Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-10 / 134. szám
I feladatok nagyobb erőfeszítést követelnek OóbűunántúSi mezőgazdasági táfértekeziet Az aratás közeledtével, az első negyedév tapasztala Iáinak birtokában az agrártermelés időszerű feladatairól dél-dunántúli tájértekezletet rendezett tegnap Kaposváron a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Baranya. Somogy. Zala mező- gazdasági szakigazgatásának, élelmiszeripari vállalatainak, termelőszövetkezeteinek vezetőit Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a -Latinca Művelődési Házban, üdvözölte az elnökségben helyet foglalókat, köztük dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettest, dr. Fekete Ferencet, a pénzügyminisztérium mezőgazdasági osztályvezetőjét, Németh Ferencet, a Központi Bizottság munkatársét, Kovács Bélát, a megyei párt- bizottság titkárát. Dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes tájékoztatója bevezetőjében népgazdaságunk helyzetével foglalkozott, utalva arra, hogy az egyensúlyi helyzet javítása még az eddigieknél is nagyobb követelményeket állít hazánk agrártermelése elé. Hangsúlyozta, hogy változatlanul elsőrangú feladat a zavartalan belső ellátás biztosítása, de ezzel együtt meghatározóan fontos érdekünk az exporttermelés lehetőleg terven felüli növelése. Ezzel összefüggésben. újólag emlékeztette a résztvevőket a hús- és a gabonaprogram- ham megfogalmazott feladatok teljesítésének jelentőségét«, * takarmánygazdálkodás ja vitásának fontosságára. — A nagyobb teljesítményekhez kedvezőek a feltételek .— hangsúlyozta a má- niszterhelyettes —, az idei év indulása, a munkák id ászért! végzése reális alapot ad a célok eléréséhez. Értékelésében ér. Dénes Ikajo* elmondta, hogy időben és körültekintően készült tel mezögazdasagujik a tavaszi leiadatok elvégzésére, és a késői kitavaszodás ellenére összességében sikerrel látták el tennivalóikat. Kedvező, hogy az előirányzott másfél millió helyett egymillió-hatszázezer hektáron vetettek nagyüzemeink őszi kalászos, gabonát, s ebből összesen mintegy huszonötezer hektárnyi pusztult ki, elsősorban belvízkár miatt. Sajnos azonban ez a többlet sem ellensúlyozza azt, hogy a vártnál hatvan- ötezer hektárral kevesebb területen került földbe a kukorica. Ezért ajánlatta az üzemek vezetőinek, hogy mérlegelve helyzetüket és a népgazdaság igényeit, minél nagyobb arányban termeljenek másod- és tarlóvetésben silókukoriát, és az eredetileg silónak szánt kukorica egy részét szemesként takarítsák be. Örvendetes az is, hogy az export szempontjából fontos napraforgóból a tervezettnél többet vetettek a nagyüzemek, de nyomban utalt arra, hogy a nagy tömegű termés betakarítására. szervezett értékesítésére különös gondossággal kell felkészülni. Hasonló körültekintő előkészületeket kíván az ígéretes gyümölcstermés betakarítása, felvásárlása és feldolgozása. Minden törekvésnek arra kell irányulni, hogy a megtermett érték minél nagyobb hányada áruként jelentkezzen, és ez egyaránt feladatot jelent a termelőnek, a kereskedelmi szerveknek és a feldolgozó iparnak. Az állattenyésztési feladatok teljesítésének is adottak a feltételei. Nőtt a szarvasmarha-, a sertés- és a íuhlétszam, elegendő takarmány áll rendelkezésre. A gazdaságosság, a hatékonyság azonban megköveteli, hogy az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítsanak az import-takarékos ta- kairmanyozásra, a lömegtaHarmadszor lett kiváló a nagyatádi Tsz-ker A ma délutáni Snnépségén — immár a harmadik egymást követő évben — adjak at a kiváló ebnet a Tsz-ker nagyatádi területi központjának. Az ünnepélyes percek nyilván most is a korábbiakhoz. hasonlóan zajlanak. A Tsz-ker somogyi alkalmazottai azonban jól tudják, menynyi — a szokványostól eltérő — ötletre, eredeti kezdeményezésre volt szükség ahhoz, hogy néhány perc erejéig ismételhessék önmagukat. A kitüntetés kapcsán indokolt volna visszapillantani, hogy hogyan lett 1,1 milliárdos forgalmú jelentős kereskedelmi partner a néhány év előtti komolyan sem vett, „minden lében kanál” vállalkozásból. Tanulságos volna áttekinteni, hány mezőgazdasági szolgáltatási ág felejszté- sében vállalt úttörő szerepet a Tsz-ker. Ma magától értetődő a fejőgép vagy üzem- anyagkút szervizmunkája ... Az energetikai szolgáltatások sora a termelés napi követelménye. Abban sincs különös, hogy a gazdaságok kérésére akár kooperációs partnert is szerez a Tsz-ker. A társulás nemegyszer „vitte vásárra a bőrét, mire mindez ilyen természetes, jól bevált és mások által is követett lett. Az egyre újabb gazdasági kihívások azonban a Tsz-ker mai ünnepén sem adnak sok időt a múlt eredményein való merengésre. E helyen is érdemesebb hát a legfrissebb kezdeményezésekről számot adni. A Tsz-ker elsők között ismerte föl a folyókon}’ műtrágyázás lehetőségeit. A hatékonyságot 25—30 százalékkal javító, energiatakarékos és környezetikímélt) módszer gyors térhódítását mutatja, hogy kezdeményezésükre a közelmúltban már * harmadik gazdasági tarsasag alakult meg a folyékony műtrágyá- zási technológia hasznosítására. Eddig a siófoki, puszta- szemesá és somogyvári tsz-ek gesztorságával nyolc gazdaság alkalmazza az új módszert. Míg az utóbbi társaság szervezése még tart, addig a siófoki és zamárdi tsz-ek például a gabonák fejtrágyázásához — már kizárólag folyékony műtrágyát szórnak repülőgépről. A Balaton-parti sávban eddig mintegy 10 ezer hektáron hasznosítják a módszert, de a Gödöllői Agrártudományi Egyetemmel és a Nehézipari Kutató Intézet keszthelyi kemizálási szolgálatával együttműködve megkezdték egy újabb centrum kialakítását a balatonszentgyörgyi tsz-ben. A nagyatádiak — tervezőintézetekkel együttműködve — már dolgoznak egy konténer rendszerű folyékony műtrágyagyártósor kialakításán. A tavaszi BNV-n a Tsz-ker és a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat bemutatta eddigi közös munkájának eredményét, és újabb 278 milliós szerződést írt alá szocialista országokból származó import és hazai gépek forgalmazására. Sokan máig sem értik: a jó nevű pesti nagy- vállalat miért épp az atádia- kat választotta társául. A Rába-Művek'kel Honda kistiak torok értékesítéseben működnek együtt. Az év végéig mintegy 300 ilyen gépét forgalmaznak. A hasonló vállalkozások alapja a kockázat- vállalás és rugalmasság. Elsősorban ennek köszönhető a nagy nevű partnerek bizalma, s ez a magyarázata a harmadszor elnyert Kiváló területi központ címnek is. kunnányok és melléletemé- kek jobb hasznosítására, A gabonapiögrammal ösz- szefüggő nagy erőpróba, az aratás küszöbön van. Mint mondta a miniszter helyettes a betakarttáshoz szükséges kombájnok rendelkezésre állnak, és ezekkel tizenöt— tizenhat nap alatt elvégezhető a nagy nyári munka. Utalt arra is, hogy természetesen a műszaki ellátottságban különbségek vannak az üzemek között, így a veszteségmentes betakarítás érdekében az eddigiekhez hasonlóan, iEetve még annál szervezettebben szükséges élni az együttműködés adta lehetőségekkel. Mező- gazdaságunk az előző évinél jobb alkatrészellátásra számíthat, ám ez korántsem jelent zavartalanságot, mivel egyes 'alkatrészekből még egyáltalán nem történt szállítás. Részletesen szólt dr. Dénes Lajos a gabonaátvétel, a tárolás összehangolt, pontos megszervezésének fontosságáról, a terméskilátások ismeretében a pótszer- zödések mielőbbi megkötéséről A másodnövények nagyobb arányú termelése, a talajerőgazdálkodás javítása megkívánja, hogy a termés betakarítását nyomban kövesse a szalma letakarítása és a tarló elmunkálása, illetve elvetése. Felhívta a miniszterhelyettes a figyelmet arra, hogy céljainkkal összhangban, minél szervezettebben segítsék a nagyüzemeik a kisgazdaságok árutermelő tevékenységét, és a kereskedelem a korábbinál zökkenőmentesebben fogadja felkínált termékeit, elsősorban a zöldségféléket. Mint mondta végezetül: megvannak a feltételei a megnövekedett feladatok elvégzésének, kétségtelen azonban, hogy ez fegyelmezettebb, a célt jobban szolgáló érdekeltségi, ösztönzési rendszert, pontosabb, gondosabb szervezettséget kivan minden szinten. Ez utóbbi gondolathoz szorosan kapcsolódott dr. Fekete Ferencnek, a PM osztály- vezetőjének tájékoztatója, aki a szabályozók néhány átmeneti' illetve végleges változásáról szólt. Ezek a módosulások összhangban « népgazdasági célokkal a hatékonyság további növelésére, a tartalékok feltárására es hasznosítására sarkallják az agrárágazatot. A feladatok, a hozott intézkedések nagyobb erőfeszítést követelnek per. ágazat minden dolgozójától — mondta zárszavában Tóth Károly —, és nemcsak gazdasági, hanem fontos politikai munka ás, hogy a helyzet, ismeretében mindenki egyértelműen tudja, személyre szólóan ma az ő feladata a célok teljesítése érdekébe». ▼. M. Szombathelyen nyolc dízelmozdony egyidejű javítására is alkalmas, 3700 négyzetméter alapterületű csarnok épült. Az űj létesítményhez több kisebb javítóműhely és a 150 dolgozó számára szociális létesítmény is tartozik. Egy újjászülető építőanyag Á hajtogatott Az 1900-as évek elején az USA-ban kezdtek egy újfajta építőanyagot alkalmazni. Két papírlap közé gipszet öntöttek és az így nyert lemezt, gipszkartonnak nevezték el. Nem sokkal később, 1917-ben a kontinensen, Angliában is elindult az első gyártósor. Ma a világon évente 1 milliárd négyzet- méter gipszkarton lemezt használnak fel. Szakemberek szerint az építőanyag legnagyobb előnye a homogenitása, s megfelelő papír alkalmazásával a nedvszívó képessége is minimálisra csökkenthető. Magyarországon évi félmillió négyzetméternyit használnak fel belőle. Saját gyártás híján KGST importból — az NDK-ból és Lengyelországból — szerezzük be az anyagot A sík gipszkarton lemezeket —megfelelő keret alkalmazásával — leginkább válaszfalak és különféle burkolatok készítésére használják. E vegyes szerkezeteket drágítja a fémből vagy fából készülő váz. A 60-as évek elején fogalmazódott meg a javaslat: miután statikailag az alakos profilok „többet tudnak” a sík lapoknál, így a gipszkartonból is profilos elemeket kellene készíteni. Akkor szinte egyidöben dolgozott ki a bordás- szerkezetekre gyártási eljárást a magyar Építéstudományi Intézet és egy amerikai eég. Mindkettő bonyolult éa nagyon drága volt A bútorgyártásban régóta használják az úgynevezett haj toga tós technológiát. A fóliázott forgácslapokat a hajlítás helyén V alakban bemarják úgy, hogy csak az alsó fólia marad épen. Ezután ragasztóval kenik a felületeket, majd a hajlítás következik. Egyebek közt különféle profilok, kávák és hangdobozok készülnek így. Mihalutti Antalnak, az Építéstudományi Intézet főmunkatársának agyában született az ötlet: a sík gipszkarton lemezből e hajtogatös technológiával kellene alakos elemeket készíteni. A kísérlet sikerült A profilos gipszkarton elemek — rövidítve — FGE — felhasználásával a Pest megyei Állami Építői pali Vállalatnál egy alagútzsalus lakás válaszfalait készítették el, a székhesfehérvári Ikarusban pedig egy 130 négyzetméteres, könnyűszerkezetes CLASP épületnél fogják alkalmazni kísérleti jelleggel. Ugyancsak a közeljövőben a Fémmunkás Vállalat FILLOD rendszerébe építik be válaszfal- és tűzvédő burkolatként. Kísérleteket végeznek a fenntartó építés területen is, ahol válaszfal es száraz vakolat készül belőle. Az elemek felhasználási módja tehát jóval változatosabb. mint a sík gipszkarton lapoké. Az emeletmagas, U alakú profilokból — egymássá! szembefordítva és két vezetősín közé betolva azokat — termelékenyen építhető a válaszfal, de alkalmas álmennyezetnek, és bepattintással rögzíthető falburkolatnak is. A magánépítők különösen jól használhatják, hiszen a PGE válaszfalat nem kell vakolni,’ sőt tapétázva kerülhetnek az elemek az építés helyszínére. A tetőtér beépítésnek is ideális anyaga, mivel a profilok üregeibe hőszigetelő lapok helyezhetők. Az ÉTI- ben most dolgozzák ki a beépítés módozatát. És mennyibe kerül az űj építőanyag? A 120 centiméter széles gipszkarton lemezek ára nem egészen 50 forint négyzetméterenként. (A lapokat a padló és meny- nyezet távolságának megfelelő hosszban lehet megrendelni a gyártónál.) A sík lapokat kettévágva és a széleiket felhajlítva két darab 45 centiméter széles profil nyerhető. Egy négyzetméternyi válaszfalhoz 2,8 négyzetméter sík lemez és 0,15 kilogramm, egészségre által- matlan vizes diszperziós ragasztó szükséges. így az egységnyi válaszfal anyag-ára körülbelül 170 forint. Tovább kalkulálni ma még nem lehet, hisz az eddig legyártott termékek kísérleti, leginkább asztalosműhelyekben készültek. A Budapesti Lakásépítő Vállalat úigy tervezi, hogy még a VL ötéves terv során, egy évi 300 ezer négyzetmeter sík lemezt feldolgozó gyártóbázist hoz létre. 1*. K. G. Élelmiszeripari fejlesztések Az élelmiszeriparban a műszaki fejlesztésnél előtérbe kerülnek azok az új technológiák, tudományos módszerek, amelyek új, korszerű termékek — egyebek között exportra is szánt áruk — előállítását teszik lehetővé. A MÉM és az OMFB egyes technológiák fejlesztéséhez kiemelt támogatást nyújt. Legutóbb három témakörben 38 vállalat és gazdaság nyújtott be pályázatot a beruházási hozzájárulás elnyeréséért. Ezúttal a húsfeldolgozó üzemek, a baromfifeldolgozással foglalkozó vállalatok és az úgynevezett aszeptikus technológiákat bevezetni szándékozó élelmiszerfeldolgo/.ó üzemek, folyamodhattak a központi műszaki fejlesztési alapokból nyújtott támogatásért. A pályázatot több lépcsőben bírálták el. Alapvető követelmény volt a termelés gazdaságossága. Azokat a terveket el sem fogadtak, amelyek a gazdaságosság kérdéseit részletesen nem elemeztek. A pályázatok elbírálásába ezúttal az elektronikus Számítógépeket is bevonták, számos adatot ezekkel értékeltek ki. A MÉM és az OMFB pályázatának elbírálása után megkötik a szerződéseket és hozzálátnak a fejlesztő munkához. Ennek költségeit hozzávetőleg 50—60 százalékos arányban fedezik a kiemelt támogatás keretéből. A nyíregyházi és a békéscsabai konzervgyár nagy, gyakran 100 köbméter nagyságú tartályok segítségével steril körülmények között rendezkedhet be gyümölcs- és zöldségfeldolgozásra. A hús- készítmények gyártását a Bácskai Húsipari Közös Vállalat szintén a kiemelt pénzügyi támogatásból fejlesztheti. Ugyanígy a Győr-Sopron megyei Állatforgalrm Kisipari Vállalat hozzáláthat a termékek érlelési idejét rövidítő, ám az ízhatást nem rontó, hanem javító technológiák bevezetéséhez. A Budapesti Húsipari Vaüalat szintén korszerű új eljárásra rendezkedik be. A baromfiiparban a gyártmányfejlesztést segíti majd a pályázat nyomán kezdődő korszerűsítés. A Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat a konyhakész termékek körét bővíti, az orosházi üzemben a külföldön jól értékesíthető libamájkészítmények gyártását fejlesztik, a Zala megyei üzem pedig berendezkedik a pulykahús- készítmények előállítására, s lehetővé teszi a darabolt szárnyashús nagyobb meny- nyiségú szállítását. Az új módszerek bevezetését tudományos vizsgalatok segítik, kutatóintézeti szakemberek útmutatása alapján valósítják meg a technológiákat. Egyebek között a húsipar egyes folyamatainak automatizálására dolgoztak ki űj módszert A négymilliomodlk farmer Marcaliból Elhagyta a szalagot a negymuiliíomodik farmernari- rag a Május 1. Ruhagyár marcali üae-mébem. A Levi Strauss céggel kötött megállapodás szerint 1978 óta gyártják itt a nép- szeri) ruhadarabokait, melyek hatvan százaléka külföldre, a fennmaradó része a hazai boltokba kerül. Újabban megkezdték a kék, barna, fekete és drabb színű kord- bársony farmernadrágok varrását is. Ezekből a múlt hónapban harmincnégyezret szállítottak a Levi's cégnek, június végéig pedig hatvan- ezret adnak át a belkereskedelemnek. SOMOGYI NÉPLAP
