Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-23 / 171. szám
KÉT HÉTRE LEÁLL A GYÁR Jogszabályban rendezik Megújul az épiláberi mozgalom A 92 központilag szervezett építőtáborban már javában dolgoznak a harmadik turnus diákmunkásai. A negyedszázados építőtábori mozgalom helyzetét a KISZ KB intéző bizottsága a közelmúltban áttekintette és továbbfejlesztéséről elvi döntést hozott. Erről tájékoztatta az MTI munkatársát Nagyistók László, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkára. Az intéző bizottság egyebek között megállapította, hogy kötelező érvényű jogszabályban kell rendezni az építőtáborok létesítésével es működésével kapcsolatos állami feladatokat. Erre az új rendelkezésre azért van szükség, mert az építőtáborokról 1977-ben megjeleni KISZ KB irányelveket a vállalatok, a szövetkezeteik több esetben nem tekintették kötelezőnek magukra. A fiatalok élet- és munkakörülményei — szállás, étkezés, szabadidős programok feltételei — sok esetben kívánnivalót ■ hagytak maguk után. Nem egyszer jelentett problémát a diákok folyamatos ellátása munkával, a bérezések körül is támadtak viták. E problémákat kívánják megelőzni a terv szerint az év végén kiadandó állami rendelettel, amely kötelező normatívákat ír majd elő az építőtáborok létesítésére. Az elképzelések szerint módosul a szerződéskötések eddigi menetrendje is. 1983 tavaszán már a diákokat szervező megyei, illetve egyetemi és főiskolai KISZ- bizottságok közvetlenül köthetnek megállapodást a termelő egységekkel. Versenyeztethetik a termelőszövetkezeteket, az állami gazdaságokat, a vállalatokat abban, ki ad több bért, és ki nyújt jobb élet- és munkakörülményeket. Ennék célja, hogy a fiataloknak a legjobb feltételeket kínáló cég nyerje el az építőtáborok létesítésének jogát A tervek szerint a megyei tanácsok a KlSZ-bizottságok- kal együtt fogják ellenőrizni a jogszabály és a szerződések megtartását. Ha a gazdasági egységek nem teljesítik vállalat kötelezettségeiket akkor megvonják tőlük az építőtábor üzemeltetésének jogát. A szerződő KISZ-bizottság peres úton érvényesítheti követelését a fiatalok érdekében. A jogszabály mellett a KISZ KB építőtáborok bizottsága még ebben az évben megjelenteti az építőtáborok szervezeti es működési szabályzatát, amely a mozgalom szamára határozza meg a szervezessél, a működtetéssel kapcsolatos feladatokat. A tervezet szerint a tanulókat fokozottabban kívánják bevonni a táborok vezetésébe. Arra törekszenek, hogy a fiatalok nagyobb arányban kapjanak képviseletet. A mostani gyakorlat szerint például a középiskolásoknál csak egy diák képviselte a tanulok közösségét a vezetőségben. A szabályzatban az eddigieknél pontosabban kö- rauiatárolják a taborgyűlés- cs -tanács, vaiammt a bri- gadvezetök jog- es hatáskörét. , Két nagy teljesitmenyű, új típusú zóldbabKombajjit szállít a következő napokban a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat Kubába. A csaknem 50 tonnás berendezések műanyag! óliába csomagolva, daruval emelhető ládákban teszik í^ieg a hosszú tengeri utat. A nyolc meter hosszú, három és íél méter magas geponasok egyszerre Segítenek a számítógépek Alkatrészellátás a mezőgazdaságban Lágy anyaggal keményebb a munka HA ELFOGYOTT az üzemanyag, a gép megáll — ez fizikai törvény. Ebből annak kellene következnie, hogy ha ez az üzemanyag nem fogyott ej, akkor a gép nem áll meg. Ez a kézen- íekvó következtetés azonban hamis. Könnyen belátható, hogy ezernyi olyan akadály adódhat, amely gátolhatja a- masina működését. Például, hogy az elhasználódott alkatrészek fölmondják a szolgálatot, s pótiásukra nincs tartalék. Közismert, hogy olyan körülmény ez. amely igen sűrűn készteti „pihenőre” a tel-i tankkal várakozó gépeket. Ilyenkor, a nyári betakarítások idejen a mezőgazdasági nagyüzemekben gyakran hallható a panasz: nem sikerült kellőképpen a felkészülés. itt is, ott is resek mutatkoztak az alkatrészellátásban, hátráltatva az aktuális tennivalókat, az aratás műszaki hátterének megteremtését. Seregnyi szakember keresi, kutatja a megoldást a vissza-vissza térő bajok orvoslására. Érdemes elgondolkodni: miként változtathatunk a helyzeten, miként javíthatnánk az alkatrészellátáson? . Nem kevesebbről, mint 9,3 millió hektárnyi föld műveléséről van szó, közel 56 000 traktor, 15 000 kombájn, 20 000 vetőgép, 29 000 szállítójármű. majd 100 000 pótkocsi biztonságos üzemeltetéséről, az erő- és munkagépek, az agrárberendezések egyéb fajtáit nem is említve. Tekintsünk most el a krónikus alkatrészhiány okainak taglalásától. Gazdálkodni ugyanis csak azzal tudunk, amink van. Miiként lehet a rendelkezésre álló alkatrésztómeget a legracio- ná 1 isab ban hasz nos ita ni ? Az utóbbi időben, igazodva a népgazdaság teherbíró képességéhez, szűkültek a nagyüzemek beruházási lehetőségei, csökkentek a beruházási hitelek. Ez természetesen befolyásolja — befolyásolhatja — a gépállomány alakulását, méghozzá úgy, hogy a gazdaságok kevesebb új gépet vásárolnak, s figyelmük egyre inkább a régiek javítása, felújítása, karbantartása felé fordul. S vegyük ehhez, hogy a géppark tetemes hányada ugyan már amortizálódott, de még működik, résztvesz a termelésben ! A HIÄNY, persze furcsa helyzetet szül: a nagyüze- meg spájzolnák, felduzzaszt- ják a készleteket, mert csak így tudjak megteremteni a viszonylag biztonságos műszaki hátteret! A következmények szinte kiszámíthatatlanok: az elfekvő darabokról gyakran még az illető gazdaságnak sincs pontos kimutatása, ugyanakkor pedig elképzelhető, hogy másutt éppen az ésszerűtlenül tartalékolt alkatrészek hiánya miatt állnak a gépek. Ráadásul néha filléres cikkekről van szó! Jellemző adat, hogy Magyarországon az agrárüzemek többnyire kihasználatlan alkatrész-készletének az értéke jóval túlhaladja az egymilliárd forintot. Van, csak éppen nem tudunk róla. Kiutat keresve e különös sok ember helyett dolgoznak: a termés nagyságától íüggően műszakonként ketil áront hektárról takarítják be a termést. Forgó dobra szerelt hatalmas acélujjaik valósággal lefésülik a zöldbabot a száráról. A termést külön tisztítórendszer választja el a levél- és szárrészektől, majd szállítószalag továbbítja a kombájn mellett haladó gyiíjtökocsi- ra. helyzetből élenjáró, követésre méltó kezdeményezés a szombathelyi Agrokeré. Megvalósították a számítógépes adatbankot, az Agro- ker-ek közül elsőként az országban. Az elektronikus rendszert nemcsak számviteli és pénzügyi területen alkalmazzák, hanem kiterjesztették a komputeres adat- feldolgozást az alkatrészforgalomra is. így pontos képet kapnak az alkatrésztől-- gásról, ha kell. percről percre ismerik a készletek változását, ellenőrizhetik, hogy időben beérkeztek-e a gyártóktól a megrendelt cikkek. Az árukészlet, a választék összeállításában is óriási segítséget nyújt az elektronika. Olyan komputeres katalógust készítettek, amely üzemenként tünteti tel a kulcsgépek korát, az eddig elvégzett javításokat és a kicserélt alkatrészek listáját. E rendszer birtokában nagy valószínűséggel számítható ki. hogy hol, milyen típusú alkatrészre lesz szükség. A várható igények beépíthetők a beszerzési tervbe. A gépi adatfeldolgozás módot adott például az elfekvő készletek időszakos leértékelésére, s utat nyitott az átgondolt, megyén kívüli aruíorgalmazashoz is. Tavaly 23 millió forintnyi árut adtak át így, ők pedig 44 millió forintért vásároltak a társvállalatoktól, hozzájárulva az országos készletek csökkentéséhez. A SZÁMÍTÓGÉPES programnak már újabb állomása is van. A szombathelyi Agroker szakemberei — egyelőre kísérletképpen — azon dolgoznak, hogy — fölmérve a szövetkezetek, állami gazdaságok elfekvő tartalékait — egy információkban még gazdagabb adatbank jöjjön létre. Érdemes lenne tehát fontolóra venni a vasi példa követését. Egy országos adatbank ugyanis, változatlan feltételek között is alapvetően javítana az alkatrészhelyzeten. Szerény számítások szerint is százmilliók forognak kockán.- D. L. Ma dolgoznak utoljára ebben a hónapban a Május 1. Ruhagyár marcali gyáregységében a munkások, azután mindenki szabadságra megy, és csak augusztus 9- én kezdik meg újra a termelést. A csarnokok azonban nem csendesednek el, mert a farmervarrók helyet átveszik a karbantartók, és megkezdik a szokásos nagyjavítást. Elsősorban a gépeket nézik meg. és ha szükséges, kicserélik a kopott vagy romlani készülő alkatrészeket. A szociális helyiségek festése, csinosítása is a feladatok között szerepel. Bojtor Ferenc igazgatót arról kérdeztük, hogy a pihenést milyen teljesítmények után kezdhetik meg az emberek? — Valamelyest elmaradtunk a tervtől és a korábbi években gyártott mennyiségtől is. Ezt annak tudhatjuk be, hogy két hónapja vászon helyett kordbársony Levi's készül nálunk, és az átállás nem ment könnyen. A mozdulatok ugyanolyanok maradtak, a szabásminta sem változott, de a bársonyt mégis nehezen szokták meg a szabászok és a varrónők. A .lágyabb anyaggal valamivel nehezebb dolgozni. A legjobbak így is elérték már ugyanazt a teljesít« menyt, amit régebben is hoztak, de az egész gyár nem tudta ugyanazt produkálni. Míg vászonból átlagosan négyezer nadrág készült el egy nap alatt, addig bársonyból csak haromezerhat- százat csinálunk. — Miért volt szükség a váltásra? — Azt hiszem, elsősorban a piaci igények miatt. A saját boltjainkban Marcaliban, illetve Kaposváron is tapasztalták a kereskedők, hogy az indigókék farmer iránt valamelyest csökkent a kereslet, a bársonynadrágokat többen veszik mostanában. Némiképp telítődött a piac, aki indigós nadrágot akart, az megvette, s aki kitart mellette, az csak akkor vesz újat, ha az előzőt elhordta. Nincs mar olyan hirtelen vásárlási hullám. mint a korábbi években, amikor hosszú-hosszú időszak kielégítetlen kereslete lökésszerűen jelentkezett. Viszont bársonyfarmerból még sok „elfér” a vásárlóknál. ’ — Ez meddig ad önöknek munkát? — Előreláthatóan szeptemberben kezdjük meg ismét az indigós anyag földolgozását, azaz visszaéltünk a hagyományos nadrágra. Valószínűleg addigra csappannak meg a kereskedőknél levő készletek is ebből. így számításaink szerint az év végere behozzuk a lemaradást. Nálunk már hagyomány a terv túlteljesítése, és erről az idén sem akarunk lemondani. Az anyag- és kellekellatasunn zökkenőmentes; csak rajtunk múlik: teljesítjük-e, amit vállaltunk. — Próbálkoztak az idén különleges szabású, női divat Levi’s nadrágokkal is. — Huszonhétezret varrtunk ezekből. Látszólag egyszerűbb darabok voltak, am mégis nehezebb volt elkészíteni a répanadrágót; mint a megszokott farmert. Persze azért, mert kis mennyiséget csináltunk. Nagy szériánál lett volna idő a begyakorlásra, és az is úgy ment volna, mint a karikacsapás. Úgy tippeltünk, hogy a markagazda cég is ezzel-azzal próbálkozik a piacon, nyilván növelni . kívánja a forgalmat, es ezért kell nekünk is kísérleteztünk. A teljesítményt valamelyest csökkentik a szokatlan dolgok, de mégis van némi hasznunk, mert változatosabb a munka, kipróbálhatjuk, hogy mit tudunk. — A szünetben a karbantartáson kivül mi lesz a legnagyobb tennivaló? — Vízhűtő berendezést telepítünk. A kompresszorok fölmelegedett hűtővizét tesszük ezzel újra használhatóvá. így a gyár vízigényé a felére csökken majd. Eddig a meleg vizet a csatornába engedtük. Az új bér rendezés a gyárnak is hasznot hoz, és valamelyest sf- giti Marcali nem eppen csúcson levő vízellátását is. L. P. Kevesebben többet Jól járt a vállalat és a vendég A szerződéses, illetve a bérletes üzemelési formában működő kereskedelmi és vendéglátó egységek eddigi tevékenységét értékelte a napokban a Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A Balaton-parti városban a 60 szerződéses, illetve bérletes üzlet forgalma egységenként 50—100 százalékkal nőt1 : ha ezt a fejlődést a vállalatok a regi módszerekkel kívánták volna elérni, 20—30 új üzletet kellett volna megnyitniuk. Szarka Józseffel, a városi tanacs termelés-ellátásfel- ügveieti osztályvezetőjével beszélgettünk a tapasztalatokról, miután nehány szerződéses üzletet meglátogattunk. — Jurmisiban a városi-járási népi ellenőrzési bizottsággal közösen öt bérletes és huszonnégy szerződéses üzletet vizsgáltunk meg, s tapasztalataink alapján készítettük el jelentésünket a végrehajtó bizottság számára — mondta. Ügy vélem, reális képet kaptunk, adtunk. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy a meghirdetett egységek profiljától függött a vállalkozói kedv nagysága. A vendéglátó szakmában sok volt a jelentkező. Főként a magasabb osztályú eszpresszók, vendéglők, bárok és sörözők keltek él jó áron. De még az alacsonyabb besorolású vendéglők, presszók, büfék, falatozók és pecsenyesütők iránt is megfelelő volt az érdeklődés. Az iparcikküzletek (amelyeket bérletes formában adta ki) is gazdára találtak. Ám a SÉV és a siófoki áfész által meghirdetett 13 egység közül mindössze egyet sikerült kiadni. A zöldség-gyümölcs boltokra pedig egyáltalán nem akadt vállalkozó. — A vállalatok, szövetkezetek jól jártak-e az új üzemelési formák alkalmazása réven ? — A haszon mértéke jelentősen meghaladta a tervezettet, s a tulajdonos vállalatok ketsegtelen jól járták: gazdagodtak. A Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat által bérbe adott 23 üzlet (Siófokon 11) 1980- ban mindössze 18 ezer forint tiszta bevételt ért el. 1981- ben pedig — mar a bérlők kezén — 367 ezer forintot. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat Balatoni Üzemigazgatóságának 41 szerződéses üzlete 1980- ban 2,5 milliót, 1981-ben — már a szerződök kézén — 7 milliót hozott a vállalatnak. — Jól járt-e a vendég, illetve a vásárló? — Szerintem igen. Az üzletvezetők sokkal rugalmasabban alkalmazkodnak a fogyasztók igényeihez, en- neK egyik megnyilvánulása, hogy a legtöbb egységben nőtt a nyitvatartási idő. Az Omnia presszó például 94 helyett 140. a Zöldfa étterem 84 helyett 126, a Csülök vendéglő 90 helyett 104 óráig tart nyitva hetente. A vendéglátás színvonala, a kiszolgálás kulturáltsága javult. Csaknem minden szerződéses egységben valamiféle uj szolgáltatást vezettek be. A Pipacs bár például kulturális rendezvényeknek is helyt adott. Több helyen van diszkó, zene, színes tévé s más, vendéget vonzó szolgáltatás. Sok üzletet renoválták. szebbé. otthonosabba alakítottak át. A Matróz büfénél tiszta abroszokkal leteritett asztalokat helyeztek az üzlet elé, a Csikó bar üzletvezetője 150 vendég befogadására alkalmas stíl- szerű kerthelyiséget hozott létre, több vendéglő környékét virágokkal díszítették. Persze a kulturált feltételek megteremtése nemcsak a szerződött üzletvezetők feladata, hanem a tulajdonos vállalatoké, szövetkezete is. — Gondolom, azért az új üzemeltetésű formák alkalmazása során is elöíorduU a kudarc. — Természetesen. Csakis hozzáértéssel és sok munkával lehet eredményt elérni a kereskedelemben és a vendéglátásban. Eddig — szerencsére •— mindössze ket-három esetben kellett a szerződést felbontani azért, mert az üzletvezető képtelen volt a kötelezettségét teljesíteni. Persze most is akad olyan vállalkozó, aki pénzzavarral küzd, s fizetési hátralékban van .. . Negatív jelenség, hogv a vendegek megkárosítását panaszoló bejelentések stzáma nem csökkent, s hogy bizonyos aruk hianya miatt egyre nagyobb szerepe van a csúszónénznek. Az említettek ellenére az egységek tulajdonosai, a vállalkozók egyaránt eredményesnek értékelték az új üzemelésű forrnak első esztendejét, következésképpen 1982 tavaszán 14-gvel szaporodott a szerződéses üzletek száma Siótokon. Sz. A. SOMOGY) NÉPLAP m Zoldbabkombájnok Kubának
