Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! /f /! o e'.SNé ^ r 0 0 'i ^ a’ NÉPLAP SOMOGtf AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVHI, évfolyam, 179, szóm * T982. 9tKf«sttos 1„ rosémap Többnapos kényszerpihenő után Befejezéshez közeledik az aratás Több száz mázsa szőlő Budapestre Komputert alkalmaznak a prágai Károly Egyetem or­vosi karának ltio- és Magfizikai Intézetében a daganatkuta­tásban. A modern technológia az onkológiai vizsgálatok gyor­sabb és pontosabb kiértékelését teszi lehetővé. A főleg kísérleti munkával foglalkozó laboratórium a betegség meg­előzésének lehetőségét vizsgálja. A képen: a televíziós kép­ernyőn megjelenő színes kép segítségével ellenőrzik a kamera helyes beállítását. Békemenet *82 Kijevbe érkeztek a résztvevői fi jó munkás Ha valakiről azt mondják: „jő munkás”, ebben a két szóban benne van minden, amit róla tartanak, .ló mun­kás, tehát jó ember, becsüle­tes, tisztességes ember. Nem is tesznek hozzá többet. Mi­nek? Aki akarja, ebből a két szóból is tudhatja az ember­ről a véleményüket. Igazuk van. Mert minősítés ez a két szó. Minősítés a ja­vából, még akkor is, ha soha nem kerül bele a káderjel- íemzésbe. Bár jó volna, ha belekerülne, mert nincs ma­gasabb értékű dicséret egy dolgozó minősítésére, mint az: „Jó munkás ember.” A „jó munkás" minősítés­nek akkor isi értéke volt, amikor még Horthyék Ma­gyarországán százezrek kí­nállak munkaerejüket az emberpiacon. Es ma is érték, még azokban a kapitalista országokban is, ahol a mun­kaadók válogathatnak a munkanélküliek milliói kö­zött. Kádár János mondta a Hazafias Népfront Országos Tanacsanak ülésen: „Must arra van szükség, hogy min­denki jól dolgozzon, hogy minueiiKi joDOan dolgozzon: az ország Irányítását, a vál­lalaton \ czeieset végző em­bere* is, meg a gépenen, az íroaszm.oK meliell es a mun- kapauoa mellett uoigozó em­berek is.” iaian sohasem volt még olyan nagy sznaseg e hazá­ban a jo munkára, mint most amikor a munkánk minősé­gétől lügg, hogyan alakul az ország gazdasaga, kereskedel­mi meri ege; s ludjuk-e tar­tani eleit eielszinvonaiunkat. Nemgly vállalatnál, gazda­ságban meg sincs elég becsü­lete, nincs kellő erteae a jó munkásnak, A kollegák, a szaktársak miudehutt tudjak, ki a jó munkás. El is ismerik, fel is néznek rá. Tisztelettel és be­csülettel emlegetik a nevét. De sajnos a munkaügyi és személyzeti osztályokon nem mindenütt ismerik eléggé. A minősítésekben sokszor na­gyobb hangsúlyt kap a „jó modor", a „hajlékonyság", a formális „képzettség”, mint a jól végzett munka. Pedig a jó munkást nem nehéz felis­merni. Mindennel fényeseb­ben világítja meg az ember értekét a teljesítménye. Le­het valaki vezető vagy be­osztott; ülhet íróasztal mel­lett, állhat a munkapadnál; irányíthat gépet, forgathat kézi szerszámokat; kutathat, tervezhet, taníthat, gyógyít­hat; szolgálhat az utcán, árulhat a pultnál — a mun­kája elárulja, miiyen ember. A jó munkás nem tud, nem hajlandó rosszul dolgozni! Egyesek azt mondják: a jó munka drága, a jó munkást meg kell fizetni. Valóban, a jó munka értéke nagyobb, a jo munkás többet érdemel. De nem a jó munka a drága, hanem a rossz. Mert a rossz munka terméke vagy eladha­tatlan, vagy újra kell vele dolgozni, a hibát ki kell ja­vítani, és így dupla időbe, dupla munkába, dupla pénz­be kerül. A rossz munkást hiába fi­zetik jobban, az akkor is rossz munkát csinál. A jó munkás viszont — ha pénzt kér is — nemcsak a pénzért dolgozik, nála számit a be­csület: ha a nevét adja a munkához, akkor az olyan lesz, amiért vállalja a fele­lősséget. És ez mindennél több! Ha a jó munkának az or­szágban mindenütt nagyobb lesz a becsülete, az a mi. szocializmust építő hazánk becsületét is növelni fogja a világban. A több napos eső okozta kényszerpihenő után a hét végén ismét megindultak a betakarítógépek a gabona- földek többségén. Sok he­lyen nagyobb lendületet ka­pott a munka, ugyanis több üzem — ahol befejeződött már az aratás — kombájn­jait kölcsönadta, s így a „megerősített” gépparkkal igyekeznek behozni a lema­radást. A Hajdúságban és Fejér megye földjein, ahol a leg­több csapadék hullott, egye­lőre még nehezen haladhat­nak az aratók, a megdőlt kalászok között, a süppedő talajon küszködtek szomba­ton a kombájnok. Amennyi­ben a visszatért szárazabb idő továbbra is ilyen ma­rad, néhány nap alatt itt is végezhetnek e munkával. Vas megyében már minde­nütt a megszokott ütemben takaríthatják be a gabonát, itt inkább a szem magas nedvességtartalma okoz gon­dot. Éppen ezért szombaton és vasárnap is éjjel-nappal működnek a szárítók, meg­őrizve a termés minőségét, ám emelve a ráfordítás költ­ségéit. Több megyében a hétvége egyben már az aratás befe­jezését jelentette. így az el­húzódó munkák ellenére Nógrádban. Tolnában, Csongrádban letették a be­takarítás gondját. Ez azon­ban nem jelent pihenőt, hi­szen a kombájnosok máris „átnyergeltek” a traktorok­ra, hogy az összekötözött, bálákba rakott szalmát el­szállítsák a földekről, helyet adva a szántásnak és a má­sodvetéseknek! Az aratás mellett a többi munkával is jó ütemben ha­ladnak a gazdaságok. . Igen fontos most a párás, fülledt Tetszetős bélelt, úgyneve­zett női szabadidő nadrágo­kat készítenek bérmunkában a barcsi Dráva Ipari Szövet­kezetben az NSZK részére. A többféle színű nadrágból egyelőre 5000 darabot gyár­tanak ebben a negyedévben, de már tárgyalnak újabb megrendelésről. Üj termékük a sertésve­lúrból készülő. műszőrme béléssel, panofix gallérral el­látott férfidzseiki — sport­idő miatt a növényvédelem. A kártevők okozta termés- kiesesek megelőzésére a hét végén tizedszerre indultak munkába a kecskémét kör­nyéki szőlős gazdasagokban a permetezőgépek. Izsák, Kunbaja, Kiskunhalas és Kiskőrös határában helikop­terek permetezlek a vegy­szereket a dús lombozatu szőlők fölött. Dolgoztak a ház.táji szőlősökben is. ahol a védettebb környéken meg­érett a Csabagyöngye. In­nen es Csongrád szőlőseiből Az országos irányító szer­vek a Mezőgép mellett az Áfor mezőgazdaságot ellátó tevékenységét is példaadónak ítélték az aratás időszaká­ban. Zavartalan a kombáj­nok üzemanyag-ellátása. A vállalat ezekben a hetekben minden más kötelezettségét megelőzve gondoskodik a mezőgazdaság siszoiga.asa- ról, A somogyi nagyüzeme­ket Dombóvár mellett a marcali és barcsi taroloallo- mások látják el. A szerződések szerint öt­napos szállítási határidőt vállalt, az Afor. ám legtöbb­ször azonnal eleget tettek a sürgető kéréseknek. 20—25 nagy tartálykocsijuk járja folyamatosán a megye or­szágútjait, s hogy a csaknem kilencven nagyüzem kiszol­gálása mekkora feladat, jel­zi, hogy gépkocsivezetőik havi munkaideje legtöbbször már a hónap közepén letelt. Figyelemre méltó tapasz­talat, hogy bár a mezőgaz­kabát —, ezt a hazai keres­kedelemnek szállítják. Eb­ből 3200 darabot gyárt a szövetkezet az idén. Korábban is jó kapcsolat­ban álltak a Pécsi Kesztyű­gyárral, mert mintegy 24 milliós megrendelést vállal­tak, 6000 juhnappá férfi bőrkabátot gyártanak. Képeink a szövetkezet új üzemcsarnokában készültek. . ahol a szabadidő nadrágokat I es a sportkabátokat varrták, I szombatom hajnalban a kis­termelők több száz mazsa szőlőt szállították utanfutos kocsikon Budapestre. Győr-Sooron megye nagr- iizemei e.s háztáji kerté­szeteiben is serény munka folyt szombaton és vasár­nap. Nagy tömegű zöldség­félét szedtek le es szállítot­tak el a konzervgyárakba és a városi piacokra. A cukor- répatablák egy részén, aho­vá kevesebb esapadek hul­lott, újból megindult az ön­tözés. daság továbbra is ar Afor legnagyobb megyei megren­delője. a gazdaságok üzem- anyag'fogyasztása a 2—3 év­vel ezelőttihez képest sokat mérséklődött. Ez nagyrészt az ésszerűbb energiafelh'asz- nalas e« ,-váltás eredmenve. A mostaninál is nagyobb erőfeszítéseket követei majd a .juvr.rtaian ellátás meg­szervezése az őszi betasari- tas időszakában. Ekkor ugyanis nagyobb szükség lesz a szárításra, és a, beta­karítógépek mellett teljes számban dolgoznak a trak­torok is. A gazdasagok na­gyobb részében mar van üzeimanyagtaroló, ahol azon­ban nincs, ott az eddiginél is nagyobb gondot keJl for­dítani .az üzemanyag-szállít­mányok fogadására. Nem ritkán megközelíthetetlenek a tsz-majorok, s az üzem­anyag éjszakai átvételét csak kevés üzemben oldották meg. 1— Eleven egy kicsit « gyerek, de meglátjátok., nem lesz vele semmi baj — biz­tatják a szülök a gyanútlan rokonokat, mielőtt azok ha­zafelé indulnának. A' sok ta­nulás után kell a kölyöknek a friss levegő, a falusi szé- naillat, az esti tücsökciripe- les. Es reggel a. frissen fejt tej... A gyerek pedig kö­zömbösen bámul a távolodó Láda után. aztán Erzsi nene mögött baktatva elindul föl­fedezni a következő két hét­re kijelölt új lakhelyét. Plafonig érő agy. Padló, amelyen nincs parketta. — Ezt meg miért nem tet­szettek már elvinni a MÉH- be? Az illető tárgy a tűzhely. Erzsi nene szusszan esryet, s valamit mormol a foga kö­zött az illetlen városi gye­rekekről. De már a baromfi­udvar. az istálló, a szerszá- moskamra következik, s az teljesen leköti az ifjú em­ber figyelmét. — Nini, nyitszka! — Látod, kisfiam, milyen helyesek a tapsifülesek? — Igen, csak ne lennének olyan büdösek. Erzsi nene fölszisszen. Is­meretlen ez a gyereknek, majd megszokja. Megszereti. Hagyni kell, hogy maga fe­dezze f<jl a környezetét. Időközben rlökenU a szom­szédéit Juditkája., s « két A Stockholmból indult, immár 15 napja szovjet föl­dön tartózkodó békemenet résztvevői szombaton Kijev­be érkeztek. Ukrajna 4,5 millió embert veszített a második világhá­borúban, népe tehát ugyan­csak ismeri a béke értékét — mondotta a menet rész­vevőit üdvözlő beszédében Oleg Goncsar író, az ukrán bekebizottság elnöke. A menet végigvonult a fennállásának 1500. évfordu­lóját ez évben ünneplő ukrán Minden szinten hat hónap­ra befagyasztották az árakat, megszigorították a kölcsón- fólyósítási hiteleket, és a fo~ gyász:as korlátozását, a vág­tató infláció megfékezését szolgáló további intézkedése­ket hoztak Belgrádban. A hat hónapig érvényben levő árrögzítésről Anton Po- lajner, a szövetségi árügyi közösség tár-hivatal) elnöke sajtóértekezletén kijelen­tette: a határozatot nem szabad rövid távú, interven­ciós intézkedésnek tekinteni, mert a kormány a félév el­teltével sem szándékozik ki­engedni a kézéből az árak alakulásának szilárd ellenőr­zését. Az árbefagyasztás okairól szólva elmondta, hogy az árak az első félév­ben mértéktelenül emelked­tek, és különösen júliusban emberpalánta leplezetlen érdeklődéssel méregeti egy­mást. — Jössz játszani? — Attól függ, hogy tn.it — Másszunk, fara, jó? A fa cseresznye érlelésére hivatott. A fürge leányzó meg sem kottyan neki, de a gyakorlatlan kezdőt már ne­hezen tűri. A gyerek, mi­után nemigen boldogul, egy­szerűbbnek látja, ha az tájá­ban levő ágakat letört A baj csak az, hogy visszafelé épp ezekre az agakra van szükség. — Reccs! — már lent is a srác, horzsolással, karmolással, szakadt nad­rággal. — Na, ebből elég .. I Azokhoz a nyulakhoz vi­szont érdemes volna vissza­térni! — Nyuszi-muszi, nézd mit hoztam neked! Finom rágó­gumi, kóstold meg!... Mi lesz: nem kell? Mit fint-or- gatod az orrodat? Kapod be de rögtön?! Ügyes vagy, lá­tod ... Most mit ugrálsz, miért nem veszel levegőt? ... Az áléit állatot a ház asz- szonya szabadítja meg a gye­rektől. rövid előadásban is­mertetve a háztáji kisállatok takarmányozásának tudni­valóit. Marad tehát a tyúkól. Ha a nagyokosok igazat be­szélnek, ott a tollasoknál to­jásnak is kell lennie. — Pipt-pi, gyere csak idei főváros utcáin, a leszerelést számtalan nyelven sürgető transzparense káéi. A felvo­nulókhoz több ezer helyi la­kos csatlakozott, s a Kijev- ben üdülök százai — közöt­tük egy Amerikából érke­zett turistacsoport is. A békemenet útja Buda­pesten keresztül Pozsonyba, majd Becsbe vezet, ahol augusztus 6-án nemzetközi nagygyűlést tartanak, tilta­kozásul a világ békéjét fe­nyegető atomháborús veszély ellen. ugrottak meg. A kiskereske­delmi árak júliusban 4,1, az év elejétől pedig összesen 19,3, a létfenntartási költsé­gek júliusban 3,5, az év ele­jétől pedig összesen 21,3 szá­zalékkal nőttek. A júliusi hirtelen helyzetromlást a hús, a tej, a liszt és a sütő­ipari termékek, valamint a kőolajszármazékok megdrá­gulása okozta. Mindez 'ter­mészetesen kihatott az inflá­ció alakulásara is, amely jú­lius vegén már 31 százalékos volt az egy évvel korábbi szinthez mérten. A fogyasztás állandó nö­vekedésével szemben az ipari termeles stagnál: az első fél­évben mindössze 1,3 száza­lékos növekedést ért el, jú­liusban pedig 1,1 százaik­kal alacsonyabb volt, mint tavaly ilyenkor. Hol ez a tojás? Az ólban nincs. Akkor meg benned kell lennie! Na, mutasd ma­gad!... Ne csípj, te átok; akkor is előkerítem, ha be- legebedsz! Belegebedt. — Erzsi néne, nézze csak, hoztam egy csirkét, tessek már kirántani! — Csirkét?! Kakas volt ez, te nyavalyás! A második hét végére a gyerek megerősödött, kizáró­lag mezítláb járt, tudott vi­zet húzni a kútból, tudott baromfit etetni, és segíteni az aratóknak. Értett a mál­na és a ribiszke szedéséhez. De ... ez alatt az idó alatt kimúlt három kacsa, mert nem akarták elszívni a csik­ket; a kiskert egy jól sike­rült focimeccs után még romjaiban sem emlékeztetett eredeti önmagára. A házban itt-ott még mindig szállin­gózott a pehely, mert a gyerek kíváncsi volt. hogy mi van a dunyhában; a szomszéd leányzónak most kétcentis a frizurája, mert a gyerek megmutatta, hogy otthon mit művel a fodrász az anyja hajával. . . Megérkeznek a szülők. Fájó szívvel búcsúzik a srác. Erzsi nénéék hosszasan in­tegetnek ... Aztán kitörő örömmel borulnak férjével egymás nyakába, s megkez­dik a nyaralás nyomainak eltüntetését. Istenkém, nem is olyan rossz ez. a gyerek; csak ele­ven egy kzcsit... A. A. Nadrág exportra — dzseki belföldre Zavartalan a kombájnok üzemanyag-ellátása Egy kicsit eleven... Gazdasági intézkedések Jugoszláviában

Next

/
Thumbnails
Contents