Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
mindenre kiterjedő figyelmű tsz-vezető sem lehet biztos abban, hogy mindent „nagykönyv szerint” csinált. Egy revizori ellenőrzéskor kiderülhet például, hogv egy újabb ..értelmezés" alapján hibát vétettek, amikor a par hónap előtti előíráshoz tartották magukat. Kérdés, hogy ahol a főkönyvelő és a jogász tanácstalan, mit várhatunk a hibákat föltárni elsőként hivatott ellenőrző bizottságtól. Persze jócskán akadnak egy gazdaságban kevésbé bonyolult ellenőrizni való dolgok is, mégis tény, hogy a bizottságok munkájával kapcsolatban — akárcsak öt éve — ma is sok helyen az a fő követelmény, hogy legalább munkatervet készítsenek .. . Tevékenységük hatékonyságának a képzett szakemberek nagyobb arányú bevonása mellett az is föltétele, hogy komolyan vegyék sajátos feladatukat; s ha kell élve a lehetőséggel külső szakértőt is hívjanak. Nem formális a bizottság munkája ott, ahoi annak elnöke mindenki számára partner. A vagyonbiztonság megszilárdításának receptje az évek során nem változott: bekeríteni, zárni, ellenőrizni, vagyis minden lehetséges módon megelőzni a károkozást. Aligha jósolhatjuk meg mikor jön el az az idő, amikor lértelmét veszti a vagyonvédelem, amikor a közösség ereje gátolja meg az értékek elfolyását. A tapasztalat azt mutatja azonban, hogy a gazdálkodás színvonalának emelkedésén, a szövetkezeti mozgalom erősödésén át vezet az út e vágyott, cél felé. Bíró Ferenc Vagyonvédelem atsz-ekben Néhány éve a társadalmi tulajdon elleni vétségeknek jellemző típusa volt a fezekben, hogy valaki éjszaka odasettenkedik a gyakran bekerítetten műtrágyatárolóhoz és elszalad egy zsákkal. Ma ilyesmi már alig fordul elő. Van rá példa viszont, hogy hamis a készletjelentés, vagy hogy „elkeveredik” egy bizonylat. Bonyolultabb lett a gazdálkodás rendszere, dörzsöltebbek az ügyeskedők és sokkal összetettebb a közös tulajdon védelme érdekében végzett munka. A jelentések bevett formulája szerint mondhatnánk: sokat javult a somogyi tsz-ekben a vagyonvédelem helvzete, de... Csakhogy már ez sem ennyire egyszerű. Tény, hogy a gazdálkodás színvonalának emelkedésével arányban hatékonyabb lelt a vagyonvédelem is. Voltaképpen mindenben javulást állapíthatunk meg, ami mérhető, vagy valamiképp számszerűsíthető. öt éve például a 82 tsz közül 13-ban dolgozott függetlenített belső ellenőr. Most a 78 gazdaság közül már csak 13-ban nincs. Jelentős változás, hogy míg öt éve a tsz ellenőrző bizottságokban legföljebb elvétve volt felsőfokú végzettségű szakember, addig ma minden harmadik bizottsági tag agrármérnök vagy üzemgazdász. Nincs róla pontos adat, de tapasztalhatóan már csak ritka rossz példa az őrizetlen állatenyésztő telep vagy magtár. Az új létesítmények eleve megfelelő kerítéssel épülnek. Nyilván a fentiekkel összefüggésben, mintegy harmadával csökkent a feltárt visszaélések száma. Lévén, hogy fokozottabb az ellenőrzés, s hogy gazdagabb a megelőzés eszköztára, föltételezhető, hogy ennél is nagyobb arányban csökkent az összes közös vagyon elleni vétség. Nem mérhető számokkal a tudat és a szemlélet formálódása: Három éve a gazdaságokat járva sok embert megkérdeztem: a falu közvéleménye kit ítélne el inkább, aki a szomszédjától egy tyúkot lop, vagy aki a tsz-ből egy zsák műtrágyát. A válaszokból kitűnt — s alighanem ma sem volna másként ■— az utóbbi a „bocsánatosabb” bűn. (Ne feledjük, hogy — s ennek csak pár évtizede — az „uraságot” meglopni tiszteletet kivívó bravúr volt, s később is könv- nyen talált önigazolást, aki úgy érvelt, lopni onnan lehet, ahol valamiből sok van .. .) Törvényszerű, hogy a régiben gyökerező gondolkodásmód változása lassúbb, mint a gazdasági fejlődés. Mégis e téren is vannak űól érzékelhető változások. Tíz éve, ha kimondatlanul is, még széles körben tartotta magát a „fogy ami fogy”. nézet. Ötletszerűen folyt a különféle anyagok fölhasználása és — mondván, az aranyból is cseppen — pazarlása. Azóta a gazdaságok létérdekévé vált a takarékosság, a körültekintő anyaggazdálkodás. A tsz-ek nagyobb részében ma már havonta elemzik a különféle készletek fölhasználását, sőt hasznosulását. A takarmányfölhasználásban a kilogramm és nem a „kocsi” a mérték- egység. Az üzemanyag-felhasználásnál sok helyen már nem egyszerűen a litert mérik, de műszerek segítségével azt is, hogy egységnyi üzemanyaggal mennyi hasznos munkát végzett a traktor. Ha mégis előfordul pazarlás. vagy például bizonylati lazaság, azt inkább okozzák a kényszerítő körülmények, mint a hibás szemlélet, vagy vezetői hányavetiség. Jórészt pénzkérdés, hogy egy tsz képes-e fedett, teljesen biztonságos telepeken elhelyezni műtrágyáját, vágj' gépeit. Aligha lehet szigorú a bizonylati fegyelem ott, ahol például a napraforgót megfelelő tároló híján régi csűrökben, sőt magánházak padlásán is tárolják . . . Előfordul. hogy a megfelelő képzettségű beosztott szakemberek hiánya okoz lazaságot vagy kárt. Sokatmondó, hogy legeredményesebb tsz-eink egyben a vagyonvédelmi munka jó példái is. Ritka eset, hogy egy gazdaság vezetése szándékosan „tupirozza” az eredményt, hogy így a prémiumfeltételek teljesüljenek. Nemegyszer fordul elő viszont, hogy egy-egy vezető — bármiféle személyes haszon nélkül — gazdasága vélt vagy valódi érdekében keres kiskapukat. Ma is nyitott kérdés, mi legyen — e jószándékú „manipulációk” büntetése. Hogyan lehet összehangolni a törvények néha nem teljesen egybeeső betűjét és szellemét? Hasonló „kényes téma”, hogy miközben a szövetkezeti tulajdont védő jogalkotás évekig fáziskésésben volt, ma egyfajta „túlszabályozottság” érvényesül. Sajnos ettől nem lett kevesebb a jogi hézag. vagy ahogy hétköznapiasan mondjuk, a kiskapu. Alig tesznek közzé egy új rendelkezést, vagy szabályozót, máris megjelennek annak kiegészítő rendelkezései és értelmezései. Mindez oda vezet, hogy a szakmailag legfelkészültebb, Böhdnyet jegyietek Lakosonként 1000 forint társadalmi munka Új könyvtár és olvasóterem Még néhány nap van hátra a júniusból, a böhönvei tanácson azonban mar értékelték az első félév tapasztalatait, elsősorban a társadalmi munka eredményeit, hogy ennek alapján határozhassák meg a második hat hónap feladatait. Ivezés, a jelenlegi zsúfoltság. Újabb ötven apróság számára teremtenek kulturált körülményeket. Ezt a céljukat csak ögv tudják elérni, hogy a tsz, az afesz, a Böhönyei Állami Gazdaság, a Somogy Ipari Szövetkezet az idén, s jövőre is 80—80 ezer forintot ad a tanácsnak. A szocialista brigádok, a község lakossága nagy értékű társadalmi munkát végez. A felsorolt szervek a tanáccsal kötött együttműködési szerződés alapján mintegy félmilliós értékben közreműködtek több utca korszerűsítésében. A lakosság folytatja — társadalmi munkában a tanács épitő részlegének irányításával — a járdaépítést. Az idén egy kilométer hosz- szúságban építenek új járdát. egyebek között a vásártérnél, hogy megszüntessék a forgalmas, 68-as úton gyaloglók által előidézett balesetveszélyt. Tervezik még az iskola fűtésének korszerűsítését, 800 ezer forintból. Olaj helyett kistartályos gázt használnak majd. A szükséges konvektorokat már beszerezték. Sz. L. Megszépültek az utcák, a terek, a központi park. A tavaszi faültetés eredményeit most értékelte az erdészet, s az elültetett több száz csemetéért — vérszilva, platán, gömbjuhar, nyír, díszcserje — 30 ezer forint jutalmat adtak a tanácsnak. Megkezdték az új házasságkötő terem építését: októberben már ebben szeretnék tartani az esküvőket és a névadó ünnepségeket. — A múlt esztendőt jól zártuk, egy lakosra — 2800 ember él a községben — 960 forint értékű társadalmi munka jutott, s ezzel másodikok lettünk a járásban. Az idén 3 millió forintot terveztünk, célunk a lakosonként 1000 forint társadalmi munka elérése. Eddig 2,4 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek községünk Lakói, az itt levő gazdálkodó szervek, a tsz, az áfész, az állami gazdaság és az ipari szövetkezet dolgozói, szocialista brigádjai. Ha így sikerül a második félév, akkor tervünket túlteljesítjük — mondják a község vezetői. Zóka László tanácselnök es Kiss Valéria vb-títkár, akik azt is hosszan sorolják, mi mindennel gazdagodik a település az idén. Építőmunkások szorgos- kodnak. a tanáccsal szemben levő művelődési ház épületén. A korszerűsítést tavaly kezdték, az átadást augusztus 20-ra tervezik. Az ifjúsági klubot, amely ebben az épületben van, hamarosan a Vakolják a művelődési házat fiatalok rendelkezésére bocsátják. Végre alkalmas helyei kap a községi könyvtár: a mű-«» velődési házban alakítottak ki megfelelő nagyságú helyiséget. Lesz olvasóterem is a könyvbarátok számára. A megyei tanács, a megyei könyvtár és a moziüzemi vállalat — felújítják a mozi- helyiséget — szép anyagi segítséggel járultak hozzá az 1,8 millió forintos felújítási, korszerűsítési munkához. A Láng Gépgyárban három, a Százhalombattai Hőerőműben üzemelő óriásturbina teljes felújításán dolgoznak. Az üzem szocialista brigádjai felajánlották, hogy határidő előtt átadják az erőműnek a turbinákat Sok az óvodás, kevés viszont a helyük. A kihasználtság most meghaladja a 120 százalékot. Egy csoportjuk ideiglenesen az iskolában működik. Szeptemberben elkezdik — 5.4 millió forint felhasználásával — az óvoda bővítését, így a tervek szerint jövő ősszel megszűnik az ideiglenes elheTöbb Gazdasági társulások a mezőgazdaságban A mezőgazdasági nagyüzemek figyelme a 70-es évek végétől egyre inkább az egyszerűbb, jogi személyiséggel nem rendelkező társulások felé fordult, és ez az érdeklődés jelenleg is tapasztalható. Ezek létesítése a korábbi jogszabály szerint nemcsak jóváhagyáshoz, de még bejelentéshez sem volt kötve, így számukról, gazdálkodásukról teljesen pontos számokat sem a központi állam- igazgatási, sem a pénzügyibanki szervek nem kaptak. Az utóbbi két évben ebben jelentős változás történt. A MÉM STAGEK legutóbbi felmérése szerint ágazatainkban az említett 153 közös vállalat mellett mintegy 650 jogi személyiség nélküli társaság működik, így számuk összesen kb. 800. öt év alatt a gazdasági társaságok száma és árbevételük duplájára emelkedett, hagyományos tevékenységi körük bővült. Sok egyszerűbb együttműködés, lazább kooperációs kapcsolat a gazdasági társasági formát választotta. Létrejöttek az új tevékenységi kört jelentő tu- dományos-kutatási-termelési társulások es a külkereskedelmi tevékenységeket közösen végző szervezetek. A tárgyidőszakban a szolgáltató tevékenységet végző társaságok szama 34-gyel nőtt. Árbevételük meghaladta a 34 milliárd forintot, mely 60 százalékkal magasabb az előző évinél. Nyereségük ezzel szemben csak 10 százalékkal nőtt, közel 1.6 milliárd forintra. Az árbevétel-arányos nj'ereségük a bázis év 6.3 százalékáról 4,5 százalékra mérséklődött, ugyanakkor közel háromszorosára — 140 millió forintra — nőtt a társaságok vesztesége. A gazdasági társaságok megalakulásuktól kezdve 4 milliárd forint nyereséget termeltek, veszteségük pedig ez idő alatt megközelítette a 380 millió forintot. Az alapítók vagyonbetétje mintegy 1.2 milliárd forint. A gazdasági együttműködések sorából természetesen nem lehet kihagyni a termelési rendszereket, amelyek az elmúlt évben már közel 2.2 millió hektárt — a nagyüzemek területének 43 százalékát — integrálták. Jelenleg 73 termelési rendszer működik, melyből 21 a szántóföldi növénytermelés, 29 a kertészet, 23 pedig az állattenyésztés szervezésével foglalkozik. A rendszerek termelésfej- lesztó munkájában meghatározó, hogy a fontosabb növények közül a búza vetés- területének 74 százalékát, a kukorica területének 85 százalékát, vagy a napraforgó 82 százalékát, illetve a cukorrépa terület 74 százalékát integrálták. Ma már kisebb- nagyobb területein szinte minden szántóföldi növény termelésfejlesztéséve! foglalkoznak, s az utóbbi 1—2 évben erőteljesen bekapcsolódtak az intenzív takarmánytermelésbe és a melléktermékek hasznosításába is. Az elmúlt öt év átlagában — a rendszerbe lépés előtti évek átlagához viszonyítva — a szántóföldi növénytermesztésben 10—15 százalékkal, a kertészeti ágazatokban 5—10 százalékkal, az állattenyésztésben 6—7 százalékkal növekedett a termelés színvonala. Ezek az eredmények 20—23 százalékkal haladják meg a rendszeren kívüli gazdaságok hozamait. A leglátványosabb eredményt — a komplex technológiák alkalmazásával — a búza- és kukoricatermelésben értek el. Az utóbbi négy év'átlagában a kukorica fajlagos hozama 5,7 t, ha, a búzáé 4,3 t/ha, amely a rendszerbe lépés előtti eredménynél 23 százalékkal jobb. Az állattenyésztési rendszerekben a tejhozam 12 százalékkal, a vágómarha-termelés 20 százalékkal, a vágósertés-termelés 11 százalékkal növekedett. Ugyanakkor nincs előrelépés a tojás- termelésben. A jqvőben azok a rendszerek életképesek, amelyek differenciált és sokrétű szolgáltatást tudnak nyújtani. Ezért égjük legfontosabb feladat a rendszerek szolgáltatásainak fejlesztése. A részt vevő szervezetek jogi személyiségük megtartásával gazdasági tevékenységüket és fejlesztési terveiket összehangolják, eszközeiket pedig a korábbinál jobban használják ki. A termelés, a feldolgozás, es az értékesítés átfogó megszervezésével az üzemi méreteket meghaladó lehetőségeket tárnak fel a gazdálkodás hatékonyságának növelésére. A fejlődés dinamikáját mutatja. hogy á döntően alaptevékenységet folj’tató négy agráripari egyesülésben 1981-ben a termelés bruttó értéke 79 százalékkal, a bruttó jövedelem 70 százalékkal, a vállalati eredmény 93 százalékkal volt több. mint 1976-ban. Ezen belül a mezőgazdasági nagyüzemek fejlődésé meg énnél is gyorsabb ütemű. A mezőgazdaság integrációjának szerves részé a kistermelés szervezése is. Az altalános fogyasztási és értékesítési szövetkezetek mellett a mezőgazdasági nagyüzemek mintegj' 3 ezer szakemberrel, közel félmillió háztáji és kisegítő gazdaság termelését szervezik. Ezek egyre tervszerűbben kapcsolódnak az integrációt végző mezőgazdasági nagyüzemekhez, a termeltető és feldolgozó vállalatokhoz. Jelenleg a kistermelői vágósertés 98 százalékát, a vágómarha közel 80 százalékát ilyen szervezésben vásárolják fel. Az utóbbi időben heljri kezdeményezésre jöttek létre azok a térségi vagy kiskörzeti integrációk, melyek elsősorban a közös feladatok koordinált megszervezésére, a térségi szakosodásra hivatottak. N em lebecsülendők azok a kiskörzeti 6—8 gazdaságot összefogó együttműködések. melyek például a szakági feladatokat az érdekeltek között megosztva végzik a veto- magellátás, takarmánykeverés, gépjavítás, gabonaszallí- tás vagy az állattenyésztés egyes ágaiban. A gazdasági társulások fejlesztésében kettős a feladat: egyrészt a meglevők munkájának. eredményeinek javítása. másrészt a szükségletek szerint újabbak szervezése. B. F. építőanyag Az ÉVM építóanyagipari és szerkezelgjártó vállalatai a keresletnek megfelelően — a múlt év azonos időszakához viszonyítva — 2,5—3 százalékkal bővítették termelésüket az év első öt hónapjában. Falazóanyagokból a Tégla- és Cserépipari Tröszt csak mérsékelten, 0,5 százalékkal növelte termelései, ám ezen belül a nagyobb érdeklődéshez igazodva a korábbinál 6 százalékkal több jó — hő- és hangszigetelő gázszilikát íalazó- terméket szállított az építőknek. Az építkezések befejező munkáihoz szükséges anyagokból az iparág 1,5 millióval több egetett tető- cserepet, 20 ezer tekerccsel több szigetelő íedeliemezt, s majdnem 20 százalékkal — csaknem 1 millió négyzetméterrel — több azbesztcement hullamlemezt gyártott. Az Épületasztalos-ipari es Faipari Vállalat 11,7 százalékkal bővítette termelését, s ezen beiül lóként az ablakok gyártását. Más vállalatokkal együtt végeredményben ebben az öt hónapban 36 százalékkal több ablakot szállítottak az építkezésekre, mint egy évvel ezelőtt.
