Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-27 / 174. szám

Hazajönni jé Autóbuszok Svédországba Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár mátyásföldi gyárá­ban az idén negyvenkét autóbusz készül svéd megrendelés­re. Az emelt padlószintű, luxus buszok első példányai már elhagyták az országot Táiüogalás a vízi-kizműtársulatok beruházásaihoz Amikor Juciit — Bartók­nak A kékszakállú herceg var« című operájában kitár­ja tu ötödik ajtót, a teljes zenekar es az orgona hatal­mas, tiszta akkordjai érzé­keltetik a beáramló leny- özont, a fölüimúlhatatlanul csodalatos látványt. Nem tudhatom, ki hogyan van ezzel, de en valahányszor küllöldi útról megterek es fölcsapódik előttem a határ- sorompó, mindig ezt a him- nikus muzsikát velerh föi- harsanni. Hazajönni istenien jo eboe a tagas egü, ezer bajú. itt-ott meg mindig po­ros, ám szemlátomást fiata­lodó föriix-hazába. Hazajön­ni jó — ezt bizonygatta a napokban dr. V. Z.-né, aki ötvenhatban Nyugatra sza­ladt a fia után, de Ch jel­zésű kocsija mostanában minej gyakrabban tűnik föl hazai tájakon. Azért jött most is, hogy jól megszív­hassa tüdejét az itthoni le­vegővel, s jobban bírja oda­kint a következő egy-két esz­tendeig. Csonakázás közben hosszan áztatta kezét a ho­moksárga, bekalencsés Ti­szában, s miközben a szeme megtényesedett, tűnődve mondta: „A svájci tavak tisztábbak, de a vizük nem ily selymesen simogató”. Ha ezt erezte, higgyük el neki. Ügy van bizony, mint Ká­dár János mondotta nehány esztendeje: utazni szerető emberek kétszer örülnek nálunk: amikor elindulnak valahová és amikor hazaér­keznek, s akkor jobban, ami­kor újra itthon vannak. De hat hogyan, mitói lett ez a mi országunk marasztaló, kellemes otthonává kommu­nistáknak és hívőknek, ma­gyar és nem magyar anya­nyelvű polgároknak egy­aránt, s mi húzza vissza — legalábbis időnként — a vi­lág más tájékain tántorgó hazánkfiait? Ne .áltassuk magunkat a magyar mezők szépségeivel; másutt is lelket gyönyör­ködtet a kitárulkozó, dúsan termő rónaság! Hagyjuk a szöveget hegyeink és lanká­ink egyedi bájáról — a gló­busz bővelkedik még fensé­gesebb csúcsokban és gazda­gabb völgyekben. Nincs ér­telme döngetni a mellünket, mert szorgalomban, higiéniá­ban, az új dolgok iránti fo­gékonyságban azért vannak, akik előttünk járnak. Euró­pában. Hát akkor? Mivel magyarázható, hogy mind­nyáján jól érezzük magun­kat? Miért kénytelenek elis­merni még az ellenségeink is, hogy „Magyarországról politikai okokból már nem disszidálnák az emberek?”. Valóban csak a „jó evés és jó ivás” vonzza hozzánk a turisták tömegeit? A varazsa a párt politi­kájából fakad-e, s az a lég­kör teszi, amelyben jól érzi ■magát a tisztességes hon­polgár? így lehet, mert a part — amely 75U ezer kom­munista akcióegységét je­lenti — meg tudta tényék­ké!. eredményekkel győzni a lakosságot arról, hogy öve az ország, s kedvére formál­hatja. Szeretünk énekelni, bajainkból is tréfát csiholni, s ez messzire hallatszik. Gyakran meg kijön belő­lünk régi rossz énünk — le­gyintünk az okos szóra es a keményebb munkától neba húzódozunk —. de azért szé­pen gyarapodik a bizalom. A párt tanította meg az ön­fejűeket is arra, hogy gon­dolkodjanak, s ne hangerő­vel, hanem érvek felvonul­tatáséval győzzenek a vitá­ban. Húsz evvel ezelőtt még jelentős tömegek gyanakod­tak arra, akit egy üzemeié­re kineveztek, s megesett, hogy az igazgató lennhéja- zassal és dörgedelmekkel reagált. Ma pedig, leszámít­va a problémákat, a mun­kások bíznak a vezetőkben. És viszont. Aki tisztességgel látja el a dolgát, az valóban nem fel semmitől, de ha huncutságot lát, nagyon ha­mar visszavonja a bizalmát. S ebben az esetben csak föl­ső pártfogóié tarthatják meg — ideig-óráig — székében a talajt vesztett főnököt. Külföldről azért sietünk haza. mert szeretünk bele­beszélni a közügyekbe, s ennek nund több a látszatja is. Nincsenek kacskaringek a párt politikájában, bizto­san tudnak rá alapozni és építeni az emberek. A part 25 évvel ezelőtt kimondta, hogy nemcsak a végrehaj­tásban van szükség az üze­mi. intézményi közösségekre, hanem már a tervezés es a döntés időszakában is. Elő­fordult, hogy egyesek ezt semmibe vették, de nem is maradtak sokáig a helyü­kön. A nép egésze mindenre jól emlékszik, s megjegyzi a politika ígéreteit. Látja, tud­ja. hogy nincs mellébesze- íes, az MSZMP politikájá­ban a tettek egybevágnak a szavakkal. Kertelés nélkül, az ország színe előtt beszé­lünk az ország gondjairól es nem Lukacsattogtató. hanem meditáló, meggyözödeses em­berekhez fordulunk megol­dásuk végett. Alkotó légkörben élünk tehát, s ez a legfontosabb, mert lehetnének ebben az országban kolbászból a kerí­tések, csokoládéból az át­szeli fák; mondhatna a sta­tisztikai hivatal csodaszépe­ket a népgazdaság fejlődésé­ről, szónokolhatnának akár a retorika bajnokai is a jelen szépségeiről, ha a társada­lom és bernne az egyén köz­életi fájdalmakról panasz­kodna. De amikor föntről jön az óvó figyelmeztetés, hogy a helytálló munkás le­gyen gerinces és ne hagyja maga! ráncigálni — ez, ugye. jó hatással van a közérzet­re? Sokat mérgelődünk azok miatt, akik a múltban is do­log nélkül eresztettek poca­kot. de — félremagyarázva a szocialista nemzeti egység fogalmát — ma is a társada­lom nyakán élősködnek. Ök is itt élnek köztünk, s a ma­gúk huszadrangú problémáit szemérmetlenül azok nevé­ben sírják el, akiknek még a, 2-es, 3-as számú gondjait sem tudtuk megoldani. Nem azok a jó magyarok, akik szájaskodnak, hogy meghal­nának a hazáért, hanem azok — bárkik voltak is —, akik csendes szorgalommal munkálkodnak érte. Az ilye­nekkel teljes egyetértésben akarunk küzdeni tovább olyan Magyarországért, amely számunkra a leggyö­nyörűbb. s amelynek hatá­rain mindig örömmel lépnek be a hazatérők és a külföldi látogatók, egyaránt. Kocsis Józseffel, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat kőműves brigádve- zetöjével Marcaliban, a most épülő 60 lakásos panelház tövében beszélgettem. — Felidőben vagyok; most tettem le a- harmadik évfo­lyam vizsgáit. A budapesti Műszaki Egyetem stal.kus- mérnök szakát végzem. A vizsgák miatt nem talált, utana meg kéthetes geodé­ziai táborban voltam Bala­tonkenesén . .. Társaim is úgy fogadnak, amikor a gya­kori távollet után ismét kö­zöttük vagyok: ..na végre, megjött a mérnök ur, a ven­dégmunkás ...” Mosolyogva idézi e szava­kat. mert tarsai — az arany­koszorús Noszlopv Gáspár brigád tagjai — ezt is sze­retettel mondtak. S vállal­ták. hogy helyette is dolgoz­nak: elvégeznek minden töbéletfeladatot, hogy társuk brigádvezet öj ük nyugodtan tanulhasson. — Gyermekkori álmom megvalósulásához közele­dem. Persze, addig még na­gyon sokat kell tanulnom . .. Eddig is sokat tanult. Itt, a vállalatnál lett kőműves. Amikor a SÁÉV vezetői lát­ták, hogy a fiatal szakem­bert vonzza a tanulás, új ismeretek szerzésére ösztö­nözték. Előbb a gimnáziumot kezdte el, majd a katonaidő , letöltése után az építőipari szakközépiskolát. Nem volt könnyű, mert emellett dol­gozni is kellett. Elvégezte — szerződést kötve a vállalat­tal — a szakközépiskolát, a A szennyvízbírságból. a pótdijakból es más befize­tésekből az Országos Víz­ügyi Hivatal úgynevezett vízügyi alapot kepez, s eb­ből a hatodik ötéves terv­ben több mint egymilliárd forint támogatást ad a vízi- közműtársulatok beruházá­saihoz. Az elosztás módját es feltételeit újabb irány­elvben rögzítette, amelyet a Vízügyi Értesítő most meg­jelent 10. számában hozott nyilvánosságra. Eszerint a megyékre lebontott — öt évre szóló — állami támo­gatással a területileg illeté­kes vízügyi igazgatóság gaz-», dálkodik és differenciáltan, az adott beruházás hasznos­sága. sürgőssége és egyéb megfontolások alapján nyújt támogatást. Általában a teljes beruhá­zási költség 20 százalékáig terjedhet a támogatás össze­ge es nem haladhatja meg a tanácsi támogatást. Jelentős technikusi minősítő tanfo­lyamok s amikor azt taná­csolták neki: jelentkezzen a Műszaki Egyetemre, megfo­gadta a tanácsot. — Az 1979-es év kissé ne­héz volt. Akkor szereztem meg a technikusi minősítő oklevelet, azután felvételiz­tem, és abban az evben nő­sültem. Azóta már mögöttem van az egyetem harmadik éve... Sokat kellett tanul­nom.' Csak úgy tudtam el­érni idáig, hogy brigádtársa­im megértőén fogadták gya­kori távollétemet, s ha az engedélyezetten felül kellett tanulmányi szabadság, válla­latom vezetői készségesen segítettek. Meg a család, a feleségem, aki a két gyerek nevelésével kapcsolatos gon­dokat. a többletterheket val­latta magára. „ változás azonban a korábbi elvekhez viszonyítva, hogy a teljes beruházási költség 30 százalékáig terjedhető támo­gatással segíthetik azokat a vízi-közműtársulatokat. ame­lyeket a közegészségügyileg veszélyeztetett vizű telepü­lések egészséges vízellátásá­ra hoztak létre. Méltányos­ságból ebben a tervidőszak­ban ugyanilyen arányú tá­mogatásban részesíthetik azokat a településeket, ame­lyeken a lakosok túlnyomó részének kedvezőtlen szociá­lis helyzete és alacsony jö­vedelme indokolja a társu­lat anyagi forrásainak bőví­tését. Előnyben részesítik azokat a csatornamű-társulatokat, amelyek az új beruházással a szennyvíz biztonságos él­vezetesének és kezelésének feltételeit kívánják megte­remteni a népgazdaságnak fontos, kiemelt vízminőseg- vedelmi területeken. Meg azokat a fiatalokat — Darázs István, Bájhó bér Já­nost — akik a brigádban ne­velődtek, tőlük vonultak be katonának s leszerelés után visszatértek. Nem felejti el, hogyan fogadták. amikor 1969-ben a szakma tanulá­sát elkezdte, ezért is gon­doskodik a brigádba kerülő gyerekekről. — A minőségi munka a legfőbb célunk — mondja. Nagyon sok helyen dolgoz­tunk már Marcaliban, új la­kások, üzemek, gyermekin­tézmények. parkok, játszó­terek építkezésein, meg a Balaton partján, besegítet­tünk Siófokon és Nagyatá­don. Panasz eddig nem volt a munkánkra. Azt akarjuk, hogy ezeknel a panellaká­soknál se , legyen . . . Nemcsak ezt vaiiafta » Az ötlet ösztönzése „A legnagyobb tartalék magában a tevékeny, dolgo­zó. gondolkodó emberben van" — hallottam a minap a megjegyzést. Az adottsá­gok jobb hasznosításáról folyt a szó. Arról, hogy a külső körülmények minden korábbinál fokozottabban erre késztetik — üzemi szin­ten — a gazdaságokat. Csak­hogy a mindennapok terme­lési, gazdálkodási feladatait emberek végzik, s az üzem­re vonatkozó követelmény teljesítése végsösoron sze­mély szerint rajtuk all vagy bukik. Pontosabban: attól függ. \ogy fölismerik-e fe­lelősségüket. illetve a . veze­tők megtalálják-e az ösztön­zés megfelelő módját. Mi sem egyszerűbb, mint egy elromlott alkatrészt ki­cserélni újra. Már akkor, ha történetesen az az alkat­rész nem hiánycikk. Ahhoz már jól felfogott takarékos- sági szándék kell — es nem egy esetben ötlet is —, hogy ne újért kopogtasson a rak­tárosnál a szerelő, hanem a hibás alkatrész használha­tóságán, megjavításának módján töprengjen. És az embertől függ. hogy végez­ve a munkával eloltja-e a villanyt, vagy „csak úgy” egve felejti. A példák1 sora hosszú lenne — a megjegy­zés igaz: a legnagyobb tar­talék az emberben van. Valójában ez jutott eszem­be. mikor a mesztegnyöi iro­da folyosóján megállított egy plakát és alatta egy felül nyitott dobozka. „Vedd ész­re, tedd szóvá’’ — ezek a nagybetűk ragadták meg te­kintetemet. És alatta ott so­Az építőipari vállalatok és szövetkezetek — az EVM gyors jelen tese szerint — csaknem 14 ezer új otthont adtak át az év elsőseiében. Ezzel évi feladatuknak 34 százalékát teljesítették, tehát a nagyobb rész — több mint 27 ezer lakás — átadása a második félévre maradt. A legtöbb új otthoni az ÉVM- vállalatok építették: 12 ezer , 300-at. adtak át, az idei osz- ! szes feladat 36 százalékát, s Noszlopv brigád. Ha vala­milyen társadalmi munkát kell végezni — szabad szom­baton. kommunista műszak­ban —, akkor is ott vannak. S ha Kocsis Józsefnek épp úgy alakult a helyzete, hogy elszólították egyetemi tanul­mányai, a kommunista mű­szakokról soha nem maradt távol. Társaival együtt büsz­ke arra, hogy közösségük azoknak a brigádoknak a sorába tartozik, amelyek munkájukkal kiérdemelték a Tegyünk Többet Somogy- ert! kitüntetést. Kocsis József harmincesz- tendós. Céltudatos, határo­zott ember. Sok lemondással, de élt a tanulási lehetősé­gekkel. Most van egy kis ideje „lazítani”, aztán ha­marosan folytatódik az egye­tem. — Mi lesz a brigáddal, ha végez és más beosztásba ke­rül? — kérdem tőle. — Van alkalmas ember, aki átveszi az irányítást. De ■ nem szakadok el tőlük vég­legesen. hiszen ezt a közös­seget együtt alakítottuk 1974- ben, és én végleg közéjük tartozónak érzem magam . . . Társai véleményét, foglalta össze Rózsa István művezető, aki ezt mondja: — Nagyszerű ember, több mint tíz esztendeje dolgo­zunk együtt. Munkájára mindig nagy gondot fordí­tott. Sajnálom, hogy megvá­lók tőle, mint brigádvezető­‘től. Ugyanakkor örülök is: olyan ember kerül majd ve­zető beosztásba, aki fizikai munkásként dolgozott, s aki ígv jobban megérti es becsü­li őket... 9ui» Lasst« mai kommentárunk rakozott a szövetkezet K1SZ- szervezetenek buzdítása. A lényeg az: akar a munka­hellyel. akár szervezéssel, akár a munkavégzés mód­jával kapcsolatban bárkinek bármilyen ötlete, javaslata van, helyezze el a ladikéi­ban. Hétfő reggel volt, s a keskeny nyíláson bekémlel­ve a ládikó üres volt. Vajon mindig így van? A válasz megnyugtatóan eloszlatta a kétséget. Az öt­let. hogy legyen ötletláda, tavasszal született — s az­óta kétségtelenül bizonyítot­ta hasznát. Apró, jelenték fe­lennék látszó, s mégis fon­tos észrevételek kerültek be­le. És ami a legfontosabb: egy sem maradt válasz nél­kül! Volt melyet intézkedés követett, és volt amelyet pénzbeli jutalom.. Mert nem egy hasznos, műszaki meg­oldás is elindult a kis ötlet- ládából. Egy példa a sok közül: a szövetkezet vezetői tízezer forint jutalmat tűz­tek ki egy SZK—5-ös kom­bájn oly módon történő át­alakításara. hogy az a kuko­rica belalcaritásánál Top­pantsa a szemet, alkalmas legyen a termés a nedves tárolásra. Három szerelő vállalkozott a műszaki meg­oldásra. Ha e célra speciá­lis eszközt vásárol a szövet­kezet, az több százezer fo­rintba kerül. Emberi- dolog, „ha törőd­nek észrevételeimmel, javas­lataimmal, akkor érdemes töprengenem.” A szunnyadó ötletek nagy lehetőségeket tartogatnak. Ébresztésük több figyelmet érdemel mindenütt V. M. jelenleg több mint 37 ezer otthon építésén dolgoznak. Ebből tízezer már a jövő évi lakásátadást szolgálja. Első­sorban azt, hogy lényege­sen javítsák az építés üte­mét, s ne torlódjanak az át­adások az év utolsó hónap­jaira. Az egyenletes .munka megszervezéseben már az idén jó példát mutatott a Borsod, a Györ-Sopron, a Komarom és a Zala megyei EVM-vállalat, amely ez évi átadási tervének a felet tel­jesítette az első félév vé­géig. Az új lakásokat építő tanácsi vállalatoknak és építőipari szövetkezeteknek is sok még a feladatuk a munka ütemesebbé tételé­ért, hiszen ez év első hat hónapjában az átadások száma alig haladta meg az idei előirányzat egynegyedét. Kedvező viszont, hogy lénye­gesen növeltek a fenntartási, az épületfelújítási és a kor­szerűsítési munkák aranyát. Az építőanyagipar öt szá­zalékkal több terméket szál­lított az építőknek az év első felében, mint a múlt év azo­nos időszakában. A kereslet­hez igazodva a betonelem - gyártók mintegy 150 ezer méterrel több feszített vas- betomfödém-gerendát készí­tettek, ám a régebbi típusú lágyvasas gerendából 60 szá­zalékkal kevesebbet állítot­tak elő. A gyorsan meg­kedvelt, porrá oltott mész iránti igények kielégítése ér­dekében a mészüzemek 62 százalékkal többet szállítot­tak az építőknek, mint a múlt év azonos időszakában. A beton adalékanyagaiból, cementből, kavicsból, zúzott kőből a mérsékeltebb igé­nyeknek megfelelően 5—-45 százalékkal kevesebbet állí­tottak elő. Az épületaszta­los-ipari üzemek ablakokból 33, beépíthető szobaszek­rényből nyolc százalékkal többet készítettek, mint egy évvel ezelőtt. A íinomkerá- mia-ipar átlagos ütemben öt százalékkal bővítette terme­lését falburkoló csempéből, s ugyanakkor a növekvő igé­nyek kielégítésére tíz száza­lékkal több kályhacsempét gyártott. P Naey István A brigádvezető álma A brigádot, ezt a tizennégy tagú közösséget Ko­csis József nagy szeretettel emle­geti, és dicséri. Többségében ve­le egykorúak vagy fiatalabbak dol­goznak itt. Csil­log Endre kőmű­vest dicséri, aki brigádvezető­helyettes és a művezetői tanfo­lyamot is sikere­sen elvégezte, az­tán Kapitány Jó­zsefet, aki kőmű­ves és melléje megszerezte az ács szakmunkás­bizonyítványt is. Az első félévben Csaknem 14 ezer lakás

Next

/
Thumbnails
Contents