Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-17 / 192. szám
Így hónapig áll a malom Porbomba perzselte szarufák A hír szűkszavú: „Porrobbanás történt augusztus 3An 15 óra 50 perckor a Somogy megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, a kaposvári nagymaiom lisztraktárában A tüzet a kaposvári tűzoltóság egységei oltották el. A becsült kár 10 ezer forint.” A nagymaiom a kora délutáni órákban a megszokott módon működött; a liszt- kamrákba egyenletesen ömlött a finomliszt és a kenyérliszt. A legfelső emeletről — a negyedikről — lejöttek a munkások, mert a harmadikon valami kiseb b géphiba történt. Az elhárítást rutinszerűen kezdték meg. Közben a; kismalmi résziben rekonstrukciós munkálatok folytak: a munkások csöveket hegesztettek, gépeket szereitek. A berendezések monoton zaja nyugalommal töltötte be a nyári délutánt. Hirtelen erős légmozgás keletkezett, amely fölkavarta a port. Akik az épületben dolgoztak, tompa, különös fülnyomást éreztek, s valahonnan fentről furcsa morajlás hallatszott. A szállongó porban mindenki kifele menekült, lent riadtan kerestek egymást az emberek. Név szerint szólongatták társaikat, ösztönösen rövid névsorolvasást tartottak. Mindenki megvolt. A portaépületben tartózkodó emberek is észlelték a morajló hangot. Látták, hogy a malom tetején kékes fény villant és nagy porfelhő keletkezett. A fedélszerkezet megemelkedett, s visz- szazuhant az épületre Az irodaépületből a műszaki igazgatóhelyettes, a tűzvédelmi megbízott a malom felé sietett, a porta a tűzoltókat hívta. A vezetők néhány emberrel a negyedik emeletre mentek. Közben aramtalanították az elektromos hálózatot. Fent látták, hogy a szarufák megperzse- lődtek, a tetőszerkezet elmozdult, a tűzvédelmi csövekből, tűzrózsákból ömlött a víz. A lisztkamra oldalán égésinyomok voltak. A vállalat önkéntes tűzoltói megnyitották a tűzcsapokat és a helyszínre érkező tűzoltókkal megkezdték az oltást. Tüzet nem tapasztaltak; a robbanás nyomán csak parázsló gócok maradtak. Az üzem leállt. A tűzfészkeket rövid időn belül megszüntették. Az alácsüngő, balesetveszélyes tetődarabokat, megrongálódott faldarabot a tűzoltók segítségével lebontották. A lisztkamrából — a tűzoltók jelenlétében — kiengedték a bennmaradt 100 mázsa lisztet. Mi is történt? — A vizsgálatok azt mutatják, nem volt emberi mulasztás, munkavégzéssel kapcsolatos technológiai fegyelmezetlenség — mondja Székely Ferenc műszaki igazgatóhelyettes. — A robbanás színhelyén nem tartózkodott ember. Csak arra lehet alapozni, hogy elektrosztatikus feltöltődés nyomán, olyan levegö-lisztpor keverék keletkezett, amely a legcsekélyebb szikrára, kisülésre fölrobbant. A kamra nem volt tele, állandó jelleggel töltődött, és közben kevertük a lisztet. A súrlódás halasára feltöltödtek a lisztszemcsék. A szakértő föltevése szerint a lisztkaimra tetején található táskás porszűrő is elektromosan telítődött. S mivel műszálas szövet: könnyen kisülhetett. Egyelőre a szakemberek még nem tudják biztosan, hogy mi a porrobbanás oka. Ezt csak megfelelő mérések után lehet kiszűrni. Azokban az iparágakban, amelyek őrleményekkel, szemcsés alapú anyagokkal dolgoznak vagy ahol por alakjában tárolják-rakta- rozzák a termékeket, minden nap fenyeget a porbom- barobbanás. Ahhoz, hogy a fölhalmozott por „bombaként” robbanjon, számos tényező együtthatása, egyidejű érvényesülése kell. Bizonyos tömegű, finom szemcsés halmazállapotú, éghető anyag oxigén jelenlétében olyan eleggyé „fajulhat”, amely valamilyen gyújtó tényező hatására törvényszerűen robban. Ahhoz, hogy ez a veszélyes állapot kialakuljon, a pornak bizonyos finomságának és csekély nedvességtartalmúnak kell lennie. Különösen robbanékonyak az ipari porok: a lisztmalmokban, a cukorgyárakban. a- fafeldolgozókban. Ha a katasztrófa bekövetkezik, a baleset közvetlen okát utólag már szinte lehetetlen kideríteni, mert a robbanás eltemet minden árulkodó nyomot. Az idén az Amerikai Egyesült Államokban. Council Bluffs — a kaposvárinál összehasonlíthatatlanul nagyobb — malmában történt porrobbanás. Az a malom — a robbanás következtében — szinte eltűnt a föld színéről. Négy ember meghalt, huszonkettő megsebesült. A brémai Roland-ma- lom három éve repült a levegőbe. Föltehető, hogy rövidzárlat okozta a lisztpor- levegő robbanását. A húsz tonna robbanóanyag erejű bomba 14 embert megölt, tizenhetet megsebesített és százmillió nyugatnémet márkának megfelelő anyagi kárt okozott. A porbomba tüze szédületes sebességgel terjedt. A lángnyelvek ez- redmásodpercek alatt kilométeres átmérőjű tűzzé dagadva emésztettek föl az épületeket. — Szerencsénk volt — folytatja Székely Ferenc. — A kamra közelében véletlenül senki sem tartózkodott. Személyi sérülés nem történt; a becsült kár nem haladja meg a tízezer forintot. Viszont a helyreállítási kár lényegesen több: megközelíti a félmilliót. Számításaik szerint egy hónap alatt kijavítják a sérüléseket. Ez alatt az idő alatt a maiom nem termel, őrölni nem tudnak. — Igaz, hogy szeptemberben, de mindenképpen terveztünk egyhónapos leállást; ezt most előrehoztuk és a helyreállítással egyidőben elvégezzük a karbantartást, a festést — mondja az igazgatóhelyettes. — Várhatóan egy hónap múlva, a malom indulásakor választ kapunk arra is, mi volt a robbanás oka. A vizsgálatokat az El- gep biztonságtechnológiái laboratóriuma, a SZOT kísérleti laboratóriuma és a Műszaki Egyetem végzi. Minél előbb meg kell találni a veszélyforrást.; ki kell cserélni a nem megfelelő anyagot, szerkezetet. De a legtökéletesebb technológia sem biztosítja a balesetek kiküszöbölését: az emberi tényező a legkörültekintőbb megelőzés esetén is meghatározó. A biztonságot — a rendelkezésre álló eszközökkel, ismeretekkel — maguknak kell megteremteniük. Kőszegi Fajos MlíftiSlOÉÉ az energiává! A Lengyeltóti és Vidéke Áfész a közepes nagyságú szövetkezetek közé tartozik. Folyamatosan kutatják a takarékosság lehetőségeit. Az ezzel kapcsolatos kezdeményezésekről Teveli László, a szövetkezet elnöke tájékoztatott. Tavaly készült el a lengyeltóti kisáruházuk. Ez az eredeti elgondolás szerint olajfűtésű lett volna, azonban kérték, hogy az olaj helyett szilárd tüzelésre tervezzék át. Igaz, hogy a terv- módosítások költségé elérte a 70 ezer forintot, és az egyéb munkák sem kerültek kevesebbe, csakhogy így évente mindössze 60 ezer forintba kerül a fűtés. Olajjal a 200 ezer forintot is meghaladta volna. A többletköltség két és fél ev alatt megtérül. Központi irodájukban is olajfűlés volt. Ezt is módosították szilárd tüzelésű központi fülesre, így körülbelül 65—70 ezer forintot takarítanak meg. Somogyvári kis ABC-áru- házukban az ősz folyamán állnak át széntüzelésre. Ez további 40 ezer forint megtakarítást jelent. Az átalakítást . itt minimális költséggel lehet elvégezni. Céljuk, hogy hálózatukban az olajjal való tüzelést végleg megszüntessek. Rendszeresen figyelemmel kísérik a gépkocsik fogyasztását is. Az első felévben intézkedéseik nyomán 20 ezer forinttal csökkent a gépkocsik energiaköltsége. B'elül- vizsgálták az utazások eddigi rendszeret, és intézkedtek, hogy az árubeszerzést csoportosan végezzek. Az első félévben 18 ezer forintos megtakarítást értek el e térén. Sok gondjuk van a vagon- kirakásokkal. Két építő- és tüzelőanyag-telepük van, ahova 4—50» vagon áru érkezik — rendszerint hét végén. Az év első négy hónapjában 17 ezer forintot tett ki a vagonállás. Módosítottak a gépkocsivezetők es a rakodok érdekeltsegi rendszerét, így júniusoan és júliusban mar nem kellett va- gonallast fizetniük. A „hetek” nyomában Íz államigazgatás fejlődésének új állomásai Változóban vannak a tana csházak. No, nem kívülről: az épületek felújítására, korszerűsítésére továbbra is'kevés a pénz, talán kevesebb. mint valaha. Inkább az ügyintézés munkamódszerei, a belső szervezet korábban megingathatatlannak hitt szabályai módosulnak. S tegyük hozzá rögtön: valamennyiünk javára. Bizonyítva, hogy a bürokrácia csökkentése, az adminisztráció egyszerűsítése nemcsak — sót nem elsősorban. — pénzkérdés. A dolog egy országos kísérlettel kezdődött. Hét városban — Törökszéntmikló- son, Balatonfüreden, Ajkán, Balassagyarmaton, Barcson, Karcagon és Túrkevén — a korábbi nyolc tanácsi osztály helyett^ három-négy egységből álló szakigazgatási szervezetet hoztak létre. Közülük az egyik a valamennyiünket mindennapi ügyeink intézésekor közvetlenül is érintő kibővített ügyfélszolgálati iroda. A kísérlet kedvező tapasztalatai alapján a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke az idén tavasszal irányelveket adott ki a módszer országos elterjesztésére. Ennek hatására e hónapokban egyre több városban tapasztalhatni mozgolódást. Mindenható recept az átszervezésekre persze nem adható, fölösleges is. Hiszen a korszerűbb tanácsi szervezet csakis úgy szolgálhatja megfelelően a lakossági igények kielégítését, ha maximálisan alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz. Bizonyos alapkérdések azonban máris tisztának mondhatók. Például hogy a legkülönbözőbb hatósági témákkal foglalkozó ügyintézőket célszerű egymás mellé ültetni, valamennyi lakossági üggyel egy helyen — a kibővített: ügyfélszolgálati irodában — foglalkozni. Ez lényegesen megkönnyíti az állampolgárok eligazodását a tanácsházán, ahol nem kell többé osztályról osztályra járniuk. Számottevő időmegtakarítást jelent az embereknek — ügyfeleknek és ügyintézőknek egyaránt — az is, hogy az újfajta szervezeti rendben lehetővé válik egy ügy egész folyamatának együttes intézése. Mit jelent ez? A hagyományos félállású tanácsházán az ember gyakran úgy' érzi, hogy egyetlen ügy' kapcsán is több hatósággal kénytelen kapcsolatba kerülni. Meglehet például, hogy az egyik osztályon elintézi az ingatlannal kapcsolatos valamilyen problémáját. s utána máris siethet a pénzügyi osztályra az adót rendezni Es még hoeszan sorolhatnánk... Az ügyi elszól gá lati irodában azonban egymás mellett ül a hatósági témákkal foglalkozó valamennyi tanácsi előadó, akikre —* legalábbis ez a kívánatos — a komplex ügyintézési szemlélet jellemző. Ha tehát egy' ingatlanügynek adózási „vonzata” van, az akta rögtön a másik ügyintézőhöz kerül. Az állampolgár helyett csak az irat, az igazolás jár körbe. Ami mégsem ugyanaz ... A tanácsok hatósági feladatai egyébkent rendkívül sokrétűek, egy-egy kibővített ügyfélszolgálati itxxiának tehát nagyon változatos kérdésekkel kell foglalkoznia. Ennek érzékeltetésére álljon itt egy felsorolás — csupán a leggyakrabban előforduló témákról: szabálysértések elbírálása. birtokvédelem, családvedelem és szociálpolitika, adóigazgatás, lakás- és telekügyek, helyiséges raktárgazdálkodás. műszaki igazgatás, kisajátítás, ipari, kereskedelmi és munkaügyi hatósági tevékenység népességnyilvántartás, anyakönyvi igazgatás. Sokféle kapcsolódási pontja van ezeknek az ügyeknek, számos új lehetőség kínálkozik tehát az egységes szervezeti egységben az ügyintézés további egyszerűsítésére, korszerűsítésere. Kétségtelenül nagy hozzáértés, színvonalas szakmai munka IS ImU aMioz, hear az aktákat lehetőleg helyben — mindenki számára megnyugtatóan — lezárhassak, ne kelljen az ügyben íölleb- beani, azzal újabb szerveknek, felsőbb szintű, hatóságoknak foglalkozni. Döntően számít az új tanácsi szervezetben az ügyintézők szakmai fölkészültsé- gén kívül az is. hogyan foglalkoznak az emberekkel. A kibővített ügyfélszolgálati Irodákban dolgozó tanácsi alkalmazottaknak egy kicsit pszichológusnak is kell lenniük. Ma már elfogadhatatlan — és különösen egy ilyen korszerű államigazgatási szervezeti formában kirívó — az az ügyintézői magatartás, amely egy emberek fölött álló hatalomként nyilatkoztatja ki döntéseit, nem is törekedve arra. hogy megértesse annak indokait. Az elutasított állampolgár sem ostromol kérelmével feleslegesen újabb meg újabb fórumokat, ha már rögtön helyben türelmes, értő szóval megmagyarázzák neki: kérelme miért nem teljesíthető. Az effajta ügyintézői hozzáállásra is szükség van ahhoz, hogy valóban nyugodt lelkiismerettel mondhassuk: a szocialista államigazgatás fejlődésének új, fontos állomásai az országszerte sorra megalakuló kibővített ügyfélszolgálati irodák. a a. Táborozok (Gyrrtyás László felvMsM)
