Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-19 / 142. szám
^OSV^* V* i». ffLÄO PROLETÁRJAI, EGYESUIJETEKJ m:WF‘ Kádár János és Johannes Rau XXXVIFl. évfolyam, 142. szám 1982. június 19., szombat Befejezi© tanácskozását a parlament nyári ülésszaka A belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről szóló miniszteri beszámoló feletti vitával folytatta munkáját tegnap délelőtt a Parlamentben az országgyűlés nyári ülésszaka. A tanácskozáson jelen volt politikai, társadalmi és állami életünk számos vezetője, élükön Lázár György- gyei, a Minisztertanács elnökével. Gyuricza László Veszprém megyei képviselő, a Veszprém megyei Tanács elnöke elsősorban a megye és főként a Balaton-part idegen- forgalmáról, valamint a tanácsok vendégfogadást szervező, segítő, irányító munkájának jellegzetességeiről szólt. Megemlítette, hogy tavaly a megye Balaton-parti településein egy-egy júliusi napon több mint 360 000 vendég tartózkodott, s ez hét es félszeres túlterhelést, jelent, annak összes következményeivel. Szükséges megvizsgálni — mondotta — s esetleg változtatni, hogy az idegenforgalommal kap- . csolatos tanácsi ráfordítások es jövedelmek hogyan viszonyulnak egymáshoz, tehát a tanácsok mennyiben érdekeltek e tevékenység fejlesztésében. Az adatok szerint még nem eléggé. Egyebek között javasolta, hogy a vendéglátó és a szállodai egységek tényleges évi eredményevei hozzák összhangba a városi-községi hozzájárulásokat. Szorgalmazta az üdülőhelyi díjak nagyságrendjének felülvizsgálatát is, mert a régebben megállapított összegek ma már kevésnek bizonyulnak, s felül kellene vizsgálni az üdülőtulajdon után fizetendő díjátalányok összegét is. Mindez számottevően növelné a tanácsok idegenforgalmi erőforrásait, s ezeket az összegeket a jobb ellátásra, a szálláshelyek bővítésére, sok más fontos feladat- elvégzésére fordíthatnák. Szigeti Gáborné (Békés megye), a Bádi pesti Harisnyagyár gyulai telepének gyártásközi ellenőre elmondta. hogy a városban több mint egymillióra nőtt évente a vendégek száma. Országos hírűek a Gyulai Várszínház előadásai, ám a színháznak helyet adó téglavár felújításra szorul, melyhez a képviselőnő az illetékesek segítségét kérte. Beszélt arról is, hogy a város gyógyfürdője már országhatárainkon túl is ismert, ám hiába a nagy érdeklődés, a látogatókat nem várja megfelelő mennyiségű és minőségű szál. lás. E gondon segítene, ha a varfürdóhöz kapcsolódó kastélyt úgy állítanák helyre, alakítanák át, hogy az- alkalmas lenne gyógy üdültetésre Az erre vonatkozó terveket a belkereskedelmi ágazat vezetői ismerik, jónak is tartják, de még nem akadt vállalat a terv realizálására. A jelentősebb beruházást nem igénylő feladat megoldására szintén támogatást ként a Békés megyei képviselőcsoport nevében. Magcmszáüok, kisboltok Végh György (Zala megye), a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem tanszék- vezető tanára a többi között elmondta: az utóbbi időben jelentősen növekedett a megyében a szálláshelyek száma. A megye legnagyobb „szállodája” azonban a fizetővendéglátás, amely a kereskedelmi szálláshelyek mintegy 60 százalékának felel meg. Felhívta a »figyelmet : kívánatos lenne, hogy azon magán-szállásadók ellen, akik adózási kötelezettségeiket elmulasztják, a törvény kellő szigorral lépjen fél. Javasolta annak bevezetését, hogy bizonyos összegért váltható éves működési igazolvány ellenében bárki — minden további anyagi kötelezettség nélkül — kiadhassa szobáit. Az igazolványtulajdonosok egyéni devizaszámla nyitására is jogosultak lennének, s ezzel minden bizonnyal csökkenteni lehetne a valutaüzérkedéssel kapcsolatos gondokat is. Tóth Attiláné budapesti képviselő, az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának ■ üzemmérnöke beszélt arról az ellentmondásról, amely az elelmiszerkereskedelemben a kisüzletek üzemeltetése, illetve a lakossági igény között mutatkozik. Az egy-két személyes boltók fenntartása a vállalatoknak nem gazdaságos, tiszta nyereségük kevés, a gondokkal társul meg a létszámhiány, s az is, Hogy az ott dolgozók nem találjak meg anyagi számításukat. Ám a vásárlók nem közgazdák, ragaszkodnak ezekhez a kis üzletekhez. A képviselő javasolta, hogy differenciált haszonkulcsrendszert alkalmazzanak az élelmiszerkereskedelemben, különbséget téve a nagy ABC- árüházak és a kisebb üzletek között. Fokozni kell a kis boltokat ellátó szállítók érdekeltségét is, a Választék ugyanis gyakran emiatt igen szűkös, amit a lakosok kifogásolnak. Harasztiné Deutsch Erzsébet (Baranya megye), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője a szövetkezeti kereskedeiem jelentős fejlesztéseiről beszélt. Hozzátette, hogy ez a fejlődés csak részben terjed ki a községekre illetve ' az aprófalvakra. Éppen ezért, az elkövetkezőkben <? népesség megtartása érdekében, a kereskedelemnek ezeken a területeken is javítani kell az alapellátást. A fogyasztási szövetkezetek az eddiginél többet tehetnek tagságukért, ám az különösen fontos, hogy a kis települések ellátási feladataiból az áruszállító partnerek, a téeszek is kivegyék részüket. Megemlítette, hogy Baranya megyében, ahol több élelmiszeribari üzem is tevékenykedik, még nincs hűtőház. Az elképzelések szerint ezért több vállalat összefogásával nagy befogadóképességű hűtőházat építenek. Noé István (Tolna megye), a MÁV dombóvári vontatási főnökség technológusa is a kistelepülések áruellátásának kérdéséiről szolt, bzűkebb hazájára az aprófalvas vidékek a jellemzőek. Mint mondotta, az üzletek száma es területi eloszlása általában kielégítő, nem újak építésére volna elsősorban szükség, hanem a meglevők korszerűsítésére. Az eladótér kulturáltabbá tétele mellett sok helyütt sürgető a boltok műszaki színvonalának gépesítettségének javítása is. A lakosság, amely eredményes mezőgazdasági munkával jelentős nemzeti értéket hoz létre, jogosan igényli, hogy naponta friss és jó minőségű kenyeret kapjon. A nagy szállítási távolság és az árutovábbítás módja miatt azonban gyakori a kenyér minőségének romlása. Hozzáfűzte, hogy ezen a problémán sok helyütt sütőüzemek létesítésével kívánnak segíteni, ehhez a termelőszövetkezetek is támogatást adnak. Tartalmas együttműködés Korpái Jánosné (Budapest), a Pamutnyomóipari Vállalat textilfestő gyárának csoport- vezetője idézte a Belkereskedelmi Minisztérium májusban kiadott tájékoztatójának azt a megállapítását, mely szerint az árukínálat javul, ám a termelők nem kötötték le szerződéssel teljes árumennyiségüket, illetve a szerződésben vállalt kötelezettségeiket olykor pontatlanul teljesítették. E kedvezőtlen tendenciának megváltoztatásához — a képviselőnő véleménye szerint — a jelenlegi felvásárlási rendszeren kellene módosítani. Olykor ugyanis igen alacsony , áron vásárolj ák fel a termelőktől, áruikat, melyek a különböző városok vagy a főváros piacaira kerülve már igen sokba kerülnek. Az ,árat talán úgy lehetne visszaszorítani, ha a termelő és a vásárló közötti közbeeső kereskedelmi szervezetek számát csökkentenék. Felül lehet vizsgálni azt is, hogy egy-egy felvásárló, illetve kereskedő milyen haszonkulccsal dolgozik. Kérdéses, arányban van-e ez tevékenységének nagyságával és a termelői árral. Kiss Imre (Borsod megye), a Mezőkeresztesi Áfész igazgatóságának elnöke az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek áruellátó szerepéről szólt. Többségük az aprófalvák ellátásáról gondoskodik, s Borsod megyében kedvezőnek értékelhető az alapellátás meg- oldottsága. Tartalmasabbá váltak a szövetkezetek és szállító partnereik közötti együttműködések, fejlődött a felvásárlási, termeltetésszervezési tevékenység, növekedett a háztáji és kisegítő gazdaságok ellátásának felelőssége, korszerűsödött a hálózat, javult a fogyasztói érdekvédelem. Ö is szóvá tette, hogy a kisebb települések üzleteinek üzemeltetési költségei magasabbak, s az élel- miszerkereskedelemben jelenleg kialakult haszonkulcsok nem ösztönzőek és nem teszik lehetővé az érdekeltségi alapok újratermelését, emiatt a jól felszerelt, kulturált kisközségi boltok nagy része veszteséges vagy minimális nyereséggel dolgozik. Tóth Ferencné (Bács—Kiskun megye), a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat gyáregységvezetője a kereskedelmi fejlődés új vonásait emelte ki. Mint mondotta, a megújulásra, a kezdeményezőkészségre jellemző, hogy több új értékesítési formát vezettek be. Ennek jegyében diszkont boltok, áruházak és önkiszolgáló raktárak nyíltak meg és közös boltokat, szaküzleteket is nyitottak. Jelentős mértékben nőtt az érdeklődés a kisvállalkozás iránt, a magánkereskedők száma egy év alatt több mint száz fővel nőtt. A szerző(Folytatás a 2. oldalon) találkozója Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap délelőtt a KB székházéban találkozott Johannes Poauval, a Német Szövetségi Köztársaság Észak- Raj na—Vesztfália tartományi miniszterelnökével, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alelnökével. A szívélyes légkörű megbeszélésen véleménycserét folytattak a nemzetközi élet néhány időszerű problémájáról, áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét. Külön foglalkoztak a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szociáldemokrata Párt együttműködésének kérdéseivel A találkozón részt vett Marjai József, a minisztertanács elnökhelyettese, valamint Rolf Krumsiek, az Észak-Rajna—Vesztfália tartomány kancellári hivatalának államtitkára és Georg Sperl, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Losonczi Pál Burmában Burma nemzeti kegyhelyén, a mártírok rangoond mauzóleumában rótta le tiszteletét tegnap Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A magyar államfőt, akinek csütörtökön kezdődött, ötnapos baráti, hivatalos látogatásáról a burmai napisajtó igen nagy terjedelmű tudósításokban számol be, U Maung Maung Kha miniszterelnök és U Aung Kyaw Myint tájékoztatása és kulturális miniszter kísérte el a város szívében fekvő emlékhelyre, Burma nemzeti hőseinek sírjaihoz. Losonczi Pál és felesége, valamint a kíséretében levő magyar személyiségek elhelyezték az Elnöki Tanács koszorúját U Aung San tábornok és társai sírján. A tábornokot és minisztertársait 1947-ben gyikolták meg Burma függetlenségének ellenségei. U Aung San az akkori brit kormányzó fennhatósága alatt alakult autonóm végrehajtó tanács alelnöke volt, társai pedig különböző pozíciókat töltöttek be ebben a kabinetben. Vezető burmai személyiségek társaságában Dosossczí Pál ezután a világ legnagyobb buddhista templomát, a Shwegadon-pagodát látogatta meg. A burmai királyok és alatt valóik tömérdek aranyat és ezüstöt áldoztak a monda szerint becses ereklyére: Buddha Indiából hozott hajszálaira emelt pagoda építésére és díszítésére. A pagoda s a köré épített kisebbek ma is a buddhista hitélet központjai, a különböző • egyházi szervezetek székhelyei. Losonczi Pál helyi szokások szerint adományt nyújtott át á Shwe- gadon gondnokainak, s a vendégkönyvbe jegyzett emléksorokkal további jólétet és fejlődést, sok boldogságot kívánt Burma vezetőinek, népeinek, békét az egész emberiségnek. Pénteken délelőtt megkezdték tanácskozásaikat burmai partnereikkel az államfői kísérethez tartozó kormánytisztviselők: és szakértők. U Tint S»p, az első számú ipari minisztérium vezetője, Losonczi Pált a burmai gyógyszervegyészeti üzembe, Gyogonba kalauzolta eL A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Becsüljük a kereskedőket Itt voltam négy évvel ezelőtt a,z országgyűlésen, amikor a belkereskedelmi törvényt elfogadták. A folyosói beszélgetések közben akkor minden „honatya” azt erősítette meg, hogy ez a téma minden embert érdekel. Akkor Kosztolánczi Jánosné szólt hozzá a törvényjavaslat vitájához. Sok adalékot kapott a Kaposváron, Csurgón rendezett fórumtól, a vélemények kialakításához. Persze a ruhagyári asszonyok mindennapi tapasztalata ugyancsak sokat nyomott a latban. Kosztolánczi Jánosné most sem mindig elégedett a kaposvári ellátással. Neki is feltűnt például, hogy a kaposvári börzén sok mindent meg lehetett kapni, amit azelőtt hiába kerestünk. A megyei képviselőcsoport a Balatonföldváron tartott ülésével jól felkészült a mostani ülésszakra, hiszen a nagy forgalmú tóparti üdülőhely eredménye, gondja módot adott az összehasonlításra. így sokkal jobban megítélhették a kereskedelem, az idegenforgalom jelenét és jövőjét a két nap elhangzott felszólalások nyomán. Most Radnóti László fejtette ki a véleményét a vitában. Gazdag útravalót kapott ehhez a képviselőtársaktól s a megyei pártbizottság első titkárától, a megyei tanács elnökhelyettesétől. az országos degenfor- galmi tanács, a Balatoni Intéző Bizottság képviselőitől, így bővítette ki felszólalásának idegenforgalomról szóló részét. A nagy tapasztalatú szövetkezeti elnök otthon van ebben a témában. Az országgyűlés 1980. évi újjáalakulása óta most először szólalt fel, tavaly azonban igen nagy érdeklődést kiváltó interpellációval jelentkezett, ugyancsak a nyári ülésszakon: a környezet védelme, az energiatakarékosság érdekében a propán-bután gázmeghajtást szorgalmazta gépkocsikban. Az ő véleményére mindig odafigyelnek a kereskedelmi bizottság ülésein. Egyébként Radnóti László a kereskedelmi kamara elnökségének a tagja. Ahogy visz- szaemlékszem a parlamenti tudósításokra, szinte állandóan hivatkozhattam a véleményére, többször idézhettem a javaslatait. Nemrégen egy küldöttség tagjaiként Norvégiában járt. Ott tapasztalta, milyen tekintélye van az országnak, a tőkés cégek milyen megbízható kereskedelmi partnernek tekintik a magyar vállalatokat, szövetkezeteket, ö szintén sokat tesz ennek érdekében. Most személyes örömöt szerzett számára a ber- zencei határátkelőhely átadása hiszen kezdettől szorgalmazta az ügyet. A parlament ülésén is hangsúlyozták: a somogyiak is fontodnak tartjuk, a kereskedőszakm* tekfmtélyé nek, becsületének visszaszerzését. — Vannak jó példák vidéken — mondta Pásztóhy András, a mernyei tsz elnökhelyettese. — Amikor meghívtak a göllei tanács ülésére, előtte személyesen megnéztem, milyen az ellátás a tsz-ben. Igen örültem, amikor Kisgyalánban délután is volt friss kenyér a boltban, hűtött üdítőt, jég- krémet kínáltak a vásárlóknak. Valahogy így kell ezt csinálni falun is. Az idegenforgalom lehetőségei még nagyok megyénkben. — Szerintem Maercadfötan minden adottság megvan az idegenforgalom növelésére — magyarázta Némethné Kapszár Rozália múzeum- igazgató. — Bátran fogadhatunk külföldieket, van mit megmutatni, tudunk jó programmal szolgálni. A somogyi képviselők most a nyári ülésszak után szeretnének sokat tenni azért, hogy a választópolgárok minél jobban megismerjék az ország zárszámadását, a belkereskedelem, az idegenforgalom helyzetét és a további teendőket. Lajos Géza
