Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

Ügyfelek és ügyintézők Új eljárással készül a kukta Az Aluminiumgj árban új technológiával ké­szülnek a kukta-gyorstőző edények. Az oszt­rák TAUS-eégtől vásárolt berendezéssel — a geometriai kialakítás után — nátriumlúgos oldatban pácolják, majd a rázógepben fénye­sítik az edényeket. Az új eljárással, negy­venezer darabbal több, tetszetősebb kivitelű kuktaedeny készül (MTI-fotó — Balaton József felv. — KS) Gazdag termést ígér a Balkán Várják a búzaérést a kombájnok — Hozzávetőleges becslés szerint húszmilliónál több ügyfelet fogadtak tavaly az ország tanácsai. Ugyanezen idő alatt csaknem százmillió ügyirat született, részben e „forgalom” kapcsán, részben a közigazgatási múmia szük­séges tartozékaként. Arra pedig hirtelenjében csak tip­pelni lehet — megközelítően sem pontos eredménnyel —, hogy vajon a különböző szer­vek és szervezetek, hatósá­gok és hivatalok, bíróságok­tól a szakszervezetekig, kör­zetben dolgozó tanácstagok­tól a társadalmi ellenőrökig, hány millió — hány tízmil­lió kérést, panaszt, észrevé­telt kaptak, rögzítettek pa­pírra, vettek fel róla jegyző­könyvet, vagy hallgatlak meg? Az ügyfélnek — nevezzük őt bejelentőnek, panasztevő­nek, kérelmezőnek, egyre megy — természetesen min­dig az a legfontosabb, amely­nek rendezésében jómaga az érdekelt. Ott, az íróasztal másik oldalán az ügyintéző, a meghallgató szerv képvise­A tá rskö zségek és perem­területek kereskedelmi és szolgaItatási helyzetéről tár­gyait az elmúlt napokban a járási és városi nepieiienör- zési bizottság Nagyatádon. Májusban és júniusban har­minc népiellenőr gyűjtötte a tapasztalatokat Csurgó, Iha- rosberény. Háromia, Kutas és Zákány társközségeiben, illetve Nagyatád perem terü­letein. Alaposan előkészített téma került a bizottság na­pirendjére, és nagy vita ke­rekedett. Dr. Tamás Árpád, a bizottság elnökhelyettese mondotta: „elszomorító, hogy nyolc évvel ezelőtt is ugyanilyen képpel találkoz­tunk. Azóta hiába követtek egymást az újabo és újabb vizsgalatok...” A megállapítások köraött lehet találni dicsérő általá­nosításokat arról, hogy az alapellátás általában jó, de.,. Bakházán romos a bolt, Taranyban raktározási gon­dok vannak, Bodvicán illen­dő lenne a felújítás, So- mogybükkösdön félő, hogy elöbb-utóbta kidől a bolt és az italbolt fala, Porrogszent- királyon és Örtilosban be­áznak a raktárak, Zákány­telepen a körülmények mi­att enyhén szólva túlzás a kulturáltságot számon kér­ni. A festés csaknem minde­nütt indokolt. E megállapítások csak az epiiletekre vonatkoznak. Az áruellátás gondjai hasonló-, ak. A legtöbb helyen iáiig kapják meg a boltosok a rendelt árut. A kenyér és péksütemény pedig soha sem érkezik meg időben: Csurgónagymarton ban pél­dául csak délután, Somogy- csicsóhan pedig kétnapon­ként lehet friss pékárut venni, A szavatossági idővel is gond volt. Kutason két cso­mag mézeskalácsot, Kisba­jomban linzer süteményt és hat darab száraz elemet, Cs.urgónagvmartonban őt Inka kávét, kilenc saegedi savanyúságot, három mus­tárt kellett kivonni a for­galomból a szavatossági idő lejárta miatt. A mérlegek­kel és mércékkel sem volt rendben minden. Örtilosban a mérleg szára elgörbült, Szabáson az italmérce utol­jára 1975-ben volt hitelesít­ve. Somogycsiesóban a mérleg hibás beállítás miatt 1.5 dekát csalt. Inkén az italboltban a súlyok hitele­sítéséről „feledkeztek" el. Ha panaszkodhatnának a panaszkönyvek... A por- rogszentpáli vegyesboltban még mindig a régi típusú lóg a falon. Somogy esi csó- ban valaki három évvel ez­előtt bejegyzést tett, de vá­laszt biztosan nem kapott, mert a bejegyzés mmdegyik. lője legtöbbször személyte­len marad szamára. A mo- alln kozugitzgudis, a tanácsi, államigazgatási munka mó­dozatainak napjainkban is formálódó változásai jelen­tenek ugyan lépéseket — nem is el’hanyagolhatókat —, e személytelenség ellen, a végső kép azonban ma is többségében bizony osí aj la személynélküliséget vetít elénk. Tudományos megfi­gyelések. kutatások es tanul­mányok bizonyítják, hogy az ü gy fél - ügy intéző kapcsolat szálai napjainkban sem ala­kúinak sokkal másként, mint akár egy évtizeddel ezelol'. Életünk rendje, munkánk, sorsunk formálódása, teen­dőink alakulása úgy rakja egymás mögé napjainkat, hogy valahol szinte mindig ügyfelek legyünk. Táblák az ajtón — és em­berek. íróasztalok mögött, választópolc mögött, kartoté­kok mellett. Reggel elindul­tak a munkába, utaztak bu­szon, vagy csak a városi he­lyi járaton, beadták közben a gyereket az óvodába és példánya azóta is a füzet­ben várja az intézkedést. Szentén hat bejegyzés elle­néire sem orvosolták a pa­naszt. Az iharosberenyi bü­fében pedig elfeledkeztek az ügyintézési határidők betar­tásáról. Az ellenőrök az árakra is kíváncsiak voltak. A legtöbb helyen nem tudták felmu­tatni a kalkulálható haszon- kulcsot. Szentán például a kávét jóval drágábban ad­ták, s a szendvicseknél el­felejtették feltüntetni a szalámi árát... A példák csak a töredékét mutatják annak, amit az el­lenőrök tapasztalták. Tu­catnyi feljelentés követte a vizsgálatot. Hogy ez mit old meg? Alighanem keveset. A kérdés azonban indokolt: kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek hálózati és belső ellenőrei miért nem vették eszre ezeket a hibá­— Milyennek ítéli meg dolgozótársai munkaarköl- csét? Az elmúlt hónapokban különböző helyeken megfor­dulva és társasági alkalma­kat is felhasználva próbál­tam véleményeket gyűjteni a követelmény értelmezésé­ről és érvényesüléséről. Íme néhány a, válaszok közül. Ruhagyári varrónő: — Ezen még nem gondolkod­tam. A fegyelmet nálunk a szervezettség határozza meg. Az meg hogy valaki milyen szívesen végzi fely adatát — azt hiszem, ez is erkölcsi dolog — sok min­den befolyásolja. Minde­nekelőtt talán az: olyasmi­vel foglalkozik-e, amihez kedve van. Általános iskolai tanárnő: — A nevelőtestület is olyan, mint bármilyen más dolgozói közösség. Van, aki­nek az óra megtartása a cél, másoknak pedig ez csu­pán egy lehetőség a tanítás­ra. a nevelésre. A mi pá­lyánkon az a baj, hogy sok mindent ra lehet fogni az osztály összetételére es az előző évek tanítóira. Ezzel sokan visszaélnek. A kér­désre egy szóval válaszol­va: közepesnek. Vasas művezető: — A törzsgárdatagok kötődnek a munkahelyükhöz. De bántja őket, ha azt tapasztalják: az újonnan érkezőket jobban megfizetik. Meg az. hogy csak beszelünk a teljesit­elszaladtak egy recepttel a patikába is. Bevásároltak, sorbanáiltaik friss kenyérért, aztán bementek a munkahe­lyükre és — elkezdődött a személytelenné válásuk ide­je. Több tízezres tekintélyes lakossági réteget tesz ki azoknak a száma, akik va­lamilyen vonatkozásban az ügyintézésre hivatottak. Tény, es adatok felmeré­sek sora tanúsítja, hogy az utóbbi évtizedben a bürok­rácia vadhajtásaiból sikerült valaiá ennyit lenyesegetni i .szágus méretekben is. De tanácsi-szervezési és más ál­lamigazgatási szakemberek a megmondhatói, mennyi új is előbukkant!1 Túlbonyolítá­sok és túlbiztosítások sora kíséri ma is sokhelyütt a hi­vatali munkát. Papírmunka és beléghalmozások léteznek es hatnak, kínlódunk velük es miattuk. Néha — mégis rácsodálko­zunk valami másféle mun­kastílusra. Kezdeti, koránt­sem „tipikus” gesztusokra, vonásokra. Kisközség pos­táslányára, húsz-huszonkét eves fiatal nőre, aki felhúz­ta még egyszer az ablak rá­csát — nyolc perccel zárás után — és átvette készsége­sén a terhes kismama ke­zében szorongatott csekket. Emberi magatartásokat gyakran eleve meghatároz­zák és jól, illetve kedvezőt­lenül befolyásolják a külső körülmények. Hogy jó-e. korszerű és racionális-e, vagy pedig agyonbonyolított egy rendelkezés? Hogy a jogsza­bály nehezíti, vagy meg­könnyíti adott területen és esetekben az ügyintézést? Hogy metgfeleló-e az ügy in- tézői apparátusok belső szer­vezettsége. vagy túlterhelt-e az ember, feszített-e, vagy helyesen megállapított a munkatempó? A körülmé­nyek meghatározók és ma­gyarázók lehetnek. De — és ezt feltétlenül bizakodva le­het nyugtázni — sohasem megval tozta ihatatlanok. Az egymásra utaltság jobb elviseléséért. a~ tisztes han­gért, a jobb közérzetért, a ke­vesebb és kellemesebb vára­kozásért, az összezörrenések elkerüléséért azon lián ott, az ügyek intézésének „színte­rén” tehet sokat, és nem le­becsülhető megértéssel egy­más iránt: ügyfél es ügyin­téző.». mény szerinti bérezésről, de ebben a kérdésben nem tu­dunk ötről hatra jutni. Tsz-elnökhelyettes: — Ha valaki szereti a szakmáját, sokat tesz azért, hogy fej­lessze a munkakörülménye­ket es társait is erre ösz­tönözze. Az ilyen embei'nek lejlett az erkölcsi tudata, a többi legföljebb csak fegyel­mezett. Gazdaságunkban nagyon vegyes a kép, nem tudok határozottan nyilat­kozni. Vállalati bérelszámoló: — Meglep a kérdésé. Egyálta­lán beszélhetünk munkaer- kölcsröl? Tesszük a dolgun­kat, ahogy jön. Az lenne az erkölcsös megnyilvánulás, ha azt mondanánk: a mi csoportunkban másfél mun- kaerőnvi felesleg van. De hát hülyék nem vagyunk. E néhány vélemény ter­mészetesen nem adhat ala­pot ahhoz, hogy megítéljük a munkaerkölcs mai állapo­tát. Arra azonban talán al­kalmas. hogy — kiegészítve más tapasztalatokkal — né­hány gondolat kiinduló­pontja legyen. A témával azért tartom fontosnak foglalkozni, mert az utóbbi időben alig esik szó e tudatforma érvénye­süléséről. Sokkal többet írunk, beszélünk a fegyelem­ről. az érdekről. Igaz, e két fogalom szorosan kapcsoló­dik nemcsak egymáshoz, ha­nem a munkaerkölcshöz is. Kölcsönösen habnak egy A siófoki November 7. T ermelöszövetkezet is részt vesz — az IKR-en belül — a gabonatermelés-fejlesztési programban, s az idei ter­melési eredményekhez olyan alapokat teremtetlek, hogy okkal bíznak a búza hektá­ronkénti hattonnas átlagho­zamában. Ezen a nyáron ezt a kalászost csaknem kilenc- száz hektárról kell betakarí­másra. De a' fegyelem és az éidek elsősorban külső té­nyezőként szerepel az egyén életében, hiszen elsősorban a körülmények határozzák meg színvonalát, illetve mű­ködését. Nem hagyható azonban figyelmen kívül ,a még oly gazdaságközpontú gondolkodást tudomásul vé­ve sem az a belső vezérlő erő, amely — igaz. jelentő­sen eltérő arányban — sze­repet játszik a munkavég­zésben. es amelyet számos genetikai es társadalmi té­nyező alakít ki. Annak ugyanis, hogy valaki mi­lyen viszonyban van azzal a tevékenységgel, amit foly­tat, nagy szerepe van az öröklött tulajdonságoknak, a családi es iskolai nevelésnek, de a véletlennek is. (Gon­doljunk csak a pályavá­lasztásra. majd az elhelyez­kedésre!) De a munkavégzés feltételei is jelentősen befo­lyásolják az erkölcsi tulaj­donságok érvényesülését: a szervezettség, a rend fokoz­zák ezt a belső erőt, a ked­vezőtlen feltételek gyengítik hatását. Hasonló a helvzet az érdekkel is. A teljesít­mény megfelelő értékelése, ösztönzésé, «ínycigi ©s e^Sveb elismerése, javítja a munká­hoz való tudati viszonyt. A közölt válaszokból is kiderül: az emberek többsé­ge elsősorban a fegyelem­mel azonosítja az erkölcsöt. Ezzel azt is érzékeltették, hogy a jó munkaerkölcsű ember nem csupán elismeri taniuk a rendelkezésre álló hat kombájnnal, s igencsak biztatóak a kilátások: külö­nösen a jugoszláv Balkán és a hazai MV 8-as fajta ígér gazdag aratást. A szövetkezetben intézke­dési terv készült a nyári betakarítási munkákra, s ebben gondosan ügyeltek az egyes fajták érésének idejé­re, hogy zökkenő nélkül a társadalom követelmény-- rendszerét, hanem aszerint is dolgozik. Nem mindegy azonban, hogy a fegyelme­zettségben milyen arányban munkál az említett pozitív erkölcsi vonás, amely minél nagyobb mértékű, annál töbo értéket hoz létre. Hi­szen a munkavégzés ez esetben nem szorítkozik a feladatok puszta ellátására. Más a minősége: benne ál­landó szerepet játszik a kö­rülmények, a módszerek ja­vításának közösségi igénye. A róagas erkölcsű ember felelőssége a tulajdonosi ér­zés fokában és ennek meg­felelő magatartásban nyil­vánul meg. Napjainkban ép­pen ennek erősítésére lenne a legnagyobb szükség. Eb­ben nem hagyhatók figyel­men kívül a külső objektív tényezők, de továbbra is szükség van a meggyőzés változatos eszközeire. Hi­szen soha nem szabad szem elől téveszteni: az erkölcs ugyan a tudatformák közé tartozik, de gyakorlati vi­szonyban. magatartásban fe­jeződik ki. A kérdésekre adott vála­szok alapján aligha leltet képet alkotni munkaerköl­csünk állapotáról. Magam sem vállalkozom a minősí­tésére. Hiszen e tudatforma számos ellentmondáson ke­resztül tör utat magának. Megítélését az is nehezíti, hogy gazdasági életünk vál­tozásával egyes magatartási vonások értelmezése is mó­dosuláson megy át. Mindez atomban nem mentesít ben­nünket a konkrét munkahe­lyi elemzések kötelezettsége és a szocialista munkaer­kölcs állandó erősítésének felelőssége alól, Patai László megoldhassanak minden esedékes tennivalót. A mű­szaki ágazat lényegében már év eleje óta készül er­re a nagy feladatra, s a hat kombájn május végén ..rajtra kész” állapotban volt. sőt az aratást követő talajmumkáknál, termény- szállításnál csatasorba állí­tandó munkaeszközöket is rendbe tették. Így aztan a június 16-i gepszemiém min­dent rendben talált a bi­zottság. A gazdaság vezetői részlegesen megbeszélték az aratásban résztvevőkkel a betakarításban követendő sorrendet, a műszakbeosztá­sokat, a szakmai kiszolgálás „menetrendjét", a védőital­lal való ellátást es az étke­zési lehetőséget is. A javító- műhely dolgozói felszerelték a műhelykocsit a. hibaelhá­rításhoz szükséges eszközök­kel, pótalkatrészekkel, meg­szervezlek a raktár. az anyagbeszerzés és a műhely ügyeleti vendjét. Számolták azzal Is, hogy a betakarítás során adódó szünetekben se álljanak kihasználatlanul a gépek: berkombájnolási megállapodásokat kötöttek a szomszédos gazdaságokkal. A betakarított terményt nyújtott műszakban veszi át a növenyíermelesi ágazattól a termenygazdálkodási aga- zat, s a tárolótér bővítésé­vel is felkészültek a nagy mennyiségű gabona fogaóa- sára. Ha kell, a szántókat is munkába állítják, s ezek összteljesítménye a kalászo­soknál óránként húsz-hu- szonkét tonna. Terveik sze­rint 4000 tonna kenyérgabo­nát es 1500 tonna őszi árpát értékesítenek a Somogy me­gyei Gabonaforgalmi es Ma­lomipari Vállalatnak, még­pedig úgy, hogy ez a ter­mésmennyiség a szövetke­zetben marad — a téesz ugyanis előtárolast vállalt a vállalat részére. A háztáji állatállomány takarmányo­zására igény szerint juttat­nak a gazdáknak a betaka­rított kalászosokból a siófo­ki November 7. Termelőszö­vetkezetben. SOMOGYI NÉPLAP kát? fí. J Tárkonyt Margit Erkölcs, érdek, fegyelem Hajtóerők a munkavégzésben Ki nézi a mérleget? Elszámolt számlák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents