Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-19 / 142. szám

Cimbalomszö

tündérországból

A halk roandolinszót. elnyomja a nyárfák levelének susogása, meg a szomszédban éledező strand lármája. A több mint száz éves — nemrég ütött-kopott hangszer — ma régi fényében, s ..házigazdám" Fenyődi László azt ígéi'i, egy kis idő múlva eredeti hangján tündököl majd. Hangolás, húrcsere, újabb módosítás a rögzítéseken és megszólal egy reneszánsz dallam.

— Bizonyára sok hibát fedez fel a játékomban, ami nem is csoda, hiszen zenét csak önszorgalomból tanultam, s bár ismerem a kottát, sok kérdésben bizonytalan vagyok.

— Az egykori alföldi rse- lédfiút mikor hódította meg a zene varázsa?

— Gulyák, ménesek mellett daloló parasztembereket, kérges kezű, de nótára, táncra soha nem rest summáso- kat őrzök emlékezetemben. Számomra sokáig az öröm, hogy mai szóval mondjam: a kikapcsolódás egyet jelentett a muzsikával, jóllehet iskolába kerülésemig nem láttam becsületes hangszert, nem hallottam tanult játékost sem.

Barkácsolóknak

Tűpárna

Kis tű, nagy tű, gombostű! — Apróságok, amiket csak a „szükséges” pillanatokban nem találunk sehol. Egy kiáztatott, tisztára mosott agyag, vagy műanyag cserépből, apró mintás, lehetőleg zöldes színárnyalatú ílanellanyagból készül a szobadísznek, ajándéknak is igen alkalmas tűpárna.

Munkamenet: a szabásminta szerint 3 azonos nagyságú oldallapot szabunk. A felső „A” csúcson találkoznak az oldalszélek. Az oldal- összevarrás az A—B jelzés között a munka bal oldalán készül. A cserépnyílás nagyságával azonos kartonpapír körlapot szabunk, középrészen kisebb kerek lyukkal. Ebbe beleillesztjük a kitömött kaktuszt, az oldallapok alsó, szabadon maradt szélere 1-1 vékony pamut&zálat fűzünk.

Az ábra szerint a pamutszálakat átfűzzük a cserép- kifolyó lyukon, vagy lyukakon, és az alsó részen összecsomózzuk, a textilkaktuszt a cserépbe rögzítjük. Ha műanyag cserepet használunk, a belső tért kitöltjük apró kavicsokkal, az agyag- cserépbe, nehezék helyett rongytöltelék is elég, de miután az alsó felületen l_ kifolyólyuk van, az átlűzott szálakat, három osztású mű; anyagkarikába fűzve csomózzuk, rögzüljük.

— A cseled la kasok savanyú káposzta-szagában, ami a nyitott tűzhelyek furcsa égett koromszagával vegyült. nekem csak szép emlékeim vannak, mert hallom a tilimkót, a citerát, a köcsögdudát, s a következő kép ami szemem előtt megjelenik, az tündérország . ..

— A cseléd, majd termelőszövetkezeti tag. később áfész-dolgozó, ma szép, csaknem száz darabból álló hangszergyűjteményével Balatonkeresztúron él. Az álmok valóra váltak?

— Azt éppen nem mondhatom, hiszen azok közé tartozom, akik sohasem elégedettek. Ábrándoztam én pódiumról', vas tapsról, vendég- szereplésről és még sok mindenről, de négy gyerek, öreg, beteg szülők mellett mindez csak hiű ábránd lehetett.

— Aztán hatvan esztendei munka után mentem nyugdíjba, közben a legkisebb lányom Marcaliba ment férjhez. Feleségem, szüleim meghaltak, a régi barátok közül is kevesen maradtak, eladtam a kiskunfélegyházi házamat, lakáshoz segítettem a Iá nyomókat, aztán még maradt annyi penzem, hogy futotta itt egy telekre, s a vömmel felépítettük ezt a „kalyibát”. A gyűjteményem alapját azok a hangszerek képezik, amelyeket még otthon, az Alföldön szedtem össze. Fölkerestem a régi ismerősöket, s elkértem, megvásároltam tőlük a még helyreállítható darabokat. Többször bejártam az országot, eljutottam külföldre is, onnan is hoztam párat.

— Látom, nemcsak népi hangszerekből álló gyűjteménye van.

— Abból van a legtöbb, de ha alkalmam van rá mást is megvásárolok. A gyűjteményem egyik legféltettebb darabja a múlt szazad közepén egy híres alföldi, műhelyben készült cimbalom. Rossz állapotban került hozzám. Több mint egy évig tartott, amíg elméletileg felkészültem a helyreállítására, majd további fél esztendeig, míg megszereztem a szükséges anyagokat. Egy akkor már közel nyolcvan esztendős idős hangszerkészítő mester segítségével fogtunk hozzá a munkához eltartott egy fél esztendeig. Az eredeti. szép motívumokkal díszített hangszer talán új korában sem volt szebb, mint most.

— Csak az a bánatom, hogy nem tudok játszani rajta, pedig beszereztem a szükséges kottákat is, s az időt sem sajnálom a gyakoriásna.

A ház mögötti kis műhelyében megtalálható az asztalosszerszámoktól a hegesztőig minden.

— Ezért is szeretem ezt az elfoglaltságot, hiszen itt sokmindenhez kell érteni. Többen megkeresnek, hogy reperáljam meg a régi zongorájukat, hangoljam föl ezt. vagy azt a hangszert Szívesen teszek eleget ezeknek a kéréseknek. Nagyobb munkába félek már belefogni, mert gyakran betegeskedem. A közelmúltban rokpnok által hozzájutottam egy szép bőgőhöz, amit még szeretnék megcsinálni;

— Nemrég levél érkezett Budapestről; zenei szakemberek keresték meg régi hangszerek tervrajzai iránt érdeklődve.

— Szívesen segítek amiben tudók, s arról is szó van, hogy a gyűjtemény országos viszonylatban is értékes darabjai múzeumba kerülnek.

K. Zs.

Apa és fia: fafaragók

A donneri kis ház, építésének idején megelőzte korát; s házi készítésű panelokból épült.

—■ Elmondhatom magamról, hogy egy fillér nélkül kezdtem az életet, ami nem is csoda, hiszen árvagyerekként egyik menhelytől a másik nevelő szülőig vetett a sons. Édesanyám után jöttem Kaposvárra több mint fél évszázaddal ezelőtt.

Gyorsan előreszaladtunk az időben, hiszen úgy tudom, hogy Perns Béla a faragással, a mesterség, a munka szeretetével az Alföldön és Erdélyben ismerkedett meg.

— Gyermekkorom kévés szép emléke közé tartozik, amikor egy idős kőröstarcsai kovács csp'ád gondoskodott ellátásomról, mi több, emberré forma.aaomrol. Nevelőapám megismertette velem a mesterség minden szépségét. A házunktól nem messze ismerkedtem meg azzal a katonával, aki — miután én áhítattal néztem, hogy farag — megkérdezte tőlem: — Szeretnéd megtanulni? — Szeretném — válaszoltam, Nevelőapámmal össze is barátkoztak, s még a faragást oktató mesterem tanult a jó szakember hírében álló kovácstól szakmai fogásokat.

— Később, már Kaposváron kitanultam a kékfestő mesterséget, de a faragástól egész életemben nem tudtam elszakadni, s ma, nyolcvan félé közeledve, rengeteg nyavalyával bajlódva is ez éltet A magam eszká- bálta kis műhelyben a fiammal ketten dolgozunk, aki tőlem tanulta a fogásokat, de kezdettől a saját elképzelése szerint dolgozott.

— Magunk készítjük a faragásokat, tervezzük a motívumokat, amelyeknek java része ma már somogyi, — kapcsolódik a beszélgetésbe ifjú Perus Béla, aki hímzésekkel foglalkozott.

— Ezt már csak múlt időben lehet mondani. Most örülök, ha esténként a munka után a faragó kést a kezembe vehetem.

— Sikerrel mutatkoztak

be a bogiári Kapoli kiállításon is. .

Csesznek

Kalandos sorsú lovagvár

A Bakony szívében, hazánk legszebb vidékének közepén, Zirctől mindössze 25 kilométerre, Bakonvoszlop, Bakonyszentkirály és Ba- konyszentlászló közvetlen közelében, csodálatos, fenséges hegyorom emelkedik a Cuha völgye fölé: a csesznek! vár. Impozáns, hatalmas méretű romjai ma még a helyreállíthatóság állapotában vannak, de így, romjaiban is á környék legszebb kilátását, az igazi lovagkori romantika feltámadását jelentik a látogatóknak.

Már a vár eredete is a félelmetes-izgalmas lovagkorba vezet: a királyokkal harcoló, királyokat trónra emelő vagy megbuktató, hatalmas Csák nemzetség tulajdonaként említik az első források 1308-ban. Az országot dúló hatalmas párharcok, hatalmi viadalok tükröződnek a vár további sorsán: 1326-ban már királyi birtok, majd 1393-ban megkapják a Garaiaik, országunk másik hatalmas nemzetsége, amelyből országos főurak, sőt nádor is került ki. A Magyar Nemzeti Múzeumban található címeres, feliratos kő tanúsága szerint a Ga- raiak 1424-ben átépítették a várat, a kai- kívánalmainak — vagyis hadászati követelményeinek — megfelelően ..korszerűsítették". Csakhogy semmiféle korszerű hadtudomány nem védelmezhet a politikai buktatók ellen. így aztán a XV. század veeen a vár már a Zápolya ctalad tulajdona, mígnem

1563—1565 között török kézre került. A török kiűzése után váltakozva cserélt gazdát, 1636-tól Esterházy-birtok. A nagy építtető arisztokrata család ezt a várát is átépíttette, mégpedig 1740- ben, késő-barokk stílusban, azonban mindössze negyven évig birtokolták a büszke sasvárat, 1780-ban elköltöztek. Ezt követően nyugodalmasan és a régi dicsőségekre emlékezve élhette volna további életét Csesznek vára, 1820-ban viszont súlyos természeti csapasok sújtottak : földrengés, majd több villámcsapás rombolta le.

Kalandos létezésének dacára, nem csupán a hatalmas falak, bástyák, tornyok egykori méltóságát és biztonságot nyújtó erejet láthat juk-érezhetjük a várat szemlélve, hanem a rom néhány részén megmaradtak különféle epúletek i* a kí— Lett volna rá lehetőségünk, hogy hivatásos népművészként műveljük a mesterséget, de képtelenek voltunk sorozatban, megrendelésre faragni.

Körbe megyünk a lakásban. Rengeteg faragvány egymás mellett, faliképek, kisplasztikák, míves tükörkeretek, erdélyi motívumokkal díszített dobozok, vázák, megannyi remek darab.

— Mi a munkamódszere

— kérdezem ismét az idős mestert.

— Általában több munkán dolgozom. egyszerre, ha eszembe jut valami kezembe veszem ismét, /hozzáfogok, beleviszem még a pillanatnyi lelkiállapotomat is.

A faragások között egy megsárgult fénykép, még a háború előtti időkből, s hozzá a fiók mélyéről előkerült egy ezüstérem is, amelyet Perus 'Béla a Virágos Hetek alkalmából a városban rendezett kiállításon nyert.

— Ma is gyakran keresnek meg látogatók, közöttük nagyon sok külföldi/ Járt már nálunk vendég Ausztráliából, Kanadából és az Egyesült Államokból is. Szeretem, ha az emberek elmondják véleményüket a dolgaimról.

— Milyen anyagból dolgoznak, s honnan szerzik be azokat?

— Mint édesapám említette, rengeteg az ismerős, közülük többen gondolnak ránk, megajándékoznak egy- egy darab gyümölcsfával, mert az a legjobb, abból lehet a legszebb .munkákat kihozni. Tudja, a faragás ott kezdődik, amikor az ember kezébe veszi a fát, elengedi fantáziáját és érzi, mi kívánkozik ki belőle. Egyébként lassan dolgozó emberek vagyunk mindketten. Olykor több hónap is eltelik, míg elkészülünk égj - egy darabbal, de arra is volt mar példa, hogy évekre volt szükség . . .

Körtéd Zsolt

Váncsi szemek számára. Így a keleti részen egy egyemeletes épület, mintegy 40 méter hosszan, melyet falszoros ölel körül, kis, félkörive» külső toronnyal. A vár középpontjától keletre négyzetes lakótorony áll, mely, mint tudjuk, a ;vár legerősebb tornya, a várúr lakóhelye volt hajdanán. Ehhez a . lakótoronyhoz csatlakozik a várat alacsonyabb szinten övező külső, úgynevezett II. falszoros építménye. Giuiio Turco 1572. évi leírása szerint ehhez még egy elővar, valamint kapuvédő torony is csatlakozott,

A műemlékrekonstrukció során Csesznek vára is' sorra került. A rekonstrukció befejeztével Csesznek vára felsorakozhat Közép-Európa legnagyobb múltú, legfestő- ibb középkori várai közé.

R. E.

Verőce művésze

A Duna partján, festői környezetben, Váctól északra fekszik Verőcemaros. A kisközség hangulatos, mesebeli sárga, rózsaszín és fehér házai között napsütötte barokk templom emelkedik, amelyhez a dombra hosszú lépcsősor és kálvária vezet.

Verőcemaros neve mar 1923 óta összeforrt Gorka Géza nevével. Az akkor már elismert, jónevű művész ugyanis ekkor alapította itt a Keramos vállalatot, az iparszerű kerámiagyártó RT-t.

Gorka Géza 1894-ben született Nagytapolcsányban. Itt és Trencsénben képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Mezőtúron Badar Balázs országos hírű parasztía- zekas hatására a kerámiát választotta hivatásul. bár előzőleg festőnek indult. A 20-as években nősülés révén telepedett le Nógrádverőcén.

Az emeletes villában, amelyben Gorka Géza keramikusművész élt és alkotott, halála után, 1975-ben kerá- miamuzeumot nyitottak.

A múzeumlátogatást a népies kerámiák megtekintésével kezdjük, amelyeket a földszint vitáinjeiben állítottak ki. A virág- és állatmotívumokkal díszített tálak, köcsögök, edények a népművészet ihletésére születtek. Színben, formában, motívumvilágában Gorka a népi fazekasművészet gazdag hagyományait használta fel a korszerű formaigények, és a technika adta lehetőségek figyelembevételével. Nemcsak a népi fazekasság, hanem a habán fazekasmű- vészet is hatott rá. Felismerte, hogy a habánok nemcsak mint mesterek, de mint művészek is szinte utolérhetetlen értékeket alkottak.

Az első emeleten modem formájú vázák, tálak és edények sorakoznak Gorka egyedi. összetéveszthetetlen stílusában.

..Gorka Géza a népművészet eredményeiből kiindulva, a 'majolikatechnikán át jutott el az un. „gorkai stílus” kialakításáig. A népművészetből alakította ki sajátos, egyéni stílusát, magas rendű művészetét. Gorka — éppen tanultsága következtében — hamar felismeri, hogy a máznak és az anyagnak „együtt kell élnie”. A máz ugyan a felületi díszítés eszköze, mégsem független attól, hanem azáltal színben, tulajdonságokban meghatározott, determinált” — írja Katona Imre.

Gorka Gézánál elsődleges fontosságot kapott a kerámia használati jellege. A művész munkáiban sohasem törekedett szoborszerű dísztárgyak készítésére, hasonlóan a népi és a habán kerámiához, ahol különös jelentősege volt a tárgyak funkcionális rendeltetésének. Gorka Géza állatfigurái egy részét is edény formákkal ötvözte.

A művész sokat fáradozott a kerámia technikai, technológiai problémáinak megoldásán és tökéletesítésén. A díszítést mindig összehangolta a formával. Ennek tulajdonítható, hogy mázai, színei ' átlényegülnek az anyaggal, s figurái, edényei anyaga a mázzal vagy színeivel , szinte azonosulnak. A díszítést néhol a mázrepesz- tés helyettesítette. A polcokon egymás mellett sorakoznak a sajátos festésmóddal készült „ugrasztott mázas” edénye, vázái.

A kerámia széles < körű alkalmazási lehetőségeinek egyik szép példája a kerámia-üvegablak, melyből a művész néhány különleges szépségűt állított ki. Az egyik tárló őrzi a sokoldalú művész hivatalos elismeréseit. Gorka Géza 1958-ban Brüsszelben a világkiállítás Grand Prix-ját kapta, 1955- ben Munkácsy- és 1963-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 1959-ben érdemes művész elismerést kapott.

K. F_

SOMOGYI

NÉPLAP