Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-i \^r*' Ara: 1,40 Ft I 1ÍSI SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZ M P SOM OGY M ÉGY El B IZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV1H, évfolyom, 191. sióm 1982. augusztus 15.« vasárnap Kallódó szak­emberek Közhelyszerű megáliapita- saüiK egyiac, hogy „szeile- Uiiekouu gítzuag ország v & g y iiüj\ . i.ili««./ légióijeuli .i.myu tgszua* nozza, hogy a jm «epzeil szakemberek »o kaaag^iíoi csak kevesen (ioi- gozixdk Képzettségüknek meg- telein nuuiKaiiCiyen. munka koi ucii . .. kgy nemzetközi vizagaidt 28 ország «Ilik out rogZuo statisztikája szerint a megfeleli) korcsoportokban egyedül Romániában alacso­nyabb a teisotoku Oktatasoan résztvevők szauna, mint Ma­gyarországon. Ugyanez a vizs­galat rögzíti a kozepiukú ok­tatásban résztvevők százalé­kos aranyát is. Magyarország tíii százalékkal a mezőny ulolso narmauaban foglal he­lyet. Usszeiiasoniitaskent né­hány péioa: Japán »3, Bulgá­ria 9(1, Portugállá 84, Uania 83 es Ausztria 73 százalék ... Mindenhez tudni kell, hogy Magyarországon mindenki, aki az aitaiános iskola elvég­zési- után tovább tanul, közép- isAOiasnak számú. r.egtooo- juk (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőt választja, s vajmi kévés a remény, hogy tanulmányait egyetemeken, főiskolán folytathassa. Mint —efer—3W wúiHiwmulf smkkdzep iskolába jár — ok a gimna­zistáknál jóval esélyteleneb­bül startolnak a felsőfokú ok­tatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi statisztika. S most menjünk még lej- jeob az ..isKOiaiiierarchia ban"! Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hegy sokan nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt, hogy a ma fogiaikoztatoU fizikai munkavállalók megle­pően nagy hányada a sző va­lódi érteimében vett elemi iskolai végzettség nélkül dol­gozik. Arról már sokkal ke­vesebb szó esik, hogy évről étre — es nem jelentéktelen arányban — nő azoknak a száma, akik az általános is­kola után valamilyen szak­mát tanulnak. S hogy a szak­képzett emberek aranya szük­ségképpen es rohamosan nö­vekszik. Mi lesz ezekkel a szakmun­kásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Köz­ponti Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka tech­nikai jellemzőit. Legutóbbi elemzéséből kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gé­pi munkát a munkásoknak mindössze 25—27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett; s a fizikai munkások fele sem gc «el, sem gépen nem dol­gozott — a helyzet úgyszól­ván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizá­lásban. a géppel dolgozók arányának növelésében a mű­szaki fejlesztésben rejlő in- tcnzifikalási tartalékok ki­használatlanok. Legyen szabad megismétel­ni, hogy közhelyszerű megál­lapításaink egyike: mi, akik szellemiekben. jól képzett szakemberekben gazdag or­szág vagy unk* csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozíciónkat, ame­lyeknek nagy a szeiiemi mun kahányaduk. magas műszaki és szellemi színvonalat képvi­selnek. Lassan itt az ideje, hogy firtassuk: kik azok, és hol vannak, akik képesek ilyen termekéit gyártására ... Nemzetközi ifjúsági találkozó Szófiában Egység, alkotás, Vasárnap nyílik meg Szó­fiában a második nemzet­közi gyermek- és ifjiísági találkozó. Az 1979. évi első ilyen rendezvény utón most augusztus 15—25. között má­sodszor jönnek össze a fia­talok képviselői a világ min­den tájáról a bolgár fővá­rosban. Mint Vladimir Zsivkov, a találkozó szervező bizottsá­gának főtitkára elmondta, csaknem 100 országból, köz­tük Magyarországról, várják a fiatalok képviselőit. A nemzetközi találkozó jel­szava „Egység, alkotás, szép­ség”. A nagyszabású nem­zetközi rendezvény védnöke Todor Zsivkov bolgár állam­fő és Amadou-Mahtar M'Bow, az. Unesco főigazga­tója. A tiszteletbeli vendé­gelt között lesz Kiss István, a Magyar Képző- és Ipar­művészek Szövetségének el­nöke. A nemzetközi találkozón a művészetben, a kultúrában, a tudományban, a techniká­ban, a sportban kiváló ered­ményt elért fiatalok vesznek részt A fiatal külföldi vendé­geknek Szófián kívül Bul­gária sok más városába is alkalmuk lesz ellátogatni. Elutazol! Budapestről a szovjet háborús veteránok kíiiittsége A Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetségének meghívására hazánkban járt a Szovjet Háborús Veterá­nok Bizottságának küldött­sége; a delegációt Alekszej Zseltov vezérezredes, a Szov­jetunió Hőse, a bizottság el­nöke vezette. A kiemelkedő munka jutalma Mint arról már korábban beszámoltunk, a gabonafélék ter­mesztésében. valamint a hús- és tejtermelésben elért kiváló eredményért termelési nagydíjjal tüntették ki a tiszaföldvári Lenin Tsz-t. Képünkön Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter adja át a díjat a gazdaság Állami-díjas elnökének, Szabó Bélának. (Telefoto—MTI: Csíkos Ferenc felvétele. KS) A szovjet vendégek tár­gyalást folytattak a magyar partnerszövetség küldöttsé­gével, amelyet Padányi Mí~ ' hály, a MEASZ elnöke ve­zetett; ismerkedtek a szö­vetség tevékenységével; vé­leményt cseréltek a kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdésekről. A megbeszélések a két szövetség együttműködését rögzítő megállapodás aláírá­sával értek véget. Msm ® §gL Jfe IIÉ 53 ezer palack fonyódi. Egyre többe« keresik a fonyódi ásványvizet. A Balaton-parton kívül Budapestre, Pécsre, Szekszárdra és a megye különböző részeibe szállíta­nak belőle. Nyaranta nyújtott műszakban dolgoznak a Nagy- kanizsai Sörgyár fonyódi kirendeltségén, hogy minél több ás­ványvizet palackozzanak. Az egyharmad-litereseket elsősor­ban a budapesti szállodák, a különféle vendéglátóhelyek igénylik. Tamás Margit kirendeltségvezető elmondta, hogy több mint 53 300 egyharmad-, fél- és egyliteres palackot töl­tenek meg naponta. Ma reggel megkezdik az oltás! A szambái Füzesgyarma­ton a nagy tamadasra való előkészületekkel telt el: az egy hete tartó erőfeszítések eredményeiként ma reggel megkezdhetik az oltást. A 14-es számú gazkut kitöré­sének elfojtására kivezé­nyelt tűzoltókocsik és a két turbóneaktív hajtómű (repü­lőgépmotor) bevetéséhez szükséges utak elkészültek, a tározók megteltek vízzel. Az oltást a tervek szerint reggel egyórás hűtés vez«eti be: a kút vörösen izzó kör­nyékét — magát a földet — vízzel ágyúzzak. Ezután a tizenegy vízágyúval és két turbóval tíz méterre megkö­zelítik a gázsugarat, és ál­landó vízhűtés mellett a tur­bók kipufogógáza és a bele­Somogyiak a gáz fáklyánál került vízpára a lángot „le­emeli” a kútról, és eloltja. A tűz eloltása után követke­zik a menlócsapat legve­szélyesebb munkája: robba­násveszély közepette kell le­venniük a sérült kútfej-ta­got. Ha idáig jutnak a men­tők, traktor és daru szedi le a kútfej roncsát, és beemelik az új, üzemképes kitörés- gátlót, a két és fél méter hosszú, hat tonna súlyú el­záró szerelvényt. Három- négy nyitva hagyott kis szelvényen a kútból még tá­vozhat némi gáz — ezzel a módszerrel akadálvózzák meg, hogy a gáznyomás a lezárást követő pillanatban ne ’röpítse a levegőbe a kj- torésgátlót. Az utolsó szel-? vény elzárása utánra vár­ják a védekezésben. reszt vevők azt a csöndet, amely az egyhetes küzdelem közeli végét jelzi. Az oltásban közreműködik a siófoki Kőolajvezeték- építő Vállalat is: a Város­föld—Vecsés közötti vezetek építéséről egy forgó felsőve- zas kotrót küldtek a hét kö­zepén Füzesgyarmatra. A gép azóta — négy dolgozo irányítása mellett — folya­matos műszakban dolgozi-k: a vízellátáshoz és az oltó­víz elvezetéséhez szükséges árkokat ássa, mélyíti. Tisza hátán utazik a kő Elindultak Borsodból a Tiszán az első kőszáliítmá- nyok a Békés megyeben lévő folyók partbizíosííásá-hoz és az utak alapiozásához. A Ke- let-Magyarországon lévő há­rom vízügyi igazgatóság kö­zös vállalkozása szerint a Tisza melletti tokaji kőbá­nyából összesen mintegy hatvanezer tonna követ úsz­tatnak majd le a folyón. A megállapodás alapján most mintegy hétezer ton­na építési követ és négy­ezerötszáz tonna, az útala- p>o/.ashoz. szükséges úgyneve­zett forgácskövet — apróbb zúzalékkövet — hajóznak be. A nagyobb köveket a Har- mas-Körös egy, mintegy kétszázötven méteres veszé­lyeztetett szakaszán építik a partba. A tervezett munkákhoz nemcsak a követ szállítja — a Muhart közreműködésével — az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, hanem a Békés megyei munkában ts reszt vesz. Vevők és eladók Nyár van, tomboló meleg: a hőségben nemcsak a stran­dok teltek meg, az áruhá­zakban — a nyári vásár má­sodik felében is — sok a vevő. 1. — Jó a vevőnek — mond­ja a Somogy Áruház egyik eladója. — Mert olcsóbban kapja a nyári ruhát? — Mert ha megunja ezt a hőséget, kimegy a boltból. Az eladónak a melegtől a köpeny a hátára, ragadt. — Mindig ilyen meleg van itt ? — Áll a levegő. Ventillá­tort, állítólag, az álmennye­zet miatt nem lehet fölten­ni. a légcseréié hűtőrendszer pedig nem' jó. Aliitólag igen sokba kerülne a javítása. _ jó azoknak, akik most v annak szabadságon. _ Tólünk senki nem me­het most szabadságra: n nyá­ri . vásár időszakára m inden­kinek be kellett jönni. I zzadunk. — Járt már « STfcáb» iwny­ári« házban? — kérdezi ké­sőbb az eladó. — Igen. — Oda az ember azért is bemegy, hogy egy kicsit le­hűljön: azt mondják, télen- nyáron egyforma a hőmér­séklet. — Ügy igaz. — Elhiszi nekem, hogy ve­vőcsalogató. forgalomnöve­lő az áruház, ha kellemes a hőmérséklete? Másfajta vásár Mondhat­nánk azt is, hogy alkalmi. Fényesre polírozott Wart­burgot kínai a tulajdonos a parkolóban, a vásár minden kellékével. A szélvédőn elöl is, hátul is felirat hirdeti: eladó. Nem hiányzik a ki­kiáltó sem: erre maga a tu­laj vállalkozott. _ Ebben a kocsiban, ké­rem — kezdi a mondandóját —, pontosan annyi van, amennyit az óra mutat: egy kilométerrel sem több. Szer­etebe rendszeresen hordtam, és mindig ugyanaz a szerelő végezte el a javításokat, be­állításokat. Garázsban tar­tottam, azóta, hogy kijött a Merkur-telepről; és mindig akkor mostam, amikor szük­séges volt. Se többet, se ke­vesebbet, mert az sem jó ám, ha túl sokat mossa az ember a kocsit. Árt neki. Ha elhanyagolja, akkor meg az a baj. Jó márka és jó kocsi ez. Nem adnám el, de meg­érkezett a másik. Otthon, a garázsban most ennek az öccse áll: ugyanilyen ,típus és ugyanilyen színű. Ha az a másik nem jön, én ezt el nem adom. Ahogy szállt a dicséret, úgy lett egyre nagyobb a tömeg a kocsi körül, A ve­vőjelölt tanácstalanul topor- gott: mit is lehet mondani ennyi meggyőző dicséret után? Szorult helyzetéből az egyik kotnyeles szemlélő segítette ki. így szólt a tu­lajdonoshoz: _ Olyan sok szépet hal­lottunk már erről a kocsi­ról. Szeretnénk hallani azt is, miként dolgozik a motor. _ Kérem, máris — felette « talaj. es sanszé,-leve sekkel befíft • voWür mgfllLáfríteflN indított: az első prfSmJ.kozas sikertelen volt, a második is. Harmadikra elkapta, aztán leállt. Végül — a negyedik próbálkozásra — dolgozni kezdett a motor. Az alapjá­rat hangját valami repedt fazék-szerű zaj recsegte túl. A tulajdonos bizonytalan­kodva kérdezte a vevőjelöl­tet: j „>■ a*-«#- f­— NOOS? A „kontár“ közbeszólt: — Noos, mi ez a zaaj? — Eeez? — bizonytalano­dott el a tulaj. Aztán ki­vágta magát: — Megalazult egy kicsit a köténylemez; meg kellene húzni És lazult a kör is * ko­csi körül... 3. „Dinnyevásár“ —•' hirdeti egy deszkádarabra írt fel­irat a 61-es út mellett. Au­tók fékeznek, s a tulajdono­sok indulnak a nyíl irányá­ba. A bódé körül dinnye­föld, szépen hízó áruval. A bódén tábla: „Zárva”. Vala­ki megkérdezi: — Csak nem seabadsag miatt? Dr, Kereza iisre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents