Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

A változó vasút A vasút folyamatosan dol­gozó nagyüzem: itt a Dél- Bunántúlon — a pécsi igaz­gatóság területén — 13,5 ezer ember munkahelye. A keze­lésében lévő épületek belső térfogata annyi, mint egy 40—50 ezer lakosú magyar város légköbmétere. A vas­utat jellemzik fezek az adatok. A vasutasok mun­káját azonban nem ezen merj ük le. — A mi munkánkat a kettősség jellemzi — mond­ta Fényes József pécsi vas- útigazgató. —- Az év elején kapacitásfeleslegünk van, így félév táján kisebb kapa­citáshiánnyal küzdünk. Ha az egész évi összteljesítményt vesszük szemügyre, akkor kismértékű csökkenés tapasz­talható. Ez a megállapítás vonatkozik az áruszállításra, es — mennyiségét tekintve — a személyszállításra is. Érdekes módon a személy­szállításból eredő bevételünk — az utazók számának csök­kenése ellenére — nem ke­vesebb: ebből viszont az kö­vetkezik, hogy több a hosz- szú távú — tehát drágább — utazás és kevesebb a hi- vatasforgalom. A vasút „le­terhelése” a hét különböző napjain is változik: hétvé­geken általában kapacitás­feleslegünk van, hét közben pedig esetenként hiány. Vannak nagyon jó partnere­ink — például a kő- és ka­vicsbányák — akik mindig szívesen rakodnak. Akadnak olyanok is, akik nem teszik ezt. Nekünk is tudomásul kell azonban venni, hogy a népgazdaságban általánossá vált az öt munkanapos hét. Ez a tény arra ösztönzi a vasutat, hogy alkalmazkod­jon hozzá. Ezzel a megálla­pítással ugyan nem minden­ki ért egyet, de nekem meg­győződésem, hogy az új helyzet új megoldásokat, szemléletet is hoz majd. A közlekedés azonban folya­matos üzem marad: nincs és nem is lesz szabadszom­bat. — Mennyit dolgoznak ma a vasutasok? — Akik a forgalommal nem összefüggő területen dolgoznak, azok — akár csak a népgazdaság többi ágában — havi 182 órát. Az utazó­személyzetnek is ennyi a kötelező óraszáma. Havonta azonban átlagosan 240 órát teljesítenek. A különbséget túlóraként fizetjük ki. A szabadszombat általánossá válása után nem lett keve­sebb a vonat, s ezeken meg­határozott személyzetnek utazni kell. A túlóra több pénzt jelent dolgozóinknak. Van aki örül ennek, de so­kan — például a fiatalok — a több szabadidőt fogadnák szívesebben. — Az igazgatóság bejárata előtt, egy gőzmozdony álL A vontatást nem számítva a vasút technikai állapota ma is a gőzniozdony-korhoz ha­sonló? — A technikai korszerű­sítés most éri el a Dunán­túlt. A kisebb anyagi lehe­tőségek ellenére tovább fo­lyik a vasút villamosítása. Ennek első lépéseként meg- Kezdődött a Budapest—Pécs közötti vonal villamosítása: jövőre Puszlaszaboicsig, il­letve Dunaújvárosig érnek vele. Az első villan.vmoz- dony 1985 végén fut be a pécsi állomásra. Ezt köve­tően a Dombóvár—Kaposvár —Gyékényes közötti szakasz kerül sorra, majd a Balaton deli partján húzódó vonal következik. Én bízom abban, hogy az ezredforduló táján már a Dombóvár—Bátaszék közötti vonalon is villany- mozdonyok dolgoznak. A villamosítás minőségi változást jelent, hiszen a vezetéképítéssel párhuza­mosan a pályát is felújít­juk. Ez módot ad a sebesség növelésére, s a korszerűbb vontatás révén csökkennek az üzemeltetési költségek. A változás, a korszerűsödés nagyon gyors: nemrég kez­dődött meg gőzmozdonyok dízelre cserélése, s még be sem fejeződött ez — hiszen vannak még gőzösök az igazgatóság területén is — már is itt van a bejáratnál a villamos mozdony. Vonalainkon' szerelik az automata biztosító berende­zésekét ja. Ezzel lelte tő ve válik majd a vonatokon utazó személyzet létszámá­nak csökkentése. A vasúton ez nem jelent létszámcsök­kenést. csak a ma még ma­gas túlórák száma lesz ke­vesebb. E berendezések üzembe allítasa után példá­ul egy ember ül majd a mozdonyokon a mai kettő he­lyett. A berendezés olyan biztonságot nyújt, amely ki­zárja az emberi tényezőkre visszavezethető baleseteket. A mozdonyvezető nem nézheti el a jelzést, mert a bizto­sító berendezés mindenkep­pen megállítja a vonatot a tilos jelzés előtt. — Amíg Önt hallgatom a közeli jövő vasútjáról, a fo- nyódi állomásra gondolok, ahol ezen a nyáron már ba­rakk-épületekben dolgozik a személyzet, s itt várakoznak az utasok is. — A felvételi épületek a múlt század végén, a mos­tani elején épültek. Egy ré­szük olyan állapotú, hogy le­hetőség van a felújítására. Jó példa erre a balatonboglári állomás. Más részüket vi­szont — s ez jellemezte Fo­nyódot is — már nem le­hetett megmenteni. Sajnos a mai pénzügyi helyzetben nem volt mód arra, hogy előbb felépítsük az újat, s csak azt követően bontsuk le a régit. Az új fonyódi fel­vételi épületet most terve­zik, jövőre kezdődik a kivi­telezés és várhatóan 1984- ben, 1985-ben készül el. Siófokon viszont befejezés­hez közeledik a beruházás első üteme: a kereskedelmi pályaudvar kiköltözik az ipartelepre. Üj személypá­lyaudvart nem tervezünk Siófokra, de az az elképze­lésünk, hogy amikor kitele­pül a teherpályaudvar, ak­kor magasperont építünk. Az idén a déli vasúton elkészül egy központi torgate|meUen- őrző berendezés, amely a zavartalanabb közlekedést szolgálja majd, és alapját képezi a később megépíten­dő központi forgalomirányí­tó rendszernek. Ez a rend­szer teszi majd lehetővé, hogy Fonyódról egy ember irányítsa a déli Balaton- part valamennyi állomásának munkáját, még a váltók ke­zelését, állítását is onnan végzik. Kaposvár a vasút felső ve­zetésétől mar sok ígéretet kapott a jelenlegi állapot megváltoztatására. A terv valóra váltását azonban ' a pénzügyi lehetőségek hatá­rozzák meg. A kaposvári kereskedelmi pályaudvar kiviteli tervei a jövő év kö­zepén lesznek keszek, azt követően kezdődhet a Köz- vágóhídnál az építkezés. 1983-ban. a kaposvári állo­máson meg akarunk építeni egy magasperont: ez két vá­gányt szolgai majd ki és sokkal egyszerűbbé teszi a le- és felszállást. Az utas nem sokat vesz észre belőle, de épül a biztosító berende­zés Dombóvár—Kaposvár között is. — A vasút valamikor ..a nyugdíjas munkahely” volt. Néhány éve viszont súlyos létszámgondokkal küzdött. — Ma is létszámgondja­ink vannak. Elsősorban a kocsirendező kevés. Ez most is nehéz fizikai munka és a jó kereset sem csábit eléggé. Több emberre volna szüksé­günk a pályafenntartás ha­gyományos — nem gépesítő — területein is. — Honnan szerzi szakem­bereit a vasút? A régi gőzmozdonyvezetpk megtanulták a dízelek keze­lését, s harminc emberünk már a villanymozdony ve­zetésére is jogosítványt szer­zett. Az új mozdonyvezetők érettségivel kerülnek hoz­zánk. A forgalmi kereske­delmi területekre a szakkö­zépiskolából várjuk az után­pótlást. Felsőfokú képzést a győri főiskola és Budapesti Műszaki Egyetem nyújt. Hosszú múltja van a MÁV tisztképzőjének is: ide mi a munkából küldjük az embe­reket, s iskolavégeztével visszavárjuk őket. s termé­szetesen igyekszünk megtar­tani mindenkit, aki szereti a vasutat. Ilyenkor a vas­utasnapon — lehetőségeink szerint — erkölcsileg es anya­gilag is elismerjük a kiemel­kedő munkát. Nem titok,, hogy az idén 4 millió forin­tot osztunk szét —- a telje­sítmény, a munka alapján — a I 13,5 ezer dél-dunántúli vafeutas között. Of. Keren* Imre Kitüntetések a vasutasnapon Minden vasúti csomópon­ton megemlékeztek a vas­utasnapról: köszöntöttek a munkában élenjárókat, a ki­tüntetetteket. A somogyiak közül Kiváló vasutas kitün­tetést kapott Bosnyák Ven­del, a kaposvári szertárfő­nökség munkása és Szolnoki Janos gyékényes« allomás- főnök-helyettes. Kiváló munkáért kitüntetést Kocsis Imre, a gvékénvesi üzemfő­nökség szb-titkára vett át. Többen miniszteri, vezér- igazgatói, illetve igazgatói dicséretben részesültek. Tapsonyi jegyzetek Előrelépés összefogással Óvodások sétálnak Tap- sonyban aztán helyet foglal­nak a művelődési ház előtti padokon. Dr. Göldner Vil­mos, a tanacs vb-titkára megjegyzi: — Szerencsére nincs óvodai elhelyezési gondunk. Minden igényt kielégítünk. A sze- nyéri apróságokkal volt csak baj, mert helyben nincs gyermekintézmény. A Rákó­czi Tsz és a Medicor itteni üzeme sietett segítségünkre: reggelente autóbuszukkal el­hozzák Tapsonyba, délután pedig hazaviszik a kicsiket. Nagyszakácsiban van gyer­mekintézményünk, ahová az óvodások járhatnak, negyedik településünkön. Nemeskisfa­ludon nincs igény óvodai el­helyezésre, ez a településünk elöregszik. . . Az utóbbi években szépen kialakult ’ a tapsonyi falu­központ: a vegyes bolt mel­lette a tanácsháza áll, szem­ben a művelődési otthon, a szomszédban húsbolt, taka­rékszövetkezet, presszó, biszt­ró. Egyedül az évekkel ez­előtt bezárt régi italbolt ro­mos épülete rontja a képet — Tervünkben szerepel a lebontása, s helyén egy egész­ségügyi központot, orvosla­kást, várót, rendelőt, anya- és csecsemőgondozót, tanács­adót létesítünk. Ez nagyon fontos lenne, mert Szenyér­ből és Nemeskisfaludról a bö- hönyei, Nagyszakácsiból pe­dig a tapsonyi körzeti orvosi rendelőhöz tartoznak a bete­gek. — Ellátásuk, az egészség­ügy irányítása, ellenőrzése igen nagy gondot okoz — mondja a titkár. A pénz, amelyet település­fejlesztésre használhatnak itt is kevés. Ezért nagyon meg kell gondolni, hogy miire köl­tenek belőle. A döntés előtt a lakosság­gal, a tanácstagokkal, a párt­ós társadalmi szervezetekkel tanácskoznak. Így határoztak abban, hogy ebben a tervidő­szakban minden évben 100 SOMOGYI KRÓNIKÁJA Szeszélyes volt az időjárás a héten. Az esőt szél, nap­sütés váltotta mindennap. Gondot okozott ez a mező­gazdaságnak, s megzavarta a Balaton déli partján üdü­lőket is. Mégis van valami, amit örömmel vehetünk tu­domásul: az a vélemény, hogy az eddiginél sokkal több a szórakozási lehetőség rossz időben. Jól fölszerelt klubok állnak most mar a turisták rendelkezésére. Le­het játszani, olvasni, tévét nézni- S így az esős, szeles órák is könnyebben átvé- szelhetők. A nyári időszak ellenére gazdag volt eseményekben a megye belpolitikai élete. Ülést tartott a megyei párt- bizottság, tanácskozásra ült össze a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsa. Fon­tos témák szerepeltek a vá­rosi tanács-vb ülésének na­pirendjén Kaposváron. A megyeszékhely lakói jó­nak tartják a tanácstagok beszámolójának néhány év­vel ezelőtt kialakított rend­szerek A városrészt fórumo­kon megjelenők, felszólalók száma is alátámasztja, amit a végrehajtó bizottság meg­állapított: helyes és jó ez a kialakult gyakorlat. Éppen ezért a fő figyelmet most elsősorban arra összponto­sítják, hogy meg színvona­lasabbak legyenek ezek a rendezvények. A testület megelégedéssel nyugtázta, hogy az idén jó­val többen vettek részt, a beszámolókon, s közülük több, mint kétszázan mond­tak véleményt. A tanács kétszáznegyven közérdekű javaslatot, bejelentést nyug­tázott. Ez szinten több mint a tavalyi. A jobb előkészí­tés hatására növekedett a kaposváriak érdeklődésé a várospolitika irá nt. Erre alapozva fogalmazlak meg többen, hogy szeretnének tá­jékozódni a korábbi észre­vételek, javaslatok nyomán tett intézkedésekről­Megnyugtató, hogy a fel­szólalók kérése nyomán most már gyorsabban intéz­kednek. Különösen jó, hogy sokk«! rugalmasabb az In­tézkedés a városgazdálkodási vállalat útján a tanács ügy­rendi bizottságának javasla­tára. Ez azért fontos, mert így hetven kisebb hiányos­ság még az idén megszün­tethető. A testület azt is számba vette, mennyire hi- teltérdemlöek az állampol­gároknak tett ígéretek. Ki­derült, hogy negyven hibát megszüntettek június 30-ig, öttel azonban megcsúsztak. A testület éppen ezért elen­gedhetetlennek tartja a szi­gorú ellenőrzést a gazdasá­gi, műszaki ellátó-szolgálta­tó szervezet részéről. Arról mar nem beszélve, hogy a valóban kis hibák gyors megszüntetése csökkenthetné a közérdekű bejelentések számat a kö­vetkező, beszámolókon. Sok szó esik mostanában a gyermekgondozási segé­lyen levő nők tanulási, mű­velődési lehetőségeiről kü­lönféle fórumokon. A ta­pasztalatok most tovább gazdagodtak, ugyanis a vá­rosi népfrontbizottság na­gyon érdekes fölmérést vég­zett aktívák bevonásával. A ezer forintért vásárolnak jár­daépítéshez anyagot. A la­kosság pedig azt vállalta, hogy a járdaépítést társadal­mi munkában végzik el. Településeiken eddig két kilométer hosszú járda ké­szült ezzel a módszerrel. 1985-ig még három kilomé­tert építenek. Az összefogásról csak el­ismeréssel lehet szólná. A múlt évben egy lakosra 838 forint értékű társadalmi munka jutott. Ezzel harma­dikak lettünk a járásban. Er­re az évre 2,3 millió forint értékű társadalmi munkát terveztünk, június végéig 1,2 millió forint értékűt végez­tünk. Ez lakosonként 469 fo­rintot tesz ki. Az ősztől az iskola és az óvoda fűtését olaj helyett tartályos gázzal oldják meg. Beneveztek egy ezzel kapcso­latos pályázatra és az Orszá­gos Energiaíelügyelőségtól anyagi támogatást kaptak. A Medicbr is ad 106 ezer forin­tot az óvodai fűtés korszerű­sí léséhez. Még ebben az évben elké­szül — 306 ezer forintos költ­séggel — az új tapsonyi gáz­cseretelep. Sokan használnak a községben palackos gázt. Eddig Böhönyéről hordták ide teherkocsival, s a járatra való várakozás sok időt el­vett az emberektől. A gáz­cseretelepet a tsz építőbri­gádja készíti el. Sz. I­A tsz-ekben r Uj szervezési forma A termelőszövetkezetek­ben a termelés eredményes­ségét alapvetően meghatá­rozza a termelő és techno­lógiát üzemeltető emberi tevékenység. A tsz-ekben a munka-, a termelésszervezés és a vezetés javítása, az emberek munkában való ér­dekeltségének növelése dön­tő és gyorsan . megtérülő le- - vékenység. Ehhez új szerve­zési .eljárások, vezetési és munkadíjazási rendszerek al­kalmazása szükséges. A dolgozók kezdeményező készségének, egyéni és kol­lektív felelősségérzetének növelése, a fejlesztés helyi tartalékainak kihasználása, az igazságosabb, hatéko­nyabb ösztönzés megkövete­li, hogy a tsz-ek nagyobb önállóságot adjanak az egyes termelőegységeknek, azok vezetőinek, kisközösségei­nek. A magasabb színvonalú, városi nöbizottság e héten tette mérlegre ezt a témát. A mozgalom azt a célt tűzte maga elé, hogy a szak­emberek közreműködésiével segít a kismamák problé­mainak megoldásában, a szabad idejük hasznos eltöl­tésében, aztan a gyermekne- velesben — megismerve az igényeiket ■ Sajnos, az összkép nem túlságosan rózsás a repre­zentatív mintavétel alapján- A kismamák nagy többsége semmilyen iskolában nem tanul tovább a gyermekgon­dozási segély idejen. A művelődési és szórakozá­si lehetőségek iránti közömbösségüket bizonyítja, hogy nem igény­lik a pótmamaszolgálatot, a kismamaklubot sem. A vá­rosi nőbizottság ennek elle­nére úgy határozott, hogy előadás-sorozatot szervez a kismamáknak. Nincs nyári szünet az or­szággyűlési képviselők mun­kájában sem, hiszen most is tartanak üléseket a parla­menti- bizottságok, a „hon­atyák” rendszeresen talál­koznak a választópolgárok­kal. Az egyik helyen az or­szággyűlés nyári ülésszaká­ról adnak, tájékoztatást, a másikon, mint most Kapos­váron, meghallgatják a pa­naszosokat. Ez is erősíti a kapcsolatot a választókerü­lettel. Lajos Géza hatékonyabb termelés köve­telményeinek tehát az ön­álló termelési egységek ki­alakítása, az erre épített termelési egység jellegű ve­zetés, és az egységek önálló belső elszámolása felel meg. Az irányítás korszerűsíté­se a tsz-ekben az önálló, jól elkülöníthető termelési egységek kialakításával kez­dődik. Ilyen egység lehet például a szántóföldi nö­vénytermesztés, gyümölcs - vagy zöldségtermesztés, a szarvasmarha-ágazat, -te­lep és tömegtakarmány-ter­mesztés együtt, a sertésága­zat vagy sertéstelep, a ház­táji üzemág. építő szervezet stb. Az egységek vezetői közvetlenül a termelést irá­nyító elnökhelyettes irányí­tása alá tartozhatnak. He­lyes. ha az önálló termelési egységek a tsz tervével ösz- szehangolt, annak részét ké­pező, de önálló termelési, pénzügyi tervvel rendelkez­nek. Legfontosabb a munkadí­jazasi, eiedményességi, ja- vadalmazási rendszer össze­állítása, amely figyelembe veszi a dolgozók értékítéle­teit. A munkadijazási rend­szer minden bértételének valamilyen termelési ered­ményhez (pl. a kukorica má­zsájához, a kifejt tej literjé­hez, a ráhizlalt súly kilo­grammjához) vagy a ráfor­dítások (pl. az egységnyi termékre fordított abrak) csökkentéséhez kell kapcso­lódnia. A hozamokhoz, az előállított végtermékhez kö­tött bértételek megállapítá­sánál a munka nehézsége, körülményei mellett figye­lembe kell venni a termeles színvonalát. A tsz könyvelésében a költségeket és hozamokat termelési egységenként cél­szerű nyilvántartani. Az ón­álló termelési egységek kö­zötti elszámolásokban a le­hetőség szerint a tényleges beszerzési, felvásárlási ár, ennek híján a szűkített ön­költség alkalmazható. A he­lyi sajátosságokat is figye­lembe vevő, önálló belső elszámolás kevés munka- többlettel ja ró megszeívezé- séhez jól képzett, a helyi adottságot is ismerő üzem­gazdászokra, közgazdászokra van szükség. Dr. Simon Gyula SOMOGYI NÉPLAP w

Next

/
Thumbnails
Contents