Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

Segít as ÚT OKTATÓHÁZ ZALAKAROSON A Magyar Hajó- és Darugyár új oktatóházát a közelmúltban adták át Zalakarosnn. 48 dolgozó tanulhat itt, s a szabadidőben pihenhetnek is. Képünkön: az epiilet hallja (MTI-fotó — Bransletter Sándor fe.lv. — KS) Filmsikerek papíron A könyv ünnepe már messze. Rövidebb szünet után ismét új verskötetekkel, regényekkel, memoárokkal, ismeretterjesztő művekkel gazdagodtak a polcok a bol­tokban, bizonyítva, hogy az aktív pihenés nem szezonjel­legű, s nem lehet egyetlen héthez kötni. Tipikusan „nyá­ri olvasmányok” is jelentek meg, többségük azonban nemcsak a kikapcsolódást szolgálja, hanem hosszabb életű akkumulátora minden­napjainknak. A Magvető világkönyvtár új kötettel szaporodott: And- ré Brink Aszály vágy víz­özön című regényével, amely­nek magyar szereplője is van, noha nem ő a főhős. A főszereplő Martin Mynhardt dúsgazdag, művelt dél-afri­kai tőkés, aki egyhetes lon­doni pihenőjén végiggondol­ja életét — hogy kibogozza,' mi okozta súlyos válságát Ahogy a múlt megelevene­dik lelki szemei előtt ráéb­red : bukásra van ítélve a konformizmus, az önáltató illúziók világa, az önmeg­nyugtatás. Könyvek nyáron Nem ismeretlen a magyar olvasónak Bohumil Hrabal neve, akinek az Európa ki­adó a zsebkönyvtárban adta ki három fontos művét. A Táncórák idősebbeknek és haladóknak című novellafü­zért a Szigorúan ellenőrzött vonatokat — melyből a sok díjat nyert Jiri Menzel-film készült — és a Bambini di Praga 1947 című kisregényt; ez utóbbi a Magyar Televí­ziónál vár bemutatásra Gaz­dag Gyula rendezésében. A neves cseh író prózájával most űjabb olvasók ismer­kedhetnek. Messze volt a híd — ez a címe Cornelius Ryan doku­mentumregényének, amely­ben az amerikai riporter- hadtörténész író a nyugat­európai hadszíntér egyik leg­drámaibb csatáját, az arn- hemi Ra.j.na-híd birtoklásá­ért vívott ütközetet beszéli el. Ez volt a második világ­háború legnagyobb ejtőer­nyős hadművelete. Ryan mű­véből kétrészes angol film is készült, ezt már láthat­tuk a magyar mozikban is. Az Európa kiadó jóvoltából most elolvashatjuk a riport­regényt. Kassák Lajos regénye, Az út vége most jelenik meg 1946 óta másodszor. Az élet­mű e kiemelkedő darabja egy nyilas miniszter élet- torléneiét tárja az olvasó elé: a silány karrier és csú­fos bukás az özvegy elfogu­latlan, de belső motívumok­ra is figyelő visszaemléke­zésében elevenedik meg. Ér­dekesség, hogy Esziergályos Károly tévéfilmet forgatott a műoől, ez nemsokára kép­ernyőre kerül. A verskötetek közül Szerb György Olyan mégis című, a Szépirodalmi kiadónál megjelent könyvére hívjuk föl a figyelmet Az önmagá­val is pörben álló ember mindennapi gondjai jelen­nek meg a költeményekben. Egy ritkán megszólaló költő üzen velük. Magyar irók perei A cseh vadász Madách Imre, a Nógrád megyei Csesztve földbirtoko­sa 1851 elején Pestre megy. Egyedül. Haza azonban már nem maga érkezik, hoz va­lakit, akit aznap este a cselédszobába rejt, de aki másnap már a melegágyak mellett bíbelődik mint ker­tész. A vendég csakhamar leborotvál tatta bajuszát és szakállát, vadászruhába öl­tözött s ment a parócai er­dészházba. Csakhamar „cseh vadasz" néven, ismerték a környéken... Ki volt a vendég? Madách távoli rokona, Rá­kóczi János huszárőmagy, a Honvédelmi Bizottság titok- noka, Kossuth titkára. (Egyébként Jókait ő fuvaroz­ta Gyuláról Tardonára.) Rá­kóczit 1850-ben halálra és vagyona! elkobzására ítélték, in eifigie (jelképesen) föl is akasztották. Vidéken, Pes­ten bujdosott, aztán Madácji segítségével Csesztvére ke­rült. Kezdetben nem is volt semmi baj. Ügyannyira, hogy a Madách házába beszállá­son császári tiszt semmi gyanúsat észre nem vett. sőt a perben a költő fogsága idején Madách mellett ta­núskodott. A parócai etdesz- házban azonban a „fseh va­dász” túlságosan is jól érez­te magát, társaságba járt, sőt a kártyaasztalhoz is le­leült. Mintha megfeledkezett volna arról, hogy az önkény- uralom törvényei szerint a volt tisztek, lázadók, forra­dalmárok, elítélteik rejtege­téséért is bőven mérik a büntetést. Meg is lett az eredmény. Rákóczi Jánost följelentette egy „igazi” magyar ember, Hoitsi Miksa gazdatiszt (ak­kor Orosi község jegyzője). Este megjelentek a zsandá- rok az erdészháznál ... Rákóczi az ablakon kiugor- va menekült. A zsandároik továbbmentek: Madachhoz, a kúriába. Bérczy Károly — kissé idillikusán — így írta le az elfogatási: „Egy au­gusztusi estén, 1852-ben a gyermekek aludtak már, az anya felettük virrasztott, az apa és férj lámpafénynél ol­vasott fel nejének, midőn szavait baljóslatú fegyver- csörrenés szakítá meg s a lámpa fénye csendorsisakon verődött vissza”. Madáchot elfogták, s Bo- ry Istvánnal — édesanyja öreg tiszttartójával — együtt Pozsonyba .szállították, ahol a Vizi-kaszárnyaban rabos­kodott, embertelen körülmé­nyek között. Állítólag meg is verték. Rákóczi János köz­ben külföldre szökött, s 1858-ban kegyelmet kapott. Hazatérése után, 1858. no­vember 11-én kelt levelében igy köszöni meg Madách ál­dozatvállalását: „...amit érettem te tevéi, kedves Im­rém, az előttem oly magasz­tosság, melynél magasabbra férfi lélek már nem emel- kedhetik, s hol az a határ­vonal van, melyet ha el bírt érni, szellemi nagysággá magasztosult. Nagysággá, mely előtt a valamire való lélek pietással meghajolni kényszerül. És lelkem meg­hajlik, íme, lelked magasz­tosságának előtte!” Madách négy hónapot töl­tött börtönben Pozsonyban. 1853 elején Pestre vitték, s a Neugebaudében újabb négy hónapig maradt — vasban. 1853. május 7-én szabadláb^ ra helyezték, de Pestet még hónapokig nem hagyhatta el. Gyakorlatilag oda internál­ták. Ott lakott az Üj téren, a Burgmann-íéle, 12. számú házban. 1853. augusztus 20- án érkezett haza Csesztvére a családjához. Madách peréről, fogságáról keveset tudunk. Az iratok elvesztek. Krizsán László, Madách nógrádi eveinek ku­tatója irta 1964-ben kiadott dokumentumkötetének elő­szavában: „Számos különös becsű iratot a legbehatóbb kutatás árán sem sikerült megtalálni. Ilyen elsősorban a fogságra vonatkozó kato­nai bírósági peranyag". De ha nincs is dokumentálható Támogatás a napközis öregetek Néhány évvel ezelőtt egy, a szerkesztőségbe küldött, panaszos levél körüli hely­színi vizsgálódás kapcsán megírtuk: milyen kellemet­len következményeket szül, ha az öregek napközi ottho­na lakójának ingatlanát — a tulajdonos tudta nélkül — megterhelik a gondozás, az ellátás költségeivel. Az ily módon terhelt örökség — az ingatlanterhelési kötelezett­ség egyébként nem helyi döntés függvénye volt. ha­nem általános érvényű elő­írás — az örökös vagy örö­kösök méltatlankodását vál­totta ki. Más kérdés, persze, hogy a hozzátartozók gon­doskodása addig és aközben meddig terjedt, amíg az örökhagyó élt, s megtettek-e érte minden tőlük telhetőt... Nos, az említett panaszki­vizsgálás után szóvá tettük tapasztalatainkat, a riport olvastán a megve más ré­szein levő öregek napközi otthonaiban is „mozgás kezdődött: jó néhány szociá­lis ellátásra szoruló idős em­ber „kimaradt” a napköziből — kimondva vagy kimon­datlanul azért, hogy ne kész­tesse anyagi teherviseles re majdani örököseit. Magya­rán : nem akart költségek­kel terhelt ingatlant rájuk hagyni. Ezen a helyzeten könnyít sokat az a módosí­tás, amely a' felnőtt védelmi szociális gondoskodást érintő jogszabályokban történt a közelmúltban. Erről a sok idős embernek kedvező in­tézkedésről kértünk részletes tájékoztatást Dudák Lajos­tól. a megyei tanács egész­ségügyi osztályának szociál­politikai csoportvezetőjétől. — Az egészségügyi minisz­ter az 5/1982. (V. 28.) számú rendeletével módosított egyes jogszabá lyókat. s rendelke­zésének lényege: megszün­tette a korábban sok gondot okozó ingatlanterhelési köte­lezettséget. Eddig ugyanis a különféle szociális juttatások ellenértékét" — nemcsak -az öregek napközi otthonában történő ellátás tartozott ide, hanem a házi szociális gon­dozás és a szociális segélyek rendszeres folyósítása is —, illetve a meg nem fizetett gondozási, térítési díjakat rá kellett terhelni az örökség­re, ha az ellátásban részesü­lő jelentős értékű ingatlan­vagyon hátrahagyásával halt el. Az idős emberek egy ré­sze — pedig igencsak rá­szorultak az ilyen ellátások­ra — eleve visszautasította a bizonyítéka Péteri Károly föltevésének, az újabb kuta­tások bizonyítják: Madách betegsége ellenére is megyei főbiztosként aktív részese volt a szabadságharc polgári hátterének, sőt katonának is jelentkezett. A fogság, el­hurcolás mindenesetre em­berileg is igen megviselte. Egy- dokumentumunk azért van Madách peréről: a ka­tonai törvényszék végzése, amely 1854. március 31-en kelt, s Bilkom hadbíró őr­nagy írta alá. A személyle­írás — 30 éves, katolikus, nős, középmagas, arca hosz- szűkás, haja szőke, szeme barna, orra szabályos — után következik a végzés: „Ma­dách Imre Nógrád megyei csesztvei földbirtokos ellen felségárulás és egy felség- áruló szökevény elrejtése miatt emelt vádra vonatko­zó, itt bevezetett vizsgálatot kielégítő tényállás és bizo­nyítékok hiányában meg­szüntetjük ...” Kiadtak azonban mást is. 1853. május 5-én a császá­ri-királyi II. pozsonyi kato­nai parancsnokság utasította Nógrád megye hatóságait, hogy Madách Imrét helyez­ze rendőri felügyelet alá. A fogságból való szabadu­lásának Madách meg szív­ből örült. Ez az öröm azon­ban nem sokáig tartott. A távoliét megrontotta Madách addig viszonylag zavartalan házasságát. Csakhamar Sztregovára költözött, s ma­gára maradt az ember tra­gédiájával. Bcuj cj Jozscl fölajánlott segítséget, anyagi juttatási olyan okok miatt, mint az ö*öaösöktól való te­lelem, a félreértelmezett ön­érzetesség, az aggódás a ro­koni kapcsolatok felbomlá­sától ... Egy-egy örökösödé­si ügy kapcsán addig jól mű­ködő napközik néptelenedtek ei; ilyen volt például a ka- posmerói és a pusztakovácsi. Az uj rendelet megszüntette ezt a kötelezettséget és ha­tályba lépésétől akkor sem kell hagyatéki teherként ki- biutatni az állam által biz­tosított ellátás ellenértékét, ha a gondozott egyébként terítésmentes ellátásban ré­szesül. — Ugyanez vonatkozik a szociális otthonokban elhe­lyezettekre is? — Nem. Náluk érvénye­síteni kell — és hagyatéki teherként kell bejegyezni — a megállapított, de megfele­lő jövedelem hiányában meg nem fizetett terítési díjat. — A módosításból milyen feladatok hárulnak a taná­csokra ? — A könnyítéssel egyide­jűleg megnövekszik a helyi tanácsi szervek, s a hozzá­tartozók, a családok felelős­sége is. Az eddiginél foko­zottabban kell vizsgálni a vostudományi Egyetemen is korszerűsítik a gyakorlati ok­tatást. A pécsi, a debreceni ós a szegedi orvostudomá­nyi egyetemen már a leg­utóbbi tanévben bevezették a klinikai gyakorlatok új rendjét, s ősztől a főváros­ban is Tendszer szerint ké­szítik föl a hallgatókat hi­vatásukra. Dr. Forgács Iván, az Egészségügyi Minisztéri­um főosztályvezető-helyette­se elmondta: a III—V. éves hallgatók ezentúl nemcsak a klinikákon, hanem a fő­városi és a megyei kórhá­zakban és a hozzájuk tarto­zó rendelőintézetekben, kör­zeti rendelőkben is alkal­mazzák elméleti, gyakorlati ismereteiket. Tapasztalt bel­gyógyászok, sebészek, szü­lész-nőgyógyászok, gyermek- gyógyászok, ideg- és elme­gyógyászok mellett úgyneve­zett íamulusokként — se- gédorvosokiként — gyakorol­jak hivatásukat. A VI. eve­majdani örökösök tartási ké­pességét, hiszen az öregek ellátása, anyagi támogatása nemcsak allami feladat. Je­lentős — és elsődleges — szerep jut ebben a családta­goknak, a felnőtt gyerme­keknek. Somogybán vala­mennyi rászoruló idős, illet­ve fogyatékos ember meg­kaphatja az igényeinek meg­felelő anvagi és intézményi támogatást, de a teljes ellá­tás csak hosszabb távon, az állami, társadalmi szervek es az egyes családok összefogá­sával valósítható meg. Megszűnt tehát egy gond. Ám maradt egy leiadat meg, amelynek megoldásában mindannyiunknak részt kell vennünk: jobban, többet kell törődni azokkal az emberek­kel. akik rászorulnak. A mó­dosító rendelkezés bizonyo­san új lakókat Vonz majd az öregek napközi otthonaiba vagy „visszacsalja" a régie­ket. hiszen nagy könnyítést jelent. De ettől a mi dol­gunk nem lehet könnyebb. És a lelkiismeretünk sem — ha látjuk, hogy akadnak tö­rődésre várók, akik még a közvetlen közelükben sem lelnek támaszra. Hernesz Ferenc A klinikai gyakorlatok kor­szerűsítése során megkezdik több új tantárgy oktatását is. A harmadik évfolyamon például pszichológiát is ta­nítanak majd. mivel ha­zánkban — csakúgy, mint a világ sok más országában — egyre több a pszichés ere­detű megbetegedés. -Az V. évesek tantárgyai közé iktat­ják a sürgősségi betegellá­tást, az oxiológiát, amelyet ezideig más tantárgyak ré­szeként tanítottak. Az anaes- thesiolögia és az intenzív be­tegellátás ma már önálló tudományág, s ezért ugyan­csak ennek megfelelő helyet kap az orvosképzésben is. A hallgatók gyakorlati képzettségükről államvizsgán számolnák be. DUZZAD A SZÍNÁRADAT Az Ofotért homokzsákjai Meg soha nem tapasztalt érdeklődést regisztrálhatnak szinte naponta a kaposvári Oíotért-bolt kereskedői a ■színes filmek iránt. A ke­reslet meghaladja a kínála­tot, s aki nem szerencsés időben — tehát a filmszái- lítmány érkezését követő két-három napon ;— megy a boltba, az film helyett csak tanácsot kap; legközelebb ekkor és ekkor tessék be­nézni. A kaposvári fotocikk-ke- reskedoK most “tapasztalhat­ják. hogy hazankat is elelte a színes negatív filmek iránti érdeklődés árhulláma, nálunk most kezd luxusból mindennapi szükségletté lenni a színesfényképezés. A „duzzadó színáradatra”, úgy tetszik, kissé meglepet­ten válaszol a hazai gyártók és importálók „védő” me­chanizmusa. Az Ofotért- boltok is egyféle „homok­zsákkal” vehetik föl ,csak a küzdelmet a kereslet túlcsa­pó hullámai ellen: ajánlhat­ják a színes diát, abból ugyanis zökkenőmentes az ellátás. A hazai Forte, gyár, valamint az NDK-beli Or- wo-filmek készítői e pilla­natban nem tudják ellátni kellő mennyiségű negatívval a magyar vásárlóközönséget. Felvásárlási hullám még­sem tapasztalható, ahhoz még eléggé drága a színes- fényképezés, hogy valaki ilyesmire szánja el magát. A szerencsések elvisznek egy-két színes tekercset, ám tízesével senki sem vásárol­ja. A feldolgozásra visszaér­kező „színes” mennyisége is a rekordokat jelzi: havonta kétszázezer forint bevételt hoz a kaposvári boltnak. A megnövekedett igények ki­elégítését két dolog segíti. Az első: a kaposvári bolt­ban is áttértek a kidolgo­zandó filmek önkiszolgáló leadására. Természetesen el­ső alkalommal segítenek a vevőnek, hogy miként kell kitölteni a megrendelőlapot (ez egyben a film tasakja is). A gyakorlott fotoamatő- rök hamar eligazodnak a strigulázás rejtelmein. Aki nem vagy nehezen szokja meg az új rendet, az tovább­ra is számíthat a boltiak se­gítségére. A másik újdon­ság: Pécsen is dolgozik már egy színeslabor, így a kidol­gozási határidők rövidültek. Végül még egy érdekesség: a tehér-íekete filmek iránt sem csökkent a kereslet. A régi fotósok kitartanak a hagyományos módszerek mellett. A. forgalom növeke­dését az űj gépet vásárlók igényéi hozzák magukkal. L. P. Fczmulusi gyakorisatok az orvostudományi egyetemeken Az orvosképzés reformjá­nak űjabb szakasza fejező­dik be a következő tanévben: a budapesti Semmelweis Ör­sek, akik már régóta gyako­rolnak a kórházakban, szin­tén famulusi munkát végez­nek.

Next

/
Thumbnails
Contents