Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A KÖNYVTÁRBAN Verseny - korlátokkal 14 eglehetősen régi véle- meny: ha sikerül megszüntetni a kül­kereskedelmi vállalatok mo­nopolhelyzetét, a kialakuló verseny ösztönzi majd a kül­kereskedőket. Talán nagyobb odaadással kötnek üzleteket, kevésbé kényelmesen inté­zik az ügyeket. Igaz, az el­lenérv sem megalapozatlan: csak azt exportálhatjuk, amit az ipar. vagy a mezőgazda­ság előállít. Ha a termelők nenn fordítanak kellő gon­dot a minőségre. elmarad- nak a gyártmányfejlesztés­sel, túl drágán dolgoznak, késedelmesen szállítanak, ak­kor magúikra vessenek. Mert a világpiacon nem fizetik meg az ilyen magatartásból s z árma zó köl tségeket! A termelőknek vagy a külkereskedőknek van-e iga­zuk? Esete válogatja, ám látványos eredmények meg nincsenek. Az elműTt években jóné­há/ny termelő vállalat ka­pott. külkereskedelmi jogot. 'tizenhatan láthattak hozzá 1980-ban a külkeveskedeshez, illetve új árucsoportokat von­hattak be export-import for­galmukba. A múlt esztendő­től újabb kilenc termelő vál­lalat kapott erre jogosít­ványt, s két vállalat eseti engedélyét meghosszabbítot­ták. Lényegesen bővült a külkereskedelemmel foglal­kozók köre, s jelenleg már a népgazdaság nemzetközi arucsereforgalrpában lfil vállalat folyamatosan és egyidejűleg vesz részt. To­vábbi több száz gazdálkodó egység — rendszerint egy- egy kooperációhoz kapcso­lódva — külön-külön — ál­talában kis volumenű — for­galmat bonyolít le. Ez min­denkeppen hozzájárul a verseny kialakulásához. A külkereskedelmi tevé­kenység decentralizálása lé­nyegeben a gépiparban a legelörehaladottabb. Jelen­leg a külföldön értékesített gépeknek, berendezéseknek mintegy felét a gyártók ex­portálják. Tavaly a nem­rubei-eiszámolasú gépex­portnak csak aá egészere — közel négyezer tonnányi gep- termékere — megszüntették a gépkülkereskedelmi válla­latok profi tkötöttségét es árumonopóliumát. A nem önálló exportjogú gépipari vállalatok 13 külkereskedel­mi vallalat közül választhat­nak partnert külföldi üzle­teikhez. M indezek ellenére sokan kételkednek, hogy va­jon e néhány változ­tatás elegendö-e a verseny- feltételek megteremtéséhez. Egyáltalán így, csak kis lé­pésekkel elérhető-e a cél, vagy generális változtatásra van szükség? Többek között tény, hogy a Generalimpex mindenféle terméket expor­tálhat, de ez az engedély csak a nem-rubel-elszámo- lású kivitelre terjed ki, és csak a kivitelre. Importjoga korlátozott és kooperációk szervezésére, termelési együttműködések létrehozá­sára sincs lehetősége. Korlá­tok másutt is lépten-nyo- mon találhatók. A hazai kül­kereskedelmi gyakorlatban egy-egy komolyabb üzlet megkötése meglehetősen bo­nyolult. A legtöbb esetben több külkereskedelmi válla­lat is bekapcsolódik egy üz­letbe — főleg, ha az eladá­sokat összekötik a vásárlá­sokkal —, ami még hossza- dalmásabbá, nehézkesebbé teszi az üzletkötést. Az idő pedig a külkereskedelemben is pénz, a késlekedés jelen­tős veszteségeket okozhat, olykor üzleteket ifi meghiú­síthat. A vállalkozásokhoz, a ha­tékonyabb külpiaci munká­hoz azonban nemcsak az ed­digi kötöttségek feloldására, hanem a termelők es a kül­kereskedők szoros együtt­működésére is szükség van. örvendetes, hogy mind több termelő és külkereskedel­mi vállalat köt társasági szerződést egy-egy ügylet le­bonyolítására. Közösen vál­lalják a kockázatot, osztoz­kodnak a többletnyereségen. adott' esetben a veszteségen. Hasonló a helyzet, ha a kül­kereskedelmi vállalatok reszt vesznek exportfejlesztő be­ruházások finanszírozásában is. Főleg, ha nem köcsön ad­ják a pénzt, a fejlesztési alapot, hanem saját tőkével, tulajdonosként társulnak. Az Interinvest feljesztesi betéti társaság — amely a külke­reskedelmi vállalatok fej­lesztési alapjai egy részét koncentrálja és helyezi ki — megalapítása óta, vagyis a múlt esztendőben es az idei félévben valamivel több mint egy milliard forintot fordított az export bővíté­sére. Maguk a külkereske­delmi vállalatok évente át­lagosan 400—500 milliót bo­csátanak a termelők rendel- kezesere. Jó bptektetések ezek; Elsősorban azért, mert olyan gépvásárlásokra, cso­magolás-korszerűsítésre. ka­pacitásbővítésre fordítják a pénzt, amelyek gyorsan ki- .vitelezhetők, s így rövid időn belül lehet az exportot nö­velni. Emellett az érdekek is közösek, s. ez a sikeres együttműködés aiapfeltetele. / talakuióban van a küi- kereskedelem, meg­újul a szervezet, fo­kozatosan változik a munka- módszer, a partnerek együtt­működése. Az útkeresés azonban még nem fejeződött be. Kétségtelenül sok min­den történt,' lényegesen gyor­sabb voR a fejlődés az el­múlt két év folyamán, mint történetesen a hetvenes években. De nem elég gyors. Márcsak azért sem, mert a külgazdasági egyensúly sta­bilizálása jelenleg is igen fontos leiadata a népgazda­ságnak. Á barátság útjelzői Az NDK-beli vendégek nagy érdeklődéssel néztek meg mindent. Bejárták a Volán 13-as számú Vallalat üzemcsarnokait, elidőztek a művelődési központban. So­káig voltak a nagyon szépen elrendezett könyvtárban. Rostockból jönnek üdülni a csoportok a vállalat szárszói üdülőjébe, ahol szép élmé­nyeket biztosító programmal várják őket. Hagyománya van a béke- és barátsági munkának a válla­latnál. Most már megfelelő hely is van az összejövete­lekre, a találkozókra, a po­litikai fórumokra. A tavaly márciusban átadott müvelö­F F. I dési központ jó otthona en­Az elsők között (Tudósítónktól.) Az első félév mérlege ked- ező a csurgói takarékszö­SOMOGYI KRÓNIKÁJA A hét végi esőzés kény­szerpihenőre küldte az igen nagy lendülettel dolgozo aratókat. A kánikulai napok — melyeknek nyomasztó hőségétől üzemekben, iro­daibban oly sokan szenved­tünk — kedvező l'eltetelt biztosítottak a nyár jelentős munkájához. A pénteki zá­porokig a búza 65—70 szá­zalékát arattak le a nagy­üzemek — az arany nagy­jából megfelel az országos átlagnak —, és beíejezes előtt áll a magborsó betaka­rítása is. A tarlókon meg­kezdték 1 lövő évi termés megalapozását, a talaj elő­készítését a vetésre. Elkészült a gyorsmérleg a mezőgazdaság első félévének tapasztalatairól, es — ahogy azt a héten, csütörtökön Ka­posváron tartott miniszté­riumi megbeszéléseken is megállapították — a nö- venytermesztes mellett ked­vező képet mutat az állatte­nyésztés is. Az első félévben a múlt esztendő azonos idő­szakához képest 2,5 száza­lékkal több vágósertést, 3.4 százalékkal több vágómar­hat értékesítettek a gazda­ságok. Minden remény meg­van arra, hogy a tehenésze­tek megyei átlagban az év végére elérjék a 3800—3900 literes termelést. Biztosíték erre, hogy júliusig 1900 kö­rül alakult a tehenészeten­ként! termelés. A tervszámok, a teljesítést jelző mutatók biztatóak ugyan, de elemzésük során nem szabad figyelmen kívül hagyni: mit, mennyiért, mi­lyen ráfordításokkal állítunk mán egy üvegnyi sört sem tudtak tartalékolni a sze­zonra, mert „azon melegé­ben" szomjas torokra talait minden cseppje, meg a zi- mankós időben is. Dehat nemcsak sörpartik­kal lehet múlatni az időt nyáron sem. Hadd hívjam fel figyelmüket — bar tu­dom, nem sok eredménnyel —. hogy számos más helyet­tesítő ital közül lehet válo­gatni. És a „folyékony ke­nyér" helyett nemi szellemi táplálék is besorolható a „korszerű fogyasztás” kere­teibe. Az „étlap a Balaton kornyéken is meglehetősen választékos: színházi előadá­sok, lalvanyos foikiorbeinu- tatók, kiállítások kínálják magukat. Nemcsak üdülők, kirándu­lok lepik el igy nyandoben a Balaton környéket: diákok szazai is érkeznek, egymást váltó turnusokban, hogy reszt ve­gyenek a mezögazdasagi ter­mények betakaritasaban. Bi­zonyára örömmel olvasták a heten a hírt, hogy az elmúlt évek vb tál, kedvezőtlen je­lenségei és jó tapasztalatai összegezése eredményeként a jövő evben más rendszerű kapcsolat kialakulását teszik lehetővé a jogszabályok a munkavállaló fiatalok és a gazdasagok között. Az előb­biek kepviseleteben fellepő KISZ-bizottságok válogat­hatnak a lehetőségek között, azokat részesültetve előny­ben, akik a legkedvezőbb körülményekkel es kereseti lehetőségekkel várják őket. Paál László vetkezetnél. A tizenegy köz­ség 16 ezer lakója közül csaknem minden harmadik ember tagja a szövetkezet­nek. Az idén hatvanöttel gyarapodott a létszám. A betelek összege elérte a 69.1 millió forintot: hat hónap alatt 4,7 millióval gvarapo*- dott. Ezzel az eredménnyel a megye legjobb takarékszö­vetkezetei közé tartoznak. Tovább nőtt az ifjúsági ta­karékbetétek száma: jelen­leg 52-őt tartanak nyilván. Az Országos Takarékpénztár csurgói fiókjánál tartós be­tétre 18,7 millió forintot kö­töttek le. A félév végén 9 millió 800 ezer forint kölcsön volt a tagoknál, ebből 4,2 millió forint építési, 1,1 millió pe­dig termelési célokat szol­gál. Több kisiparos is igény­be vette a szövetkezet segít­ségét ahhoz, hogy önálló le­gyen. nek. A vállalat MSZBT tag­csoportja sokat tesz azért, hogy a dolgozók minél job­ban megismerjék a szovjet kultúra, tudomány és a tech­nika eredményeit, rendsze­resen tájékozódjanak a ma­gyar—szovjet műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lődéséről. Harsávyi László, a válla­lat műszaki igazgatóhelyet­tese az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnöke. Szerényen terveztünk ... A vállalati pártbizottság egyetértett azzal, hogy a tar­talmi munkára helyezőjük a hangsúlyt, ne a „látványos" rendezvényekre. Egyébként is a közlekedési szakma sa­játossága miatt — nehéz mozgósítani az embereket. Az viszont igaz. hogy egy vetélkedő mindig nagy len­dületet ad. Harsányt Edit, a művelő­dési központ vezetője tagja az MSZBT-tagcsoport ügy­vezető elnökségének. Már veszi elő a felhívásokat az újabb vetélkedőkre. — Ez az egyik — mutat­ja. — A Közlekedési es Szál­lítási Dolgozók Szakszerve­zete hirdette meg karöltve a Szovjet Kultúra es Tudo­mány Hazaval, a Faklya és a Lányok Asszonyok szer­kesztőségével, a lapkiadó Vállalattal. A Szovjetunió ma névén. A kérdéseket a két felsorolt lap cikkei alap­ján kapják majd a jelentke­zők. Tőlünk ötvenhárom csa­pat nevezett be. Ezen kívül az MSZBT Távoli városok, közeli barátok elnevezésű vetélkedőjére tizenhat csa­pat. Egész biztos, hogy mind a két verseny új ismeretekkel gazdagítja a benne réfizt ve­vő dolgozókat. — Most kaptam egy leve­let — említi meg a műszaki igazgatóhelyettes. — Moszk­vában korrózióvédelmi ki­állítást rendeznek az ősszel. Erre bennünket is meghív­tak. Egy műszaki embert küldünk ki. — Hányán jutnak el éven­te a Szovjetunióba? — Harmincán-negyvenen... — Tartanak-e élménybe­számolót? — Szervezetten nem, de mindenki elmondja a ta­pasztalatait a munkahelyén. Harsanyi Edit. veszi at a szót: — Amikor irt, a könyv­tárban összetalálkoznak a dolgozók, érdekes párbeszé­dek alakulnak ki minden szervezés nélkül. Féldául Czulak Jozsefne bérelszá­moló a férjével volt mást kint. A férj szerelőcsoport,- vezető. A Czularne olyan élménybeszámolót tartott a könyvtárban, hogy fölért egy előadással. Aki kiváncsi a baráti or­szágok életére, bőven talál könyvet, folyóiratot, jár ide a Mai Bulgária, az NDK cí­mű lap. a Szovjetunió es a többi. Sokan jönnek be'azéft, hogy megnézzék a folyóira­tokat. Rendeztek mar itt, a mű­velődési központban kiállí­tást Lenin életéről, a Szov­jetunió szép tájait is bemu­tatták. Hangzott el előadás az űrhajózás történetéről, Magyarorszag nemzetközi kapcsolatairól. Különösén nagy sikere volt - Csak Elemér előadásának a Szov­jetunió békepolitikájáról. Tartanak politikai fórumokat és itt látták vendégül a ro­mániai, fogarasi tánccso- portot. E rendezvényekre mindig hívnak vendegeket a többi vállalattól, s ha őket meghívják valahova,- akkor szintén képviseltetik magu­kat. A szibériai együttes, pe- 1 esi előadását például hatan nézték meg a vállalattól. — Szerintem akkor igazi ez a munka, ha nem egy vaiialat végzi — mondja Harsány! Edit, aki az idén kapta meg az Országos Bé­ketanács elnökségétől a be- kemozgalom kitüntető jelvé­nyét. Akkor felel meg ez a barátság, egyik jelképének, ha több üzem, vállalat, in­tézmény összefog. Éppen most járt nálunk a Mezőgép mernvei gyáregységének igazgatója, s azt javasolta, rendezzünk valamit közösen a klubjukban... Egy levelet tesz elém. A Magyar Eszperantó Szövet­ség megyei bizottságának el­nöke irta, megköszönte a barátsági estjük sikere er- dekeben tetteket, javasolja a további szoros együttmű­ködést is. — Egy dolgot hiányolunk — jegyezte meg a műszaki igazgatóhelyettes a beszélge­tés végén. — Kevés szovjet csoport ia tógát el a -válla­lathoz .. . Pedig szeretettel varjuk őket. Lajos Géza Megkezdték a nyári káposzta szedését a kaposméröi Latinra Sándor Termel#, szövetkezetben. A negyvenöt hektárnyi területről mintegy százhúsz vaguunjil szedtek le elő. A Minisztertanács ál- i tál a csütörtöki kormány- l ülésen eltagadott komplex program a .rendelkezésre ál- I ló források célszerűbb, ta- i karékosabb felhasználásáról fontos feladatokat ró a me- zögazdasag irányítóira, a ] gazdasagok vezetőire, de va­lamennyi dolgozójára is. Az elet most a Balaton- parton zajlik igazán. Azt hiszem, az elmúlt hét idei csúcsot jelentett a vendégei számát és általában a for­galmat tekintve. Az üdülök egy része már a tül meleg, 27 fokos vízre panaszkodott, mondván, hogy iegloijebb az éjszakai fürdésnél van nemi husiid halasa a haboknak. Nemcsak a vi­zet, hanem a sört is gyakor­ta emlegetik az üdülök. Nem a hőmérséklete — ezen meg általában lehet se­gíteni —, hanem a hiánya miatt. Különösen a kevesoe szem előtt levő büfékben, presszókban, illetve boltok­ban bizonyul gyakran med­dőnek az igyekezet az ol­csóbb sörök, elsősorban a Balaton beszerzésere. Tu­dom, nem vigasztalja a szomjukat másnemű itallal oltani kényszerülőket, ha emlékeztetem ókét: az idén ismét jóval meghaladjuk a tavalyi fogyasztási szintün­ket. Nyolcvan litert iszunk meg fejenként egy éy alatt. Tessék kiszámítani, meny­nyit kell termelni gyáraink­nak az egyre növekvő igé­nyek kielégítéséhez! Es ami t— az import akadozasan kí­vül — súlyosbította a hely­zetet; az idén először joior-

Next

/
Thumbnails
Contents