Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

MÉRLEGEN AZ IDŐNK A módosuló életmód Hangverseny Kőröshegyen Egy nagy És önnek milyen az élet­módja? Jó avagy rossz? Gazdag, netán szegényes? A jelzők sehogy sem illeszked­nek. A kérdésre nehéz a fe­lelet. Mintha maga az ..élet­mód" is azon kifejezések so­rába tartozna, amelyek köz­szájon forognak,, ám pontos tartalmukat csak kevesen is­merik. Nem csoda. Meghatározá­sán még a szakemberek is vitatkoznak. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szociológiai Kutató Intezete által szervezett konferencián' például az életmódnak több mint húsz különböző definí­cióját ajánlották és alkal­maztak, A honi kutatók kö­zül Kulcsár Kálmán olyan rendszerként fogja fel az életmódot, amely mindenna­pi életünkben, ismétlődő, lé­nyeges tevékenységeinkben nyilvánul meg. Ezt a tevé­kenységi-magatartási rend­szert a szociológusok a nap mind a huszonnégy ‘ óráját átfogó időmérleg-felvételek alapjan vizsgálják. Arra ke­resnek választ, hogy milyen tévékenységekkel, kiknek a társaságában, hol töltjük a nap 24 óráját? ) Ai ennyit dolgozunk? Legutóbb 1976—77-ben, a népességünk összetételét jól reprezentalón, hétezer 15— 69 éves állampolgárról ké­szítettek időmérleg-felvételt. A szakemberek a tevékeny­ségeket 100, helyszíneit 37, résztvevőit pedig 10 külön­böző típusba sorolták. A vizsgálat mélységére jellem­ző, hogy a kiválasztott na­pon a megkérdezetteknek mind az 1440 percét feltér­képezték. Én önnek milyen az életmódja? A válasz a feldolgozott mérlegekből, a mára helytálló következteté­sekkel meríthető: Kálmán Imre századik születésnapjára — végre — elkészült egy kiállítás Sió­fokon. Nagyon kellett már egy tisztességesen megkom­ponált emlékkiállítás a Ba- laion-parti városban, ahol az utóbbi időben csupán az egyébként szépen helyreállí­tott szülőházát (a zeneisko­lát), valamint mellszobrát (a Dimitrov parkban) tekint­hették meg a hazai és kül­földi turisták. A Kálmán- házban mint ismeretes, egy ideig volt ugyan szezonális kiállítás, ám ez évről évre silányabbá vált, végül in­kább szégyenérzetet keltett a látogatóban, mint kegye­letet. Most a Beszédes József Múzeumban béreltek helyi­seget a komponista számára, s a megyeszékhely múzeu­mi szakemberei nívós — közművelődési. szempont­ból is értékes — kiállítást építettek föl a rendelkezés­re álló irodalmi, képi és tár­gyi dokumentumokból. A nagy évfolyam- és kortárs, az ugyancsak 100 esztendős Kodály Zoltán is jelen van itt, mellette Bartók Béla, de az egykori zeneakadémia je­les tanáraival és későbbi je­leseivel is találkozhatunk a kiállításon. Koesler János professzor arcképe alatt a „tudós muzsikusok” második generációja sorakozik: a már említettek után Szír" mai Albert, Dohnányi Ernő es Weiner Leó. Közismert, hogy a Koesler professzor legtehetsege.sebb tanítványai közé tartozó Kálmán Imre kezdetben kizárólag komoly­zenével foglalkozott. Ám — mentegeti a kiállítás szöve­ge — hiába keresett kiadót dalainak, szimfonikus költe­ményeinek. A Magyar Szín­ház viszont örömest bemu­tatta a Pereszlényi jusst, a Vígszínház pedig a Tatárjá­rást, AHvelt egyszerre meg­Ezek szerint Magyarorszá­gon az aktív kereső férfiak 8 óra 24 percet, a nők 7 óra 40 percet töltenek főfoglal­kozású munkahelyükön. Dr. Andorka Rudolf és Fahissy Béla e ténnyel kapcsolatban megállapítja: a műhelyek­ben, a mezőgazdasági üze­mekben és a szolgáltatásban eltöltött, a törvényesnél lé­nyegesen hosszabb munka­idő legfőbb okát a túlórá­ban kell keresni. Más elem­zések szerint a szocialista szektorban dolgozó fizikai foglalkozásúak havonta át­lagosan kilenc túlórát tel­jesítenek. Ez is magyarázza azt a tényt, amely szerint: az értelmiségiek munkaidő- tartama 7 .óra 45 perc, a szakmunkásoké 8 óra 26, a segédmunkásoké 8 óra 42. a mezőgazdasági gépkezelőké pedig 9 óra 28 perc. jövedelem­kiegészítés A főfoglalkozáson kívül az aktív kereső férfiak napon­ta 61, a nők pedig 52 per­cet töltenek további jövede­lem-kiegészítő munkatevé­kenységgel. A háztáji és ki­segítő gazdaságok hozzáve­tőlegesen 2,7 milliárd mun­kaórát szívnak fel évente. Ugyanannyit, mint 1972-ben, holott e gazdaságok száma azóta 13 százalékkal csök­kent. Az összevetés jelzi, hogy az érintettek a koráb­binál hosszabban időznek a kertben vagy az állatok, az ólak, istállók körül, a megelő­ző időszaknál nagyobb terme­lési értékét előállítva. A fog­lalkoztatási átrétegződést is megvilágítja az a részlete­zés, mely szerint a 2,7 mil­liárd munkaóra 43 százalé­kát a munkásosztályhoz, 42 százalékát pedig a termelő­szövetkezeti parasztsághoz tartozók dolgozták le. Sokan vannak tehát azok, akik a városi iparból viszik haza hozta a sikert a fiatal kom­ponistának. Kották, levelek, fényképek, plakátok, hasz­nálati tárgyak és más doku­mentumok segítségével idézhetjük meg a zeneszer­ző további útját a világhí­rig; Becstől Párizsig, Ame­rikától a francia becsület- rendig. Sok hajdani előadás emléke elevenedik meg, ré­gi színházak, színészek néz­nek ránk a -paravánokról. Budapest, Becs, Párizs híres együtteseinek, de a kaposvá­ri Csi'ky Gergely Színház előadásairól is megemlékez­tek a rendezők egy-egy fo­tóval. hírlappal. Beszédes József mérnök úrnak megsokasodtak a lá­togatói, mióta a szerelmesek kedvelt komponistája a há­zába költözött. Magyarok, külföldiek látogatják, akik már most is szívesen kéz­be vennék azt a két nyel­vű kiadványt is. amelyet az évforduló alkalmából jelen­tet meg a Siófoki Városa Tanács.. Néhány — eligazító — nemet nyelvű felirat is elkelne, tekintettel a ren­getek Osztrák, NDK- es NS2.K-beh érdeklődőre. Nő fizetésüket, s ugyanakkor a háztájiban mezőgazdasági munkásként gondozzák a nö­vényeket, az adatokat. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a tapasztalatok szerint minden tizenkilencedik fér­fi foglalkozik házépítési, -bővítési és karbantartási munkával, minden tizedik pedig háztartási berendezé­sét. jármüvét reparálja. Ez utóbbira egyébként évente 185 millió órát fordítanak, ami hozzávetőlegesen 80 ezer javító-szerelő, karban­tartó szakember munkaide­jét teszi ki.» A művelődés, szórakozás alapja Az életszínvonal jelentős emelése és megőrzése mö­gött tehát életmódunknak eme jelentős eleme, a 8 óránál lén.vegsen hosszabb, értékteremtő munka bújik meg. Ennek is köszönhető, hogy az 1977-est megelőzőt 1963-as időmérleg óta jel­lemző fejlődésként a nem­zeti jövedelem több mint kétszeresére növekedett; a mezőgazdaságban dolgozók aránya egyötödről mintegy egyharmadra csökkent, a szellemieké viszont kevesebb mint húsz százalékról hu­szonhétre nőtt. Hasonló eredményt jeleznek az isko­lázottsági mutatók is. Az egy főre jutó reáljövedelem majdnem megduplázódott, s több mint kétszeresére emel­kedett a vízvezetékkel ellá­tott lakások aránya. A szabadidő eltöltése, a kulturálódás, a szórakozás, az aktív pihenés alapvetően az eddig vázoltakban gyöke­rezik. A munka teremti meg azt a jövedelmet, amelyből például — a létfenntartási szükségletek után — kultu­rális szolgáltatás, hazai vagy külföldi turistaút vásárol­óé ne kívánjunk túl sokat! Most örüljünk, hogy a jubi­láns emlékéhez méltó kiál­lítást mutathatunk a vendé­geknek, Az albérlet úgysem tart sokáig, hiszen a szerző­dés csupán december 31-ig sz,ól. Siófok szülöttje ezután ismét veheti a betvárbútort. Vajon hova költözik innét? Több mint 1200 diák kezdi meg tanulmányait a buda­pesti, a pécsi, a szegedi és -a debreceni orvostudományi egyetemen a következő tan­évben. Az orvosi karokon 900, a fogorvosin 120. a gyógvsze- részetin 220 fiatal tanul majd. csaknem ugyanannyi, mint amennyi diplomát kap. Az egyetemek a napokban köz­ük a felvételi vizsgák ered­ményét. Az Egészségügyi Miniszté­riumban e vizsgákkal kapcso­latban előzetesként elmond­Ismét kitett magáért az Országos Filharmónia; az egyre nehezebb körülmé­nyek, a mind súlyosabbá vá­ló gázsigondok ellenére is si­került úgy szerveznie Kő­röshegy műemléktemplomá­nak nyári koncertprogram- jat, hogy az igazán kvalifi­kált művészek kerüljenek többségbe az inkább szor­galmukkal és becsvagyukkal feltűnt szólistákkal és együt­tesekkel szemben. Nem hi­ányoznak a meglepetések sem. Zenei életünk sokszor, talán túlságosan sokszor magasztalt sztárjain kívül, gvakran jutnak fellépési le­hetőséghez a csodálatos akusztikájú szentélyben olyan fiatal művészek is, akik egyelőre csupán sze­rény kopogtatással kérnek bebocsátást a rádió vagy a hanglemezgyár stúdióiba. A hangversenyek látogatóinak pedig aligha juthat osztály­részül szebb ' élmény, mint ámulva-bámulva fölfedezni valakit, aki ugyan még nem került ..közel a tűzhöz”, ám felkészültsége, muzikalitása, zenei intellektusa szemer­nyivel sem gvengébb az ál­ló- és hullócsillagokénál. E nagy „várományosok” közé tartozik Hajdók Judit is. Fiatal orgonaművész­nőnknek a pénteki koncer­ten nyújtott produkcióját, bízvást állíthatjuk, nem fe­lejti el egyhamar a közön­ség fogékonyabbik részé, el­sősorban azért, mert játéka előnyösen különbözik a mi­felénk eléggé elterjedt, és — sajnos — népszerű orgo­nista ma nívóktól. Sem a hangszer albarokkos, hatás­vadász „dübörögtetése” nem jellemzi interpretációit, sem a dallamvonalak összemosá­sa, elkapkodása a technikai virtuozitás csillogtatása ér­dekében, sem pedig az, hogy — az olcsó népszerűséghaj- hászas vágyától ösztökelten — unalomig ismert Bach- es Hándei-kompoziciókat tűz- műsorára. Ehelyett kevésbé ismert darabokat is választ — Vincent Lübeck E-dúr prelúdiumát és fugáját pél­dául, vagy Johann Pachel­bel meghatóan szép variá­ciósorozatát, s a francia ké­sőromantika nálunk mosto­hagyerekként kezelt meste­ták: az elsőeves hallgatók számát — akárcsak az előző tanévekben — a népgazdaság közép- és hosszú távú tervei szerint állapították meg. A budapesti orvostudományi egyetem orvosi karán csak­nem 900 diák jelentkezett a 340 helyre, a debreceni és a szegedi egyetem orvosi karán két és félszer, a pécsin két­szer több volt a jelentkező, mint amennyi a hely az első évfolyamokon. A fogorvosi karokon is ugyanilyen ará­nyú, a gyógyszerészetieken rének, Vierne-nek két kis remekét. Játékán ugyanak­kor nyomát sem érezzük a rutinnak, az elnagyoltság­nak. Példás gondossággal rajzolja meg a dallamíveket nem csak a lírai hangulatú szerzeményekben, bár nyil­vánvalóan ezekben érzi ma­gát a legotthonosabban. Vi­valdi a-moll concertójának lenyűgözően lendületes zá­rórészét is inkább visszafog­ja némelvest a melódia vé­delmében. Dinamikai skálá­jának gazdagságával a leg­kényesebb igényeket is ki- elégiti, s költői hajlandósá­ga — amint Vierne tréfás kis orgonaszökszenetének előadásából is kiviláglott — humorérzékét sem nyomja el. Ha.jdók Judit nagyszerű művész, aki — semmi kétség — hamarosan a. nagy művé­szek sorába avanzsál majd. Az est másik szólistája, Takács Klára már ott van: néhány \ napos hír csupán, hogy szőkébb hazánk le­ányát tagjai közé szerződtet­te New York legendás ope­viszont minimális volt a túl­jelentkezés. Az idén még több nő je­lentkezett felvételi vizsgára, mint tavaly: mintegy 60 szá­zalék volt az arányuk. A felvételizett diákoknak több mint a fele nem a most zárult tanévben, hanem ta­valy, vagy korábban érettsé­gizett: másodszor, harmad­szor vagy énnél is többedszer kísérelte meg a bejutást az egyetemre, az orvos! hivatást tekintve életcéljának. (MTI) raháza, a Metropolitan. Ez­úttal egy négytételes Vival- di-mű altszólistájaként iga­zolta hírét, telt-bársonyos, hajlékony hanggal, a szak­rális kompozíció érzelemvi­lágának olyan mély átélésé­vel, amilyet valóban csak a legnagyobbaktól hallhatunk. A barokk dallamok sok-sok díszítőelemét olyan elegan­ciával énekelte, olyan ma­gától értetődő biztonsággal, ahogyan egy rövidtávfutó lélegzetet vesz. Produkciója bármely hanglemezen meg­állta volna a helyét. A világjáró művésznőt egykori anyaegyüttese, az ugyancsak nemzetközi klasz- szis Budapesti Madrigálkó­rus követte az oltár előtt a neves karnagy és tudós, Szekeres Ferenc irányításá­val. Háiom Vivaldi-mű elő­adásával késztették hosz- ' szas vastapsra a közönséget. Éneklésük pontossága és pu­hasága egyenesen lenyűgöző volt, az egyes szólamok hangszínében, a technikai megoldásokban hibára va­dászni annyit jelentene, mint a kákán csomót ke­resni. Megbízható partne­rüknek bizonyult az Állami Hangversenyzenekar tagjaiból toborzott alkalmi kamara- együttes is. Egyszóval: az utóbbi évek egyik legemlé­kezetesebb hangversenyét hallhattuk pénteken Kőrös­hegyen. A német nyelvű műsorismertetés mutatós kontrasztként hatott a hang­verseny minőségével szem­ben. Lengyel András Kálmán Imre albérletben % Kiállítás a Beszédes Múzeumban Sz. A. Felvételiztek jövő orvosai

Next

/
Thumbnails
Contents