Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'MPöV^' Aro: 1,40 Ft NÉPLAP • A ZM S ZMP SOMOGY MEGYEI BIZ OTT S ÁGÁN A K LA P J A XXXVIII. évfolyam. 176. sióm 1982. július 29., csütörtök Kulturális világ­konferencia Mexikó­városban Napjainkban nincs fonto­sabb feladat, mint a világ­béke megőrzése. E békés ta­lálkozónak különös jelentő­sége van a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben — mondotta Junj Barabas, a Szovjetunió kulturális mi­niszterének eiső helyettese, az UNESCO kulturális . vi­lágkonferenciáját!. A szovjet miniszterhelyettes elítélte a fegyverkezési hajszát, és Izrael Libanon elleni ag­resszióját. Követelte. hogy minden nemzetközi szervezet — így az UNESCO is — lép­jen fel gyarmatosítás, a neo- kolonializmus ék a faji meg­különböztetés minden for­mája ellen. A további felszólalások kö­zül érdeklődést váltott ki a francia. Jack Lang francia kulturális miniszter félreért­hetetlenül áz Egyesült Álla­mokra célzott, amikor a ..pénzügyi es intellektuális imperializmus” ellen emelte fel szavát. Ez — mondotta — „területek helyett a gon­dolatot rabolja el. s mint ilyen, a belügyekbe való be­avatkozás egyik formáját kepezi.” A plenáris Sí és a tervek szerint? holnap ér veget­1957. július 29-én, 25 esz­tendővel ezelőtt lépett élet­be a nemzetközi atomener­gia-ügynökség alapokmánya. Eszerint az ügynökség — amelynek jelenleg. 111 ország a tagja — legfontosabb fel­adata: az atomenergia bé­kés felhasználásának előse­gítése az emberiség jóléte érdekében. Kezdetben főleg a sugárzások mezőgazdasági, ipari, orvostudományi alkal­mazását segítette, az utób­bi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a nukleáris energia energetikai felhasz­nálásának elterjesztése. Nap­jainkban a világ energiater­melésének több mint 9 szá­zalékát 272 atomerőmű hoz­za létre. A NAÜ tájékozta­tó, ellenőrző tevékenységé­nek is része van abban, hogy az atomerőműveknél egyetlen olyan nukleáris baleset sem fordult elő, amely a személyzet vagy a környező lakosság egészségét akárcsak kis mértékben is károsította volna. 1970., az atomsorompó- szerződés életbe lépése óta az ügynökség ellenőrzi e nemzetközi egyezmény betar- tását. Pontosan nyilvántart­ják, helyszíni mérésekkel el­lenőrzik a hasadóanyagokat, biztosítva, hogy ezeket az országok ne használhassák fel katonai célokra. Az atomsorampó-szerződés meg­valósítására és ellenőrzésé­re megszervezett úgynevezett biztosítéki egyezményrend­szer az első olyan kötelező érvényű nemzetközi szerző­dés, melyben a tagállamok alávetik magukat egy nem­zetközi szervezet ellenőrzé­sének. Hazánk" is, amely a nemzetközi atomenergia ügy­nökség alapító tagja, ratifi­kálta az atomsorompó-szer- ződést, s az ügynökséggel megkötötte a biztosítéki egyezményt is. Ennek meg­felelően a magyar nukleáris hasadóanyag készletet is el­lenőrzik. Magyarországon szakmai. műszaki vonatkozásban á NAÜ partnere az Országos Atomen e r gia - bi zot ts ág, mely­nek ajánlásai alapján az ügynökség sok magyar szak­értőt alkalmaz. A technikai segélyprogram kereteben az ügynökség fejlődő országok­ban felállítandó nukleáris orvosi es egyéb kutató la­boratóriumok felszerelésé­hez magyar műszereket vá­sárol. Bekapcsolódtuk a nemzetközi oktatási prog­ramiba is, amelynek kerete­ben magyar szakemberek olykor hallgatóként, néha előadóiként az atomerőművek üzemeltetéséről, biztonságá­ról szóló tanfolyamokon vesznek részt. A paksi atomerőmű épí­tésével kapcsolatos környe­zetvédelmi program kereté­ben már 8 éve részt veszünk a Duna radio-ökológiáját vizsgáló nemzetközi kutatá­sokban. Az ennek során fel­halmozódott tapasztalatok is jól hasznosíthatók az erőmű nukleáris biztonságának ki­alakításában. A 25 éves fennállását ün­neplő nemzetközi atomener­gia ügynökség tevékenysége várhatóan a jövőben is a nukleáris energetika bizton­ságáért, a nukleáris infor­mációs rendszer kiterjeszté­séért, a nukleáris fegyverek továbbterjedésének megaka­dályozásáért tesz nagy erő­feszítéseket. (Az évforduló kapcsán a szovjet atomenergia-bizott- sag elnöke nyilatkozik a lap 3. oldalán.) Kilencvenezer tojást vizsgálnak át és csoma ­golnak a Zala megyei Baromfifeldolgozó és Értékesítő Kö­zös Vállalat kaposvári kirendeltségén. A legtöbb tojás je­lenleg a Balaton-parton fogy. Hetente 250—300 ezer dara­bot szállítanak az üdülőknek Már kötik a szerződést a jövő évi sertésekre Az állatforgalmi és hús­ipari vállalatok az idén a korábbi- evek gyakorlatától eltérően korábban, már jú­liusban megkezdték a jövő évi szerződéskötéseket vágó­sertésre a mezőgazdasági nagyüzemekkel és a kister­melőkkel. Ezzel kívánják el­érni, hogy a termelő gaz­daságok már most úgy ala­kítsák ki tenyésztési, hizia- lási terveiket, hogy 1983-ban egyenletesebb ütemben szál­líthassák a vágóállatot a felvásárló vállalatoknak. A jelenlegi gyakorlat sze­rint ugyanis — bár évről évre örvendetesen növekszik a sertésállomány — a ser­téshizlaldákból a vágóálla­tok meglehetősen egyenlőt­len eloszlásban erkeznek a feldolgozókba. Az év első negyedében általában keve­sebb, a többi hónapban pe­dig több állatot adnak le az üzemek. A hazai ellátás és az export igényei szerint az lenne a kívánatos, ha egyen­letes ütemben érkeznének tágasra a sertések, ilymó- don javulhatna a vágóhidak és a feldolgozóüzemek kapa­citásúnak kihasználása. A húsipari vállalatok anyagiakban js ösztönzik a mezőgazdasági üzemeket arra, hogy az év első négy hónapjában az eddigieknél több vágósertest értékesítse­nek. Úgynevezett árualapbő- vítesi felárat kapnak a nagy­üzemek, amennyiben az 1983. január 1-től április 30-ig terjedő időszakban növelik a leadott vágósertések meny- nyisegét, az 1982-es év első négy hónapjához képest. A többlet sertésmennyiség ki­lójáért 3 forinttal magasabb arat fizetnek az állatforgal- rrn es húsipari vállalatok, amennyiben a leadott több­let a húsz százalékot eléri vagy meghaladja. A felár mértéke kilónként 1,50 fo­rint, ha a többlet-értékesí­tés 10—20 százalék közölt alakul, nem fizetnek viszont felárat 10 százalékos többlet alatt­Azok a nagyüzemek és áfészek is megkapják a fel­árat, amelyek saját serté­seik mellett a kistermelőktől felvásárolt állatokat is érté­kesítik a húsiparnak, s a jövő év első négy hónapjában az ideihez viszonyítva többet adnak el. E felárból szárma­zó haszon egy részét az üzemek megoszthatják a kis­termelőkkel. Budapesten a Libanoni KP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett a Libanoni Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Nádim Abdel Szamad, a párt po­litikai bizottságának tagja, a központi bizottság titkára vezet. A delegáció tagja Georges Battal, a párt poli­tikai bizottságának tagja. A libanoni vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes 1 vezetője fogadta. Társadalmi zsűri értékelte a lábbeliket Divatos és egészséges Hajlékony talp. a láb for­májához igazodó felsőrész, a sarok legfeljebb négy centi­méter — ezek az egészséges, kényelmes cipők legfőbb jel­lemzői. A lábbeliktől azon­ban art is elvárjuk, bogy szépek, divatosak is legye­nek. A vásárlók esztendők óta joggal kérik számon, hogy a hazai cipőgyárak miért nem gyártanak e Ket­tős követelménynek egyaránt megfelelő modelleket a ké­nyesebb lábúaknak miért kell lemondaniuk a divatos cipők viseléséről? A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége kezdeme- nyezésére létrejött a diva­tos és egészséges lábbelik társadalmi zsüribizottságá- nak tagjai — szakorvosok, iparművészek, kereskedelmi es ipari szakemberek — fél­évenként, a oipöbörzék al­kalmával bírálatot monda­nak az ipar kínálatáról. Az 1983 első félévi modellek ke­reskedelmi bemutatóját ezekben a napokban tartják a kőbányai vásárvárosban. A társadalmi bizottság tegnap értékelte a mintegy 1500 mo­dellből álló ipari ajánlatot, az egészség és divatosság követelményei alapján. Meg­állapításaikról dr. Vizkelety Tibor, a SOTE ortopédiai klinika igazgatója, a zsűri elnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. — Bizottságunk másfél esztendős működésé óta most harmadik alkalommal vizs­gálta meg az allami cipőipar termékeit. Tapasztalataink szerint egyáltalán nem lehe­tetlen egyszerre divatos és egészséges cipőket gyártani. A jelenlegi teljes kínálat­ban a cipők 2—3 százaléka ilyen, ez az alacsony arány azonban fejlődést tükröz, s art is figyelembe kell ven­ni, hogy nem minden lábbe­linek kell e kettős követel­ménynek megfelelni. A gyer­mekcipőknek minden eset­ben, s ezt a gyárak — a ci­pőipari alap- és nyersanya­gok beszerzési lehetőségeihez ménen — teljesítik, A férfi- cipők nagyrésze is megfelelő, a férfiak ugyanis a kénye­lem rovására kevésbé hódol­nak a divatnak. A női ci­pőknél viszont tudomásul kell venni azt, hogy ha a magas, vagy mint most a szinte teljesen lapos sarok a divat, a nők ezt fogják hordani. De csak alkalom­szerűen tegyék! Az ortopéd - szakorvos nem ajánlhat mást, mint azt, hogy egész­napos viseletre feltétlenül a közepes sarkú cipót válasz­szák. Ehhez kell az iparnak megfelelő divatos fazonokat, választékot nyújtania. Ha­zánkban jelenleg ugyanis csaknem minden ötödik em­ber lúdtalpas, és ezzel együtt nagyon magas azoknak a száma, akiknek különböző, kisebb-nagyobb lábdefomü- tásuk van. Ennek kialakulá­sát es súlyosbodását el lehet kerülni a jó felépítésű, ké­nyelmes lábbelikkel. A bi­zottság működése» reméljük, ösztönzően hat mind az ipa­ri, mind a kereskedelmi váD lalatokra, s bővítik a válasz­tékot A jövő évi tavaszi es nyári cipömodeflek közül a bizottság 88-nak ítélte oda a divatos és egészséges mi­nősítést. Ez a kereskedelmi vállalatok által eddig meg­rendelt modelleknek több mint 10 százaléka. Szovjet—japán hajózási vállalatok Húsz éve alapították az azóta is sikeresen működő szovjet—japán közös vállala­tokat; a „Japan—Nahodka Line”-t és a „Kavaszaki Li- ne”-t Ezek a hajók a japán, a malaysiai, Fülöp-szigeti; ausztrál, szingapúri, hong­kongi és bangkoki kikötők és Nahodka között szállíta­nak árut. A szovjet személy- szállító hajók két útvonalon közlekednek: Nahodka és Ypkohama illetve Nahodka— Yokohama—Hongkong kö­zött. Szovjet tengerészek telje­sítenek szolgálatot Japán es a Balti-tengeri, illetve a Fe­kete-tengeri kikötők között a nagy befogadóképességű teherhajőbon, vagy ussódok kok nagy távolságra történő vontatásakor. A helyi lehetőségeket ötletesen kihasználva Többhónapos előny A dorogi szénbányák Len­csehegy—II. elnevezésű új bányájánál az építők egyes munkaterületeken az előirt határidőhöz képest több hó­napos előnyt szereztek. A helyi lehetőségeket ötletesen kihasználva, az eddigi gya­korlattól eltérően egyszerre két pontról hajtják ki az új szénbánya lejtősaknáját. J o ütemben dolgoznak a légak­na, valamint az egész terü­let védelmét szolgáló vízakna mélyítésének megkezdésé­hez szükséges tereprendeze- seken is. A lencsehegyi új bányát 17 millió torma jó minőségű barnaszén kiaknázásara mé­lyítik. A tervek szerint 1985-ben kezdik meg a ter­melést, s 1988-ban, amikorra elérik a bánya teljes kapa­citását, évi egymillió tonna szenet küldenek a felszínre. Ez a mennyiség csaknem kétszerese a dorogi vállalat jelenlegi összes termelésé­nek. Az új bánya munkahelyein a jelenleg ismert legkorsze­rűbb művelési technológiá­val és eszközökkel dolgoz - majd. Huszonöt éves a nemzetközi atomenergia-ügynökség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents