Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

Hatékony, de romboló és pazarló Tanulmány az amerikai élelmiszer-termelésről Az Egyesült Államok me­zőgazdaságának hatékony­sága tagadhatatlan. Ez az ország adja a világ gabona- termelésének egynegyedét és a világon exportra kerü­lő mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékeknek mint­egy a felét. Emellett csupán a lakosság 2,7 százaléka me­zőgazdasági dolgoáb. Ennek ellenére számos ' adat összevetése különös összefüggéseket mutat ki en­nek a mezőgazdaságnak va­lódi jellegéről. A CORNU­COPIA PROJECT nevű ma­gáncsoport kutatói végezték el ezeket a tanulmányokat, akik EMPTY BRADBAS- KET? (Üres kenyereskosár?) címmel Washingtonban kö­zölt ankétjükön kimutatják, hogy az amerikai mezőgaz­daság és a hozzá kapcsolódó élelmezési rendszer, amel­lett, hogy a legterméke­nyebb, minden idők legrom- bolóbb, legpusztítóbb rend­szere. „Akkor alakult ki, amikor a termőföld és az erőforrások kiapadhatatla- noknak látszották. Az utób­bi években viszont, amikor ezek a feltételek gyors ütem­ben megváltoztak, a rend­szer nem alkalmazkodott hozzájuk” — mutattak rá a szerzők. v. Elég végignézni bármelyik amerikai supermarket gyű- _ mölcs- és zöldségstandját, hogy az amerikai élelmiszer- termelés előnyei és hátrá­nyai szembetűnjenek. Csak­nem egész évben mindent megtalálni itt az évszaktól függetlenül. Az almák, őszi­barackok mintha csak, fest­ve lennének. Gyönyörű lát­vány a szemnek; de legtöbb­ször csak a szemnek. A ter­mékek nagyrésze íztelen, éretlen. Így a vásárló to­vább húzza bevásárlókocsi­ját, más részlegek felé, ahol különféle ízesítőkkel, dúsí- tókkal „kiigazított” élelmi­szerekre talál. A vitamin­hozzáadásra valóban szük­ség van, mert hiányzik. És, ha az Egyesült Államokban a férfiak 32, a nők 40 szá­zalékát kórosan elhízottnak tartják, az nemcsak azért van, mert sokat esznek, ha­nem mert rosszul táplálkoz­nak, 1910 óta egyharmadá- val csökkent a friss gyü­mölcs- es zöldségfogyasztás, míg a valamilyen pőrévé, édességgé feldolgozott ter­mékek fogyasztása 300 szá­zalékkal nőtt Koncentráció Az amerikai mezőgazda­ságban az első világháború óta a gazdaságok száma egyharmadára csökkent nagyságuk átlagosan 75 hek­tárról 225 hektárra nőtt, A tulajdonosok egy százalékáé a megművelt földek 30 szá­zaléka. A földtulajdonosok helyzete ingatag: az ameri­kai mezőgazdasági válla­latok — az állami kedvez­mények ellenére — általá­ban eladósodtak. Hasonló koncentráció mutatható ki a mezőgazdasági termékek fel­dolgozóiparában is. A „sza­bad vállalkozás” és a ..trösztellenes harc” hazájá­ban ma mintegy 50 társa­ság kezében összpontosul a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásának 68 szá­zaléka, és 44 társaság ellen­őrzi a nagybani és kicsiny­ben! eladás háromnegyedét. Mindez — állapítják meg a jelentés szerzői — a ter­mékek standardizálásához és magas árakhoz vezet. A rendszer nem alkalmazkodik könnyen a válsághelyzetek­hez. Pusztuló földterület Az ankét másik megálla­pítása. hogy az amerikai élelmiszertermelési rend­szert a zűrzavar jellemzi. Minden évben 5.8 milliard tonna termőtalaj vész el az erózió következtében, A je­lenség nem új: az eső, a szél. a hó vagy hibás rend­szerű öntözés miatt két­száz év alatt az Egyesült Államokban a termőföld egyhármada tönkrement. A jelenséget csak fokozzák a földvédelmi rendszer hiá­nyosságai, a monokultúra, a műtrágyázás, és a maxi­mális exportra való törek­vés, ami ahhoz vezet, hogy bármilyen, talajt bevetnek. Másrészt az építkezés és út­építés miatt országosan óránként 171 hektár mező- gazdasági értékű föld veszik el. Ha az erózió okozta veszteséget is hozzátesszük, az „elfogyasztott” földek nagysága naponta 63,5 négy­zetkilométer.. A monokultúra kiszipo­lyozza a földet, és egyre na­gyobb mennyiségű műtrágya felhasználására kényszerít. Minden termékből csak né­hány fajtát termesztenek; a zöldborsó-ültetvények 96 százalékán például csak ket­tőt. Ebből fakad, hogy az amerikai mezőgazdaság igen érzékeny a kártevőkkel és a növénybetegségekkel szemben. Az utóbbi tizenöt évben, miközben 140 száza­lékkal nőtt a rovarirtószerek használata, a kártevők okozta termésveszteség 40 százalékkal emelkedett. A .Nyugat államai kevés esőt kapnak, viszont óriási vízmennyiséget fogyasztanak a masszí^ csatornázás ré­vén. Jelenleg az amerikai földek 15 százaléka csator­názott. Az öntözőrendszerek­be kerülő víz nagy részét azonban maris az altalajból szivattyúzzák, s ennek 25 százalékát nem helyettesítik. Magas energiafogyasztás Az amerikai élelmiszerter­melési rendszer gyengéje a magas energiafogyasztás, amely az összfogyasztás 16.5 százaléka. Keretien ipari szektor sem fogyaszt env- nvit. Az óriási • kiterjedésű országban egy-egv élelmi­szertermék átlag 2000 km-t utazik, mielőtt a fogyasztó asztalára kerül. Főképp ka­mionokban, amelyek ener­giafogyasztása háromszor magasabb a vasúiénál. Az Egyesült. Álamok északkeleti részébe hetente 34 ezer élelmiszerterméket szállító gépkocsi érkezik; egyes ál­lamok. mint Maine vagy Pennsylvania, élelmiszer­szükségletük háromnegyed részét a szövetség más ál­lamaiból kapják. II v mó­don az amerikaiak által el­fogyasztott élelmicikkek minden kalóriájához 1000 kalória energiát használnak. Az energia felél a kőolaj adja. -Márpedig az Egyesült Államok kőolajfogyasztásá­nak 40 százalékát ma is im­portálja. Gondolkozásra késztető adat: ha az egesz világon amerikai módra táp­lálkoznának, 13 év alatt el­fogynának a világ kőolaj­tartalékai ! Pazarlás mások kárára Vajon lehetséges-e ezen a módszeren módosítani? A tanulmány szerzői úgy hi­szik, hogy van rá lehető­ség. Az általuk felvázolt kórképből következően ajánlásokat sorakoztatnak fel: o földtulajdonosoknak csökkenteniük kellene adós­ságaikat, diverzifikálni ter­melésüket, kevesebb műtrá­gyát felhasználni, védekezni a talajerózió ellen, közvetlen piacokat keresni... Az élel­miszeriparban: kevesebb csomagoloanyagot kellene használni, a felvásárlást és eladást tartományi szinten megoldani, előnyökéi bizto­sítani azoknak a farmerek­nek, akik kevesebb műtrá­gyát, vegyszert hasznainak. Az amerikai élelmiszerim­port fele (1980-ban az élel­miszer-import 17,3 milliárd dollár volt a 40.4 milliárdos exporttal szemben) olyan termék — főképp hús és cu­kor —, amelyet helyben is nagyon jól megtermelhetné­nek. A fölmérés szerzői föl­teszik a kérdést: ezek után valójában Amerika az, amely az úgynevezett har­madik világot „táplálja”, vagy ez a világ teszi Ame­rikát még gazdagabbá, mi­közben egyre inkább füg­gővé válik tőle? ipréfaEvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kistelepülések. Csupa kicsi­nyítő jelző,-amit a léleKszám tesz indokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hét­köznapok során az úgyneve­zett kistelepülések háttérbe szorulnának fontos, az élet- körülményeket meghatározó kérdésekben. Nemrégiben láthattuk, hall­hattuk a tévében, olvashat­tuk az újságban a belkeres­kedelmi miniszter országgyű­lési beszámolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege —, ha az ember országos léptékben gondolkodik —, ■hogy áruellátásunk színvo­nala megfelel gazdasági fej­lettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi össze­hasonlítás próbáját is. Nem túlzás: nemegyszer megbá­mulják külföldi vendégeink élelmiszerboltjainkat, a bő­vülő választékot, s ha nem is minden árucikkünk kor­szerű, legalább kapható!. Az országos összkép nem rossz. Csakhogy az ember keptelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. S az áruellátás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakóhelyén élel­miszerüzlet, szakbolt, s ha van, milyen választékot kí­nál; tisztán tartják-e a bol­tot; s vajon a lakosok óha­jának megfelel-e a nyitva­tartási idő? Budapest, s' nagyvárosaink nem panaszkodhatnak, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a kereskedelemben, ' azért vásárolni végül is lehef. S tapasztalható, hogy épülnek az új űztetek, áruházak, s az áruértékesítést megpró­bálják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mindez a kistelepülésekről nem mond­ható el. Az országgyűlésen több fel­szólaló hosszú perceket szen­telt a kistelepülések ellátá­sának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókör­zeteben 13 olyan falu van, ahol meg ezren sem laknak. E falvakban korszerűtlen az üzlethálózat, rendszertelen az áruszállítás, kiszámítha­tatlan * a nyitvatartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesz­nek mindent, amit elibük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak: már egy községnyi, kisvárosnyi lakosság. Magyarországon több mint másfélezer olyan település van, ahol csak néhány szá­zan élnek; minden második községünk voltaképpen kis­település. De akik itt él­nek, az alapvető elelmiszer- és iparcikkek tekintetében ugyanolyan igényűek, mint a városlakók. Kenyér, tej, zseblámpaelem éppúgy kell, mint,friss hús, vagy T-dugó. Az idő itt is pénz, a vásár­lásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hogy minden településen nem épülhet üzletház, be­vásárlóközpont, hiszen nem érné meg, ám az alapvető cikkek , kínálata a íegkisebb faluban is életbevágóan fon­tos. Sokan úgy vélik: valami­féle megkülönböztetés ta­pasztalható a kisteiepuleaek­Nagyatád, Beregszászi ut­ca. Csöndes, nyugodt környe­zetben. közel az új kórház­hoz, egy szép családi ház fáktól, virágoktól díszlő ud­varán ülünk és beszélge­tünk. Emlékeket idézünk fel. Apának es fiának, idős és ifjú Tamás Lajos életút­jának egy-egy állomását. Szavaikból megelevenedik a múlt, a negyedszázados esemény, amely bizonyította mindkettőjük elkötelezettsé­gét. <»— Igen, 1957 nyarán, ott álltunk egymás mellett a nagyatádi sportpályán, a já­rási munkásőregység név­adó-csapatzászló avatóün­nepségén. Mondtuk az es­küt: „Ha kell életünk árán ' is megvédjük szocialista ha­zánkat” — emlékeznek. Az apa nehány nap múlva augusztus 17-én ünnepli 74. születésnapját.' Hallgatom őt, küzdelmes gyermekko­ráról, munkássá éréséről, kommunistává válásáról. — Kuntelepről kerültem Emlékidézés Nagyatádra. Alig tizeinkét éves koromban, elvégezve a hat elemit, a fonalgyárba mentem dolgozni. Emelget­tük a szántóban a nehéz selymeket: férfiaknak való munkát végeztettek velünk. Ezt követően szegődtem el hamarosan asztalosinasnak, majd fölszabadulva jártam az országot. . . Dolgoztam a fő­városban. azután Kaposvá­ron, Nagykanizsán Minde­nütt. ahol munkát kenyeret kínáltak. Később önállósítot­tam magam Nagyatádon . .. A felszabadulás első pil­lanataiban ott volt a párt­ban. Parttitkár majd tanács­elnök volt előbb Nagyatá­don, később Bolháson. On­nan ment végül nyugdíjba. Ezután evekig a nyugdíjas pártalapszervezet titkáraként működött. — Boldog voltam, amikor kora tavasszal a testület ne­gyedszázados jubileumi ün­nepségén fiammal együtt át­vettem a 4!5 évi szolgálat után járó érdemérmet, em- lékjelvenyt. Sajnos, korom es egészségi állapotom mi­att el kellett köszönnöm munkásőrtársaimtöl. A fiú 47 esztendős. Peda­gógus hivatását 28 eve Gye- kénvesen kezdte, s 1955-ben, húszévesen lett kommunista. Nagyatádra került járási út­törőtitkárnak, s amikor ap­jával együtt felöltötte a munkásőr egyenruhát, ő volt a legfiatalabb a testületben. — Sok minden- történt ve­lem. Evekig' voltam sza­kaszparancsnok. Arra büszke vagyok, hogy szakaszom több alkalommal eredménye­sen szerepelt az egységen belüli versenyben, s meg­4 kapta a kiváló címet.:: Ma az egyseg társadalmi pa­rancsnokhelyettese vagyok. A két Tamás többszörös Kiváló munkásőr, Kiváló parancsnok. Az apa meg­kapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmét, fia pedig a Haza Szolgálatáéit Érdemérem arany fokozatát. Gyakorlatokról, éjszakai riadókról, közös szolgálatoké ról. negyedszázados testületi múlt ezernyi eseményéről beszélnek. —Emlékszel, amikor a ha­tárőrökkel. rendőrökkel együtt hatarsertóket üldöz­tünk? Es arrg. amikor sza­kadó hóesésben mentünx a haregyakoriatra ? Idős Tamás most már ott­hon pihen. Néha-néha elő­veszi asztalos szerszámait es dolgozgat. “Ha látja, hogy a fia munkásőrségbe megj’, szomorúan gondol arra; ő mar nem lehet velük. Fia azonban helyette is szolgál. S*. I.. Párbeszéd a békéről Boglárlellén nyitják meg a szolidaritási heteket Barátsági rendezvények a megyében Több mint tizenegyezren vettek részt a májusi béke- hónap százötvenöt rendez­vényen Somogybán — ezt állapította meg a Hazafias Népfront beke-, barátsági es szolidaritási bizottsága a teg­nap délután Kaposváron megtartott ülésén. . Lángé József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának mun­katársa úgy értékelte az ak­ciót, hogy sikerült eljutni a megye lakosságának külön­böző rétegeihez. A rendezvények révén erősödött a békevágy az emberekben, kifejezésre ju­tott a békés egymás mellett élés iránti igény. E fórumok elmélyítették a népek kö­zötti barátságot. Sokat tettek a tömegszervezetek és -moz­kel szemben. Jó petda erre néhány iparvállalat „keres­kedelmi” politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anvavallalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vásárlást tesz lehetővé a he­lyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubelieknek már nem. A viszonylagos elmara­dottság oka e térén is gazr dasági természetű. Ponto­sabban : erdekeltsé'gi kérdés. Üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Ál­talában viszont — s ez mar országos jelenség — a kis­boltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. Külö­nösen az élelmiszerárusítás­ból származik kevés haszna az eladóknak. Ami reménykeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter válaszában egyértelműen le­szögezte ; olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes legyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb fal­vakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai üzletet lát­nak a boltban, minden bi­zonnyal1 javulni fog a krste- Lepülesek ellatasa. M, G. galmak az akció sikeréért. A bizottság ezért köszönetét* mondott minden aktívának. tárgyalta, majd elfogadta az Ezután a bizottság meg­tárgyalta majd elfogadta az őszi szolidaritási hetek ter­vét Szíta Ferenc megyei nepfrontelnöknek, a munka­bizottság vezetőjenek elő­terjesztésében. A hagyományos akció az idén szeptember 1-én kezdő­dik, es november 7-ig tart. Ebben az időszakban — vár­hatóan — mintegy száztíz szolidaritási gyűlést ' tarta­nak a városokban és a köz­ségekben, üzemekben, szö- vetKezetekben. Az elképze- lésex szerint ezek közül jó néhányat szocialista brigá­dok, kisiparosok, kiskeres­kedők, nóbizottsági tagok, KISZ-fiatalok körében tar­tanak meg. Felhasználják a tanács- es a nepfrontbizott- sági üléseket Í6 arra, hogy tájékoztatást tartsanak a külpolitikai helyzetről. Barátsági rendezvények szinten szerepelnek a prog­ramban a Szovjet Kultúra és Tudomány Haza. az NDK, Bolgár Kulturális es »Tájé­koztató Központ, valamint a vietnami, az afgán nagykö­vetség közreműködésevei. E rendezvények helyszíne Ka­posvár, Barcs, Kapoly, Nagyatád. Segesd, Marcali. Boglárlelle. Tab. Marcaliban. Kaposváron megemlékeznek ''y Salvador Allende meggyilkolásának .évfordulójáról a chilei nép­pel való szolidaritás szelle­mében. Nagyatádon es Csur­gón ünnepség lesz a Viet-. nami Szocialista Köztársa ­Kedden megkezdte a próbaüzemelést a diósgyőri Lenin Kohászati Művek kombinált acélművében az utolsóként megépült nyolc­van tonnás UHP kemence Az első csapolással egyide­jűleg üzembe helyezték a lÁrmeleat kiszolgáló darut, a szállító es a porelszívó be­sag nemzeti finnepén. Sió­fokon az etiopiai forrada­lom évfordulójáról emlé­keznek meg. Tabon es Bar­cson kiállnák a libanoni, a palesztin nép igazságos har­ca mellett. Boglárlellén 4* Kaposváron a leszerelési vi­lágnap jelentőséget méltat­ják. Fonyódon pedig az ENSZ napjáról lesz szó. Még ebben a hónapban megyei aktivaülest hívnak össze, s olt tájékoztatják a rendezvények jövendő elő­adóit az időszerű nemzetkö­zi és belpolitikai események­ről. A mostani világhelyzet megkívánja a szenvedé- lyességet, az érzelemgaz­dagságot; csak így lehet az embereket kiállásra ösztö­nözni, megnyerni. Egyéb­ként a szolidaritási hetek programsorozata most is nagygyűléssel kezdődik, (,ezt a Híradástechnikai Szövet­kezet boglarlellei üzemében tartják meg szeptember 6- án. Az akció fő célja, hogy mindenhol politizáljanak áz emberekkel, szót emeljenek Európa, sőt az egész világ békéjéért. A hozzászólók ép­pen ezért kérték az eddigi módszerek megújítását. A javaslatok között szerepelt, hogy minél több társköz­ségben. kistelepülésen le­gyen gyűlés, rétegtalálkozó, az értelmiségiek körében is szervezzenek beszélgetése­ket. a fiatalok részvételei pedig mindenhol növeljek. Vándorkiállításokról. vala­mint egy bekestaféta meg­szervezéséről is szó esett. rendezéseket. Kipróbálták a kemence számítógépes fo­lyamatirányítási rendszeret is. . SOMOGYI NÉPLAP L. G. Mslegiizem próba a Lenin Kohászati Müvekben /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents