Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

A melléktermék sem mellékes , Azt, hogy a mezőgazda- sagban is takarékoskodni kell az energiával, minden­ki tud.ia. Spórolni kell az üzemanyaggal, a villamos- energiával, ez azonban nem korlátozodik csupán a trak­torokra es a szárítókra, A takarmány az egyik legnagyobb „energiafogj asz- tó” — mintegy 45 milliárd forintos érték, a mezőgazda­sági anyagi elhasználásnak csaknem a tele. Az állatál­lomány — elsősorban fehér­jetakarmány — igényét azonban a magyar mezőgaz­daság nem tudja teljes mér­tekben kielégíteni. A nagy tömegben termesztett lucer­na kivételével, más, maga­sabb fehérjetartalmú nö­vény nálunk egyszerűen neun terein meg. A hal­lisztnek való halak pedig csak Del-Amenka partjainál halászhatok. Importálni kell tehát, ám ez a fehérjeimport sok mil­liárdos tetei, ami a VI. öt­eves terv végere további 35 —40 százalékkal növekszik. A magyar népgazdaság szá­mára a fehérjék importja növekvő terhet jelent, de ál­ról lemondani csak a hús­termelés kárára lehetne. Az importot azonban mérsékel­ni kell, ezért a hagyomá­nyos növényi fehérje ter­mesztése mellett igyekeznek feltárni más hazai forráso­kat. A takarmányfehérje-gyár - tas egyik kihasználatlan forrása az ipari eredetű ter­mékek és hulladékok feldol­gozása. Nemcsak a különfé­le élelmiszeripari mellékter­mékek, (például vágóhídi hulladékok) tartoznak ide, hanem a szintetikus (vegy­ipari) eljárással készült, vagy fermentációs eredetű termekek is. Az egyik legnagyobb fe­hérjeforrás: a tejipari mel­léktermék és hulladék (fö­lözött tej, savó, író). A kor­szerű takarmányozásban a tejfehérje főként szárított állapotban, használható fel, ezért Magyarországon az utóbbi 2-3 évben több tej­es savópor üzemet építettek, közülük néhány már ter­mel. A számítások szerint Ma­gyarországon evente 200 ezer tona begyűjthető állati hulladék és vágóhídi mellék- termék keletkezik. És en­nek csak egy részét dolgoz­zák fel ertekes huslisztté! A többi veszendőbe megy. Ezért a közelmúltban a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium úgy fog­lalt állást, hogy minden hűs­ég baromfiipari üzemnek gondoskodnia kell a hulla­dékok azonnali és maradék­talan feldolgozásáról. Zömmel még felhaszná­latlan, nagy fehérjeforrás a szintetikus karbamid. Ez a so még nem íeherje, de ké­rődzőkkel etetve fehérjét pótol. Egy kilogramm kar­bamid 1,46 kilogramm fe­hérje nitrogén-tartalmát ad­ja. Így 1-1 tonna karbamid átlagosan 3,5 tonna növény- olajipari darát helyettesít­het. Magyarországon jelenleg evente 100 ezer tonna kar­ba midot gyártanak. Ezzel elméletileg 350 ezer tonna szójadara helyettesíthető, vagyis 55—60 millió dollár­ral lehetne csökkenteni a fehérjetakarmányok import­ját. A íeherjehiany így elv­ben a karbamid korszerű felhasználásával is megszün­tethető lenne. De csak el­méletileg. Ezt a „csodásod’ nem lehet egyszerűen az ál­latok elé szórni. Csak a ké­rődzőkkel etethető és azok­nak is kortól, súlytól függő­en grammnyi pontossággal kell adagolni. Ehhez az ál­lattartás jelenlegi műszaki •kulturáltsága nem elegendő. Ezért a karbamidot csak speciális adalék, illetve tar­tósító anyagként használják a takarmányokhoz. Más jellegű melléktermék a szőlőtörköly, amivel szü­ret után — mintegy 12 ezer vagonnyival — nem tudnak mit kezdeni a szőlőtermelő gazdasagok. Pedig a szőiő- törköly 22—24 százaléka fe­hérje, 10—11 szazaieka zsír. A másik nagy tömegben „jelentkező” melléktermék a bor fej lése után a borseprő­ből visszamaradó 1000—1200 vagonnyi úgynevezett sep- rőteszta. Ez az ugyancsak „jobb sorsra erdemes” hulla­dék szárított/ állapotban 23 —29 százalék nyersfehérjét és 7 százalék zsírt tartal­maz. Takarmányértéket nö­veli, hogy a nyersfehérjék alkotó elemeiből 46 százalék az állatok számára nélkü­lözhetetlen, biológiailag tel­jes értékű aminosav. Megerősítik a baranyai „jégernyőt” A jégeső-elhárítás ered­ményességének fokozása vé­gett megerősítik a baranyai védelmi rendszert. Űjabb rakétakilövő állomásokat építenek, ami által hatáso­sabbá válik a védekezés, és egyben bővül is a védett te­rület A program megvaló­sulásával 150 ezer hektárra növekszik az oltalmazott mezőgazdasági terület, s négy állami gazdaság, illet­ve kombinát es huszonnyolc termelőszövetkezet növényi kultúráit védi a „jégernyő” az elemi csapástól. Mint ismeretes: Dél-Bara- nyában állították fel az első magyar jegesö-elhántó rend­szert. Ez a térség ugyanis az ország egyik legterméke­nyebb. egyszersmind a leginkább jégverés sújtotta vidéke. A védett terület magában foglalja — többek között — a villány-siklósi történelmi borvidéket es a vetőmagtermelő boiyi kom­binátot. Az elmúlt évek gyakorla­ti tapasztalatai megmutat­ták, hogy „hézagok” van­nak a védett területen, az­az a rakétakilövő állomá­sok nem tudják tökéletesen „lefedni” a körzetüket. Most tehát megszüntetik a háló­zat gyermekbetegsegeit, sű­rítik az állomásokat. Az eredetileg telepített tizenegy rakétakilövő bázis mellé to­vábbi négyet építenek, még­pedig Sumonyban, Vajszlón, Gordisán és Majson. A munka megkezdődött, s még az idén el is készülnék az új bázisok, úgyhogy a jövő evben már tizenöt kilövő állomással dolgozik az egy­ség. Del-Baranyában megle­hetősen sok a jégveszélyt hordozó zivataros napok száma, tavasztól őszig 25— 30 alkalommal keli beavat­koznia a jégeső-elhárító egységnek. A védelmi rend­szer „szeme” — a meteoro­lógiai radarberendezés — a Tenkes-hegyen működik, on­nan figyelik a szakemberek a légkört, hogy idejében felfedezzék a zivatarfelhők­ben kialakuló veszélygóco­kat. Egy-egy védekezési idényben ezer kis- es nagy­méretű rakétát lőnek ki. A rakéták hatóanyaga — az ólomjodid — szétszóródik a felhőben, beavatkozik a jég­képződés természetes folya­matába, s meggátolja, hogy a jégszemek „meglúzzanaz es jegesé alakuljon ki. rb-gázzal működő lángvágó Újtípusú, propán-bután- gázzal működő ipari láng­vágó pisztoly próbasorozata készült el az MMG bicskei gázautomatika gyárában. A Könnyen kezelhető, jó ha- ásíokú készülék csak köz­ponti nyomáscsökkentő be- epitesevel hasznaiható, de alkalmazása így is gazdasá­gos. A svéd licenc alapján gyártott hegesztőpisztoly a korábbi készülék fajtáknál egyharmaddal kevesebb gázt éget el. A bicskei üzem az idén összesen 2ö ezer gáztakaré- i kos hegesztöptsztolyt gyárt. I Ezek a szőlészeti és borá­szati melléktermékek gyor­san bomlana*., tisztán nem takarmányozhatók. De kar- bamiddal való dúsítással mar tartós! ihatok. B fehérjepö ttokkal, ame­lyeket természetesen nem kizárólagosan, hanem 25 százalékos arányban kever­nek az abrakhoz — az üze­mi kísérletek szerint —, a hagyományos takarmányhoz képest 7 százalékkal több húst lehetne 12 százalékkal olcsóbban előállítani. A feherjeíorrások felkuta­tása es kiaknázása — bele­értve ebbe a piilangósnöve- nyek termesztésének fejlesz­tését is — azonban önmagá­ban még nem megoldás. Nagy tartalékok vannak az abrak felhasznai as területén is. A sertéstakarmányozást például ma magas — 4,3 ki­logramm alá kell szorítani, s ez nemcsak óhaj. Számta­lan jól felszerelt üzem 3,7 —3,8 kilogrammos eredmé­nye igazolja, hogy megvaló­sítható. A baromfiágazatban első­sorban a broiler fajlagos ta- karmányfelhasználásat kell javítani. Ma az indokoltnál átlagosan 10—15 százalékkal több takarmányt használnak fel. Az átlag nagy szóródást takar: a „jó” üzemek 2,16 kilogrammos felhasználásá­val szemben másutt 1 kilo­gramm húshoz 3,20—3,30 ki­logrammot használnak föl. Ezeken a telepeken a vizs­gálatok minden esetben a tartási technológia súlyos megsértését derítették fel. Ezt szervezéssel úgyszólván egy fillérnyi befektetés nél­kül meg lehet szüntetni. A példákat még lehetne sorolni. Ha valamennyit számba vesszük, megteremt­hetjük a hazai fehérjefor­rások optimális ki- és fel- használásának lehetőségét, az ésszerű energiatakarékos­ságot. R. P. Száz- személyes óvoda épül Marcaliban Marcali új városrészében, a Berzsenyi lakótelepen és környékén most is sok az építkezés. Az itt lakók kü­lönösen nagy figyelemmel kísérik a százszemélyes óvoda építését. vEz lesz a vá­ros hetedik óvodája, s na­gyon nagy szükség van rá, hiszen több édesanya sze­retné biztos helyen tudni gyermeket napközben, ami­kor dolgozik. A tervek sze­rint még az idén elkészül a gyermekintézmény a Ho Si Minh közben. A városrész fejlődése in­dokolja, hogy nyolc tante­remmel bővítsék a Mikszáth Kálmán utcai iskolát. A Sáév a Székesfehérvári Állami Építőipari Vállalattal karöltve készíti el caps- elemekből a „toldást”. Ennek átadasat ugyancsak erre az évre ígérik. A harmadik nagy építke­zés ezen a környéken a cse­csemőotthon. Az épület már áll, most a szakemberek a különféle elemeket készítik a műhelynek berendezett felvonulási épületben. Nyolc­van gyerek paradicsoma lesz ez az otthon. A somogyi csecsemőotthon-hatózat ' to­vábbfejlesztése indokolta, hogy éppen itt épüljön fel ez az intézmény. A helybéli szakemberek szeretnék, ha egy kicsit nagyobb lenne az építés üteme, bár így is megvan a remény azonban arra, hogy a jövő év elején megnyithatják a legkisebbek otthonát. Beosztott borítékon A borítékon kívüli jutta­tásokról — más szóval a/ egészségügyi. szociális és kulturális ellátásról — szá­molt be a városi tanács végrehajtó bizottságának a Sefag barcsi gyáregysége. Acs Józsefnek, a Dráva-par- ti üzem igazgatójának jelen­tése a tényekre szorítko­zott, azt sorolta fel, hogy mit ad a gyár a munkásai­nak. Az adatok minősítését a tanács művelődési, szociá­lis és egészségügyi bizottsá­ga vegezle el, mégpedig úgy. hogy a számok mögött az életet is vizsgálták: mun- kásvéiemenyek alapján ala­kították ki állásfoglalásukat. Ilyen előkészítés után jár­ta végig a végrehajtó bi­zottság a nagy múltú üzem termelőcsarnokait s ült le tárgyalni a gyáregység ta­nácstermében. A módszerből következik, hogy sok infor­máció alapjan mondtak vé­leményt a testület tagjai, es állásfoglalásukban — elis­merve a fejlődést — a to­vábblépés lehetőségeit is meghatároztak. Jogos igény­nek minősítették például a főállású üzemorvos foglal­koztatásai, es elismerlek a munkásonüvelödes es szak­mai továbbképzés erdekeben tett intezkedeseket. A nyolcszáznál több em­bert foglalkoztató üzemben az elmúlt tiz év alatt fo­lyamatosan megvalósított re­konstrukció és a termékszer­kezet korszerúsitesenek eredményeképpen jelentő­sen javullak a munkakörül- mények es a szociális ellá­tás. Ma mar minden máso­dik munkahelyen lányok, asszonyok kezelik a gépeket. A faipar a fejlesztések el­lenere sem fehérköpenyes munkahely, de a fizikai erő mellett egyre több szakér­telemre van szükség a fel­adatok megoldásához. A munkások egyharmadána.k szakmai képesítése van. A másik egyharmad betanított munkás, és minden harma­dik ember segédmunkásként dolgozik. A gyáregység kép­zésüket közép- és rövidtávú terv alapján biztosítja. Az iskolarendszerű tovább­képzés mellett mind na­gyobb szerepet kap a tanfo­lyami képzés: ezen nemcsak szakmunkások vesznek részt, hanem szakképesítéssel nem rendelkező dolgozók is. Olyan gépek, berendezések kezelését tanulják meg eze­ken a tanfolyamokon, ame­lyek egyre nagyobb számban segítik a gyáregység mun­káját. Ezek a tanfolyamok kedveltek: a resztvevők többsége sikerrel tesz záró­vizsgát. Eredményesen mű­ködik a faipari, valamint a gépipari tudományos egye­sület helyi csoportja. A nyolc osztályt el nem végzettek továbbtanulásá­val viszont korántsem ilyen elegedettek. Több mint 300 dolgozó nem fejezte be az altalános- iskolai: jelentős részük -fiatalabb 35 éves­nél. Évente új osztály in­dul: a beiratkozottak fele, hatvan százaléka azonban abbahagyja a tanulást. Pe­dig a vállalat nemcsak meg­győzéssel próbálja a részvé­telre bírni az embereket, hanem kedvezményekkel is. Akik például délutános műszakban dolgoznak, meg­kapjak a fizetésüket arra az időszakra is, amikor az iskolapadban ülnek. A költ­ségek álvallalasa egyébként gyakorlat mar a gyáregy­Mire elég 4-,3 millió forint? Tanácsadó szolgálat vállalatoknak A Magyar Kereskedelmi Kamara vállalati tanácsadó testületé segítséget nyújt a hazai vállalatoknak, ipari és mezőgazdasági szövetke­zeteknek kihasználatlan ka­pacitásaik hasznosításához. Népgazdasági és vállalati erdek egyaránt, hogy a meglevő kapacitásokat, a működőképes termelóberen- dezeseket megfelelően hasz­nosítsak. A takarékos és jö­vedelmező gazdálkodás meg­kívánja, hogy a termelő üzemekben növeljek az át­lagos müszakszamot. Ez azonban csák akkor kívána­tos, ha a szervezettebb mun­ka eredményeként a piac­képes, eladható termékek gyártását növelik. Az elmúlt években a lassúbb gazdasá­gi növekedés következtében a beruházási javak iránt a belföldi igények csökkentek, vagy csak kis mértekben bő­vültek. Többek között ez is hozzájárult ahhoz, hogy egyes területeken bővültek a ki nem használt kapacitá­sok. Ezt felismerve szervezi meg a Magyar Kereskedel­mi Kamara tanácsadó szol­gálatát. A tanácsadó testü­let feltérképezi, hogy a tag­vállalatok milyen jellegű és volumenű, azonnal igénvbe- vehetö szabad kapacitással rendelkeznek. A vállalati információkból olyan listát készítenek, melynek segítsé­gével könnyebben egymásra találhat a termelő és kül­kereskedő. kívüli ségnél: akit iskolába külde­nek, azzal tanulmányi szer­ződést kötnek, s ebben arról is szó van, hogy milyen kö­rülmények között vállalja magára a gyáregység a költségeket. A tanulás, az oktatás, a továbbképzés évente csak­nem 600 ezer forintjába ke­rül a gyáregységnek. A szo­ciális. kulturális célokra rendelkezésre álló 4.3 millió forintból azonban nem ez a legnagyobb tétel. Egyedül munkásszállításra 1,5 mil­lió forintot költenek. A gvermekintézmenyek fenn­tartása 850 ezer forintba kerül. A munka- és védőru­ha csaknem egymillióba. S meg nem volt szó az üdülésről, a kirándulásról es az otthonteremtés gondjához való hozzájárulásról. Idéz­zük a tanács művelődési, szociális es egészségügyi bi­zottságának megállapita- sat: „Az üzemi étkeztetéssel minden dolgozo elegedett. A konyha és az étterem min­denben megjelel a korszerű etkezes feltételeinek ..Egy másik megállapítás így szól: a dolgozóknak „szinte evente van lehetőségük üdü­lésben való részvételre, a szakszervezet, illetve a vál­lalat Segítségével.” Minden dolgozó ingyen kap tűzifát, íúrészport a gyáregységtől. Ennek értéke — a jelenlegi árakat figye­lembe véve — 3400 forint. Négy esztendeje már, hogy minden évben öt-hat dolgo­zó költözik gyári támoga­tással vásárolt lakásba, A vételár 20 százalékát kamat­mentes kölcsönként kapjak a munkások. Ezek a feltételek nem sze­repelnek a bérjegyzéken, s nem kerülnek a borítékba sem. A gyár és munkásai közötti sokoldalú kapcsolat­nak azonban jelentős ténye­zői, s erről a gondoskodás­ról nyilatkoztak elismerően a munkások. Dr. K. L SOMOGYI 9 NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents