Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Erőösszevonás kölcsönös előnyökkel A* élet bebizonyította, hogy a mezőgazdasági üze­mek gazdálkodásában kiala­kult indokolatlan különbsé­geket fel lehet számolni. Más a helyzet azonban azok­kal a különbségekkel, ame­lyek nem a vezetés hibáiból fakadnak, hanem egyéb, egyelőre megváltoztatha­tatlan körülményekből; mint a földminőség, a bel- víz-veszély eztetettseg és a többi. Az eltérő sajátosságok és a gazdálkodás eredményei­ben fellelhető eltérések egy része olyan okokra vezethető vissza, amiken lehet és kell is változtatni. Ide sorolhat­juk az eredménytelen gaz­dálkodás miatt krónikussá vált tőkeszegénységet, és az előnytelen termelési szerke­zetet, amelyen változtatni nem tudnak vagy nem mer­nek, mert magukat nem er- . zik elég erősnek ahhoz, hogy az ezzel járó újabb feladato­kat — gépparkátrendezés, radikális munkaszervezés — egyedül megoldják. Ebből a helyzetből nincs más kiút, . mint a termelői együttmű­ködések további lehetséges formáinak keresése. Nem ál­líthatjuk, hogy merőben uj gondolatról van szó, hiszen az erők egyesítése adott cél érdekében nem lehet új ke­letű. A legrégibb — a sokat vitatott — megoldás a ter­melőszövetkezetek egyesí­tése. a közös vállalkozások, társulások gazdasági együtt­működések után a ..leg­újabb", a tsz-pár-mozgalom, amelyet a Körösök Vidéke néven szereplő Békés me­gyei Tsz-szövetség kezde­ményezett. Ez is jól pél­dázta, hogy az együttmű­ködések köre, területe és lehetősége nem tekinthető adottnak egyszer s minden­korra. Napjainkban újabb és újabb ilyen próbálkozások­nak lehetünk tanúi. Ezek célja, hogy az eltérő fejlett­ségi színvonalú és jövedel­mezőségű nagyüzemek köl­csönös érdekeltségen alapu­ló együttműködését hatéko­nyabbá tegyek. A jogi és pénzügyi lehető­ségek és feltételek megte­remtésével igazán széles kö­rű összefogásra nyílik lehe­tőség. A szervezés és irányí­tás terülétén az eredménye­sebben gazdálkodó üzem éppúgy átadhatja jó tapasz­talatait — kölcsönös konzul­tációkon. közös tervelemzé­seken. konkrét közös fel­adatmegoldásokban —. mint ahogy az eszközök kölcsönös hasznosításában is egyez­ségre juthatnak. Az erősebb átengedheti használaton kí­vüli erő- és munkagépeit, berendezéseit, de vásárolhat­nak rajta közösen is gépe­ket. és építhetnek, felújít­hatnak istállókat. Ugyanígy oldható meg a szaktudáson való ,.osztozko­dás", miután gyakorlati ta­pasztalatok szerint a gyen­gébb mezőgazdasági üzem jól képzett, kellő gyakorlat­tal felvértezett szakembe­rekben sem bővelkedik. Ezen az áldatlan állapoton segíthet, ha az erős és a gyengébb üzem a szakembe­reket megegyezés szerint kö­zösen foglalkoztatja, s az erősebb üzem vállalja a partnergazdasag szakembe­reinek. szakmunkásainak rendszeres továbbképzését is. , Igazán gyors és kézzelfog­ható eredménnyel — nem lebecsülve az előbbiek je­lentőségét sem —. a közvet­len termelőmunkában elha­tározott együttműködések kecsegtetnek. Itt a kölcsö­nös előnyök általában nyil­vánvalóbbak. Ha a gyengébb üzemben sok a legelő, akkor ott ál­talában alacsonyak a fűho­zamok, azért szántóföldön is takarmányt termesztenek. Emiatt az állattartás kevés­bé jövedelmező, az állo­mányt nem növelik. így a férőhelyek kihasználatla­nok. Az erősebb üzem nö­velné ugyan az állatállomá­nyát, de ehhez nincs ele­20 millió értékű áru a kisgazdaságoktól A Kaposvár és Vidéke Áfész'nek több ezer kisgaz­dasággal van termeltetési, felvásárlási kapcsolata. Ezt a munkát segíti öt nyúltenyész- tő, egy zöldség- és gyü­mölcstermelő, valamint egy méhész szakcsoport. Július végéig az áfészhez a gazdák 157 vagon árut szállítottak, s még 40 vagonra számíta­nak. A kisgazdaságoknak az év végéig mintegy 20 rpillió forintot fizetnek ki. Idén különösen jól fizet a mére­tes uborka, amely 30 vagon, a méz, amelyből ugyanany- nyi, a gyógynövény, amely­ből pedig 700 ezer forintér­ték került a felvásárlóhe­lyekre. Ez utóbbit több köz­ségben vásárolják. Biztosí­tót iák az uborka termeszté­séhez szükséges vetőmagot. A dánszenlmiklósi mezőgaz­dasági termelőszövetkezet­től 172 ezer darab frigó sza­mócapalántát hozattak és adtak tovább a gazdáknak. A kistermelők kérésére 13 vagon vetöburgonyát osztot­tak szét a kisgazdaságoknak. A paradicsom- és papri­kapalánták biztosítása érde­kében a kaposmérői Latinca Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezettel alakítottak ki kapcsolatot. Előbbiből 5. az utóbbiból 15 ezer darabot adtak el a gazdáknak. A múlt hónap végéig 22 millió forint értékben adtak el tápot é,s szemes takar­mányt a háztáji állattartók­nak. Úgy tapasztalják, hogy nő az állattenyésztési kedv. Az elmúlt ősz és tavasz folyamán 826 ezer forint gyümölcsfacsemetét és sző­lőoltványt értékesítettek. Most szervezik az őszi gyü­mölcsfacsemete-vásárt. A termeltetést jól segítik vidéki boltjaik, szaküzleteik. Fóliapálástot. kisgépeket, ké­zi szerszámokat, műtrágyát, növényvédőszereket és vető­magot adnak el a termelők­nek. A felvásárlás összessé­gében nem éri el, de meg­közelíti a tavalyi mennyise­get, a kedvezőtlenebb időjá­rás miatt ugyanis a meggy es szamóca nem igazolta a reményeket. — Szervezeti korszerűsítés az állami autójavító iparban A Gazdasági Bizottság a közelmúltban megtárgyalta a magángépkocsik javításának és karbantartásának helyze­tét, az autójavító ipar szer­vezeti korszerűsítését. A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium felmérése szerint a lakosság tulajdo­nában levő személygépkocsik számának rohamos növeke­dését nem követte arányo­san a javitó-karbantartó ipar kapacitásának fejlesztése. Annak ellenere, hogy az ál­lami autójavító vállalatok­nál a .szolgaitatások techni­kai feltételei az utóbbi évek­ben jelentősen javultak, gya­kori az adminisztrációi prob­léma, hosszúak az átfutási ÍQŐk, akadozik a pótalkat­rész-ellátás. Ezért az AutófenntaHi Ipari Tröszt 1982. decemoer 31-vel mégszűnik. A tröszti vállalatok önálló vállalatként működnek tovább a Közle­kedés- és Postaügyi Minis.■- tértim felügyelete alatt. E vállalatok elsősorban ha­szon gépjárműveket javíta­nak, illetve szervizbe.-ende- zéseket és alkatrészeket gyár­tanak. A személygépkocsi javító-karbantartó szervizek — a tanácsok felügyelete alatt — önálló vaU*i*lokká alakulnak. gendő legelője, s ha volna is, kevés az embere. A meg­oldás önként kínálkozik, mint ahogy erre Békés me­gyében már példa is van: a Mezőhegyest Mezőgazdasá­gi Kombinát szarvasmar­háit áthajtottak a mezögyá- ni legelőkre. Ebben az együttműködésben ma mar részt vesz Biharugra, Vésztő, Ecsegtalva és a Körösi Álla­mi Gazdaság is. További példa, hogy a kondoros! tsz a sarkadi termelőszövetke­zettel meg a cukorgyárral közösen épít ggy ezer férő­helyes hízómarha-telepet. A mezokovácsházi tsz száiasta- karmány-ellátásra kötött szerződést a dobozival, a ge- rendási a kétegyházival. az orosházi Petőfi a sjarkadival, az örménykúti a dévaványai Aranykalásszal. A kamutiak pedig földet bérelnek a méhkerékiektől. Nem titok, hogy a mező- gazdasági nagyüzemek kö­zötti együttműködések ki- terjesztéséhez az alapvető feltételeket immár sikerült kialakítani. A jogi lehetősé­gek önmagukban természe­tesen nem oldanak meg semmit: a termőföld éssze­rű hasznosítása, az eszközök jobb kihasználása, a munka­erő hatékonyabb foglalkoz­tatása, a gondokat okozó differenciálódás mérséklése azon múlik, hogy az érde­keltek miképp élnek a meg­növekedett lehetőségekkel K E. P Mezőgazdász fiatalok találkozója Augusztus 27—29-én Bács- Kiskun megye ad otthont a mezőgazdasági ifjúsági és pályaválasztási napoknak. A KISZ Központi Bizottsága ez év akcióprogv injának meg­felelően kerül sor a mező­gazdasági fiatalok százait megmozgató nagyszabású rendezvénysorozatra. Olyan programokra kívánják a fia­tal agrárszakembereket in­vitálni. amelyek szakmai fej­lődésüket segítik, látókörü­ket szélesítik, s hozzájárul­nak a mezőgazdaságról al­kotott ismeretek formálásá­hoz. segítséget adnak a pá­lyaválasztáshoz is. Az események több hely­színen — így Kalocsán. Du- napatajon. Szelíden. Baján, s Budapesten — zajlanak. Megrendezik egyebek közöli az agráripari egyesülésekben dolgozó fiatalok, a pályakez­dők. a pályaválasztássá, fog­lalkozó fiatal pedagógusi.-; találkozóit, a fiatal agrár- szakemberek vetélkedőjének országos döntőiét, valamint a mezőgazdaságban dolgozó amatőr művészek bemutató­ját. B RIK ETTA LO BERENDEZÉS A brikettálás a darabosí- tás egyik módja. Az apró­szemcsés laza anyagból, meg­felelő nyomással üregekben a nyersanyag minőségétől függően kötőanyaggal vagy anélkül — brikettek készít­hetők. Legelterjedtebb a sze­nek brikettálása. A kötőanyagos szénbriket­tet leggyakrabban hengeres préssel gyártják. Egymással szembe forgó két henger palástján kivájt femminiák vannak. amelyek összezá- ródVa készítik a tojásbriket­tet. A szénbrikettekhez a legelterjedtebb szerves kö­tőanyag a kőszén-kátrány- szurok. a bitumen, a petró­leum-aszfalt, Ezeket az anya­gokat a gyártásban rendsze­rint kombinálják. Kötőanyag nélkül brikettálhatók a szá­rított barnaszenek s a lig­nitek. Koksz es félkoksz gyártá­sára szánt brikettek szenét rendszerint egész' finomra aprítva még kisebb víztar­talomig szánták és hűtés mellőzesével 2000—3000 bar nyomással brikettezik. A francia Delattre—Levi- vier konszern gyártotta a — képen látható — nagy teljesítményű brikettá'lóbe- rendezést Görögország szá­mára. Óránként 25 ! tonna brikettet készít ez a 6 mé­ter átmérőjű granulálói’, (KS) ALIGÁTÓL FENÉKPUSZTÁIG Köjál-ellenőrzés a Balaton-parfon A nyár megy — a szeméi marad 7 Ilyenkor, nyár végen már fáradt a Balaton-parl. A strandok. kiégett pázsitja itt-ott szeméttől tarkállik. A dagadtra tömött kuka­zsákok mintha ereznék, hogy pár nap van csak visz- sza a nyárból, makacsul ra­gaszkodnak régi helyükhöz... Fáradtabbak a bolti eladók, lassul a vendéglátóipari dol­gozók reflexe. Tálán ezért is időzítette az Egészségügyi Minisztérium a strandok, közterületek, vendéglátó egy­ségek általános egészségügyi ellenőrzését augusztus má­sodik hetének végére. ... A két napig tartó vizsgá­lat a csaknem nyolcvan ki­lométer hosszú déli partot három ..hullámban" érintet­te. Az elsőben a Köjál el­lenőrei tizenhárom kocsival a már eddig is gyanúsnak vélt helyekre látogattak, s ahol szabálytalanságot esz­leltek, oda másodszor is el­mentek, es megindítottak az eljárást. A harmadik „hul­lámban” az Egészségügyi Minisztérium munkatársai — az akció irányítói — vet­tek részt, ők már csak a legszélsőségesebb eseteket vizsgálták. — Milyen tanulságai van­nak a két napig tartó ellen­őrzésnek? — kérdeztük dr. Herczeg Tibortól, a Somogy megyei Közegészségügyi es Járványügyi Állomás igaz­gató főorvosától. — Tapasztalataink általá­ban kedvezőek. Húsz kem­pingben es tizenöt strandon jártunk, de' szabálysértési eljárást sehol sem kellett indítanunk. Kiemelnem a balatonfóldvári Magyar Ten­ger kemping és a Balaton- ljgpyv.es alsói szabadstrand példamutató rendjét es tisz­taságát. A Siolour kemping­jeinek leterhelese nem egyenletes, ennek ellenére a zsúfolt szálláshelyek megfe­lelnek a közegészségügyi kö­vetelményeknek. A közterü­letek tisztasága azonban a településtisztasági vállala­tok erőfeszítései ellenére — a szezon elejihez viszonyít­va — sokat romlott. Ez fő­ként az üdülőközönség igénytelenségének és kultu- rálatlanságának tulajdonít­ható. A nyár elejen az érintett minisztériumok, az egészség- ügyi és belkereskedelmi szer­vek képviselői összeültek, hogy megvitassák a teendő­ket. A tanácskozás eredmé­nyét többek között az is bi­zonyítja. hogy az élelmiszer- boltokban és a vendéglátó­Hűtőszekrény helyett tél Hiány volt, hiány van... Panaszkodtak nyáron az embereik — s panaszkodnak még most is a nyárutó kez­detén —, hogy nem lehet hű­tőszekrényt kapni. Azaz le­het is meg nem is. mert akad egynéhány,, de nem az a típus, hanem amaz ... Dr. Nagy Gyula, a Somogy megyei Iparcikk-kiskereske­delmi Vállalat igazgatóhe­lyettese is panaszkodik: — Nem volt folyamatos az ellátás. A hagyományos hűtőszekrényekből sem tud­tunk kellő választékot nyúj­tani, a hatvan- és százhu­szonöt literes fagyasztószek­rényekből alig-alig csurrant- cseppent, a kétszáz és a 35ü literes mélyhűtő ládákból pedig két-három darabot szállított a Müárt. Az im­port hűtőszekrények is ha­mar elfogytak. Ilyenkor per­sze mi megyünk a nagyke­reskedőhöz, ő pedig együtt érez velünk s megy tovább. Mentünk mi is. Tökölyi Rudolf. Titán nagykereske­delmi vállalat: — Igen. a vásárló és a kiskereskedő után mi va­gyunk a következő állomás. És melyik lesz az utánunk következő? És ki lesz a végső? A „magasságos”? A visszakérdezés persze kesernyés tréfa volt. De kö­vették a tények: — Már lí)81-ben akadoz­tak a hűtőgépgyár szállítá­sai. Az idén tetéződtek a gondok. Az első félévre szer­ződésben 5075 hűtőszekrény vásárlását rögzítettük a gyár­ral. Beérkezett 3000 darab. Például százhatvan literes háromcsillagos, Bosch-licenc alapján készült hűtőből hat­száznegyven helyett kétszáz- negyvenet kaptunk, 125 lite­res fagyasztószekrényből 250 helyett harmincat küldött a gyár. S ez csupán két típus. Említhetném a többit is. Egyedül a 160 literes egy­csillagos hűtőből kaptuk meg a szerződésben lekötött mennyiséget. így azután az import h űtőszekrények — amelyekből megvásároltuk a részünkre kínált teljes meny- nyiséget — szintén hamar elfogytak. Egyedül a cseh­szlovák Elektrosvit hűtőből van még raktáron egy ki­sebb mennyiség. A további „állomásokat” mellőztük. A valóság: ezért szűkös a hütőszekrény-kiná- lat. A külföldi elfogyott, a hazai első félévi lemaradást nem tudja behozni a jász­berényi gyár. A kereskedel­mi vállalatok persze kifizet­tetik majd a kötbért, ám ez a ..bírság” nem fagyasztja meg a húst. Sovány vigasz, hogy min­den nap közelebb visz ben­nünket a télhez, s ha elég­gé hideg lesz, akkor meg­teszi a pitvar, az erkély is. Eddig jobbára a mezőgaz­daság hivatkozhatott az év­szakokra. szeszélyességük­re. eljövetelük jótékony ha­tására. Ügy tetszik, most a gépipar is fölzárkózhat. S ehhez még egy vigasz: a magyar hűtőszekrények vál­tozatlanul igen jó minőségű­ek. Ez a vigasz azonban visszájára is fordítható: ugyanis így még bosszan­tóbb. hogy a jó holmihoz ne­héz hozzájutni. A csapniva­lóról könnyebben lemonda­nánk. I» r. helyeken a múlt évihez ké­pest javult a helyzet. — A nyolcvanhárom ellen­őrzött egységből azonban húszat helyszíni bírsággal kellett sújtani, ennek össze­ge 9450 forint volt — mond­ta dr. HercZeg Tibor, majd így folytatta: — A tavalyi ellenőrzés során négy egyse­get azonnal le kebelt zárni, az idén egyet sem. Javult a helyzet, de rengeteg még a .tennivaló. Az eleimiszerbol- tok például zsúfoltak, kicsi a hűtési kapacitás, akadozik az áruszállítás, munkaerő­gondok adódnak. Vizsgala­tunk keretében főként azok­ra a hibákra figyeltünk, me­lyek emberi felelőtlenségből erednek. Gyakran előfordul például a szavatossági idő túliepese, a készételek lújra- melegítése. Nem fogadjuk el azt a magyarázatot, amit egyes egysegeknél hallot­tunk: munkaerőhiány miatt rendszertelen a takarítás. Számos helyen aggasztó a mellekhelyiségek aílapota. Negatív példaként említem a balatonszemesi Kishalasz bisztró es a baiatoníöldvári Fenyes etlerem higiéniai hiányosságait. A földvári étteremben még a jegyző­könyvet sem voltak hajlan­dók aláírni... Nem voltak hiábavalóak a nyári ellenőrzések — így ér­tékelte ezt a mostani vizs­gálat. Az elmúlt évhez vi­szonyítva az etelmezesi egy­ségek rendje, tisztasága al- talaban javult, kirívó hibát nem talaltak. A kedvezd változás okát a Köjál igaz­gató főorvosa altban is lát­ja. hogy igényesebb a vá­sárlóközönség, a vendeg. — Nem lehet ma már mindent eladni. A megnöve­kedett forgalom ellenére, a vendéglátó egysegek kényte­lenek felnőni a feladatok­hoz. Bosszantó a piszkos, mosatlan edény, a hasznal- hatatlan mellékhelyiség, a zsírfoltos asztalterítő es fal. A higiénia a vendéglátó egy­ség technológiájához tarto­zik, mellyel szemben to­vábbra is magas követelmé­nyeket támasztunk. .. A Köjál dolgozóinak lel-' kiismerétes munkájára a szezon végén is szükség van, mert „fáradt” a Balaton­part, és a megsárgult tűben ott virít a szemét; idegesek az eladók, és még előfordul, hogy újiamelegített készétel kerül az asztalunkra. . . Mezei István

Next

/
Thumbnails
Contents