Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

Nagy és kis országok Moszkvai békemenet Eszmecsere a fegyverkezés megszüntetéséről (folytatás az 1. oldalról) bomba áldozatául esett vá­rosból — érkezett narancs- szín-ruhás buddhista szerze­tesekkel. a skandináv orszá­gok különböző békeszerveze­teinek képviselőivel. A nagygyűlés részvevői nagy szeretettel köszöntötték vendégeiket. A felszólalók .kiemelték a szovjet nép be- kevág.vát. A Stockholmból Minszkbe tartó nemzetközi békemenet résztvevőinek egy csoportja xít közben Kalinyin utcáin vonul föl (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) A „földgázért csövet ’ szerződés Reagan bosszús - s bosszút torral Ma várható az első lépés — Megtorlásul védővámok Ronald Reagan amerikai elnök utasította a kereske­delmi minisztériumot, hogy tájékoztassa őt azokról a jogi lehetőségekről, amelyek lehetőséget adnak a megtorlá­sokra a Szovjetunió—Nyugat-Európa gázvezeték építésére vonatkozó amerikai embargót megsértő nyugat-európai vállalatokkal szemben. Reagan esti televíziós nyi­latkozatában megismételte a ,,földgázért csövet” szerző­déssel kapcsolatos kifogása­it. Azt állította, hogy a megállapodás a Szovjet­uniótól függő helyzetbe jut­tatja az érintett nyugati or­szágokat. Kijelentette, hogy a szerződés évi 12 milliárd dolláros jövedelmet jelent a Szovjetuniónak, s ezt a szov­jet gazdaság ' megsegítésére fordíthatják. Larry Speaks, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt hangoztatta, hogy az amerikai kormánynak szá­mos fegyver van a kezében, s ezeket a csővezetékhez szükséges berendezések át­adásának megakadályozása végett bevetheti, és fontoló­ra is veszi ezeknek a beve­tését. A kereskedelmi minisz­térium szóvivője kijelentet­te: a törvények lehetőséget adnak figyelmeztető leve­lekre, az embargót megsértő cegek megrendeléseinek tel­jes megtagadására, és arra, hogy minden egyes esetben Eperfagyi és vér Három „vörös brigádos” terrorista súlyosan, egy rendőr könnyebben meg­sebesült tegnap Milánó­ban. egy fagylalt-ozó tera­szán kitört lövöldözésben. A rendőrök igazoltatni akarták a három gyanús személyt, azok erre pisz­tolyt' rántottak... Vesz­tükre — most mindhár­man kórházban fekszenek, s megállapították róluk, hogy a Vörös Brigádok terrorszervezet milánói osztagának régóta körö­zött tagjai. tízezer dolláros bírságot vessenek ki. Ám — mon­dotta — a bírság összege egymillió dollárt is elérhet, ha a vállalat öt ízben meg­sérti a rendelkezést vagy a kihágás eléri „a bűnügy” határát. Az amerikai politika nyílt arcul csapásának nevezte egy csütörtök esti televíziós kommentár a francia kor­mánynak a Szovjetunió— Nyugat-Európa földgázveze­tek ügyeben hozott döntését. Helmut Schmidt nyugatné­met karicellár, aki az Egye­sült Államokban tartózko­dik. ugyanakkor kijelentet­te: nemcsak Bonn ért egyet a francia döntéssel, hanem az Európai Gazdasági Kö­zösségnek mind a tíz tagor­szága. Schmidt kancellár csütörtökön Houstonban ar­ról beszélt, hogy ügy ..ár­nyékot vet” Bonn es Wa­shington kapcsolataira. Emilio Colombo olasz kül­ügyminiszter Washington­ban kijelentette: a Reagan- kormány vonalvezetése „szétforgácsolt. . . nincs ösz- szefüggö felfogás, és/ képte­lenség, hogy az USA sok száz millió dolláros áldoza­tot igényel szövetségeseitől.” Schmidt most a hét végén tárgyalásokat folytat Kali­forniában, George Shultz amerikai külügyminiszter­rel. A bonJii kormányfő re­ményét fejezte ki, hogy Shultz „jóváteszi majd a kárt”, amely a két ország kapcsolataiban keletkezett. A jövő hét elején Francis Pym brit külügyminiszter érkezik bemutatkozásra új amerikai kollégájához. Egy­napos látogatása elsősorban ugyancsak azt szolgálja, hogy engedményt sürgessen a gázvezeték ügyében. Áz amerikai üzleti körök józanságra intenek. Richard Lesher, az Egyesült Államok Nincs vége a háborúnak Az argentin külügyminisztérium közleménye Argentína elutasít minden kizárási övezetet a területé­hez tartozó tengeri térség­ben, s az ebből adódó min­den incidensért a felelősség Nagy-Britanniát terheli — közölték Buenos Airesben. A Malvin-(Falkland)-szigetek köré vont brit tengeri és lé­gi blokád feloldása nem változtat a Nagy-Britannia és Argentína között fenn­álló hadiállapoton — jelen­tette ki az Argentin külügy­minisztérium új közlemé­kereskedelmi kamarájának befolyásos elnöke Ronald Reaganhoz intézett levelében föLhivta a figyelmet: „Még inkább kétségbe vonják majd az. Amerikai Egyesült Államok megbízhatóságát, ha egyoldalúan, ráadásul visszamenőleg léptet életbe korlátozásokat.” A külföldi és a hazai fi­gyelmeztetések a jelek sze­rint semmi hatással nincse­nek a Reagan-kormány dön­téseire. Mától várhatóan életbe léptetik a védővámo­kat az EGK-országokból származó acéltermékekkel szemben, s ez csak tovább élezheti a szabályos keres­kedelmi háborút. A Business Week emlé­keztet arra, hogy az Ameri­kai Egvesült Államoknak 18 milliárd dolláros többlete van a Közös Piaccal folyta­tott . kereskedelemben, és ilyen amerikai vonalvezetés esetén ez veszélybe kerülhet. Washingtonban e sokrétű figyelmeztetések ' ellenére valószínűtlennek tartják, hogy Reagan elnök módosí­taná vonalát a gázvezeték ügyében. Még akkor sem, ha a francia példát más-or­szágokban is követik. Albán nacionalisták pőre A pristmai körzeti bíró­ság háromnapos tárgyalás után ítéletet hirdetett egy értelmiségiekből álló albán nacionalista, irredenta cso­port perében. A bíróság meg­állapította: a csoport tagjai 1979 óta hirdették a „Koszo­vónak köztársasági státust”/ jelszót, s államellenes, ellen- forradalmi propagandatevé­kenységet fejtettek ki. A perben Halil Aldema történészt 11 évi, UksinHati szociológust, ,a pristinai egyetem tanárát 9 évi, Efc- rem Krueziu filmrendezőt 8 évi, Mentor Kaci filmvágót és Semsi Recicát, a marxis­ta tudományok professzorát 7-*7 évi, Ali Krueziu jogászt 5 évi, Hilmi Ratkoceri nyel­vészt 3 évi. Nézi Halili nyelvtanárt 2 évi, Muharem Tetiu történészt pedig hat- hónapi börtönre ítélték. Ugyancsak a pristinai körzeti bíróság előtt szerdán megkezdődött a Jugoszláviai Albánok Marxista-Leninista Pártja nevű illegális, ellen- forradalmi szervezet kilenc tagjának bűnpere. A vád­irat szerint e szervezetnek az' volt a célja, hogy Koszo­vó autonóm tartományt el­szakítsa Jugoszláviától és Albániához csatolja. nye, válaszul a blokáddal kapcsolatos brit bejelentésre. Az argentin közlemény szerint a brit bejelentés’, mó­dosításokkal ugyan, de a korábbiakhoz hasonló hábo­rúé jellegű intézkedés. — Ezzel Nagy-Britannia igyekszik megszilárdítani és elfogadtatni a szigetek brit - katonai megszállását és gyarmatosító jelenlétét az Atlanti-óceán déli részén — hangoztatja az argentin do­kumentum. Az argentin külügyminisz­térium közleménye végeze­tül rámutat: nincs vege a háborúskodásnak. Csak an­nak — de facto — lelíug- geszteseröl van szó Meggyilkolták Fadl Danit, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet párizsi irodájának vezetőhelyettesét. Szénné egett holttestét pénteken reggel találták meg a fran­cia fővárosban. Pokolgéppel ölték meg. A NATO ATOM­FEGYVEREI A N ATO-a tóm fegyverek európai bevetésének feltéte­lei mar régen rögzítve van­nak. ezeket nem lehet egy­oldalúan megváltozatni. így válaszolt Lothar Rühl he­lyettes bonni kormányszó­vivő pénteki sajtóértekezle­tén azokra a washingtoni értesülésekre, melyek sze­rint ' az amerikai hadsereg két tábornoka — vitát foly­tatva a jövő század háború­járól — állást foglalt amel­lett, hogy frontparancsnokok bizonyos esetekben szaba­don dönthessenek harcásza­ti atomfegyverek alkalma­zásáról. Az NSZK kormánya nem szerzett tudomást Washing­tontól ilyen elképzelésekről — tette hozzá Rühl. A kormányszóvivő hang­súlyozta. hogy a NATO-ban érvényes szabályok szerint csupán az Egyesült Államok elnöke rendelheti el nukleá­ris fegyverek bevetését, de előbb meg kel! egyeznie a szövetségesekkel. Teljes ülésre ült össze tegnap Belgrádban a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének Központi Bizott­sága. A napirenden a ju­goszláv kommunisták XII. kongresszusán hozott határo­zatok végrehajtásában .a kb- ra es a kb elnökségére há­ruló munka programja sze­repel. • * • Willibald Pahr osztrák külügyminiszter hazaérke­zett tíznapos délkelet-ázsiai körútjáról. Vietnamban, Thaiföldön ré Burmában Jett látogatást. * * * Csúcsértekezlet megtar­tására hívta föl a tagorszá­gokat az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) főtit­kára. Alejandro Orfila tisz­tázni szeretné a Falkland- válság nyomán kialakult né­zetkülönbségeket. A HÍRADÁSTECHNIKA SZÖVETKEZET boglarlellei telephelyén fölveszünk tmk-munkaban jártas villanyszerelőt Jelentkezés: hétfőtől csütörtökig 7-től 16 óráig. Híradástechnika Szövetkezet Boglarlelie, SalJai ti. 5. (61595) Európa világtényező A Falkland-válságnak kel­lett bekövetkeznie ahhoz, hogy ismét nyilvánvalóvá váljék: Európa változatlanul meghatározó szerepet tölt be világunkban. Anglia ugyan szigetország, földraj- ’ zi értelemben nem része a szárazföldnek, de történel­mével, teljesítményével jellegzetesen európai hata­lom, és ebben a minőségé­ben okozott bonyodalmat a dél-atlanti, térségben. Hanyatló kontinens? Nem arról van szó, mint- !ha a kontinens világpoliti­kai szerepe bármikor kérdé­sessé vált volna. Mégis, vol­tak és vannak ellentétek, amelyek hanyatlást, vissza* szorulást emlegettek. Van­nak, . akik az úgynevezett hatalmi eivet emlegetik. A két vezető világhatalom — tartják némelyek Nyugaton, s ez divatos * szemlélet — akkora fölényben van a fegyverkezésben, hogy raj­tuk kívül mindenki más csupán másodrendű ténye­ző. Mások a harmadik és a negyedik világ feltörekvésé­re hivatkoznak. A születés­növekedést, a népességgya­rapodást tekintve Európa csakugyan hanyatló korsza­kába jutott. A jelek szerint 2000 tájékán Földünk lakos­ságának döntő többsége af­rikai. ázsiai és latin-ameri­kai lesz, s ennek' a gazda­ságban, a 'politikában érez­hetők lesznek a következmé­nyei., Kétségtelen. e vélemé­nyek nem teljesen megala­pozatlanok. A gyarmati korszak végeztével az eddig leigázott földrészeknek nemcsak több helyet kell adni a politikai világban, hanem ideje fölismerni és elismerni ez ősi kultúráknak az emberiséget gazdagító munkáját. Ne feledjük, ezek ráadásul gyakran az euró­pai kultúrkörnek kialakítói és serkentői voltak. Itt született eszme Mindazonáltal semmi ok nincs arra, hogy Európa le­mondjon a nemzetközi vi­szonyokat alakító, befolyá­soló hivatásáról. A történe­lem alakította úgy, hogy az elmúlt évezredben Európa volt az egyetemes kultúra és tudomány bölcsője és ez a korszak mindörökre a közös civilizáció része marad. Ak­kor is, ha belátható időre a földrész kettészakított ma­rad: az egyik felén — növe- l kedesi nehézségeik ellenére — fejlődnek és gyarapod­nak a szocialista társadalmi berendezkedésű államok, a másik felén á tőkés rendszer túlélésének különböző for­máit alakítgatják. Koránt­sem mellőzhető tény, hogy a konfliktus-korszakban szü­letett nagy eszme, a békés egymás mellett éles Euró­pából indult ki, itt jutott eddig a legteljesebb érvény­re. hiszen immár három es fél évtizede — szerencsére — Európa nem ismeri föld­jén a fegyveres konfliktust. S ennél jóval többről vah szó. Helsinki szelleme újat adott a világnak. Pozitív példát,- hogy az együttélés gyakorlati tettekre váltható. Tény ez, amelyen az sem változtat, hogy — Európán kívül álló okokból — az utóbbi hónapokban lehűlt a nemzetközi légkör, ami visz- szahat földrészünkre. A madridi értekezlet vomta- tottsága, mértéktelen elhú­zódása jelzi ezt a változást. Ugyanakkor még az ilyen visszaesések ' sem tették tönkre Európa belső együtt­működését, (jóllehet tagad­hatatlanul fékezik. A gaz­dasági hajlandóságot mutat­ja a Szovjetunió sokágú szerződésrendszere Nyugat- Európa vezető államaival a földgázvezeték .megépítésé­ről. Olyan erhálozat lehet ez Európa testén, amelynek az elágazásai elérnek Nyu- gat-Németországig és Fram- ciaországig, Hollandiáig és Olaszországig. Földrészünk két részének kooperációs hajlandóságát mutatja, hogy az Egyesült Államok mai vezetésének a gáncsoskodó szándéka, . szembeszegülése ellenére kötötték . meg a szerződéseket. Üj nagyságrendek Két másik őssze+evS ugyancsak Európa világté­nyező szerepe mellett szól. Az úgynevezett atomklub* ban, a nukleáris fegyverek­kel eddig rendelkező -hatal­mak körében a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül két nyugat-európai ál­lam is résztvesz: Nagy­Britannia és Franciaország. Má még beható viták foly­nak arról, hogy ezeket a „nemzeti” jellegű fegyvere­ket mennyiben vonják be a stratégiai korlátozás rend­szerebe, de abban senki nem kételkedik: kellő idő­ben ez is része lesz az új­rakezdődött SALT-folya- matna/k. Végül új jelenséget lá­tunk a nagyságrendek érté­kelésében. Európát a nem­zetközi színtéren már nem csupán valóságos nagyhatal­mak és a középhatalmak képviselik, hanem /mindin­kább szóhoz jutnak a ki­sebb országok. A legközvet­lenebb példa rá Magyaror­szág világpolitikai szerepe. Ha csupán a nagyobb moz­gásokról beszelünk: Kádár Janos nemrég járt a Német Szövetségi Köztársaságban, és most kerüít sor Mitter­rand francia államfő buda­pesti látogatására. Természe­tesen más aurópai kis or­szágok is kiveszik részüket a „nagy diplojnáciaból”. S ez szintén hozzájárul ah­hoz, hogy Európa hallatja szavat a világkapcsolatok alakításakor. V. T. Általános vagy középiskolát végzett, tovább nem t” 'eányok! Jelentkezzetek rádiócsö-szerelönőnek az Egyesült Izzó kaposvári és fonyódi üzemeibe. Hathónapos betanulási időre 13 Ft-os órabért, a betanulás után a teljesítménytől függően 17 Ft-os kategóriabért és minőségi prémiumot fizetünk. Egyműszakos, 42 órás heti munkaidő. JELENTKEZÉS: Kaposváron, a gyár felvételi irodájában, Izzó u. 3., Fonyódon az üzem vezetőjénél. (86888)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents