Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) inknek pontosan eleget tet­tünk. A nem rubelelszámo­lású forgalomban — az elő- reláthatónál is nagyobb mér­tékben romló külső feltéte­lek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. 2 A külgazdasági egyen- * súly elérése és stabilizá­lása belátható ideig gazda­ságpolitikánk kiemelt fel­adata marad. A hazai gaz­dasági növekedés ütemét hosszabb távon is az hatá­rozza meg. hogy mennyire tudjuk az export gazdasá­gosságát javítani. Megalapo­zott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes i növelése es az import ész­szerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése út­ján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, álta­lános követelmény a termé­kek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vo­natkozik a hazai és a nem­zetközi piacra szánt termé­kekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddi­ginél is fokozottabban moz­dítsa élő a magyar termé­kek nemzetközi versenyké­pességének javítását. Szük­séges, hogy a külkereskedel­mi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növeke­dését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. Hazánk aktív tagja a szocialista országok gaz­dasági közösségének, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Nemzetközi gazdasági stratégiánkban to­vábbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érde­künk a gazdasági együttmű­ködés elmélyítése a KGST- országokkal. A minőségi té­nyezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltéte­le — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gaz­dasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyab­ba tétele. A Központi Bizottság meg­állapította, hogy a jelenle­gi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműkö­dés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fej­lődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együtt- ' működést az élelmiszerler- melesben, a tudományos munka nagyobb koncentrá­lását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpoliti­ka összehangolásán, a gaz­dasági együttműködés for­máinak és módszereinek tö­kéletesítésén. Szorgalmaz­zuk a rendszeres informá­ció- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató es fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bőví­tését. valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozá­sát és bevezetését. A Szovjetunió legfonto­sabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcso­latok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet forditunk a magyar—szovjet gazda­sági együttműködés fej­lesztésére. A többi európai szocialis­ta országgal — építve gaz­dasági kapcsolataink hagyo­mányaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsö­nösen előnyös gyártásszako­sítás és termelési kooperá­ció útján bővítjük együtt­működésünket. Az Európán kívüli szocia­lista országokkal folytatott együttműködésünkben is ar­ia törekszünk, hogy gazda­sági kapcsolataink minden lehetséges területen bővül­jenek.- A népek közös érdeke a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző tár­sadalmi rendszerű országok között.. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nem­zetközi gazdasági együttmű­ködést bénító diszkriminá­ciós lépeseket és törekvése- ket­A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a köl­csönös előnyök alapján fej­leszti gazdasági kapcsolata,- it. Támogatjuk a kereske­delmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik, piacokon való együttműkö­dést, a vegyes vállalatok lé­tesítését is. A fejlődő országokkal foly­tatott gazdasági együttmű­ködésünk alapelve a segít­ségnyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesí­tése. Az együttműködés se­gítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok el­térő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. _ A Központi Bizottság 5. külgazdasági céljaink el­érése érdekében szükséges­nek tartja a gazdasági irá­nyításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intéz­ményrendszernek — a köve­telményekhez igazodó to­vábbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rend­szert olyan módon kell to­vábbfejleszteni. hogy a vál­lalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredmé­nyessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltéte­lekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vál­lalatok lendületesen fejlőd­jenek. Az arfolyampolitika továbbra is segítse a nép­gazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint sta­bilitásának védelmét. A jö­vedelemszabályozás módo­sításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak vál­tozásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazko­dást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyel­mezett kooperáció feltételei­nek javulását. _ A Központi Bizottság *?» felkéri a Minisztertaná­csot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésében ezen elveit es követelmé­nyeit érvényesítse a gazda­ságpolitikai gyakorlatban. A Központi Bizottság el­határozta, hogy a gyakorla­ti munka követelményeit fi­gyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfe­lelő szervezeti és szemé­lyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtár­sat felmentette központi bi­zottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztottja a Központi Bizottság titkárának. '— Várkonyi Péter elvtár­sat felmentette a Népsza­badság főszerkesztői tiszté­ből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárá­nak. , — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bi­zottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtár­sat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadsag íoszerkesztő- jenek. — Szórós Mátyás elvtár­sit üqevezte a Koz pont: Bi­zottság külügyi osztálya ve- att — felmentette a Körpon­zetőjének. ti Bizottság agitáció* és — Győri Imre elvtársat — propaganda osztályának ve- más fontos megbízatása mi- zetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizott­ság agitációs és propaganda osztálya vezetőjének. A Központi Bizottság ja­vaslatokat tett illetékes szer­veknek társadalmi és állam: tisztségek betöltésere. (MTI) 11 Központi Ellenőrző Bizottság ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottsága június 24- én. csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is dön­tött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János elv­társat — saját kérésére, eredményes munkásságá­nak elismerésével, nyugál­lományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségé­ből és testületi tagságából. Gyenes András elvtársal be­választotta tagjai sorába-, es egyúttal megválasztotta a KEB titkársága tagjának és a KEB elnökének. A Köz­ponti Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bi­zottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Ká­roly elvtárs, a Politikai Bi­zottság tagja. a Központi Bizottság titkára. lasZtotta a Hazafias Nép- országos titkár e!óterjeszté- front főtitkárává. sében — a népfrontmozga­A továbbiakban az orszá- lom oktatáspolitikai felada­gos tanács — Molnár Béla taival foglalkozott, Dz Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25- én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának es a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének javaslatát, s más fontos megbízatása mi­att felmentette ttszrtségébS! Aczél Györgyöt, a Miniszter- tanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Miniszterta­nács elnökhelyettesévé Sar­lós Istvánt. művelődés: mi­niszterré Köpeczi Bélát vá­lasztotta meg. fl Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése II kormány úi tagjainak eskütétele A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Kállai Gyu­la elnökletével június 24-én, csütörtökön ülést tartott. Meghallgajta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfo­gadta a más fontos beosz­tásba jelölt Sarlós István felmentesét a főtitkári tiszt­ségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az or­szágos tanácsba és megvá­Penteken az Országház Munkácsy termében Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sar­lós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Káflár János, az MSZMP Központ: Bizottságának ei­ső titkára, Lazár György. » Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Aczél György Várkonyi Péter Budapesten született 1917- ben, munkáscsaládból. Ere­deti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyá­ban a megyei pártbizottság titkára 1957-ben művelődés­ügyi miniszterhelyettes. 1.958- tól 1967-ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára 1967-töI 1974- ig. ezt követően a Miniszter- tanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak 1956-tól. a Politikai Bi­zottságnak 1970-től tagja. Budapesten született 1931- ben. A külügyi akadémián szerzett diplomát. A párénak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatben 1951-töl Angliában, majd 195 7—58-ban Egyiptomban tevékenykedett. 1958-tól a külügyminiszté­rium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkársá­gára 1961- ben került. 1965- töl a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának munkatársa, majd osztályvezető-helyette­se. 1969-tól a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választot­tak. Sarlós István Budapesten született 1921- ben. munkásszülők gyerme­keként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939-től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszer­vezetekben tevékenykedett. 1957-töl a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Budapesti Bizottságának munkatársa, maid a VI. kerületi pártbi­zottság első titkára. 1963-tól a fővárosi tanács elnöke, 1970-töl a Népszabadság fő­szerkesztője. Ezzel párhuza­mosan — 1968-tól — a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funk­cióját látta el. 1974-tól a Hazafias Népfront Országos Tonácsának főtitkára. 1966-tól az MSZMP KB, 1975-töl a Politikai Bizottság tagja. 1963 óla országgyűlési képviselő. Pozsgay Imre Kónyiban született 1933- b an. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus— leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa, A pártnak 1950 óta tagja A Bács-Kiskvn megyei Pártbizottság marxizmus— leninizmus esti egyetemenek igazgatója. 1965-ben a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője. később titkára. Rö­vid ideig az MSZMP KB al­osztályvezetője. majd a Tár­sadalmi Szemle Szerkesztő­bizottságának helyettes ve­zetője. Kulturális miniszterhe­lyettes lett 1975-ben. majd kulturális, később művelődé­si miniszterré nevezték ki. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának 1980-tól tagja. Köpeczi Béla Gyenes András Klsbecske reken született 1923-ban, munkáscsatadból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948-iq. A pártnak 1945 óta tagja. 1950-tól az EPOSZ főtit­kárhelyettese, majd főtitkára. 1953 és 1958 között a SZOT osztályvezetője, illetve tit­kára. majd a Magyar Test- nevelési és Sporttanács el­nökhelyettese, Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962- től munkatárs, ezt követően osztályvezető-helyettes, il­letve osztályvezető. Volt kül­ügyminiszter-helyettes. majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezető­je. Ezután hazánk nagykö­vete az NDK-ban 1975-töl az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. 1970-töl 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja. •Országgyűlési képviselő 1975-töl, s az or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának elnök*. 1949-től könyvkiadói szer­kesztő. illetve ■irodalmi ve­zető. 1953-tól a kiadói ta­nács elnökhelyettese; 1955- töl 1964-ig a kiadói főigaz­gatóság vezetője Ezután az MSZMP Központi Bizottsá­gának kulturális osztályát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszéké­nek professzora volt. 1967- től az ÉLTE rektorhelyette­se Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagjává válasz­tották. 1971-től 1975-ig az MTA főtitkára. 1975-töl pe­dig főtitkár-helyettesként te­vékenykedett. Tudományos munkássága széles területet fog át. Nagyenyeden született 1921-ben. Eötvös-kollégista a Budapesti Tudományegyete­men. majd a felszabadulás után ösztöndíjjal Párizsban tanult. A munkásmozgalom - ban 1950 óla vesz részt, 1952 óta tagja a partnak. A Minisztertanács felmen­tette tisztségéből Köpeczi Bélát, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettesét ás Lakatos Ernőt, a Magyar Távirati Iroda ve­zérigazgató ja t. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents