Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

Mem hecsiSIJUfc ©léggé a legértékesebbet Előtérben az iskolaéoítés Község fejlesztés Kadarkút körzetében Mike és Visnye között — közúton — majdnem húsz kilométer a távolság, s köz­beesik a térség közigazga­tási központja, a székhely- község: Kadarkút. A tele­pülésfejlesztési feladatok — égetően fontosak és kevés­bé sürgetőek — kisebb és nagyobb lélekszámú telepü­lések között oszlanak meg. Járdaépítést terveztek pél­dául erre az évre százezer forintért és jelentős társa­dalmi munka igénybevéte­lével — összesen egy kilo­méter hosszúságban — Hen- csén és Kadarkúton; az anyag már megvan a beru­házáshoz, ősszel elkészülnek vele. A felújítások, korsze­rűsítések sorában található a mikei orvosi rendelő es orvoslakás 280 ezer forint értékben; befejezés előtt áll Kadarkúton a körzeti vágó­híd építése, ehhez a nagy munkához a tanács 1,2 mil- ' liója mellé az Állami Biz­tosító is adott 200 ezer fo­rintot. ■í Júliusba lépve indokolt, Jiogy megvonjuk az első félév mérlegét: hol tartanak most az idei községfejlesz- tesi célok teljesítésével a kadarkúti tanács körzeté­ben. Erről érdeklődtünk Győri Sándor ' vb-titkártól és Sbabó lmréné gazdasági csoportvezetőtől. — Mikében húszán, Ka- darkúton huszonötén veszik igénybe az öregek napközi otthonának szociális szol­gáltatásait. s talán kevésnek tűnik az összeg — húszezer forint —, amit ezeknek az intézményeknek a korszerű­sítésére fordítunk, illetve fordítottunk, de például az átalakított, szépén berende­zett fürdőszoba sokat jelent az otthon lakóinak. A mi­kei napközit ezen a nyáron tatarozzuk. Hedrehelyen. a Szabadság utcában és Ka­darkúton. a Körmendi ut­cában összesen 1.8 milliót költünk az utak felújításá­ra, korszerűsí lesére. Erre az évre terveztük — és vé­geztünk is vele — a régi vendéglő lebontását, helyé­nek parkosítását Kadarkú­ton: nem volt elég az erre szánt 200 ezer forint, pedig mintegy 150 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával a lakosság, a helyi áfész és téesz meg a tanács is segí­tett. Kiemelt helyen szerepel­nek — és elsőbbséget élvez­nek — a fejlesztési tenni­valókon belül az iskolák építésével kapcsolatos fel­adatok: ennek megfelelően alakították ki a tanács sa­ját építő brigádjának gaz­dasági ütemtervét is. Ta­valy kezdték Hedrehelyen az új iskola építését, s ak­kor 505 ezer forintot köl­töttek rá: az idén további 200 ezer forintot fordít rá a tanács, és 100 ezer forintot tesz ki a hedrehelyi terme­lőszövetkezet társadalmi fel­ajánlása, ugyanis a téesz adta a tetőszerkezethez az epületfát. Tető alatt van. es augusztusban átadják Ka­darkúton a 600 ezer forin­tért készült pedagógusia­kéit. Ugyanitt 1984-ben fe­jeződik be egy igencsak fontos munka: a négytan­termes iskola építése. A be­ruházás tervezése, terület­előkészítése az idén egy­milliós kiadással szerepel a költségvetésben. Szintén Kadarkúton. a meglevő ok­tatási intézménynél az is­kola és a diákotthoni rész felújítása 440 ezer forintba kerül. Her.csén a már nem mű­ködő iskolák épületeit la­kás céljára hasznosítják: az egyik iskolánál egy, a másiknál két csalad kap otthont a tantermekből 235 ezer, illetve 150 ezer forint átalakítási költség felhasz­nálása után. Vajon milyen mértékben számíthatnak a térség gaz­dálkodó szervezeteire, ha társadalmi összefogásra van szükség különböző fejlesz­tési, községrendezési és -szé- pítési feladatok megoldásá­ban ? — Az önzetlen segítség­nyújtásban főként a helyi és a hedrehelyi termelő- szövetkezet. meg a Bárdi­bükki Állami Gazdaság mutat példát — mondta a gazdasági csoportvezető. — A hedrehelyiek például községük óvodájához készí­tettek udvari játékokat, s a dolgozók pénzzel is támo­gatták az intézményt. A mikei téesz helyi jellegű célok elérését segíti. Ami a lakosságnak a lakóhelyért érzett felelősségét illeti, a mikeiek és a hedrehelyiek járnak elöl a társadalmi < munkákban, de a hencseiek és a kadarkútiak is kitesz­nek magukért — ezt bizo­nyították a tavaszi lomtala­nítási akcióban. A szék­helyközségben és a társ­községekben is jó partne­rek a népfrontbizottságok, és tanácstagjainkra is szá­míthatunk a szervezésben, a példamutatásban. SOMOGYI KRÓNIKÁJA j A heten a második félévbe fordult a naptár. A nyár kel­lős közepén megkezdődött az idei munka eddigi eredmé­nyeit összegező számvetés — a mérlegkészítés — a vállala­toknál. A mezőgazdaságban pedig a legnagyobb nyári munkát, az aratást kezdték meg a gazdaságok. Az őszi arpa megyeszerte ka­sza — pontosabban szólva kombájn — aiá erett. Viha­rok, helyenként — például Somogysárdon — jegest) ne­hezítette a munkát. Ennek ellenére az árpa aratása a befejezéshez közeledik: a gazdaságokban úgy számol­nak, hogy ma az utolsó táb­lákon is végeznek a kombáj­nok. Körülbelül egy hét pi­henő következik ezután: a búzák — bár szépen sárgul­nak — még nem értek meg. A szakembereknek az a véle­ményük, hogy az érőfélben lévő kalászoknak jól jött még a csapadék. A viharos erejű szél azonban elmaradhatott volna: a megyében a becslé­sek szerint a gabona egyötö­de megdőlt. Ez nehezíti majd a betakarítást. Készen állnak a szárítók is a munkára: kapacitásuk na­gyobb, mint a hatszáznál több kombájn teljesítménye. Ebből következik, hogy — ha szükség lesz rá — a gabona szárítása nem akadályozza a folyamatos betakarítást. Az árpa nagy része már raktárban van, s az idei ter­mésből a héten már a gabo­naforgalmi vállalatnak is ad­tak at a gazdaságok. Az aratás a gépesítettség mai fokán néhány ezer em­ber feladata a megyében. A munka — hiszen a kenye­rünkről van szó — azonban valamennyiünk gondja. A földekről érkező hírek ilyen­kor ezért tarthatnak számot az átlagosnál is nagyobb 'ér­deklődésre. Fokozott érdeklődés kíséri a vállalatoknál az év első fe­lének teljesítményét minősítő összegezéseket Is. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a somogyi vállalatik termelése a múlt év hasonló időszakához kepest emelke­dett, de néhány tized száza­lékkal elmarad az idei terv időarányos részétől. A terme­lékenység körülbelül 3 száza­lékkal emelkedett. Az átlag mögött azonban rendkívül nagy a szóródás. A gépipar­ban például 10 százalék kö­rül van a termelésnöveke- des. A múlt ev első feléhez képest jelentősen növelte ter­melését a Csepel Művek ka­posvári nehézgépgyára, a Da- nuvia nagyatádi gyára. A Mechanikai Müvek marcali gyáregysége viszont terme­lésben elmaradt a ba/.istol. A könnyűipari üzemek az idén a tavalyi teljesitmenynel ala­csonyabb tervet készítettek. Néhány közülük ennek első hat hónapra eső részétől is elmaradt. Kevesebbet termelt á Má­jus 1. Ruhagyár farmerüzeme es a Fővárosi Kézműipari Vállalat barcsi üzeme. A vállalatok többsége a belföldi kereslet csökkenését tapasztalta. Az export felte­hetően 6 százalékkal emelke­dett az első félévben. A kül­földre szállított termékek fe­ie élelmiszeripari cikk volt, Összeipjiil a használt j akkumtHaiorokai A fóvaros es Pest megye 19 üzemanyagtöltő állomásán — egyelőre kísérleti jelleggel — megkezdődött a hasznait ak­kumulátorok összegyüjtese és elszáll! Utsa. Siker koronázta tehát az Afor és a MÉH erő­feszítéseit, amellyel megte- remlettéK a kifolyó sav miatt veszélyes, de értékes ólmot tartalmazó hulladék bizton­ságos szállításának és elhe­lyezésének feltételeit. A ben­zinkutaknál leadott használt akkumulátorok jól záródó konténerekbe, majd innen a MÉH-telepeire kerülnek. A szervezett gyűjtés egyúttal környezetvédő intézkedés Is, mert feleslegessé teszi, hogy az autósok selejt-akkumula- tioraiktól kirándulásaik alkal­mával igvekezznek megsza­badulni. A kísérletbe bevont üzemanyagtöltő állomásokon „törvényes módon” válhatnak meg a használt akkumulátor­tól, s még némi pénzt is kap­nak ezekért: a 6 voltos akku­mulátorokét 36. a 12 volto­sokért 60 forintot. Amennyi­ben beválik az uj szolgálta­tás — márpedig erre min­den feltetel adott —, akkor az egész országra kiterjesz­tik. A használt akkumulátorok átvételére kijelölt töltőállo­más Budapesten: a Szilá­gyi Erzsébet fasori, a Mo­zaik utcai, a Keleti-pálya­udvari, a Köztársaság téri. a Műegyetem rakparti, a Gömb utcai, a Vagány ut- j cai, az Arany János utcai I és a csepeli. Nagy csattanásra lettek fi­gyelmesek tegnap reggel a járókelők Kaposvaro-n, a Honvéd utca es az Arany Já­nos utca kereszteződésében. Összeütközött két személy­autó. Sérülés, anyagi kár... A szöveg ismerős az újságok híreiből, tudósításaiból. Az adatok lehangolóak és figyel- meztetöek. Júniusban So­mogybán huszonnégyen szen­vedtek súlyos, huszonhármán könnyű sérülést a közúti baleseteknél, s ami a legszo­morúbb: hárman életüket vesztették. v Az elmúlt hat hónap feke­te krónikájába kívánkozik: tizenegyen a Balatonban lel­ték halálukat. Júniusban, amikor mar ..kinyílt” a tó a strandolok, fürdözök, csóna- kázók előtt, kilencen fullad­tak vízbe. Üzemi baleset az év első negyedében közvetlenül a munkahelyen négyszázhal. munkába menet vagy onnan jövet hetvenhét történt a me­gyében — az ezek miatt ki­esett munkanapok száma megközelíti a tizerháromez- ret —: ketten szenvedtek csonkulásos, négyen pedig halálos kimenetelű balesetet. Természetesen nem tekint­hetünk el az anyagi, a sze­mélyt vagy a munkahelyet ért — forintban kifejezhető — kártól, azonban társadal­munkban fokozott figyelem kíséri az embert, testi épsé­gének megóvását, tehat a bal­esetek során elszenvedett — olykor pótolhatatlan — vesz­teség itt a legnagyobb. Amíg az üzemi sérüléseknél még hivatkozhatunk — néha — a védőberendezések hiányára, Garibaldi A 175 évvel ezelőtt, 1807. június 4-én született Giu­seppe Garibaldi a XIX. század, a nemzeti eszme „szép” korszakának egyik legtipikusabb képviselője. Az izzó lelkületű olasz ha­zafi számára Itália szabad­sága elválaszthatatlan volt a világszabadságtól, s kato­nai tehetségét, tömegeket lázba hozó egyéniséget es áldozatkész küzdőszellemét saját hazája mellett Dél- Amerika, Franciaország és Magyarország nemzeti füg­getlenségének is szolgálatá­ba állította. ,1859—60-ban, az olasz egységért Ausztria ellen vívott háború idején és ulana Magyarországon őt várták, hogy önkéntesei élén magyar földön is láng­masik harminc százalékát pe­dig a gépipar adta. Az eddigi tapasztalatok értekelése a következő idő­szak feladatainak megoldása szempontjából sem lehet kö­zömbös. A tapasztalatok ösz- szegezéséhez es tennivalók meghatározásához egyébként minden vállalatnak jó tám­pontot jelentenek a Köziponti Bizottság múlt heti üléséről kiadott közlemény megállapí­tásai. Az egesz gazdaság csak akkor léphet a kívánt irány­ba. ha az alapegysége, a vál­lalat is a kitűzött céloknak megfelelően termei és gaz­dálkodik. A hét hírei között sűrűn szerepelt a nyár: a Balatonon igazi főszezon van mar. A kempingek sátor­varosaiban, az üdülőkben es a szállodákban tizezerszám pihenek a vendegek. A hirte­len népessé vált Balaton-part folyamatos ellátása sok em­ber összehangolt, jo munká­ját tételezi fel. Abban, hogy eddig nem volt különösebb panasz az ellátásra, a kiszol­gálásra jelentős része van az itt dolgozók tervszerű, jo mun­kájának. Nekik a nyár nem a pihenés, a szabadságolás ideje, hanem a hosszabb mű­szakoké, a ritka szabadnapo­ké. Munkájuk nélkül azonban nem lenne örömteli sok tíz­ezer ember pihenése. Br k eres» teer ra lobbantsa az osztrákelle- nes szabadságküzdelmet. Nem rajta múlott, hogy magyar alvezérei — Tűit István. Tükör.y — és sok- száz magyar katonája csak Olaszország szabadsagának kivívásához tudott jelentős mértékben hozzájárulni. Ekkoriban — es később is — a magyar nép Kossuth-tal együtt emlegette, nevét job­ban Ismerik hazánkban, mint bármely más kortár- sáet, fegyvertársáét. A Nizzában, a Riviéra akkor még olasz, ma fran­cia városában született Ga­ribaldi ifjan csatlakozott a Risorgimento — az Itália szellemi újjászületéséért és politikai egyesítéséért foly­tatott küzdelem — mozgal­maihoz. Részt vett Mazzini 1834-es felkelésében, ennek leverése után került Dél- Amerikába es vett részt a spanyol gyarmatok függet­lenségi harcaiban. A 48-as forradalmak hírére hazatért, több színtéren is küzdött az osztrák és francia megszál­lók ellen, majd újra az emigráció következett. 1854-ben Szardínia mellett megvásárolt egy kis szige­tet, és kisebb megszakítá­soktól eltekintve haláláig itt eit es gazdálkodott. A megszakítások idején vi­szont döntő szerepet ját­szott abban, hogy a gyönge és részben idegen dinasz­tiák uralma alatt álló álla- mocskákból álló Itália he­lyén létrejött az egységes, független. jelentős erőt képviselő Olaszország. Leg­nagyobb fegyvertényét I860 ban hajtotta vecre: ezer onaentese élén Genovából a szicíliai Marcaléba hajózott s a hozza csatlakozó újabb ezrek segítségével néhány hét alatt legyőzte és meg­semmisítette a Bourbonok Nápoly-Szicíliai Királysá­gát. Az egyseg betetőzésé­hez elengedhetetlen voU a természetes főváros. Róma megszerzése is. Garibaldi híres jelszava. „Róma vagy a halál”, ezt tükrözte, de a francia védnökség alatt álló pápai állam ellen indított akcióit végül maga Viktor Emánuel. az 1861-ben ..Isten es a nép kegyelméből” ki­kiáltott Olasz Királyság uralkodója hiúsította meg politikai óvatosságból. A római bevonulás csak III. Napóleonnak a poroszoktól elszenvedett sedáni verese­ge után, 1870-ben történt meg. Garibaldit ekkor azonban már a nemzeti szabadságát védő Francia Köztársaság oldalán talál­juk. a nemetek elleni geril- laháború egyik szervezője­ként. Élete utolsó éveiben az olasz nép tisztelettel es rajongással velte körül sza­badságának és államiságá­nak legnagyobb bajnokát. A radikális nemzeti céljait mi ndig fenntartásokkal fo­gadó es vele több ízben is összeütköző szárd dinasztia viszont csak halála után adta meg az elismerést an­nak, akinek tulajdonkeppen trónját köszönhette. A magyar nép nem ok nélkül várt annyit Garibal­ditól. Az 1859-es háborúban elszenvedett osztrák vere­ség napvilágra hozta a Habsburg-monarchia ab­szolutista rendszerének minden hibáját, s ezekhez a rövidesen bekövetkező pénzügyi csőd is társult. Bécsben nem alaptalanul tartottak egy új , forrada­lomtól, attól. hogy ha az olasz seregek Magyarorszag földjére lepnek, a nép mel­léjük áll. Ez volt Garibal­dinak: is hó vágya es eltö­kélt szándéka. Magyar emigráns barátaival es az osztrák seregből hozzá át­szökő magyar katonákkal együtt át akarta vinni a háborút a Dunántúlra, hogy az olasz szabadságért kiön­tött magyar vért meghálál­va hozzájáruljon a magyar test ver nemzet fölszabadulá- sahoz és föltámadásához. J. G. SOMOGYI NÉPLAP kommentárunk közúton es vízen erről aligha beszelhetünk, hiszen csak el­vetve okozza műszaki hiba például a közúti balesetet, de olykor meg ezekről is kide­rül, hogy a jármű műszaki állapotának rendszeres ellen­őrzésével ezeket is megelőz­hették volna. Legtöbbször a „túlhasznalt”. s jelentőségé­ből éppen ezért sokat veszí­tett kifejezés a helytálló a balesetek bekövetkezésekor: az emberi tényező. Nem vi­gyázunk elegye önmagunkra es társainkra. Nem gondoljuk végig a lehetséges következ­ményeket. ha munkába ál­lunk. pedtg tudnunk kellene, mivel jár. ha megszegjük a munkavédelem vagy a közle­kedés rendjének szabályait: ha úszni tudás híján rrtely vízre evezünk: ha útra indu­lunk, járművünkkel, melyről tudjuk, hogy hibás: ha a na­pozástól vagy sportolástól fölhevülve a tóba ugrunk; ha a biztonságos vezetést veszé­lyeztető gyógyszer elfogyasz­tása után autót, motorkerék­párt vezetünk . . . Valahányszor balesetről ér­tésül és arról tájékoztat lap­jában az újságíró, föltételezi, hogy az ilyen hírek, tudósí­tások olvasóját önvizsgálatra készteti, fokozott óvatosságra inti. Közvetett módja ez a megelőzésnek, s noha ered­ményének kifejezésére nincs mérőeszköz, jó lenne, ha töb­ben hallgatnának szavunkra, es jobban becsülnek a legér­tékesebbet. önmaguk es tár­saik testi épségét. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents