Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-04 / 181. szám
Hatékony, de romboló és pazarló Tanulmány az amerikai élelmiszer-termelésről Az Egyesült Államok mezőgazdaságának hatékonysága tagadhatatlan. Ez az ország adja a világ gabona- termelésének egynegyedét és a világon exportra kerülő mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékeknek mintegy a felét. Emellett csupán a lakosság 2,7 százaléka mezőgazdasági dolgoáb. Ennek ellenére számos ' adat összevetése különös összefüggéseket mutat ki ennek a mezőgazdaságnak valódi jellegéről. A CORNUCOPIA PROJECT nevű magáncsoport kutatói végezték el ezeket a tanulmányokat, akik EMPTY BRADBAS- KET? (Üres kenyereskosár?) címmel Washingtonban közölt ankétjükön kimutatják, hogy az amerikai mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmezési rendszer, amellett, hogy a legtermékenyebb, minden idők legrom- bolóbb, legpusztítóbb rendszere. „Akkor alakult ki, amikor a termőföld és az erőforrások kiapadhatatla- noknak látszották. Az utóbbi években viszont, amikor ezek a feltételek gyors ütemben megváltoztak, a rendszer nem alkalmazkodott hozzájuk” — mutattak rá a szerzők. v. Elég végignézni bármelyik amerikai supermarket gyű- _ mölcs- és zöldségstandját, hogy az amerikai élelmiszer- termelés előnyei és hátrányai szembetűnjenek. Csaknem egész évben mindent megtalálni itt az évszaktól függetlenül. Az almák, őszibarackok mintha csak, festve lennének. Gyönyörű látvány a szemnek; de legtöbbször csak a szemnek. A termékek nagyrésze íztelen, éretlen. Így a vásárló tovább húzza bevásárlókocsiját, más részlegek felé, ahol különféle ízesítőkkel, dúsí- tókkal „kiigazított” élelmiszerekre talál. A vitaminhozzáadásra valóban szükség van, mert hiányzik. És, ha az Egyesült Államokban a férfiak 32, a nők 40 százalékát kórosan elhízottnak tartják, az nemcsak azért van, mert sokat esznek, hanem mert rosszul táplálkoznak, 1910 óta egyharmadá- val csökkent a friss gyümölcs- es zöldségfogyasztás, míg a valamilyen pőrévé, édességgé feldolgozott termékek fogyasztása 300 százalékkal nőtt Koncentráció Az amerikai mezőgazdaságban az első világháború óta a gazdaságok száma egyharmadára csökkent nagyságuk átlagosan 75 hektárról 225 hektárra nőtt, A tulajdonosok egy százalékáé a megművelt földek 30 százaléka. A földtulajdonosok helyzete ingatag: az amerikai mezőgazdasági vállalatok — az állami kedvezmények ellenére — általában eladósodtak. Hasonló koncentráció mutatható ki a mezőgazdasági termékek feldolgozóiparában is. A „szabad vállalkozás” és a ..trösztellenes harc” hazájában ma mintegy 50 társaság kezében összpontosul a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásának 68 százaléka, és 44 társaság ellenőrzi a nagybani és kicsinyben! eladás háromnegyedét. Mindez — állapítják meg a jelentés szerzői — a termékek standardizálásához és magas árakhoz vezet. A rendszer nem alkalmazkodik könnyen a válsághelyzetekhez. Pusztuló földterület Az ankét másik megállapítása. hogy az amerikai élelmiszertermelési rendszert a zűrzavar jellemzi. Minden évben 5.8 milliard tonna termőtalaj vész el az erózió következtében, A jelenség nem új: az eső, a szél. a hó vagy hibás rendszerű öntözés miatt kétszáz év alatt az Egyesült Államokban a termőföld egyhármada tönkrement. A jelenséget csak fokozzák a földvédelmi rendszer hiányosságai, a monokultúra, a műtrágyázás, és a maximális exportra való törekvés, ami ahhoz vezet, hogy bármilyen, talajt bevetnek. Másrészt az építkezés és útépítés miatt országosan óránként 171 hektár mező- gazdasági értékű föld veszik el. Ha az erózió okozta veszteséget is hozzátesszük, az „elfogyasztott” földek nagysága naponta 63,5 négyzetkilométer.. A monokultúra kiszipolyozza a földet, és egyre nagyobb mennyiségű műtrágya felhasználására kényszerít. Minden termékből csak néhány fajtát termesztenek; a zöldborsó-ültetvények 96 százalékán például csak kettőt. Ebből fakad, hogy az amerikai mezőgazdaság igen érzékeny a kártevőkkel és a növénybetegségekkel szemben. Az utóbbi tizenöt évben, miközben 140 százalékkal nőtt a rovarirtószerek használata, a kártevők okozta termésveszteség 40 százalékkal emelkedett. A .Nyugat államai kevés esőt kapnak, viszont óriási vízmennyiséget fogyasztanak a masszí^ csatornázás révén. Jelenleg az amerikai földek 15 százaléka csatornázott. Az öntözőrendszerekbe kerülő víz nagy részét azonban maris az altalajból szivattyúzzák, s ennek 25 százalékát nem helyettesítik. Magas energiafogyasztás Az amerikai élelmiszertermelési rendszer gyengéje a magas energiafogyasztás, amely az összfogyasztás 16.5 százaléka. Keretien ipari szektor sem fogyaszt env- nvit. Az óriási • kiterjedésű országban egy-egv élelmiszertermék átlag 2000 km-t utazik, mielőtt a fogyasztó asztalára kerül. Főképp kamionokban, amelyek energiafogyasztása háromszor magasabb a vasúiénál. Az Egyesült. Álamok északkeleti részébe hetente 34 ezer élelmiszerterméket szállító gépkocsi érkezik; egyes államok. mint Maine vagy Pennsylvania, élelmiszerszükségletük háromnegyed részét a szövetség más államaiból kapják. II v módon az amerikaiak által elfogyasztott élelmicikkek minden kalóriájához 1000 kalória energiát használnak. Az energia felél a kőolaj adja. -Márpedig az Egyesült Államok kőolajfogyasztásának 40 százalékát ma is importálja. Gondolkozásra késztető adat: ha az egesz világon amerikai módra táplálkoznának, 13 év alatt elfogynának a világ kőolajtartalékai ! Pazarlás mások kárára Vajon lehetséges-e ezen a módszeren módosítani? A tanulmány szerzői úgy hiszik, hogy van rá lehetőség. Az általuk felvázolt kórképből következően ajánlásokat sorakoztatnak fel: o földtulajdonosoknak csökkenteniük kellene adósságaikat, diverzifikálni termelésüket, kevesebb műtrágyát felhasználni, védekezni a talajerózió ellen, közvetlen piacokat keresni... Az élelmiszeriparban: kevesebb csomagoloanyagot kellene használni, a felvásárlást és eladást tartományi szinten megoldani, előnyökéi biztosítani azoknak a farmereknek, akik kevesebb műtrágyát, vegyszert hasznainak. Az amerikai élelmiszerimport fele (1980-ban az élelmiszer-import 17,3 milliárd dollár volt a 40.4 milliárdos exporttal szemben) olyan termék — főképp hús és cukor —, amelyet helyben is nagyon jól megtermelhetnének. A fölmérés szerzői fölteszik a kérdést: ezek után valójában Amerika az, amely az úgynevezett harmadik világot „táplálja”, vagy ez a világ teszi Amerikát még gazdagabbá, miközben egyre inkább függővé válik tőle? ipréfaEvak nagy gondjai Aprófalvak, kisközségek, kistelepülések. Csupa kicsinyítő jelző,-amit a léleKszám tesz indokolttá, de semmi más. Mégis, mintha a hétköznapok során az úgynevezett kistelepülések háttérbe szorulnának fontos, az élet- körülményeket meghatározó kérdésekben. Nemrégiben láthattuk, hallhattuk a tévében, olvashattuk az újságban a belkereskedelmi miniszter országgyűlési beszámolóját, s az azt követő vitát. Ennek lényege —, ha az ember országos léptékben gondolkodik —, ■hogy áruellátásunk színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának: se jobb, se rosszabb annál. Kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Nem túlzás: nemegyszer megbámulják külföldi vendégeink élelmiszerboltjainkat, a bővülő választékot, s ha nem is minden árucikkünk korszerű, legalább kapható!. Az országos összkép nem rossz. Csakhogy az ember keptelen állandóan országos méretekben gondolkodni, bármilyen széles látókörű, megértő állampolgár. S az áruellátás színvonaláról is akképp alakul a véleménye, hogy van-e lakóhelyén élelmiszerüzlet, szakbolt, s ha van, milyen választékot kínál; tisztán tartják-e a boltot; s vajon a lakosok óhajának megfelel-e a nyitvatartási idő? Budapest, s' nagyvárosaink nem panaszkodhatnak, már ami a lehetőségeket illeti. Ha az ötnapos munkahétre való áttérés okozott is zavart a kereskedelemben, ' azért vásárolni végül is lehef. S tapasztalható, hogy épülnek az új űztetek, áruházak, s az áruértékesítést megpróbálják már szolgáltatással is összekapcsolni. Mindez a kistelepülésekről nem mondható el. Az országgyűlésen több felszólaló hosszú perceket szentelt a kistelepülések ellátásának. Az egyik képviselő elmondta, hogy választókörzeteben 13 olyan falu van, ahol meg ezren sem laknak. E falvakban korszerűtlen az üzlethálózat, rendszertelen az áruszállítás, kiszámíthatatlan * a nyitvatartási idő, s maguk a kisbolti eladók is igénytelenné váltak; átvesznek mindent, amit elibük raknak a szállítók. Akik emiatt rosszul járnak: már egy községnyi, kisvárosnyi lakosság. Magyarországon több mint másfélezer olyan település van, ahol csak néhány százan élnek; minden második községünk voltaképpen kistelepülés. De akik itt élnek, az alapvető elelmiszer- és iparcikkek tekintetében ugyanolyan igényűek, mint a városlakók. Kenyér, tej, zseblámpaelem éppúgy kell, mint,friss hús, vagy T-dugó. Az idő itt is pénz, a vásárlásra fordított energia itt is idegeket emészt. Érthető, hogy minden településen nem épülhet üzletház, bevásárlóközpont, hiszen nem érné meg, ám az alapvető cikkek , kínálata a íegkisebb faluban is életbevágóan fontos. Sokan úgy vélik: valamiféle megkülönböztetés tapasztalható a kisteiepuleaekNagyatád, Beregszászi utca. Csöndes, nyugodt környezetben. közel az új kórházhoz, egy szép családi ház fáktól, virágoktól díszlő udvarán ülünk és beszélgetünk. Emlékeket idézünk fel. Apának es fiának, idős és ifjú Tamás Lajos életútjának egy-egy állomását. Szavaikból megelevenedik a múlt, a negyedszázados esemény, amely bizonyította mindkettőjük elkötelezettségét. <»— Igen, 1957 nyarán, ott álltunk egymás mellett a nagyatádi sportpályán, a járási munkásőregység névadó-csapatzászló avatóünnepségén. Mondtuk az esküt: „Ha kell életünk árán ' is megvédjük szocialista hazánkat” — emlékeznek. Az apa nehány nap múlva augusztus 17-én ünnepli 74. születésnapját.' Hallgatom őt, küzdelmes gyermekkoráról, munkássá éréséről, kommunistává válásáról. — Kuntelepről kerültem Emlékidézés Nagyatádra. Alig tizeinkét éves koromban, elvégezve a hat elemit, a fonalgyárba mentem dolgozni. Emelgettük a szántóban a nehéz selymeket: férfiaknak való munkát végeztettek velünk. Ezt követően szegődtem el hamarosan asztalosinasnak, majd fölszabadulva jártam az országot. . . Dolgoztam a fővárosban. azután Kaposváron, Nagykanizsán Mindenütt. ahol munkát kenyeret kínáltak. Később önállósítottam magam Nagyatádon . .. A felszabadulás első pillanataiban ott volt a pártban. Parttitkár majd tanácselnök volt előbb Nagyatádon, később Bolháson. Onnan ment végül nyugdíjba. Ezután evekig a nyugdíjas pártalapszervezet titkáraként működött. — Boldog voltam, amikor kora tavasszal a testület negyedszázados jubileumi ünnepségén fiammal együtt átvettem a 4!5 évi szolgálat után járó érdemérmet, em- lékjelvenyt. Sajnos, korom es egészségi állapotom miatt el kellett köszönnöm munkásőrtársaimtöl. A fiú 47 esztendős. Pedagógus hivatását 28 eve Gye- kénvesen kezdte, s 1955-ben, húszévesen lett kommunista. Nagyatádra került járási úttörőtitkárnak, s amikor apjával együtt felöltötte a munkásőr egyenruhát, ő volt a legfiatalabb a testületben. — Sok minden- történt velem. Evekig' voltam szakaszparancsnok. Arra büszke vagyok, hogy szakaszom több alkalommal eredményesen szerepelt az egységen belüli versenyben, s meg4 kapta a kiváló címet.:: Ma az egyseg társadalmi parancsnokhelyettese vagyok. A két Tamás többszörös Kiváló munkásőr, Kiváló parancsnok. Az apa megkapta a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérmét, fia pedig a Haza Szolgálatáéit Érdemérem arany fokozatát. Gyakorlatokról, éjszakai riadókról, közös szolgálatoké ról. negyedszázados testületi múlt ezernyi eseményéről beszélnek. —Emlékszel, amikor a határőrökkel. rendőrökkel együtt hatarsertóket üldöztünk? Es arrg. amikor szakadó hóesésben mentünx a haregyakoriatra ? Idős Tamás most már otthon pihen. Néha-néha előveszi asztalos szerszámait es dolgozgat. “Ha látja, hogy a fia munkásőrségbe megj’, szomorúan gondol arra; ő mar nem lehet velük. Fia azonban helyette is szolgál. S*. I.. Párbeszéd a békéről Boglárlellén nyitják meg a szolidaritási heteket Barátsági rendezvények a megyében Több mint tizenegyezren vettek részt a májusi béke- hónap százötvenöt rendezvényen Somogybán — ezt állapította meg a Hazafias Népfront beke-, barátsági es szolidaritási bizottsága a tegnap délután Kaposváron megtartott ülésén. . Lángé József, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa úgy értékelte az akciót, hogy sikerült eljutni a megye lakosságának különböző rétegeihez. A rendezvények révén erősödött a békevágy az emberekben, kifejezésre jutott a békés egymás mellett élés iránti igény. E fórumok elmélyítették a népek közötti barátságot. Sokat tettek a tömegszervezetek és -mozkel szemben. Jó petda erre néhány iparvállalat „kereskedelmi” politikája. Van község, ahol kisüzemet tart fenn egy anvavallalat, amely aztán szakboltot nyit a gyár mellett. Vagy kedvezményes vásárlást tesz lehetővé a helyi dolgozóknak. De csak a gyári alkalmazottaknak, a falubelieknek már nem. A viszonylagos elmaradottság oka e térén is gazr dasági természetű. Pontosabban : erdekeltsé'gi kérdés. Üzletet, kisboltot csak akkor nyit valaki, ha megéri. Általában viszont — s ez mar országos jelenség — a kisboltok rendkívül alacsony haszonkulccsal dolgoznak, alig van nyereségük. Különösen az élelmiszerárusításból származik kevés haszna az eladóknak. Ami reménykeltő lehet: a belkereskedelmi miniszter válaszában egyértelműen leszögezte ; olyan ösztönzési rendszert dolgoznak ki, hogy érdemes legyen kisboltokat üzemeltetni a legapróbb falvakban is. Ha a boltvezető, s alkalmazottjai üzletet látnak a boltban, minden bizonnyal1 javulni fog a krste- Lepülesek ellatasa. M, G. galmak az akció sikeréért. A bizottság ezért köszönetét* mondott minden aktívának. tárgyalta, majd elfogadta az Ezután a bizottság megtárgyalta majd elfogadta az őszi szolidaritási hetek tervét Szíta Ferenc megyei nepfrontelnöknek, a munkabizottság vezetőjenek előterjesztésében. A hagyományos akció az idén szeptember 1-én kezdődik, es november 7-ig tart. Ebben az időszakban — várhatóan — mintegy száztíz szolidaritási gyűlést ' tartanak a városokban és a községekben, üzemekben, szö- vetKezetekben. Az elképze- lésex szerint ezek közül jó néhányat szocialista brigádok, kisiparosok, kiskereskedők, nóbizottsági tagok, KISZ-fiatalok körében tartanak meg. Felhasználják a tanács- es a nepfrontbizott- sági üléseket Í6 arra, hogy tájékoztatást tartsanak a külpolitikai helyzetről. Barátsági rendezvények szinten szerepelnek a programban a Szovjet Kultúra és Tudomány Haza. az NDK, Bolgár Kulturális es »Tájékoztató Központ, valamint a vietnami, az afgán nagykövetség közreműködésevei. E rendezvények helyszíne Kaposvár, Barcs, Kapoly, Nagyatád. Segesd, Marcali. Boglárlelle. Tab. Marcaliban. Kaposváron megemlékeznek ''y Salvador Allende meggyilkolásának .évfordulójáról a chilei néppel való szolidaritás szellemében. Nagyatádon es Csurgón ünnepség lesz a Viet-. nami Szocialista Köztársa Kedden megkezdte a próbaüzemelést a diósgyőri Lenin Kohászati Művek kombinált acélművében az utolsóként megépült nyolcvan tonnás UHP kemence Az első csapolással egyidejűleg üzembe helyezték a lÁrmeleat kiszolgáló darut, a szállító es a porelszívó besag nemzeti finnepén. Siófokon az etiopiai forradalom évfordulójáról emlékeznek meg. Tabon es Barcson kiállnák a libanoni, a palesztin nép igazságos harca mellett. Boglárlellén 4* Kaposváron a leszerelési világnap jelentőséget méltatják. Fonyódon pedig az ENSZ napjáról lesz szó. Még ebben a hónapban megyei aktivaülest hívnak össze, s olt tájékoztatják a rendezvények jövendő előadóit az időszerű nemzetközi és belpolitikai eseményekről. A mostani világhelyzet megkívánja a szenvedé- lyességet, az érzelemgazdagságot; csak így lehet az embereket kiállásra ösztönözni, megnyerni. Egyébként a szolidaritási hetek programsorozata most is nagygyűléssel kezdődik, (,ezt a Híradástechnikai Szövetkezet boglarlellei üzemében tartják meg szeptember 6- án. Az akció fő célja, hogy mindenhol politizáljanak áz emberekkel, szót emeljenek Európa, sőt az egész világ békéjéért. A hozzászólók éppen ezért kérték az eddigi módszerek megújítását. A javaslatok között szerepelt, hogy minél több társközségben. kistelepülésen legyen gyűlés, rétegtalálkozó, az értelmiségiek körében is szervezzenek beszélgetéseket. a fiatalok részvételei pedig mindenhol növeljek. Vándorkiállításokról. valamint egy bekestaféta megszervezéséről is szó esett. rendezéseket. Kipróbálták a kemence számítógépes folyamatirányítási rendszeret is. . SOMOGYI NÉPLAP L. G. Mslegiizem próba a Lenin Kohászati Müvekben /