Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-17 / 218. szám
—Cff útban ü/ra ropognak a fegyverek Libanon a BT összehívását kérte Libanon csütörtökön kérte az ENSZ . Biztonság- Tanácsának sürgős összehívását Nyugat-Bej rút izraeli , előzőn lése miatt. A kérést a libanoni ázandó ENSZ-kép- viselő terjesztette elő a Biztonsági Tanács soros elnökének. Csütörtök kora délután Nyugat-Bejrút központjában elcsitultak a harcok, de a város más resz.eiből még mindig csataza.) hallható. Az iz-raeli csapatok a baloldali fegyveresekkel vívott heves harcok után Nyugat-Bejrút riagv re.sz.et ellenőrzésük alá vonták. A főutakon előrenyomuló ■ izraeli harckocsikkal páncéltörő rakétával és géppisztollyal felszerelt fegyveres csoportok vettek fel a harcot. , A külföldi tudósítók nagy számú harckocsit láttak a varos egykor elegáns tengerparti útján és más fontos útvonalakon. A polgári lakosság, amelynek élete már-már visszatért a rendes kerékvágásba, az óvóhelyen keresett menedéket Az elmúlt hetekben számos, korábban elmenekült család tért vissza otthonába és a támadás ekkor érte a városrészt. Az epriberek az ellentmondó hireszr telesek hatására a legkülönbözőbb irányokba menekültek, nem tudva, merről közelednek a támadók. Az át- teKinthetetlen helyzetben szinte ienetetlen a sebesüllek elszáiiilasa. A tamadó izraeli csapatok szóvivője Bejrútban azzal indokolta a hadműveletet, hogy annak célja a „város megtisztítása az ingatag helyzet teremtésére törekvő elemektől”. Mint mondotta, ezen baloldali és mohamedán fegyveresek értendők, akiknek a számát 3—4 ezerre becsülte. Csütörtökön este Jeruzsá- lerinben rendkívüli ülést tartott az izraeli minisztertanács, a Nyugat-Bejrút elleni támadás es a megválasztott libanoni elnök meggyilkolása ulán előállt helyzet megvitatására. A Palesztina! Felszabádí- tási Szervezet azzal vádolja Izraelt, hogy megsértette a Hab ib-terv alapján vállalt Menekül a civil lakosság xiugat-Bejrútból az előrenyomuló izraeli egysegek bombái elöl . kötelezet Lseget. Ezért kéressél fordult Olaszországhoz, Eranciaorszaghoz es az Egyesült Államokhoz, vagyis azokhoz az államokhoz, amelyek katonákat küldtek Bejrutba a több nemzetiségű haderőbe, hogy teljesítsek kötelességüket és szavatolják átoknak a palesztinoknak a biztonsagát, akik az Izrael által szerdán megszállt táborokban élnek. Az erre vonatkozó közleményt csütörtökön Komában adta ki a PFSZ. minthogy a végrehajtó bizottság elnöke, Jasszer Aráját az olasz fővárosban' tartózkodik. „Az izraeli hadsereg annak eiie- nere szállta meg Bejrut nyugati szektorát, hogy a több nemzetiségű haderőben képviselt három ország, elsüsor- . ban az Egyesült Államok, garantálta a palesztin menekülttáborok es azok lakóinak biztonságát” — hangsúlyozza a PFSZ 1 köziemé- ' nyel. A PFSZ közleménye ugyanakkor felszólítja a világ közvéleményét, hogy ugyanúgy iy»iht„ megszállása idején, lépjen fel most is. Izrael újába sgvesz- sziója ellenj ameiy 300 ezer polgári meneiíült — öregek, nők és gyerekek — életet fenyegeti. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csütörtökön nyilatkozatban marasztalta el az izraeli csapat- mozdulatokat Bejrútban. A nyilatkozat — amely'ié- nyegesen határozottabb hangnemben fogalmazódott az Izraelt mentegető szerdai hivatalos amerikai véleményeknél — ‘az izraeli csapatok „haladéktalan kivonását”,. követeli' Nyugt-Bejrút- ból, azzal, hogy az izraeli csapatmozdulatok ellenté- sek a bejrúti megállapodásban foglaltak betújevei es szellemével. Pohn Hughes külügyi szóvivő elmondta, hogy Schultz amenaai külügyminiszter szerdán magahoz. kérette Arensz izraeli nagykövetet, de ezt követően sem következett be változás az, izraeli magatartásban. Hughes szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy Washingtonnak az ellenvélemény puszta hangoztatásán kívül most sincsenek szándékai az újabb invázió megfékezésére. Arensz nagykövetet csütörtökön is behívattak az amérikai külügyminisztériumba. Ez alkalommal Lawrence Eugleburyer kui’úgv- miniszter-helyétles tárgyalt vele. 'Eagleburger közölte az izraeli diplomatával: az Egyesült Államok elégedetlen amiatt, hogy az izraeli csapatok „stratégiai pozíciókat foglaltak el Nyugal-Bej- rútban”. Szovjet—dél-jemeni közlemény 4. A Szovjetunió és a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság határozottan ' elítéli Izraelnek az Egyesült Államok támogatásával ' végrehajtott libanoni agresszióját, köveleli az izraeli csapatok ha'adekt tan. feltétel nélküli kivonását, és síkra száll az átfogj, igazságos közei-kele- ti rendezés mellett — állapítja meg az a közlemény, amelyet tegnap hoztak nyilvánosságra Moszkvában Ali- N assz er Mohammed szovjetunióbeli látogatásáról. A Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára. a J.NDk legtelsoDb. Népi Tanácsa elnökségének elnöke, miniszterelnök szeptember 14—4 8. között, tartózkodott hivatalos bará- Ji látogatáson a Szovjetunióban. Tárgyalásokat folytatott Leonyid Brezsny evvel, az. S/.KP KB főtitkárával, a Szovjetunió legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével. A tárgyalásokon a legnagyobb figyelmet a közel-keleti helyzetnek szentelték, s aggodalommal állapították meg. hogy Izrael az. Egyesült Államok támogatásával folytatja Libanon megszállását, beavatkozik az ország bel- ügyeibe. és támadással fenyeget egy másik szuverén arab államot, Szíriát. A felek követelték az izraeli csapatok kivonását, és síkra szálltak Libanon függetlenségéért, szuverenitásáért és területi épségéért. Az Egyesült Államok szeptember eiejen ismertetett kozel- keieti rendezési tervét úgy értekeitek, mint a Camp Da- vid-i politika közvetlen •folytatását. nyíltan arab- és pa- lesztinaellénes elképzelést, amelynek célja, hogy megakadályozza a független palesztin allam megteremtései. ■szcK'jCt részről megelégedéssel állapították meg, hogy a iesi arab csúcsértekezleten 1 e 1 fogadott, nyilatkozat. alapvető tetelei megegyeznek azzal, amiért a Szovjetunió evek -óla küzd, hogy a KöZel-Keleten valóban igazságos és tartós béke jöjjön let re. Ilyen beket csak az. átfogó rendezéssel lehet elérni, s ehhez ki kell vonni az összes izraeli csapatot minden, 1987 óta meg-' ■szállt arab területről. Érvényesíteni kell a palesztinai arab nép törvényes jogait. A valamennyi érintett fél kollektív erőfeszítése arán létrejövő rendezést szolgaija az a szovjet javaslat, hogy hívjanak össze nemzetközi konferenciát a Közel-Keletről. A felek megelégedésüket fejezték ki Ali Nasszer Mohammed szovjetunióbeli látogatásának eredményeivel. Közös Véleményük, hogy. a megbeszélések >s az elért megállapodások jelentősen hozzájárulnak a Szovjetunió es a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság barátságának további szilárdításához és sikeres együttműködésük fejlesztéséhez. Tanácskozik a szejm A közbiztonságról Az augusztus végi zavargások előzményeivel, lefolyásával és következmé- üive:vei , foglalkozott a szejm csütörtöki ülésén Czeslaw Kiszczak lengyel belügymi- -niszter, aki beszámolót terjesztett elő a közrend és a közbiztonság helyzetéről. A szükségállapot bevezetése. tavaly december 13-a óta Lassan, de kitartóan halad a normalizálódás folyamata, fi hatalom csúcsáról a kivégző osztag elé Csütörtökre virradó éjszaka kivégezték Szadegh Ghotbseadeh volt iráni külügyminisztert. Az IKNA jelentese szerint Ghotbzadeh-et a forradalmi katonai bíróság bűnösnek találta abban, hogy meg akarta dönteni az iszlám rendszert és meg akarta gyilkolni Khomeini ajatollahot. Irán vallási vezetőjét. A legfelsőbb bíróság jóváhagyó döntése után meg éjszaka kivegzó osztag ele állítottak. Khomeini ájatollah egykor „fiamnak” nevezte azt az 30 éves férfit, akit csütörtök éjjel állítottak kivégzőosztag elé Teheránban. A váratlan fordulatokban, véres leszámolásokban és drámai közjátékokban bővelkedő iráni belpolitika színterén gyakran minősül veszélyesnek ez a megszólítás — ,az iráni forradalomban, amely a maga nemében az első, gyakran fordul visszájára az érdem”... Szadegh Ghotbzadeh az .rani átalakulások egyLk legellentmondásosabb személyisége volt. Tartós politikai szövetségese ritkán akadt, v áltozatos élete során szinte minden korábbi barátjával szembefordult kérlelhetetlenül követve saját elképzeléseit, ■ hatalmi ambícióit. Teherán külvárosában született 1932-ben, apja fa- aéreskedő vpit a bazárban, itt ismerte meg a síita tanoSOMOGYI NÉPLAP kát, de kispolgári neveltetése révén a nemzeti burzsoázia erdekeit képviselő, a sah rendszerét csak óvatosan bí- ralgato Bazargan-parthoz vonzódott. Az ellenállási mozgalom ifjúsági szárnyának egyik vezetőjévé vált — és kétszer1- is „vendége” volt a hírhedt Évin börtönnek. Amikor a sah titkosrendőrsége lecsapott a Bazargan- p-artra, Ghotbzadeh az. Egyesült Államokba menekült. Öt évig a washingtoni Georgetown , egyetem hallgatója volt, és egyetemi évei alatt is folytatta tevékenységét a sah-ellenes mozgalomban. Washingtonból Párizsba köi- 1 tbzött, es itt kerüft szorosabb kapcsolatba a sah rendszerét az iszlám alapjairól kínáló, jóval i harcosabb szellemű ellenzékiekkel. Megismerkedett az ekkor már iraki száműzetésben élő Khomeinj ajatollahhal. Sokak szerint Ghotbzadehnek döntő szerepe' volt abban, hogy az imám Párizsba tette ál székhelyét. Khomeinivel együtt tért haza és rögtön az állami rádió es televízió igazgatója iett Zavaros időszaka volt ez az cunugyis kuiancs iráni Az archív-kép 1979-ben a franciaországi emigrációban készült. Balról az ajaCollah, jobbról: a volt külügyminiszter l'ieietoto — AP—MTI—KS) változásoknak. A hatalmi erővonalak kiismérhetetife- nek voltak, és úgy tűnt, hogy a mozgósított tömegek élen az- amerikai nagykövetséget megszálló militáns diákok diktálnak. Ghotbzadeh szembetörduit volt tanítójával, Bazargannal. az új Irán első miniszterelnökével es résztf vett megbuktatásában. 1979 novemberében korábbi szövetségesétől, Baniszadr- tól vette át a külügyminiszteri posztot. Külügyminiszterként addig szokatlanul éles szovjetellenes kirohanásaival döbbentette meg a világsajtót. Az 1980-as elnökválasztás egyik jelöltje voit — de csak a szavazatok . 0.3 százalékát szerezte meg. A „figyelmeztetést” nem vette, tudomásul Szembeszállt az iszlám fundamentalistákkal is.- Támadta az iráni kommunistákat. de legalább olyan hevesen az iszlám vezetés mo- nopolisztikus hatalmi törekvéseit is. 1980 novemberében az iszlám gárdisták letartóztatták, három nappal később Khomeini közbenjárására — ekkor még —- kiengedték,. A bukott politikus ex-kül- ügyminiszterként is aktívan politizált, nyugati lapoknak nyilatkozott, háttérbe_ szorult iráni vezetőkkel találkozott. 1982 áprilisában újra letartóztatták. Ghotbzadeh alig több mint három év - alatt jutott a hatalom csúcsától a kivégző osztagig —pályája az iráni isz.am forradalom tükre. mondotta. A vezetés türelmesen bizonyítja jóakaratát, következetességét; a társadalom egyre kevésbé támogatja a földalatti ellenforradalmi csoportokat. A belügyminiszter elmondotta. hogy a hatóságok kapcsolatokat próbálták teremteni az úgynevezett földalattiakkal is, hogy megnyissák számukra az utat a konspiráció felhagyására és a normális életbe való visszatérésre. Tetté* ezt abban a meggyőződésben, hogy senki sem született a szocializmus ellenségének és senkinek sem keli élete végéig ellenfelnek maradnia. Ilyen lépéseket tettek a többi között a konspiráció® vezérek: Z Óig nie w Buják, Bogdan Lis es W ladysiaw Frasyiiiun felé. A tárgyalási javaslattal kapcsolatban a hatóságok meg idén áprilisban különleges garanciákat adtak a rejlozKOdoknek, hogy a tárgyalásokra biztonságban és nyuga.omoan sor. Kerülhessen, függetlenül azok kimenetelétől. A felelet azonban vagy hallgatás volt, vagy peuig olyan válaszok, amelyek arról tanúskodtak, hogy hiányzik a szükséges realizmus mind az 1981. december 13. előtti, mipd pedig az azt követő helyzet érte- keleseben. A végső reagálás az újabb tüntetések, utcai zavargásók megszervezése és kiprovokálása volt. Keserű pirula Nehéz napok járnak az amerikai elnökre, s a megpróbál latások a lehető legrosszabb időszakban, a november 2-i időközi választások küszöbén énk. Reagan a múlt pénteken leplezetlen megdöbbenéssel értesült arról, hogy a demokrata több- ségu képéiseloház után a republikánusok uiuliu szetiú- JUS is érvén i/tele nil eite az egyik költségvetési tétellel kapcsolatos vétóját. A szenátusban 'hatvanon szavaztak Reagan ellen, s csupán harmincán mellette, így az ügy jelentősége messze túlnő az adott kérdésben elszenvedett kudarcon. 7 án meg ideje sem volt eleg a Fehér Ház lakójának a fiaskó elemzésére, amikor újabb nyugtalanító hír érkezett, ezúttal Libanonból. A megválasztott államfő. Basrr Gemajel halálával Washington azt az embert veszítette el, akinek kulcsszerepet szánt a. cédrusok országában. A bejrúti merénylet tehát nemcsak á falangisták székházat döntötte romba, hanem az VSA új közel-keleti tervének alapjait is megrengette. S mintha minden összeesküdött volna Reagan ellen: egy nap sem telt el, s ismét belülről érte csapás: új irányzat erősödését jelzi a Wisconsin szövetségi államban kedden tartott népszavazás eredménye. Több százezer amerikai állampolgár — minden négyből három — szavazott arra, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyidejűleg fagyassza be atirm- arzenalját. Ez a szavazás persze az égvilágon semmire sem kötelezi a kormányt, mégis hiba volna lekicsinyelni. Wisconsin ugyanis csupán az első állomás volt egy hosszú úton. A tavaly Amerika- szerte kibontakozott társadalmi mozgalom egyre látványosabb sikereket könyvelhet el. mind több „o.po/í- tikusnak” tartott kisember mond nerpej a bombákra. A város- és falugyűlések a helyi törvényhozási határozatok után most először foglalt állást egy egész szövetségi állam lakosságú a befagyasztás mellett. Hamarosan másutt is. egyebek között Kaliforniában (Reagan szükebb hazájában), Neiv Jersey, Rhode Island, Michigan, Arizona államokban, valamint magában a fővárosban tartanak népszavazást erről a kérdésről. Így válik egy, társadalmi mozgalom fokozatosan politika: formáló erővé az Egyesült Államokban, ahol pedig ennek alig van hagyománya. A novemberi részleges törvényhozási választásokra készülő kormányzatnak most már nemcsak a gazdasági helyzet, hanem a befaqyasz- tasi mozgalom is alapos fejfájást okoz. Ha máskor nem, legkésőbb a Genfben szeptember vegén felújítandó szőriét—amerikai tárgyalásokon kiderül, hogy Reagan csapata hajlandó e lenyelni a feqyverzetkorlátozas szamára keserűnek Ígérkező piruláját, vagy továbbra is szembeszáll a békemozgalmak teremtette kihívással. K G PARKETTAVASÁR! A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi és csurgói gyáregységében szeptember 30-ig kedvezményes parkettavásárt tart. Normál, szabványos parketta kapható most 190 Ft rrr-től! Eladása: hétfőtől szombatig 8—16 óráig Ügyintéző: Tordasi Ferenc, Barcs, Nagyhíd u. 51. Telefon: 14 Szabó J.-né, Csurgó, József Attila u. 11. Telefon: 111 (2949981
