Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

NEVELÉSRŐL Első osztály Jurtatábor Visegrádon Az Express Ifjúsági utazási iroda hagyományos programja az általános iskolás gyerekek jurtatábora a Duna-kanyar- ban; itt lovagolni is megtanulhatnak. Képünkön: hat gye­rek egy jurta előtt (MTI-fotó — Horváth Éva felv. — KS) % Az életmód a tudományban és a propagandában A Politikai Főiskola Közleményeinek 1-2. szántáról — Divattéma lett az élet­mód — írja A szocialista életmódról című tanulmá­nyában Lick József. — Va­lóban, az utóbbi egy—másfél évtizedben alig volt követ­hető azoknak a tudományos műveknek, tanulmányoknak és publicisztikai írásoknak a sora, amelyek e témakörben napvilágot láttak. Szerzői a legkülönbözőbb megközelí­tésben, értelmezéssel és igénnyel fejtették ki vélemé­nyüket arról, hogyan élünk — miként dolgozunk, pihe­nünk, művelődünk, milye­nek a kapcsolataink egymás­sal, a közösségekkel —, illetve miképpen kellene megszervezni napjainkat, te­vékenységünket. A baj gyökere ott van — utal rá Dick József —, hogy, mindmáig tisztázatlan ma­gának az életmódnak a fo­galma is, illetve elképesz­tően sok definíció használa­tos hazánkban. A legszéle­sebb értelmezésbe jóformán minden belefér, ami megha­tározza magatartásunkat, tö­rekvésünket, befolyásolja szemléletünket. Anyagi, tár­gyi tényezők éppúgy, mint tudati elemek, folyamatok, erkölcsi normák, értékek. De mikor és mitől válnak ezek szocialistává? Az e kér­désre adott válaszok között ■még nagyobb a tarkaság. Persze, nem csoda — írja a szerző — hiszen a tudomány adós a szocialista életmód Eleinte nem értette™ vi­selkedésüket. Még ha azt is hitték, hogy mi vagyunk az arcvonal összeomlásának okozói, az sem indokolta ezt az embertelen viselkedést. Az egyszerű emberek — függetlenül attól, hogy me­lyik nemzethez tartoznak — az egész világon egyformák. Alapvetően jóindulatúak. Ugyanazok az emberek azon­ban felbujtva, fanatizálva, tömegben kegyetlenekké válnak. 1937-ben Berlinben — diákkoromban — voltak német barátaim. Behet, hogy azok közül is itt menetel valamelyik, és este kilökne a meleg szobából, nem tö­rődve’ azzal, hogy mi törté­nik velem. Hitler fanatizál­ta a németeket — ezt már láttam, annak idején Berlin­ben is. Maximálisan felkor­bácsolta a nacionalizmust, aztán belehajtotta népét elméleti kimunkálásával. Ezért is tapasztalható ku­szaság a propagandában, amelytől viszont választ vár­nak a tömegek. Nem tudo­mányos fejtegetéseket, ha­nem a maguk nyelvén meg­fogalmazott, de természete­sen megalapozott és meggyő­ző cikkeket, műsorokat — arról, hogy melyek életmó­dunk helyes, azaz követendő elemei, és melyeket kell ke­rülni mint társadalmunktól idegent. A válaszokba óhatatlanul bekerülnek szélsőséges, illet­ve nem éppen tudományos magyarázatok, vélekedések is. Az ilyenek azonban csak ak­kor csökkennek a minimé1 lisra, ha „a társadalomtudo­mányok feltárják a konkrét körülményektől függő élet­módelemeket”. Ezért tartja fontosnak a szerző, hogy a tudomány „felfedezze a va­lóságban a szocialista érté­keket”, illetve meghatározza ezek kibontakozásának fel­adatait. > A főiskolai közlemények­ben szélesebb érdeklődésre tarthat számot még Andres Jenő írása a társadalmi ter­vezésből, PompoT Istvánné cikke a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepéről, illet­ve Izsák Lajos Polgári el­lenzéki pártok és pártaiakí- tási kísérletek Magyarorszá­gon 1944—1945- cimű dolgo­zata. Európa leigázásába. Elhitet­te velük, hogy a zsidók, a lengyelek, az oroszok ala- csonyabbrendű népek, s ők, a németek „übermenschek”. S minket, magyarokat is alacsonyabbrendű népnek tartanak, ezért bánnak így velünk.» Nem sikerült másodszor sem huzamosabb ideig zárt alakulatban tartam a ma­gyar katonákat. Ezen a feb­ruár 2-á.n egy százados pró­ba Ikojolt vele. Nem erőszak­kal, kiabálással, hanem ér­vekkel, meggyőzéssel. Ezt el is fogadták a katonák. — Emberek! Álljunk sor­ba — mondta. — Nem harc­ról van szó, egyszerűen ar­ról, hogy egységben jobban megvédhetjük magunkat fagytól, éhezéstől. Minden ellenvetés nélkül majdnem százan állták be a sorba. Eleinte ment is Hamarosan újra benépe­sülnek az iskoják. Sok diák a többinél is nagyobb izga­lommal néz a tanév elé. Va­lami ú'at kezdenek életük­ben: elsősök lesznek. Most kell belépniük abba az is­kolába. amely évekig mun­kahelyük, második otthonuk lesz. Ha első osztályosokról esik szó, többnyire minden­ki azokra a kisgyerekekre gondol, akik hátukon tás­kával. édesanyjuk kezét fog­va indulnak iskolába, ök az igazán kezdők, velük kell törődnünk a legtöbbet. Kü­lönösen, ha nem jártak óvo­dába. Valamivel nehezebb azoknak a gyermekeknek is, akiknek a családjában nin­csen iskolába járó nagyobb testvér. Nagyon fontos feladatunk, hogy ne keltsünk félelmet gyermekünkben az iskolával kapcsolatban. Ne azzal pró­báljuk nevelni, fegyelmezni, hogy „majd az iskolában másképp lesz”, ott ezért vagy azért kikapsz a tanító nénitől . . . Még akkor sem, ha esetleg nekünk, szülők­nek rossz emlékeink van­nak a régi iskoláról. Akadhatnak, akik égy gondolják, minek kell akko­ra ügyet csinálni abból, hogy iskolába megy a gye­rek. Majd megszokja. De mikor és hogyan?! Az így vélekedők elfeledkeznek ar­ról, hogy még a felnőttek­nek is milyen „nagy ügy”, ha valami újat kezdenek, új munkahelyre kerülnek. Fon­tos feladatunk: megértetni a kis elsőssel, hogy most majd ő is „dolgozni” kezd — úgy, mint' mi. Csak neki a toli a szerszáma >meg a ceruza, a munkafüzet, a tankönyv. Sok újat, érdekeset fog ta­nulni, de a tanulás mellett sok játék is várja az isko­lában. Hogy a gyerek őrömmel, várakozással menjen napról napra iskolába, sokat segít­het a közösen megvett is­kolai fölszerelés, a táska és a többi eszköz. Meg az. ha már ismeri a tanító nénijét; ő évkezdés előtt meglátogat­ja kis elsőseit. Mindez segít lelkileg is előkészíteni. A szülőnek egyet nem szabad: nem szabad mutatnia, hogy félti gyermekét az iskolától A középiskolában, a szak­munkásképző intézetben kez­dő nagyfiúkról és lányokról sem haszontalan beszélni. Sok új tanár, új tantárgy, ismeretlen követelmény lesz az ő életükben is. Mindezek kissé bizonytalanná tehetik őket a középiskolában. Kü­nwnden rendben, legföljebb a sorok bomlottak föd, a menetelés nehézségei miatt. De hát nem is az volt a fontos, hogy lépést tartsa­nak, jobbra igazodjanak, mint a gyakorlótéren. Ezt nem is követelte senki. Es­te a tüzek körül is együtt maradt a csapat, bár ez eddig is így volt, minden szervezés, nélkül is. Megint az éjszakai szál­lással lett a baj. Szokás sze­rint tele volt minden hasz­nálható ház németekkel. És a falu is kicsi volt A mie­ink padlásokon, ólakban, csűrökben keretek menedé­ket. Nem jutott azonban mindenkinek hely. Egy-két elfogadható padláson kívül alig adódott más lehetőség. A legtöbb kis szalmatetős háznak nem -is volt padlá­sa. Reménytelennek látszott a helyzet. Vagy tovább kell menni a csapat egy részé­nek vagy kint tölteni az éjszakát a hidegben. De az egyenlő lett volna az öngyil­kossággal. Valahonnét a sötétből szó­váltás, majd kiabálás hal­latszott, aztán néhány lövés dördült. Rosszat sejtve siet­tünk oda. Nem volt valószí­nű a partizántámadás, in­kább a németekkel történt összeütközésre lehetett gon­dolni. Közelebb érve, az egyik ház mellett csoportosulás látszott. Néhányan futva jöt­tek «zenbe. Egy nyitott aj­lönösen a kisebb iskolából indulókat meg az egyes tan­tárgyakból gyengébb ered­ményt fölmutatókat. Sok gyermeknél változást hoz az is, hogy elkerül a szülői ház-, tói. kollégista lesz, s így az eddigiektől eltérő életren­det, szokásokat kell' — rá­adásul rövid időn belül — elsajátítania. Sokat segíthet itt a komoly beszélgetés. Ha a szülők elmagyarázzák ne- fyi, hogy szorgalmas, becsü­letes tanulással képes lesz megfelelő eredményeket el­érni; s ne csüggedjen el a kezdeti gyengébb eredmény esetén se, ne essen kétség­be, ha problémái lesznek a kollégiumi beilleszkedés­ben. Egyszóval: önbizalmat kell adni az elsős tanulók­nak. Ne felejtsék el a szü­lők, hogy nekik van a leg­nagyobb tekintélyük a gyer­mek előtt. Ezért kell biztat­niuk a gyermeket a szülők­nek is. A különböző főiskolákra, egyetemekre kerülők — a „gólyák” — munkáját is se­gíthetik a szülők, ha tekin­télyükkel hatnak gyerme­kükre. Leginkább annak a tudatosításával, hogy a fel­sőoktatási intézményekben is a rendszeres, szorgalmas tanulás adja a jó tanulmá­nyi eredményt. Nagyon hely­telen nézet, hogy a főiskolán nem kell év elejétől tanul­ni, elég a vizsgák előtti pár nap; jórészt emiatt lesz gyenge az eredmény. Saj­nos eléggé/ elterjedt a hall­gatók körében a „csak ket­tes”. az „éppenhogy átjutni a vizsgákon”-féle beállító­dás — ennek kára később is jelentkezik. Amikor az ille­tő hallgató szakemberként kezd dolgozni, és hiányos a szakmai fölkészültsége ... Jó lenne, ha a szülők is se­gítenének szétoszlatni ezeket a káros nézeteket, és a ma­guk eszközeivel elősegitenék, hogy első éves lányaik, fiaik az év kezdetétől szorgalma­san készüljenek választott hivatásukra. Ha csak ebben segítenek a szülők, ez sem kevés, ha pedig megkövete­lik felnőtt fiaiktól, lányaik­tól a kulturált viselkedést, a művelt emberre jellemző magatartást, jelentős tá­mogatást is nyújtanak a fő­iskolák nevel őrnunkájában. A Következő hetekben sok első éves vág neki az isme­retlen útnak. Segítsük őket, hogy jól tóduljanak, s fi­gyeljünk arra, hogy jól ha­ladjanak a megkezdett úton. Dr. Szelénéi Gábor tón világosság szűrődött ki. Az ajtóban németek, kezük­ben puska. — Piszok, kurva németek, valakit meglőttek — kiáltot­ták a sötétben. — Weg da, weg? Ver­fluchte Ungarn! — hallat­szott az ajtóból. Szitkozódás. zűrzavar. Egy katonát ■ támogatnak. — Mi történt? — kérde­zem, amikor a közelembe érnek. — Meglőttek ... Jaj, az oldalam! — panaszkodik egy magyar. Nem messze még égett a tűz. odavittük a sebesültet. Lefektettük a hóra. Valaki fát dobott a tűzre. A föllob­banó láng fényében meg­vizsgáltam. Baloldalt vérzett a mellkasa. Szerencséje volt, mert csak érintő lövést kapott. Az egy­mástól 15—20 cm-re levő bemeneti és kimeneti nyüás azt mutatta, hogy a löve­dék nem hatolt a mellkas­ba. A maradék jódot és az egyetlen — utolsó — sebkö­töző csomagot felhasználva, bekötöztem. Közben előke­rült a százados is. Kikérdez­te a szemtanúkat, megpró­bálta tisztázni az incidenst. Kiderült, hogy egy csoport bement az egyik házba, ahol németek tartózkodtak. A németek szokás szerint, kezdték őket lókdösni kife­lé. Ebből dulakodás, majd verekedés lámádé. (Folytatjuk!! Dr. Viczián Antal a hómezökön HÉTVÉGI /TÁJoLÓ Hosszú hétvégé elé né­zünk. Bizonyára mindenki talál majd a progra­mokban igényének, hangula­tának megfelelőt. Mint is­meretes, az alkotmányün- nepi események központja a 900 éves Fonyód lesz me­gyénkben. Már reggel fél kilenckor megkezdődik a műsor a sportpályán: rádió­amatőrök, modellezők tarta­nak bemutatót, majd a 10 órakor kezdődő nagygyűlés után a Somogy Táncegyüttes lép föl. Tizenhárom órakor nyitják meg a Karikás Fri­gyes gimnáziumban a mező- gazdasági és ipari kiállítást. A fonyódligeti táborban maseiUusztrációkbóL rendez­nek bemutatót, a sámdorte- lepi strandon vidám ügyes­ségi versenyt szerveznek, Ba- la/tonfenyvesen lovasbemu­tató lesz A íonyódi művelő­dési házban Kertész Sándor somogyi képzőművész kiállí­tása várja a látogatókat. Az új ordacsehi klubban Bernd Ritter NDK-beli énekes lép föl. A Somogy című folyó­irat fonyódi különszáma al­kalmából író—olvasó-talál­kozót rendeznek a fonyódi nagyközségi pártbizottságon 19 óra 30 perctől. Ezen dr. Laczkó András, Takáts Gyu­la és Fodor András vesz részt. Szántódfc>usztán Ba­rátság címmel nemzetiségi kulturális találkozóra kerül sor. Bogláron mindhárom nap­ra terveztek. Augusztus 20- á® már 10 órától műsoeokr kal szórakoztatják a közön­ségét a művelődési házban. Folklór jellegű föllépéseket követ majd a megyei bor­verseny eredményhirdetése, lesz a sportpályán női fut­ball is. Tizenöt órától vár­dombi műsorokat rendeznek bohócparádéval, divatbe­mutatóval. Huszonnegyedi­kén 9-kor Szőlőskislakon tartják meg a járási ifjúsá­gi találkozót. Bogláron is peregnek az események: új­ra lesz nőd foci, 15 óráitól pedig a Platán strandon báb­játék. A szüreti felvonulás 17 órakor kezdődik; 18 (ká­tól lovasbemutató, borárve­rés, magyamótarnűsor, majd utcabál a strand előtt. Hu­szonkettediké«. 10-kor a sportpálya lesz az esemé­nyek színhelye: különböző versenyek, karatébemutató — ez az ígéret. Délután lab­darúgó-mérkőzések várnak közönséget. Hogy ezeken a rendezvényeken még md minden szórakoztatja Boglár vendégeit? Népművészeti vásár, galambkiállítás, üzemlátogatás borkóstolóval a Balatonboglári Állami Gazdaságban, kézimunka- kiállítás stb. Kőröshegyen a műemlék templomban pénteken. 23 órakor Virágh Endre és a pécsi Nevelők Háza kamat­raikórusa ad hangversenyt a Cantus Pannoni cus kereté­ben. A Dráva menü nyár au­gusztus 20-i eseménye; nemzetiségi találkozót ren­deznek Szulokban; 10 órától ünnepi nagygyűlést tartanak, 10 óra 30 perctől a barcsi Boróka, a lakócsai Dráva, a szuloki néifiet nemzetiségi együttes szórakoztatja a kö­zönséget. Délután sportren­dezvények Lesznek, este sváb bál a művelődési házban. Barcson a „határőrvaros” avató ünnepséget 14 árakor tartják, ezt szórakoztató mű­sorok követik a Május 1. parkerdőben. Nagyatádról, a Gábor Andor Művelődési Központból kaptuk a hírt, hogy szombaton 19 órakor Ember a végtelenben cím­mel diaporáma műsort ren­deznék, ezt rajzfilmvetítés egészíti ki. A megyeszékhely en ma este a kaposvári nyár *82 keretében színjátszoműsorra kerül sor a Ra pp 1- Rónai -em­lékmúzeum parkjában 20 órától. A MÁV-állomástól 19 óra 30 perckor indul autó­busz ide, Rippl-Rónai válla jelzéssel, és vissza is szál­lítja majd a résztvevőket. A műsorban, föllép a Fonó- munkás Kisszínpad Mrofek A nyílt tengeren című ab- szurdjával és a dunakeszi Radnóti Színpad Per Ofewi Enquist Trdbádok éjszakája című színművével, amely Strindberg életének drámai epizódját eleveníti föl. A kaposvári mozik Közöl a Vörös Csillag a Földren­gés Tokióban című színes japán katasztrófaÉibnet ajánlja. Képünk ebből való. A Szabad Ifjúságban 16 órá­tól a Rákóczi hadnagya cí­mű magyar filmet játsszák Bitskey Tiborral és Vas* Évával a főszerepben. Sok nemzedék látta már esst a történelmi kalandfämet, most újabb nézőgeneráció is­merkedhet meg vele. Tizen­nyolc és 20 órakor a Sör­gyári capriccio című színes, magyarul beszélő csehszlo­vák alkotást vetítik. Bohumil Hrabal kisregényéből Jrn Menzel rendezett filmet Magda Vasaryovával és Ru­dolf Hrusinszkyvel a fősze­repben. Jellegzetes cseh hu­mort képvisel a mű. Emlé­keztetőül : Hirabal és Menzel Oscar-díjas művet is alko­tott, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat... A mozimúze­umban ma és holnap a Csillagok háborúját, 21-ért és 22-én elő játszásban a Szelíd Vadnyugat című amerikai filmet vetítik. A Krénusz kertmozi ajánlatar: ma és holnap a Szívzűr, szombat— vasárnap a Csapda a zsol­dosoknak. Őrsvezetői nagydíjat kapott egy kaposvári kislány Kovács Krisztina kaposvá­ri, Bagó Ildikó tiszakécskei és Gulyás József szigetvári úttörők nyerték el az Esz­tergomi Városi Tanács , őrs­vezetői nagydíjáf. A testület, az alkotmány évfordulója tiszteletére ezúttal nyolcadik alkalommal írta ki helytör­téneti országos pályázatát a gyerekeknek. A nagydij pla­kettjét és a velejáró emlék­lapot tegnap a tanácsülésen vették át a kis helytörténé­szek. A győztesek egy hétig a város vendéged.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents