Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-15 / 216. szám

|#!f *• I ff ww ■ r Küszöbön az eszi csúcs Tájértekezlet az agrárágazat feladatairól WKJ/y--’Stmm^ 'iJUDölii.•■ 1m ■ ■ Kombájn töri a dohányt Nehéz fisz előtt állnak mezőgazdasági üzemeink — állapítottak meg tegnap dél­után Pécsen .a Mezőgazda- sági , és Élelmezésügyi Mi­nisztérium által szervezett munkaértekezleten. Bara­nya, Fejér, Somogy, Tolna agrárágazatának part- és ta­nácsi irányítói, a felvásár­ló, feldolgozó, ellátó vállala­tok, , termelési rendszerek képviselői folytattak eszme­cserét a feladatokról,' a gondokról, a feszültségek megelőzésének módjáról. Dt. Papocsy László mi­niszterhelyettes vitaindító előadásában először röviden értékelte a nyári munkák, az aratás tapasztalatait. Az esős idő miatt elhúzódó ka- laszosbetakarítas különösen jól érzékeltette, milyen döntő szerepe van a műsza­ki ellátottságnak. Magasabb fölkészültség esetén, a becs­lések szerint, három-négy mázsával több lehetne az átlag. Ha igaz volt ez az aratáskor, meg inkább igaz az ev legnehezebb szakában, az őszi betakarításkor. Mint a miniszterhelyettes mond­ta: szinte minden kultúrá­nál többlettel kell számolni, s ez fokozott terheket ró a betakarításra, a szállításra, a tárolásra. Hangsúlyozta, hogy a torlódások elkerülé­sére rendkívül fontos a ta­lajmunkák, a talajelökeszttes meggyorsítása, a kettős mű­szak minél szélesebb körű alkalmazása. Növényfajon­ként elemezve az országos helyzetet úgy értékelte, hogy a múlt' évivel szinte azonos mennyiségű eszközzel mint­egy tíz százalékkal több ter- ' mest kell betakarítani. Ez rendkívül összetett vezetői feladatot jelent, gondosan szervezett. összehangolt munkát kíván mindenkitől. A népgazdaság helyzetét ele­mezve emlékeztette a .jelen levőket az exportárualapok növelésének fontosságára, végül a iiövő évi megalapo­zott tervezésről szólt. Az országos összkép min­den lényeges megállapítását alátámasztották a résztvevő megyék megyei tanácsi osz­tályvezetői. Or. Győri József többek között elmondta, hogy megyénkben kilenc­venhatezer hektár vető-, százötvenezer hektár őszi mélyszántást kell elvégezni, százhuszonötezer hektárról mintegy 1,3 millió tonna ter­mést kell betakarítani. Hangsúlyozta, hogy soha nem tapasztalt feszültség várható a tárolásnál: már most, a munka legelején gondok jelentkeznek a tahi térségben. Ezek egy része vagonhiányból fakad, más részé abból, hogy meglehető­sen vontatottan ürülnek a tárolóterek, mérsékelt a me­gyéből történő kiszállítás. Akkor is csak igen nagy nehézségek árán oldható meg a termények biztonsá­gos tárolása, ha a követke­ző hónapok során ütemesen felszabadul százsnegyvenöt- ezer tonna tárolótér. Az őszinte eszmecsere so­rán tizenegyen kértek szót Az agrárágazat megyei irá­nyitói közül többen is han­got adtak véleményüknek, hogy a mezőgazdaság: üze­mek gépparkja meglehetősen elöregedett, a rendelkezésre álló eszközök egyre kevésbé elegendőek a termények veszteség nélküli . betakarí­tására. Elhangzott az is: igen hasznos ez a gyakorlat, hogy a minisztérium lehető­séget teremt az ágazat hely­zetéről, gondjairól való köz­vetlen tanácskozásra. Ára szükség lenne arra is, hogy az üzemek vezetői tervező- munkájukhoz meg több tá­jékoztatást kapjanak: mire . lehet számítaniuk, mire le­het fölkészülniük. Nem egy javaslat is elhangzott, pél­dául Aradi József, a Dél­somogyi Állami Gazdasag igazgatója felhívta a főha­tóság figyelmét a burgonya­export szervezésére es arra, hogy a termőföld mindenna­pi taperejének fenntartása érdekében szükség lenne a mész trágyázás fokozására. Dr. Papócsy László össze­foglalójában hangsúlyozta: ezen a munkaértekezleten ismét bebizonyosodott, hogy a megyék, a mezőgazdasági üzemek gondjai közel áll­nak egymáshoz, a vélemé­nyek összecsengenek. Az el­hangzottakból kitűnt, hogy a következő időszaknak talán a legfontosabb feladata a szállítások jó megszervezé­se. E vonatkozásban a leg­nagyobbak a gondok, s igen sok függ ettől az őszi nagy feladatok elvégzésekor. Gyorsan halad a világos­zöld dohánysorok között a görgetegi tsz Powell dohány­kombájnja. A múlt nyáron gyarapította vele gépparkját a szövetkezet. Harmincöt— negyven asszonyt mentesí­tettek így a fáradságos kézi munkától. Peti István trak­toros tavaly ismerkedett meg az ríj géppel, s az idén is ő kezeli. — Régebben az asszonyok két-három napig szedtek annyit, amennyit én most ebéd után. Nem volt ördön­gösség traktorról átülni a dohánykombájnra. Már újí­tottam' is rajta: az alacsony vezetőfülke ugyanis eddig védtelen volt * a fölcsapódó dohányszárral és a megma­radt gazzal- szemben. Hasz­nált szállítószalagokkal si­került elejét vennem a ki­sebb sérüléseknek... Ma ürült ki egy hatvanmázsás szárí­tókamra, most annak a fei- töltése a feladatom. — Mi a kombájn napi tel­jesítmenye? — Ez az, amit valójában niég nem tudtam kipróbál­ni. A betakarítás üteme ugyanis a szárítók kiürülé­sétől függ. Általában négy napig tartjuk ott a dohány­leveleket. s ezzel párhuza­mosan végezzük a feltöltést. Mindig meghatározott meny- nyiséget kell begyújtenem. s ha a szárítókamrák meg­teltek, traktoron folytatom a munkát. Szirákné Szalóki Gyöngyi, a riohányágazat. fiatal veze­tője veszi át a szót: — Az idén 60 hektáron termelünk Virginiát és nyolc hektáron havannát. Szárítva 450—500 mázsa dohányt ter­veztünk, de nyilvánvaló, hogy jócskán túlteljesítjük. A módosított terv 800 má­zsával számol. Gondot jelent az idén a szántó teljesítmé­nye. A négy hatvan mázsás és a száz mázsás sirokkó, bi­zony. kicsinek bizonyul. Pe­dig a havannát hagyományo­san pajtákba szárítják. Egy mázsa száraz dohányt hét mázsa zöldből nyernek, s mielőtt értékesítenék, minő­ség szerint válogatják. Most épp egy kétmillió forintos tétel vár elszállításra. — A fiatal agrár szakem­berek -gyakori panasza, hogy nem bízzák meg őket vég­zettségüknek megfelelő fel­adatokkal. — Előző munkahelyemen kicsit engem is szorított ez a „cipő”. Keszthelyen végez­tem agrokémiái -szakon, s utána laborba kerültem ku­tatónak. Itt egy év óta dol­gozom, s nem panaszkodha- tom. A dohányágazat mellett a termelőszövetkezet nö­vényvédelmet is én vegzem. B J. V. M A Lada 2105-ös a BNV-n A szovjet pavilon igazgatója a vásár újdonságairól EGYENLOSDI ES ÉRDEKELTSÉG Mankónak ott az átlag... A budapesti őszi nemzet­közi vásár hagyományos résztvevője a Szovjetunió. Az idén szeptember 17-én nyíló vásár szovjet pavilon­jának igazgatója. Alekszandr Fomenko elmondta, hogy ez­úttal „mindent az ember javára, mindent az ember nevében” jelszóval vesznek részt, az SZKP XXVI. kongresszusának szellemé­ben. A kiállítás bemutatja a közszükségleti cikkek gyár­tásának fejlesztési tervét. Öt év alatt a könnyűipari ter­melés 18—20 százalékkal nö­vekszik, a kulturális köz­szükségleti és háztartási cikkek gyártása pedig 1,4- szeresére nő. Ismeretes, hogy a lakosság élelmiszerellátá­sával kapcsolatos igények minél teljesebb kielégítésére az SZKP KB 1982 májusi plénumán elfogadták a Szovjetunió 1990-ig szóló élelmiszerprogramjat. Mind­ez tükröződik a pavilonban 1200 négyzetmé térén és a pavilon előtti 200 négyzet- méteres nyílt területen ren­dezett kiállításon, ahol 12 országos külkereskedelmi egyesülés mutatja be a Szov­jetunió 130, közszükségleti cikkeket gyártó vállalatának termékeit. A vásáron részt vevő egyesülések közül elsősorbah az Avtoexportot emelte ki • tájékoztatójában A. Fomen­ko. Az Avtoexport bemutat­ja a Lada—2105-ös modellt, a Moszkvics 2140-es luxus- kategóriájú személygépko­csit. és a Zaporozsec új vál­tozatát, a Luaz mikrodzsi- pet. — A gépkocsigyártás az a terület, ahol a legaktívabb az együttműködés a Szov­jetunió és Magyarország kö­zött —- mondotta. — A szov­jet-magyar áruforgalom 12 százalékát ez az ágazat ad­ja. A szovjet és a többi szo­cialista ország gépkocsigyár­tásának fejlődése megterem­tette a feltételeket az autó­ipar szakosítása és a koo­peráció számára ... A Lada bemutatása egyben a szocia­lista ’ gazdasági integráció példája is. A volgai autó­gyár folyamatosan fejleszti a Ladat. E munka egvik legutóhbi eredménye a La­da—2105-ös gépkocsi, egy éj autócsalád bázismodell je. Az Avtoexport kiállításának lá­togatói az új személygépko­csiikon kívül gyermekkerék- parokat, úti- és sportkerék - párokat, valamim különféle gumiköpenyeket láthatnák.. Gazdag háztartási elektro­mos készülékek választéká­val mutatkozik be a Tech- mointorg egyesülés, mely rádiókat és televíziós ké­szülékeket, magnetofonokat, mosógépeket, kávédaralókat állít ki. A Techmointorg ex­portálja az óráikat is, ame­lyekből széles választékot kínáL A Magyar Népköztár­saság a szovjet elektromos készülékek egyik legnagyobb importőre. A Technoimtorg 1981-ben több mint ötmillió rubel értékben szállított Magyarországra mosógépe­ket és porszívókat. Részt vesz a szovjet kiál­lításon a Raznoexport, az egyik legrégibb külkereske­delmi vállalat is hangszerek­kel, vadászfegyverekkel, ruhákkal, kötött termékek­kel, cipőkkel és sportszerek­kel. A Szovjetunió sportbi­zottságával közösen készítet­te elő a „Sport és pihenés a ■ Szovjetunióban” kiállítást. Befejeződött a mézbegyúj- tés időszaka — a méhészek mar a telelésre készülnek, cukorszirupot helyeznek el a kantárakban, s ezt a méhek mézzé érlelik,, hogy a hideg hónapokban se maradjanak eleseg nélkül. A Hungaio- nektár méhészéti szövetkeze­ti közös vállalat értekelése szerint az ez évi szezon eredményes volt: örvendete­sen növekedett az értéke­sebb akácméz és a többi fajta mennyisége, így az ex­portkínálatot is bővíthetik. A méhészkedés továbbra is kifizetődő tevékenység, mert beruházást lényegeben nem igenyel,, s a magyar mez igen keresett termék Láttiatók Itt a szovjet spor­tolóknak a különböző nem­zetközi vetélkedőkön szer­zett díjai, érmei, s irrrnd- emeliett gazdag illusztrációs anyag országunk sportered­ményeiről, a tömegsportról. — A budapesti vásárok hagyományos résztvevője az Exportien, a Szajuzpusnvina és a Novoexport vállalat, A látogatókat gyapjú, selyem, pamut és lenszövetekkel, hí­res szönmeáruikkal — sap­kákkal, bundákkal, gallérok­kal — népművészeti tár­gyakkal, művészi cso-nt-, fém- és kőfaragásokkal vár­ják. — A könyvbarátokat ez­úton is meghívom a Mezs- dunatodnaja Knyiga kiállí­tására — mondta A. Fo­menko. — Ennek egyik ré­szét magyar írók, költők orosz nyelvre lefordított mű­vei adják. A kiállítás anyaigában tükröződnek az idén' 60 éves Szovjetunió legfontosabb politikai, társadalmi-gazda­sági és kulturális vívmányai, így például a Lett SZSZK kiállítása — amely gazda­gabb anyaggal jelentkezik — a lenini nemzetiségi politi­ka sikerét bizonyítja. külföldön. Az elmúlt évek­ben emelkedett is a terme­lési kédv, hobbimehészke- désből mind gyakrabban ala­kul ki gazdasági számításo­kon alapuló méhészet. A Hungaronektár sokolda­lúan támogatja a mintegy 40 ezer méhész munkáját; az induláshoz fölvehető OTP- kölcsön kamatainak egy ré­szét átvállalja, eszközökkel látja el őket, s megszervezi a folyamatos ' mézátvételt. Korábban gondot jelentett a kaptárellátás; a -vállalat ugyan évi tízezer „méhott- hont” készített, az igényeket mégsem tudta kielégíteni. Kaptargvártó . üzemeben most gazdasági munka közössé Az évek óta egyenletesen fejlődő dunántúli vállalat igazgatója idén is panaszko­dik. Gondja ezúttal sem más, mint a korábbi években. Túl­ságosán jól mennek a dolgok. Kacagva túlteljesíthetnék 10—15 százalékkal is á ter­vet, hiszen az űj termékcso­port, amelynek a gyártásához nemrégiben kezdtek hozzá, máris fényes üzletet kínál. Ám gondolni kell a jövőre is. Ilyen mértékű túlteljesítés agyonvágjja a jövő évi tervet. Mi lesz, ha változnak az adó­zás feltételei, ha nem lesz anyag, ha szűkülnek a piaci csatornák? Arról nem is szólva, hogy ekkora többletre esetleg „odafönn” is fölkap­ják a fejüket. Márpedig'nem mindig előnyös az ítészek, az ellenőrök, a döntéshozók ér­deklődésének középpontjában állni. Még akkor sem, ha agyba-főbe dicsérik a válla­latot. Ezért aztán várhatóan az idén sem haladják meg a szerény 5—6 százalékos túl­teljesítést. A babérokat így is alakult, tagjai szabad ide­jükben, hétvégeken fokozzak a gyártást. A vallalat afbertfalvi fel­dolgozóüzemeben is gazdasá­gi munkaközösséget hívtak életre a megnövekedett fel­adatok ellátására. A begyűj­tés végeztével ugyanis a feldolgozás, a csomagolás szezonja épp most kezdődik, ilyenkor szombaton, vasár­nap is szükség van a mun­káskézre. A vállalaton belül alakult 30 tagú szervezet a hétvégeken — a megrende­lők igénye szerint — há­romszáz kilogrammos hor­dókba. illetve félkilogram­mos üvegekbe tölti a mézet, s előkészíti szaüításra. learatják, a kitűzött premium így is a zsebekbe kerül. A fejlődés töretlen — ezzel a mondattal kezdődhet a be­számoló jelentes. A rutinos igazgató okosko­dása szinte egybecseng azzal, amit ugyanott az égjük ki­váló szocialista brigád veze­tője mond. Minden értékelés­nél följebb tornásszak magu- ‘kat a versenyben, pontosan tudják, hogy ehhez mit, és főként mennyit kell tenniük. Többet nem érdemes kiadni magukból, mert akkor hamar elkönyvelik őket: bekerülnek az „úgyis megcsináljak, ha esik, ha fúj” kategóriába. Csak látszólag hízelgő ez a számukra, mert nem lesz egy perc nyugtuk sem, míg a töb­biek esetleg a lábukat lógáz- zák. A fizetéskor viszont szinte jelkepes a különb­ség. A brigádvezetö nem híve az elvtelen egyenlős- dinek, ezért a kitünteté­sekkel járó pénzjutalmakat sem osztja tizfeié. Mast ta­lált ki. a tagság jóváhagyá­sával. A pénz közös kasszába kerül. Szép gesztus, igazi kö­zösségi szellemre vall. Ám a porcelánmalacba töltögetett forintok mástéie igazságot is bizonyítanak. Hiszen a hri- gad több mint tízévi együtt - let után akikor is összeadná a pénzt kirándulásra, szín­házra, fehér asztal melletti borozgatásra, ha nem lenne közös kassza. Valamennyien kiváló szakemberek. A hoz­záértés szerinti különbségté­telnek semmi ertelme. Azt meg, hogy az év során ki hú­zott többet, száz-kétszáz fo­rintokkal csak jelképesen le­het honorálni. Lehetne vitáz­ni a módszer helyességén, de tény. hogy ők a perselyt, mint a legkevésbé rosszat válasz­tották. Igyekszünk kiszűrni éle­tünkből az egyenlősdít, mert beláttuk, hogy visszafogja a teljesítményt, leszoktat az igényességről, az ésszerű koc­kázatvállalásról. sőt egy pon­ton túl a fejlődésről is. Köz­ben azonban továbbra is, akar egy mankóra, úgy tá­maszkodunk az. atlag bizton­ságra. Még mindig léteznek, „átiagber-brigadok", van „vattalétszám". azaz olyan szakkepzetleneket foglalkoz­tatnak jól gazdálkodó vállas- latok is. akiknek. alacsony berevel sikerül „.Szinten” tar­tani a bérszínvonalat. Pedig tudják, hogy ők a vándorma­darak, a munkafegyelem bomlasztói, akikre ráadásul á munka jobb megszerveaése- vel nem volna feltétlenül szükség. Miközben a vállalkozói le­hetőségek könnyítésétől kezd­ve, a szabályozók változtatá­sáig örvendetesen sok intéz­kedés történik az elosztás va­lódi. szocialista elvek szerinti gyakorlatának országos elter- jesztesére. a kedvező válto­zásokat valamiféle össznépi társasjáték kíséri. Féltéke­nyen figyeljük egymást, a szintek szigorú betartásával. A vállalatvezető á társcéget, de nemcsak mint konkurren- eiát vagy éppen lehetséges partnert, hanem azt is, ne­hogy túlságosan fölötte vagy aiatta maradjon a saját por­táján a termelés Az üzemek, miközben legtöbb helyen versengenek, arra is ügyel­nek, nehogy utcahosszal ke­rüljenek a többiek ele. S folytathatnánk a sort. Egészen addig, hogy lessük egymást a gépek mellett, az irodákban, és aki kiugrót tel­jesít, 'annak meg ma is szá­mítania kell az irigyek ellen- támadására. Makacsul tartja magat az a nézet, miszerint, aki a vonalon halad, azt nem érheti baj; viszont az, aki alatta vagy fölötte lépdel a középszer átlagának, köny- nyen megütheti a bokáját, A szemlélet áttöréséhez a sza­bályok — akár tiltanak, akár engednek — önmagukban nem elegendőek. G. L. F. SOMOGYI NÉPLAP Eredményes szezon volt Télre készülnek a méhek \

Next

/
Thumbnails
Contents