűl­tünk, ezúttal azonban — a nagyobb titoktartás végett — a mosokonyhában. Határo­zottabban kellene cseleked­nünk, A piacról kenderkö- teiet szereztünk, és hágcsót készítettünk, miközben a feleség ételébe egy-egy adag altatót szórtunk. Amikor este elaludt az asszony, leengedtük a kötéi- hagcsót a felső szobából. A szerencsétlen fi ó tás remegő kézzel leereszkedett hozzánk, ahol hattól tizennégy órám keresztül nyugalom várta. Az ünnepi lakomán vodkát, örmény konyakot, kolbászt, kaviárt, indiai kasut, pezs­gőt, pipát és hollandi do­hányt, egy pakli kártyát, cseh rulettet és két, ünnep­lőbe öltözött leányt vonul­tattunk fel tiszteletére. A szerencsétlen Triíon Fet­vedzsiev Barbuklijszki evett, ivott, énekelt és sírdogéit. Minden oldairól baráti ke­zek törölték le könnyeit. — Valamennyien tudnak szerencsétlenségemről — kezdett el motyogni Bar- buktijszki —, de nem tud­ják, hogyan ért engen» «toi. Mivel amúgy i* ennek megismerése volt összejöve­telünk célja, hegyezni kezd­tük a füljinket. Huszonkét éve ngyanflye« üdülőben voltam. . . Le­szakadt a gombom. Tűt kér­tem. Ekkor jelent meg Gir- gina az életemben. Azt mond­ta. van mindene, amire szük­ségem van, a tűtől egészen a cérnáig. Ezután érdeklőd­ni kezdett, mát fogok varr­ni. Válaszoltam, hogy gom­bot Fölvarrta. Saját jószán­tából benyúlt a zsebeimbe, és amikor látta, hogy ki vannak szakadva, ezeket is rendbe hozta __ Ezután ja­v asolta, hogy egy kicsit- va­salóval végimegy a nadrágo­mon. A nadrág valóban fénylett szárain az éleket alig lehetett észrevenni. Amikor végzett a vasalással, megjegyezte, hogy egy ilyen szépen kivasalt nadrágban sokkai jobban nézek ki, és elvibe íném moziba. Később megígérte, hogy köt nekem egy méllényt, és betuszkolt a szobájába, hogy mértéket vegyen rólam ... Szereztem fonalat s a mellény egy hét múlva elkészült Mintha rám öntötték volna. De ma­radt még fonál... Tudod mát, mondta ekkor, a ma­radék éppen elég lesz egy pár cipőre a kisbabának .. Milyen kisbabáinak? — kér­deztem. Hogyhogy milyen­nek? Hát a miénknek — kacagott fel déwajul... Az- . után... Egyszer csak elhallgatott, és tébolyult tekintettel az erkélyre meredt. Az asszony ebben a pillanatban lépett át a korláton. — Azután mi történt? — ugrott le, és összefonta mel­lén a kezét Két másodperc alatt szétszéledtünk, nem törődve a gazdag zsákmány­nyal és az értékes tússzal. Később összeszedtük a hol­minkat, mint a tolvajok. Idő előtt otthagytuk az üdülőt, és a pályaudvaron virradt ránk a hajnal. T rafón, te szegény fiú. Fetvedzsiev, vénülő barátom, Barbuklijsz- ki elvtárs! Az életben min­den meggondolatlan lépés végzetes következményekkel járhat.1 Férfiak, ae üdülőkben lét­rejött véletlen kapcsolatok gyógyíthatatlan traumát okoznak a családban!2 (Bolgártól fordítottá: Adámecz Kálmán A szórakoztatás ellentmondásai Egy felmérés tanulságai Kitűnő szakemberek évek óta vitatkoznak azon, mit jelent a tömegkultúra, ho­gyan módosult a művésze­tek funkciója, amberformáló szerepe a 20. század máso­dik felében? Mit jelent a szórakozás, és mit a szóra­koztatás, s mindezek hogyan illeszkednek bele az egyén sajátos tevékenységének rendszerébe? A kulturális tarca megbízatása alapján „A közművelődés helyzete és fejlesztésének távlatai” cí­mű kutatási téma keretén belül a Műveiődéskutató In­tézet éppen azért vizsgálta meg a közelmúltban a szó­rakoztató intézmények tevé­kenységét, hogy közelebb j üssön a fenti kérdések meg- • ismeréséhez. A vizsgálat a legtipikusabb szórakoztató intézmény, az Országos, Ren­dező Iroda és az alikakni rendező szervek, a művelő­dési intézmények műsoros előadásainak megfigyelésé­re szorítkozott, azzal az alap- elvvel, hogy a szórakozás alapvetően rekreatív funk­ciót tölt be az emberek éle­tébe. így alkalmas lehet a fizikai és a szellemi aktivi­tás újratermelesére és az egyéni és társadalmi kérdé­sek mélyebb összefüggései-^ nek megértésére. Az osztályok, rétegek, cso­portok kialakult szórakozási szokáséi mindig kapcsolat­ban állnak társadalmi létük munkájukkal, életmódjukkal, politikai, gaz­dasági, szociális fettételeik­kel. A szórakozás és a szó­rakoztatás tükrözi a társa­dalmi rétegek viszonyát a művelődéshez és a művésze­tekhez. A szórakozás rétegspeelfi- kus voltát ma mar senki sen» vonja kétségbe, azt .azonban nehezebb igazolni, hogy ez ,a jelenség abból adódik, hogy a szórakozás nem egyszerűen az egyem műveltség függvénye, hanem az adott réteg általánosan el­fogadott ízlésszerkezetéhez igazodik. Ez a magyarázata annak, hogy a társadalom éieteben különböző szettered divatirányzatok hatnak egy­másra, s talán így érthető meg az iá hogy a népdalt is lehet úgy énekelni, mint­ha az magyamóta volna, vagy egy Shakespeare-dra- naát is lehet úgy nézni, mint­ha az valamiféle sportmér- kőaés volna. A szórakoztató művek be­fogadásakor is átfut az em­ber képzeletén, hogy ami bennük történik, az akár vele is megeshetne, de ez a katartikus élmény nem azo­nos a klasszikus értelemben vett megrendüléssel, runes olyan súlyos etikai konzek­venciája. A szórakoztató művek építkezésében is fölfedezhe­ÚJ KÖNYVEK „Megérteni és megértetni" üt«*s Ca-netti nevét Miki­ben kapott Nobel-dája tette világszerte ismertté. A Vi­lágirodalmi Lexikon osztrák írónak mondja — a cikkíró e megadapttása nem minden kétséget kizáró. Cemetti ugyanis Bulgáriában spanyol zsidó szülők gyermekeként született, Becsben, Zürich­ben, Manchesterben nevel­kedett, az Anschluss után Párizsba emigrált, jelenleg Angliában él, és németül ír. Az Európa Kiadó A megőr­zött nyelv (Egy ifjúkor tör­ténete) címmel adta ki visz- szaemlékezéseit. Ruszcsuk, ahol Canetti született és hat­éves koráig élt, nyüzsgő, sok- nemzetiségű és soknyelvű városka volt „Minden, amit később átéltem, egyszer már megtörtént velem Ruszcsuk- ban” — írja. A következő színterek az első világhábo­rús Európa más és más tí­pusú városai. Ezekben az olvasztó kohókban érett meg az líjw ké és esszéista, hogy már 1935-ben irt regényét Dosztojevszkijjel és Joyce- szal hasonlíthassa Ö6sze a kritika. Élete főműve, a Tö­meg és hatalom, meltatói szerint (magyarul még nem jelent meg, húszévnyi munka eredménye) pszichológia és szociológia, történelem és regény-esszé, a mai német nyelvű próza csúcsteljesít­ménye. A megőrzött nyelv is több mint egyszerű em­lékezés, nem pusztán a vele megtörtént dolgok és ese­mények sora; a lélektani elemzés eszközeivel megírt terjedelmes esszé a gyermek és a szülő kapcsolatáról, a gyermeki lélek fej lódéséröl; egyúttal a műveltség fogal­máról, elsajátításának lehe­tőségeiről és belső kénysze­léről. Canetti műve intellek­tuális élmény. Nyelve szép­ségesen érdekes és választé­kosán finom. A századfor­duló utáni Európa szellemi arculatának sodroan s élve- pontos rajza. John Berger neves angol művészettörténész, nevét is G. című regénye tette is­merté egész Európában. A G. a világirodalom egyik leg­ismertebb és örökké vissza­térő nagy témáját, a Don Juan-motívumot dolgozza fel, illetve újítja meg. A G. Don Giovannit jelöli, aki 1886-ban jön napvilágra, új­ra járja elődje sikereinek színhelyeit, s persze egyúttal a mát is. G. látszólag pasz- sziv, mégis valósággal az életerő forrása, nem sze­mély, hanem mítosz. Ö az, aki a nőkben fel tudja sza­badítani a bennük rejlő ér­tékeket, s kioldja őket a pol­gári erkölcs kényszerzubbo- nyábósL John Berger értel­mezése szerint G. a szabad­ság vezérelvét testesíti meg. íród célkitűzése: megérteni és megértetni, elemeire bon­tani az emberek viselkedé­sét és a történelmi folyama­té az a dramaturgiai törek­vés, hogy a bonyodalmat va­lamilyen módon megoldja s egyben a nézőben keltett fe­szültséget levezesse. Ehhez kitűnő eszköz a humor, a happy end, egy groteszk mondat vagy gesztus, tehát mindaz, ami számunkra va­lóan fejezi ki a világ dol­gait. Számba véve a közgon­dolkodásban elevenen élő megközelítési módokat, ér­telmetlen volna elvetnünk a szórakoztató művészeteket, mert azok hozzátartoznak aa egészséges emberi igények­hez. Minden ember szórakozik valamilyen formában, átéli az eseményeket — tehát bi­zonyos értelemben katartikus hatásukat is —, ezért nem kezelhetjük a szórakoztató művészeteket esztétikumo® kívüli jelenségként, sem pe­dig az elidegenedés irá­nyába ható kulturális tünet­ként. Az a tény azonban, hogy valamennyi ember szá­mára mindennapi, természe­tes igény a szórakozás — a gyakorlatba® sok gondot okoz. Az említett vizsgálat során az ŐRI által szervezett es lebonyolított műsorok közül 41 felét figyeltek meg a fel­mérők. Noha a kétéves vizsgálat a szórakoztatásnak csak egy szűk körére — a műsoros estekre — irányult, mégis megmutatkozott, hogy sze­mélyektől függetlenül min­den a semleges középszer felé mutat. Ez vonatkozik a műsor megszerkesztésétől, a szereplők kiválogatásától, a szervezésitől kezdve a lebo­nyolításon át mindenre. Hiá­ba lépnek fel a legjobb elő­adók, h iába van egy-egy ér- tekes műsorszám, na a pre>- dukció egesze, a kialakult igény, a környezet ezt ered­ményezi. Mélyen beépült in­tézményeinkbe a középszer, melynek eredményekén* szinte mindenütt összemo­sódnak az értékek. Tálán ea volt a legfőbb és legmeg- gondolandobb tanulsága e vizsgálatnak. Az államilag »ervezett, rendezett előadásokat — füg­getlenül minőségüktől — a gyakorlat támogatja, külön­féle eszközökkel ösztönzi, a haknit pedig éppen csak megtűri. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a hakni létező igényt elégít ki, tiltásával csak nő a szó­rakoztatási konjunktúra Az igazi hakni azonban nem m a szokványos témák rutin­szerű tolmácsolására, hanem a valódi szükségletekre épét, gyorsain reagál a társadalmi mozgásokra, az Ízlésbeli vál­tozásokra, csak így marad­hat életképes minden, »as törekvéssel szemben. Égy-egy műsor színvona­lát, értékét annak alapja® kellene minősíteni, hogy ténylegesen mit tartalmaz, nem pedig a feltételezett kö- zönségóhajok szerint. A szó­rakoztatás ügyével foglalko­zóknak tehat nem azon kel­lene törniók a fejüket, mi­lyen ^ujabb szaoaiyozókat vezessenek be, hanem azon, hogy biztosítani tudjak az alkotó, kritikus légkört, elvi, ideológiai támogatást, amely lehetőséget teremt a szóra­koztatók képességeinek sok­oldalú kibontakoztatásához. A vizsgálat alapján az is körvonalazódott, hogy érde­mes lenne az intézmények számára — de .velük egyet­értésiben — konkrétabb in­tézkedési terveket készíteni. Ezek megvalósítását képzett és lelkiismeretes népműve­lők garantálhatnák, akik a k altura tömegessé tételét nemcsak deklarálják, hanem maguk is példát mutatnak életre hívásában, terjeszté­sében. A szórakoztató intézmé­nyek jobb működésének alapfeltétele olyan me- nedzserhálózat kiépítése le­hetne, amely rugalmasan iga­zodik a konkrét igényekhez, a mindennapi élet gyom vál­tozásaihoz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents