Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

Tanácskozás a békéért (Folytatás az 1. oldalról) a továbbiakban. Ennek a nagyhatalmak közötti, vala­mint többoldalú .szerződések­ben, a nemzetközi viszonyok­ban megjelenő eredményei ma is érzékelhetőek. Ám éppen akkor, amikor elerhetó Közeiségoe került a leszerelés konkret kérdései­nek megvitatása, a világ kez­dett eltávolodni a Helsinki nevevel témjelzett úttól. Pe­dig e folyamat egyik legna- gyobo tanulsága éppen az volt, hogy a fegyverkezési verseny megállítható, elke­rülhető, a földünkön tapasz­talható ideológiai és osztály­ellenteteket nem a háború eszközével kell megoldani. A megegyezés, az ésszerű komp­romisszumok lehetségességé­be vetett hitet jelenleg az esszerűüenség, a felelőtlen­ség, az erőszak terjedésének jelei látszanak felváltani, mi­ként ezt a napjainkban is zajló véres konfliktusok, a feszültség légköre is bizonyít­ja, Azt, hogy ismét visszatér­hessünk Helsinki szellemé­hez, az Európai Biztonság es Együttműködés Nemzeti Bi­zottságainak is támogatniuk kell — hangoztatta Péter Já­nos. A felelős közéleti sze­mélyiségeknek és a töme­geknek fel kell ismerniük a történelem által napirendre tűzött kérdéseket, és megol­dásuk fő akadályait. Ilyen alapvető kérdés ma a szov­jet—amerikai viszony, mint a világhelyzet alakulásának lő összetevője. Mind többen is­merik ezt fel keleten és nyu­gaton egyaránt, látván, hogy a két nagyhatalom kapcsola­tainak javulása földünk köz- érdeae, s bármennyire is% erőteljesek a konfrontációra, a feszültség növelésére irá­nyuló törekvések, ma is érez­hetőek a szembenállás csök­kentését célzó erőfeszítések, mindenekelőtt a Szovjetunió higgadt, konstruktív békepo- litikájában. Ám a realitások nyugaton is tért hódítanak, az enyhülés éveiben kibonta­kozott. sokoldalú, államok közötti együttműködés ma is hat. a párbeszéd folytatódik. Ahhoz, hogy ezek a tárgyalá­sok — különösen a nemsoká­ra Genfben kezdődő szovjet— amerikai stratégiai fegyver­zetesökkentesi megbeszélések — eredményre vezessenek, valamennyi ország, a nem­zetközi közvélemény .is hoz­zájárulhat az enyhülés foly­tatódását szolgáló törekvések támogatásával, a realista ten­denciák, áliasiogialásoa.meg­erősítésével. A helsinki útra való viszatérési segítik az atomfegyvermentes. illetve csökkentett fegyverzetű Öve­zetek megvalósítására vonat­kozó kezdeményezések, az e célért küzdő európai társa­dalmi mozgalmak is: hiszen az e kérdésekről folytatott nemzetközi párbeszéd elő­mozdítja a bizalom erősödé­sét a kontinens országai kö­zött. Ebben a meggyőződés­ben támogatja hazank is az atomfegyvermentes, s végső soron a nukleáris eszközöstül nem veszélyeztetett Európa megterem tesenek gondolatát — mondotta Péter János. A tanácskozáson felszólalók megerősítették azt a szándé­kot, hogy hazank kozve.eme- nye, a legkűionoözobb társa­dalmi réteges, a dolgozó em­beres milliói készes cselekvő részt vállalni a népek közötti megértés es bizalom erősíté­séből, a leszerelési kezdemé­nyezések társadalmi támoga­tásából. Tájékoztatást ad Las arról, hogy társadalmi és tö- rnegszervezeteink itthoni tu- datiormálo, s mozgósító mun­ka jukban, >íüetve nemzetközi kapcsolataikban miként szol­gáljak az európai együttmű­ködés gyakoriatánas fenn­tartását, bővítését, a fegyver­kezési hajsza megfékezését. A tanácskozáson felszólalt Albert de Smaele, beiga po­litikus, az atomíegyvermén- tes európai övezete a megte- remteséneic egyia kezdemé­nyező je is. K nej tette: ma az egyik legfontosabb feladat, hogy a Helsinki Záródoku­mentum a kontinensünkre vonatkozó új tárgyalások po­litikai arapjavá váljék. Vala­mennyi józan politikai erő- nea szorgalmaznia kell az Európai Beszerelési Konfe­rencia összehívását, hiszen a korlátozott nukleáris háoorú elméletének nincs semmi realitása, a földrész biztonsá­gát csak a nukleáris fegyve­rek eltávolítása garantálhat­ja. Az ülés résztvevői felhívást intéztek az ENSZ most ta­nácskozó II. rendkívüli le­szerelési ülésszakához. ,.A magyar társadalom legkülön- bózobo rétegeinek vélemé­nyét kifejezésre juttató Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottsága. amely az európai együttműködés eszméjének erősítését és továbbfejleszté­sét hivatott előmozdítani, mélységes aggodalmának ad hangot a nemzetközi helyzet súlyos kiéleződése miatt.' — hangoztatja elöljáróban a dokumentum. A felhívás' a továbbiakban szól Európa mind nagyobb méretű nuk­leáris fenyegetettségéről, s leszögezi, hogy e veszély ha­zánkat nemzeti létében, pusz­ta fennmaradásában érinti. Alapvető 'nemzeti érdekűn* a béke fenntartása. Meg kell ragadni valamennyi rendel­kezésre álló eszközt a pusz­tulás megakadályozására — hangzik az üz,enet, amely fel­kéri az érdekelt kormányo­kat. hogy a rájuk háruló fe­lelősség teljes tudatában lás­sanak hozzá egy biztonságos jövő alapjainak lerakásához. A felhívás szorgalmazza, hogy megegyez.es szülessen az újabb középhatótávolságú atomfegyverek további tele­pítésének befagyasztására, il­letve korlátozásukra és csök­kentésükre: hozzáfűzve, hogy egy ilyen megállapodás elő­segíthetné a politikai feszült­ség enyhülését. „Ugyancsak halaszthatatlannak tartjuk a két nagyhatalom es szövetsé­gi rendszer általános katonai erőviszonyát döntően megha­tározó hadászati fegyverek minőségi és mennyiségi szintjének szabályozását, az erőegyensúly alacsonyabb szinten történő megteremté­sét. Éppen ezért üdvözöljük a küszöbönálló szovjet—ame­rikai tárgyalásokat” — foly­tatódik a dokumentum. Vé­gül felhívja a figyelmet arra, hogy kontinesünkön lehető­ség van nukleáris fegyverek­től mentes övezetek kialakí­tására, amelyek fokozatosan előmozdíthatnák a szemben­állás csökkentését, Európa a tömi egy verme n tes í tését. Ezért is lenne fontos, ha az érintett államok mielőbb megállapodnának az európai bizalomerősítő és leszerelé­si konferencia összehívásá­ban — hangsúlyozza a doku­mentum. (MTI) Negyedmillióim tüntettek Békedemonstráció Párizsban Evek óta nem látott, ha­talmas méretű béketünte- test rendeztek délután Pá­rizsban, mintegy 250 OUÜ ember részvételével a béke es a leszerelés jegyében. A felvonulást a francia köz­élet és kulturális élet száz személyisége kezdeményez­te. Franciaország minden vi­dékének, a francia nép minden rétegének képviselői ott voltak a menetben, amely valóságos folyamként hömpölygők a Montparnasse pályaudvartól a Bastille té­rig. A felvonulók — soraik­ban számos külföldi kül­döttség, es közöttük ott vol­tak a magyar békemozgalom képviselői is — jelszavaik­ban kifejezésre juttatták, hogy a francia nép elutasít­ja a fegyverkezési hajszát és sürgeti a tényleges lesze­relést megindító tárgyaláso­kat. A felvonulók megbélye­gezték a Libanon elleni iz­raeli agressziót is, követel­ték, hogy a nemzetközi kö­zösség vessen véget a nép­irtásnak. A felvonulás élén a béke- menetet kezdeményező köz­életi és kulturális személyi­ségek haladtak — köztük Louis Aragon, Edmonde Charles-Roux írónő (Deferre belügyminiszter felesége), Antoine Sanguinetti altem- gemagy, Georges Séguy, a CGT volt főtitkára. Ott volt a menetben Georges Mar­chers, az FKP főtitkára, Henri Krasucki, a CGT új főtitkára is. A Bastille téren a felvonulás .résztvevői fer­geteges tapssal fogadták el a Cathrine Ribeíro énekesnő által felolvasott felhívást, amely felszólítja az ENSZ-t, valamennyi kormányt és a két nagyhatalmat, hogy tár­gyaljanak a nemzetek biz­tonságáról és arról, hogy a leszerelés vegre valósággá váljék.. A felvonulás résztvevői­nek nevében küldöttség uta­zik majd New Yorkba, hogy az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli leszerelési ülésszaka elé terjessze a párizsi béke­menet felhívását. A Francia Szocialista Párt hivatalosan nem támogatta a békemenetet, de a felvo­nulásnak sok szocialistapárti résztvevője is volt Jacques Huntzinger, a szocialista part titkára, a Le Matin-nek adott nyilatkozatában kije­lentette: a szocialista párt azért nem támogatta a bé­kemenetet, mert úgy véli, hogy a száz személyiség fel­hívása „túlságosán homá­lyos es kétértelmű” volt. Tanácstagi választások a Szovjetunióban MARATONI TÁRGYALÁS Vasárnap reggel hat .óra­kor a 'Szovjetunióban min­denütt megnyíltak a szava- zóhelyiségek — megválasz­tották a helyi tanácsok tag­jait. A több mint 51 ezer településen összesen mint­egy 2.3 millió tanácstagi tisztségre állítottak jelölte­ket. s rajtuk kívül — az al­kotmányos előírásoknak megfelelően — valamivel több mint tízezer járási és városi bírót is megválaszta­nak közvetlen szavazással. A szavazás napjára vala­mennyi város, falu ünnepi díszbe öltözött. A legtöbb helyen az első szavazók már a kora reggeli nyitás után- megjelentek, s a dél­előtti órákban már sokhe­lyütt 70—80 százalékos volt a szavazók aránya. Egyes kisebb településeken már délig minden jogosult lead­ta szavazatát. Szavazókon- zeteket szerveztek egyéb­ként az üdülőkben, a pálya­udvarokon, a repülőtereken, sőt a tengeri hajokon is. Moszkva egyik, a Kutu­zov sugárúton lévő szava- zókörzetében adta le szava­zatát a helyi tanács tagjai­ra Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnökségé­nek elnöke, akinek városi lakása ebben a körzetben van. Mintegy háromszáz sza­vazó köszöntötte az épület előtt az SZKP KB főtitká­rát, aki rövid beszélgetése folytatott a választási bizott­ság tagjaival. Kilenc és egynegyed órán át tanácskozott egymással két nap alatt a szovjet és az amerikai külügyminisz­ter. Az impozánsnak tűnő tárgyalási időtartamnak ál­talában örülhetnének a kí- viilátló\megf Így élők, ha nem jelezné az egyben azt is, hogy a kétoldalú és nemzet­közi problémák milyen szé­les skálájával kellett foglal­koznia a moszkvai és a wa­shingtoni diplomácia veze­tőjének, a libanoni válság­tól egész egy esetleges csúcstalálkozó megvitatá­sáig. Hogy miért nem születhet­tek konkrét kézzelfogható eredmények ezen a viszony­lag maratoni tanácskozáson, arra a túlzás veszélye nél­kül egyértelmű válasz adj ható: Egyesült Államok je­lenlegi kormányzatának magatartása miatt. A Rea- gan-adminisztráció hideg- háborús hullámhegy hátán jutott a Fehér Házba, és alapállásához akkor is hű maradt, ha az utóbbi idő­ben a közvélemény és a rea­litások nyomására történt is némi változás politileai hangsúlyaiban és megfogal­mazásaiban. Cunhal Moszkvában Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke hét­főn a Kremlben fogadta Alvaro Cunhalt. a Portugál Kommunista Párt főtitkárát, valamint az általa veze­tett küldöttség tagjait. A PKP küldöttsége az SZKP KB meghívására szombaton érkezett Moszkvába. A nemzetközi élet egyes kérdéseiről, a kommunista és munkásmozgalom tevé­kenységéről, az SZKP és a Portugál KP kapcsolatairól folytatott megbeszélést hét­főn Leonyid Brezsnyev és Alvaro Cunhal, Brezsnyev a. megbeszélés során aggasztónak nevezte a nemzetközi helyzetet. Kije­lentette: a növekvő feszült­ség forrása mindenekelőtt az Egyesült Államok maga­tartása. Washington egy­más után hirdeti meg az újabb és újabb fegyverkezé­si • programjait, a nukleáris, a vegyi és a hagyományos fegyverkezés programját. Az amerikai stratégák nyíl­tan arról beszélnek, hogy meg kell teremteni az Egye­sült Államok világméretű hegemóniáját. Ilyen körülmények között a Szovjetunió külpolitikája, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa határozott meg, a világpolitika stabili­záló tényezője —’ hangoztat­ta Leonyid Brezsnyev. A Szovjetunió és szövetségesei az emberiség legfőbb érde­két. a béke megőrzését vé­delmezik. A Szovjetunió vál­tozatlanul állást foglal amellett, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Álla­mokkal — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Alvaro Cunhal méltatta a Szovjetunió békés, követke­zetes elvi politikájának je­lentőségét. az új szovjet bé­kekezdeményezéseket. Tájé­koztatót adott arról, hogyan küzd Portugália népe a bé­kéért. az ország független külpolitikájáért, azért, hogy minden országgal baráti kapcsolatokat hozzanak lét­re. Brezsnyev és Cunhal a két part nevében elítélte a Li­banon ellen intézett izraeli banditatámadást és kifeje­zésre juttatta, hogy a két párt szolidáris a Palesztinái arab nép igazságos ügyével. Egyetértettek abban is, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet magas fokú ébersé­get követel a népektől, meg­követeli, hogy a közvéle­ményt mozgósítsák a nuk­leáris háború •növekvő ve­szélye elleni határozott küz­delemre. Brezsnyev és Cunhal szólt arról, hogy a kommunista és munkáspártoknak igen nagy a felelőssegük a bé­kéért vívott küzdelemben. Ezért meg kall erősítem egységüket, a konkrét közős akciók, a demokratikus, bé­keszerető erőkkel folytatott együttműködés kiszélesítése alapján. Leonyid Brezsnyev kije­lentette: a szovjet kommu­nisták, mély megbecsüléssel v igei jetinek a portugál kom­munisták, Portugália népe iránt. A két párt vezetője hangsúlyozta: elő kívánják segíteni a szo.vjet-portugál kapcsolatok fejlesztését, a két ország kommunistái kö­zötti testvéri barátság és együttműködés megszilárdí­tását. A megbeszélésen, amelyet a testvéri barátság légköre, a nézetazonosság jellemzett, szovjet részről jelen volt többek között Borisz Pono- ' marjov, az SZKP KB titká­ra is. Pokolgépek zavarják a Hundiáit Baszk szeparatistak követ­tek el azt a pokolgépes me­rényletet, amelyre szomba­ton került sor alig 300 mé­terre a labdarúgó világbaj­nokság mérkőzéseinek szín­helyéül szolgáló bilbaói sta­diontól. Az ETA baszk teile rorista szervezet katonai szárnya vasárnap nyilvános­ságra hozott közleményében magára vállalta a hét végén végrehajtott többi pokolgé­pes merényletet i is. A lényeg, a minden nem­zetközi változás mögött Moszkva kezét’’ kereső ma­gatartás azonban változat­lan maradt. A számos bizo­nyíték közül lássunk erre csak egyet. Lehet-e véletlen, hogy Ronald Reagan éppen a Gromiko—Haig találkozó előestéjét találta alkalmas­nak arra, hogy bejelentse a szovjetellenes gazdasági- technológiai szakciók meg­hosszabbítására vonatkozó döntését? Ráadásul ez olyan intézkedés volt, amely ellen még az Egyesült Államok fontos szövetségeseinek fő­városaiból is tiltakozó rea­gálások röppentek fel. To­kiótól Bonnig és Párizsig. Sokkal több optimizmusra a külügyminiszteri találkozó lefolyása sem ad okot. Az első értékelések' szerint nem történt igazi előrelépés a két nagyhatalom között a bizalmatlanság eloszlatásá­ban, s a főbb vitás kérdé­sek megközelítésében. Ez utóbbiak között természete­sen továbbra is a fegyver­zetkorlátozás témája a leg­fontosabb. A jelek szerint sem Reagan elnöknek a múlt héten, a világszervezet New York i rendkívüli le­szerelési ülésszakás mondott beszédében, sem Haig most kifejtett álláspontjában nem tapasztalható közeledés a Szovjetunió által javasolt befagyasztást intézkedéshez. A külügyminiszteri eszme­csere i nszonylagos ered­ménytelensége így azokat a véleményeket erősíti, ame­lyek szerint a kölcsönösen bejelentett készség ellenére is bizonytalan az esélye egy Brezsnyev—Reagan csúcsta­lálkozónak. Ebben a hely­zetben változást csak akkor remélhetnénk, ha a hadásza­ti fegyverzet korlátozásáról és csökkentéséről egy hét múlva Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalá­sokon (ahol a szónoki emel vények propagandaeszközei helyébe a katonai- szakértők érvelése és adatai kerülnek) sikerülne elérni az álláspon­tok közelítését. Természeti csapás sújtja Kubát Két héten belül másodszor pusztítottak hatalmas esőzé­sek Kuba nyugati részén. Az e hétvégi ciklon a legtöbb kárt Pinar del Rios és Ha­vanna megyében valamint a fővárosban okozta. Az, említett területeken sok ember meghalt. Az ál­dozatok pontos számát csak a mentési munkálátok után lehet megállapítani. Az eső­zések miatt támadt áradá­sok elöl több mint 40 ezer embert kellett otthonából elköltöztetni. A mostam ciklon legin­kább a fővárost, Havaimat sújtotta. A város alacso­nyabban fekvő részeit el­öntötte a víz. Sok régi épü­let összeomlott. Havannában leállt a tömegközlekedés, rövid időre szünetelt a for­galom a főváros nemzetközi repülőterén is. Kubában 10 nappal, ez­előtt az Albertino nevű hurrikán már súlyos károkat okozott. A természeti csa­pás Pinar del Rios megye­ben a mezögazdasagí termes jo részét tönkretette. Az árvizek áltál oko»ott karok helyreallítasa meg­kezdődött.

Next

/
Thumbnails
Contents