Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-06 / 131. szám

KGST Életünk számokban A statisztikai táblázat ön­magában igazán nem szóra­koztató olvasmány, mégis érdemes néha . elgondolkodni a számözönön. Tavaly 9421 autóbuszt szállítottunk kül­földre, több mint kétmillió hektoliter bort és néhány vagon híján tJUO ezer tonna gyümölcsöt. Ezek még csak száraz adatok. Az elmúlt esztendőben 7 és fel millió tonna kőolaj érkezett az or­szágba, 18 ezer teherautó, 743 vasúti teherkocsi és kö­zel egymillió tonna műtrá­gya — ez megint csak né- . hány szám külkereskedelmi statisztikánkból. Ám mind- . járt közelebb van az élet mindennapjaihoz, ha valaki­nek azt mondjuk: az a tény, hogy az energiaszükös vi­lágban is korlátozáson: nél­kül — bár a kötelező taka­rékosság szellemében — gyújtjuk a villariyt, kapcsol­juk be a háztartási gépe­ket, ülünk Ladánk vagy Trabantunk kormánykere- kehez, már a nemzetközi munkamegosztás fontossá­gára utal. Ha pedig a konk­rét példákhoz hozzátesszük, hogy népgazdaságunk nyers­anyag- és energiabehozata­lában a Szovjetunió, jó né­hány más területen pedig a többi KGST tagallam szál­lításai a meghatározóak, a statisztika egyszerre sokat­mondóvá válik. Akárcsak az előző számadatok, hi­szen azok az autóbuszok Rostock és Szófia, Kiev vagy Harkov utcáin is járnak, bu­dapesti vagy kaposvári öl- .tonyt egy berlini vagy haiphongi fiatalember is ki­emelhet szekré­nyéből. Az apró példák mind azt mutatják, mit is jelent tulajdon­képpen mind ha­zánk, mind test­vérországaink szá­mára az immár több mint három évtizedes szocialis­ta gazdasági szer­vezet, a KGST léte és tevékenysé­ge. Mint például az a nemrégi ülés­szak, amelyen Sze­geden vettek részt három napig a KGST vízügyi szakértői. A KGST ORSZÁGOK RÉSZESEDÉSE A MAGYAR EXPORTBAN (1980, %) Gépek, szállítóeszközök, egyéb beruházási javak Fogyasztási iparcikkek e±5 £* élelmiszer ipari anyagok, (élőállatok) élelmiszerek TÓI MTI-KS 1982 koranyarán, amikora világpolitika napról napra ránkzúduló hírei oly félre- erthetetlen világossággal magyarázzák, milyen eltép- hetetlen kapcsolat van a gazdasági és politikai kér­dések között, meg az eddi­ginél is nagyobb gonddal kell őrködnünk azon, hogy a nemzetközi munkamegosz­tásban, s ezten 'belül a KGST-kapcsola tokban nem­csak jól, hanem mind job­ban álljuk meg a helyünket. A nehezedő külgazdasági feltételek mellett ma a szo­cialista országok együttmű­ködésének különleges jelen­tősége van. Éppen a minap mondta a Tudományos Akadémia köz­gyűlésén, helyzetünk bonyo­lultságát elemezve Bognár József akadémikus: „Lassú gazdasági növekedés esetén a belső piac szükségletei.. lassan nőnek. A múlthoz viszonyítva csökkenő ten­denciát mutat -a- KGST-or- szágok vásárlóerővel fede­zett ) felvevőképességének ■növekedése . . Azaz nem­csak a tőkéspiaci jelenlé­tünk, hanem itthoni és KGST-beli feltételeink is bonyolultabbak lesznek az elkövetkező evekben. Aid te­hát a gazdaság előtt álló feladatokra gondol, s ezen bejül a testvérofszágokkal való együttműködésre, an­nak nag3'ori is gyakorlati tennivalókra kell figyelni. Gyors alkalmazkodóképes­ség a nemzetközi piac vi­szonylag rövid idő alatt át­formálódó követelményei­hez: rugalmasság a terve­zésben., döntésben, végre­hajtásban — ezek az első feltételek, amelyeket mind a magunk, mind barátaink szántára fontosnak tartunk. Legalább ennyire lényeges, hogy világosan lássuk: a szocialista gazdaságban sincs más mérce az ered­mény méréséhez, mint a jö­vedelmezőség, a hatékony­ság. A szocialista magyar gazdaságra és partnereire egyaránt érvényes a kor pa­rancsa: az emberi tényezők, személyes felelősség, az erő­források reális figyelembe- vetelén alapuló kölcsönösen előnyös együttműködés. G. M. Diákkezek - munkáskezek Vége a tanévinek, és a-z iskolákból kitódulú diákse­reg zöme hamarosan vaká­ciózni indul, rovidebb-hosz- szabb táborozásra, pihenés­re, ám a tanulók egy része, a hetedikes-nyolcadikos, va­lamint a középiskolai kor­osztály más elfoglaltságot keres magának a nyári szü­net idejére: dolgozni megy. Lesznek, akik csak néhány hétig kötik le magukat, ma­sok viszont a két és fél hó­napos vakációt színié végig munkával töltik el. Több évtizedes ' 1 hagyománya van már hazánkban a diákok nyári tö­meges munkavál­lalásának. 1975 óta miniszteri rendelet szabályozza a ta­nulók munkába állításának felté­teleit, előírja pél­dául, hogy szün­idei foglalkozta­tásban csak azok a fiatalok vehet­nék részt, akik a tizennegyedik élet­évüket már betöl­tötték. Az utóbbi években csaknem másfél százezerre rug a munkavál­laló diákok száma a KISZ építőtábo­raiban résztvevők népes gárdáján kí­vül. Ennyi dolgos kéz hatalmas erő. melyben nagy gazdasági le­hetőségek rejlenek, ha ügye­sen és ésszerűen bánunk ve­le. Amikor az ország, a ter­melés és a szolgáltatás szá­mos területén, például az idényjellegű ágazatokban, rendszeresen munkaerő­hiánnyal küzd. akkor valóban kincset ér ennyi munkás kéz. Nemcsak az idén, hanem a nepességszám várható alaku­lásának, valamint a gazda­sági szerkezet fejlődési irá­nyának ismeretében a távo­Országossá bővülő hálózat Az építkezők szolgálatában Országszerte kialakulóban vannak a tanácsadó és la­kásépítési szolgálati irodák, amelyek a magánlakás-épí­tőknek értékes segítséget adnak az építkezéssel kap- csoiotos bonyolult ügyek in­tézésekor. A tanácsok közre­működésével Bács-Kiskun megyében hozta létre az el­ső lakásépítési szolgálati irodát Kecskeméten az Épü­letkarbantartó es Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet, s ezt a kezdeményezést követte a megyében újabb öt varos, az ország más részeiben pe­dig egyebek között Győr, SOMOGYI KRÓNIKÁJA Nyárt meleg köszöntött ránk a hét elején, és tartós vendégnek bizonyult. Hatá­sára ugrásszerűen megélén­kült a Balaton-part • forgal­ma. Igaz, egyelőre jórészt a külföldiek vették birtokukba a tó somogyi oldalának üdü­lőhelyeit, de ők láthatóan jól érezték magukat a 22—23 fokos vízben és környékén. Az igazi szezon „terhei” azonban, níeiyek az idegen- forgalmi, elsősorban a ke­reskedelmi szervekre há­rulnak, még hátravannak fő­Ezekben a hetekben próba zajlik. • A vendégek fogadásáért felelősök az idén is számos tanácskozáson elemezték a körülményeket, különböző szinten vitatták meg a gon­dokat. Legutóbb a Somogy megyei képviselőcsoport ülé­sén — melyet szerdán Bala- tonföldváron tartottak — szedtek csokorba a Balaton- part fogadóképességének jel­lemzőit es íejlöüe-ének bi­zonyítékait, fogyatékossága­it. A közvetlen tapasztalat­szerzés es az eszmecsere jó alapul szolgált a csoport fel­készüléséhez az országgyűlés nyári ülésszakára, mely az idegenforgalom igen össze­tett témakörét tűzte napi­rendre. Az üdülők természetesen önt 1 lek a zavartalan stran- áolási, kirándulási lehetőíé- fckvteé, A mezogazdasag­ban dolgozók, a termésért felelősök azonban egyre na­gyobb aggodalommal lesték a meteorológiai előjelzése­ket, és csöppet sem bánták volna, ha a fürdőzők hangu­latát néha elrontja egy-egy kiadós eső. A júniusi egyhe­tes aszály ugyanis — tekin­tettel a természet késésére — veszélyezteti mipd a ka­pások. mind a kalászosok fejlődését. Pedig az utóbbiak szép termést ígérnek. Ezt állapí­tották meg a Somogy me­gyei Gabonaforgalma és Ma­lomipari Vállalat Kaposvá­ron rendezett tanácskozá­sán, melyen a termelésben és betakarításban érdekelt gazdaságok képviselői vet­tek részt. A vállalat tárolási gondokkal küzd, és így az átvétel megszer­vezése mellett szükség len­ne a pótszerződések megkö­tésére. hogy ennek alapján a betakarítással egyidőben — számottevő exportszállít­mányokat indíthassanak út­nak. Elsősorban nem a. műve­lésbe bevont területekről volt szó azon a tanácskozá­son, melyet.a barcsi ősboró­kásban tartottak kedden, hanem a védelemre szoruló növényekről, állatokról. A területek természetesen — melyekben a biológiai egyensúlyt kell megőriz­nünk,. egyedeket megóv­nunk a pusztulástól — nem nélkülözhetik az ember gon­dos beavatkozását. Ennek felelőssegéről és módjairól szóltak a részvevők, akiket a tizedik környezetvédelmi vi­lágnap tiszteletére hívtak össze. A nyár alig kedvez az ol­vasási kedv ébresztésének és kielégítésének, a május vé­gén tartott ünnepi könyvhét mégis nagy érdeklődést kel­tett. Megyénkben szép áru­sítási eredmények és jó hangulatú író-olvasó talál­kozók jelezték a könyv ün­nepének sikerét. Igaz. az. el­adott könyvek számát és a rendezvények aktivitását örömmel nyugtázva sem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy vannak még teendőink az Olvasóvá nevelésben. Az utóbbi években terjedt el az a szokás, hogy az is­kolák napokat, illetve egesz netet szentelnek névadójuk­nak. A legtöbb helyen az ünnepségeket a gyermeknap és a pedagógusnap táján, több helyen ezekhez kap­csolódva szervezik meg. A múlt hétre is több — jórészt kaposvári — általános isko­lától kaptunk meghívót az ünnepi rendezvénysorozatra, melyben kulturális és sport­bemutatók, vetélkedők, ki­állítások révén győződhettek meg az érdeklődők az isko­lák művészeti es egyéb te­vékenységéről. Fsai László Székesfehérvár, Nyíregyhá­za. Pécs, s legutóbb Buda­pest. A kialakulóban lévő országos hálózat azonban te­le van még fehér foltokkal, bár újabb helyeken is meg­kezdték e tanácsadó és szol­gáltató bázisok szervezését. Az előkészületek meggyor­sítása érdekében és Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium az eddigi tapasz­talatok összegezésével át­fogó tájékoztatóban adta közre- a magánlakásépítesi tanácsadó, szervező és szol­gáltató bázisok létrehozásá­nak es működésének legfon­tosabb tudnivalóit. Egyebek között hangsú­lyozza a minisztérium, hogy a magánlakásépílesen belül van szükségük azoknak, akik hagyományos családi házat, egyedi többszintes vagy cso­portosan telepített lakóháza­kat építenek. A VI. ötéves tervben épülő 145—160 ezer családi ház nem részesül a szervezett előkészítés, lebo­nyolítás és kivitelezés elő­nyeiben. A magánlakásépí- tési tanácsadó, szervező és szolgáltató bázisok feladata az, hogy a lakosság igényei- nek megfelelően átvállalják a lakásépítés előkészítésével és megvalósításával össze- _________ ____(______ f üggő feladatokat, részletes információt és megfelelő se­gítséget nyújtsanak az épít­kezés minden szakaszában. A tanácsadó es a szolgál­tató feladatokat öntevékeny vállalkozás alapján elláthat­ják a már meglévő vállala­tok, szövetkezetek vagy újonnan létrehozott kis szer­vezetek, mint gazdasági munkaközösségek. kisszö­vetkezetek stb. Üj feladat­körük ellátásában azonban nem nélkülözhetik a taná­csok támogatását, messze­menő közreműködését. Fontos feladat, hogy az építeni szándékozókat már az építkezés megkezdése előtt tájékoztassák a külön­böző építési formákról, a tervek beszerzésének, az építési engedéty megszerzé­sének lehetőségeiről, a pénz- ügyi feltételekről, a kedvez­ményekről es lehetséges OTP-kölcsönökröl. Adjanak részletes infor­mációt a kivitelezéshez szükséges feltételekről, a vállalkozókról, az anyagok­ról. a gépkölcsönzésről, az építés műszaki ellenőrzésé­ről stb. Az ügyfél kérésére végzett szolgáltatásért az előírásoknak megfelelő díja­zást számíthatnak fel. Holland gyártmányú számítógípet vásárolt a somngyyári ter­melőszövetkezet. A kis geppel a gazdaság gépeinek üzem­anyagfogyasztásai merik. labbi jövőben 1* számobwnk kell tanuloifjusagunk nyári foglalkoztatásával. Fontos népgazdasági erdek ez. Sza­mos vállalatnak égető szük­ségé lesz a diákmunkára, .a tanulóknak pedig jól jön a nyári kereset, tehal az egyé­ni érdek és a társadalmi igény szerencsésen összefonó­dik ebben az esetben. Kár volna azonban el­hallgatni, hogy a 'diákság nyári foglalkoztatásainak vannak árnyoldalai is: meg mindig akadnak olyan üze­mek, intézmények, amelyek elsősorban azért vesznek föl — kis keresetű, erre a cél­ra kreált munkahelyekre — diákokat, hogy ezáltal a bér­átlaguk kedvezőbben alakul­jon. Egy másik sötét folt a munkaerkölcs hel}rzetével függ össze. Idevágó gondjaink jórészt a munkahelyi lazaságokból, a közömbös vagy hanyag munkavégzésből fakadnak. Lélekromboló hatása lehet annak is. ha a fiatalokra nem bíznak értelmes mun­kát az üzemben, ha ténfer- gesre kárhoztatják őket.. Saj­nos, munkavállaló gyereke­inknek gyakran van részük hasonló élményben. Sohasem lehet' eleget be­szelni a munkára neveles fontosságáról. Amióta rend­szeres iskolai tanítás léte­zik, azóta a munka mindig előkelő helyen szerepel a neveles celrendszereben, Meg a régebbi korok isko­laiban is folyt munkára ne­veles, igaz, hogy jobbára csupán a szó erejére tá­maszkodva. A szocialista is­kola, amely kezdettől fogva legalapvetőbb feladatának tekinti az ifjúság fölkészíté­sét a hasznos társadalmi te­vékenységi-e, azt vallja, hogy munkára legeredmenyeseb- ben nem szólamokkal, ha­nem munkával lehet nevel­ni. Minden felnőtt, akire a nyáron diákgyerekeket bíz­nak a felettesek, pedagó­gussá válik erre az időre, de még az a dolgozo is, akinek munkáját, az ahhoz való vi­szonyát a fiatal nem közvet­len közelről szemléli. Jő vagy rossz pedagógussal Regi igazság ugyanis, hogy a felnőttek nem intelmek­kel, hanem sajat példájuk­kal tudnak legjobban hácni a gyerekekre. Anélkül, hogy a termelés jelentőségét lé- becsülnénk, a munkának az ifjúi személyiség fejlődésé­ben is óriási szerepe van. Erre mutat rá az MSZMP programnyilatkozata is: „A személyiség erkölcsi arcula­tának formálódásában, a szocialista erkölcs normái­nak, szabályainak gyakorla­ti elsajátításában legna­gyobb szerepe és nevelóere- je a munkának van.”. Ha munka- és rends zere- . tetet lát maga körül a diák, ha az illető üzemben, hiva­talban becsben, áll a köte­lességteljesítés, akkor neki sem a lógás, a henyélés jár az esze ben. Ha viszont szó­val vagy példával arra „okítják”, hogy ne törje magát, mert úgy sem lesz több pénz a borítékban, mint amennyivel fölvették, akkor valószínűleg több kár származik a nyári munká­ból, mint haszon, mert a fiatalra könnyen ráragad­hatnak a közömbös életvite­li elvek. Természetesen nem min­denütt sötét a kép. A szep­temberben diákká vissza - vedld fiatalok gyakran me­sélnek olyan nyári élmé­nyekről is, hogy nem enged­ték őket őgyelegni a gyár­udvaron, hanem nekik is olyan tisztességgel1 kellett dolgozniuk, mint bármelyik felnőttnek. Csak az ilyen munkának van értelme: a g3’erekek megismerhetik, hogy mindenfajta sikernek a titka az erőfeszítésben, a helytállásban rejlik, s meg­ízlelhetik a kitűzött cél el­érésének örömét is. P. K. J. SOMOGYI-NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents