Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-17 / 140. szám
Ki az úr a boltban? Javítóbázis több tucat gépnek Több mint ötvenháromA kik abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy megválogathatják, hol vásárolnak, nagy különbségeket fedezhetnek fel bolt és bolt között. Ahol piszkosak a kirakatok, ott többnyire a vevő köszönését sem fogadják, ragadnak a bevásárlókosarak, szegényes az áruválaszték, és az egész légkör olyan, hogy az ember igyekszik mielőbb a kapun kívül kerülni. Vannak üzletek, amelyekről mindezeknek az ellenkezője mondható el. ahol a vevő szívesen elidőzik, nézelődik, esetleg a boltossal is vált néhány szót. Mitől tud olyannyira különbözni egyik üzlet a másiktól, amikor lényegében valamennyi azonos gazdasági, jogi feltételek mellett működik, azonosak a beszerzési lehetőségeik, és a dolgozók fizetése sem mutathat nagy eltérést? Ami a különbségeket okozza, azt szaknyelven a kereskedelem szubjektív tényezőinek nevezik. Döntő tehát, hogy milyen emberek állnak a pult mögött. S még inkább az: kinek a kezében van a kormányrúd, a vezetés. Napjainkban a boltvezető sokkal nagyobb úr — a szó jó és rossz értelmében egyaránt —, semmint képzelnénk. ö az, aki megkövetelheti, megteremtheti a tisztaságot, még ha kevés is az eladó, az alkalmazott Amint — ha maga is jó példával jár elöl — megkövetelheti a beosztottaitól, hogy köszönjenek a belépőnek. Ha a boltvezető rendszeresen megkérdezi a törzsvevőtől, hogy szolgál kedves egészsége, mit csinálnak az unokák, akkor előbb-utóbb a beosztott eladók is átveszik ezt a kereskedői magatartást. Rájönnek, hogy ők is kellemesebben érzik magukat, jobban telik az idő, ha csipA nappali technikusképzés újbóli bevezetését javasolja a MTESZ oktatási bizottsága, ebben látja ugyanis a nyomasztó technikushiény megoldását. Az iparban változatlanul nagy szükség van technikusokra, mert ma mérnökök vagy éppen ellenkezőleg, nem eléggé képzett szakemberek végzik a műszaki középirányítói feladatokat. A technikumok — mintegy másfél évtizeddel ezelőtti — megszüntetése óta hazánkban iskolai rendszerben nem képeznek műszaki középkádereket. A krónikussá vált technikushiány megszüntetésére a MTESZ oktatási bizottsága több megoldást javasol. Egyik lehetőségként azt ajánlják, hogy a jelenlegi szakközépiskolai rendszerbe illesszék a technikusképkelődés, morcosság, barátság- talanság helyett a szívélyességet gyakorolják. Persze, a vevő jó közérzetéhez ez sem elegendő, elvégre nem társalogni, hanem- bevásárolni járunk az üzletbe. És ha nincs parizer, ha éppen szombaton fogyott el a tejszín, ha nem friss a kenyér, akkor sem kedvünk, sem időnk a csevegésre, — gyerünk egy másik boltba. Am, sajátos módon, éppen ott bőséges az áruválaszték, ahol a boltosok is kellemes emberek. Az összefüggés voltaképpen kézenfekvő. Ma, amikor élelmiszerekből nincs hiány; és a szállítók kisebb urak, mint a múltban, az is nagyrészt a boltvezetőn múlik, 'hogy szinte mindig minden legyen a polcokon, amit a vevők keresnek. A hiányért csak ritkán hibáztathatók a kenyérgyárak, a tejüzemek, a konzervgyárak vagy a sörgyárak — a boltve/jető többnyire megkapja, amit rendel. De rajta áll, hogy mit rendel. Aki kényelmes és nemtörődöm, az kevés árut rendel — így biztosan semmi sem marad a nyakán, nem romlik meg, nem kell selejtezéssel. visszaküldéssel bajlódni. Aki viszont leleményes és ügyes, az ismeri az élelmiszeripar új termékeit, és addig jár, 'telefonál, amíg az ő boltjába is szállítanak belőle. Az ésszerű nyilván az lenne, ha a jó boltos sokkal többet keresne, mint a hanyag, a nemtörődöm. Sajnos, egyelőre nem így van; a kereskedelemben a jnozgóbér — a jutalék — nem olyan nagy, hogy igazán ösztönző lehessen. A szerény anyagi ösztönzés mellett azonban lehelnek — vannak, és még inkább lesznek — erkölcsi ösztönzők is. A belkereskedelem irányítói ugyanis arzést, oly módon, hogy a hallgatók — speciális tanterv alapján — az első négy év után érettségi bizonyítványt, s az alapszakmára szakmunkás-bizonyítványt kapjanak, az ötödik év után pedig technikusi oklevelet Elképzelhetőnek tartják • azt is, hogy az első két évben a leendő technikusok is a szakközépiskolásokkal azonos tanterv szerint végezzék tanulmányaikat. A MTESZ oktatási bizottsága másik megoldásként külön technikusképző iskolarendszer létrehozását ajánlja. Itt is megvalósíthatónak tartják, hogy négyéves tanulmányi idő után érettségi bizonyítványt, s emellett alapszakmára szakmunkás-bizonyítványt kapjon a tanuló, technikusi oklevelet pedig az ötödik év végén képesítő vizsgával szerezzen. Az érettra törekszenek, hogy a vállalatok vezetői adjanak minél nagyobb önállóságot a boltvezetőnek nemcsak az árurendelésben, hanem az alkalmazottak megválogalá- sában, a beosztottak bérének, jutalékának megállapításában sőt, bizonyos korlátok között az árak alakításában is. A bolti önállóság sok energiát szabadíthat fel. Az emberek — így a boltvezetők is — szeretik megmutatni, mit tudnak. Erre azonban csak akkor van módjuk, ha hagyják őket saját elképzeléseik szerint dolgozni. és nem szólnak bele minden apró-cseprő ügybe. Némely vállalati, szövetkezeti központ ugyanis azzal igazolja nélkülözhetetlenségét, hogy felesleges utasításokkal, részletkérdések szabályozásával terheli a boltvezetőket Erre a központoknak a jövőben kevésbé lesz lehetőségük: kötelések lesznek még nagyobb önállóságot adni az egységek vezetőinek. Bevezetik az úgynevezett költség- térítési rendszert, amelynek lényege, hogy a boltvezető pénzben kapja meg a boltban felmerülő költségekre a fedezetet, és. ezzel az összeggel nem kell elszámolnia — szabadon gazdálkodhat. Hasonló elvek alapján bevezetik majd a nyereségérdekeltséget is. Eljöhet tehát az az idő, amikor a rátermett boltvezető beosztottaival együtt jobban él, mint a hanyag, a lusta, a kényelmes, aminek következményeként az árukínálat, a bolti légkör és a vevő közérzete javul. B ár ma még ezek a jogok nem illetik meg a boltvezetőket, a jelenlegi viszonyok között is elsősorban rajtuk múlik, hogy a vevőnek terhes kötelezettség vagy kellemes időtöltés a bevásárlás. centra Han a gyakorlati — bizonyos fokú specializációt is magában foglaló — képzés időszaka lenne. A javaslat hangsúlyozza, hogy a korszerűsített technikusképzés megoldása rendkívül sürgős feladat, mert a termelő vállalatoknál a műszaki és irányítói feladatokat csak olyan kollektívák tudják hatékonyan ellátni, amelyekben egy okleveles mérnökkel két-három üzemmérnök és legalább háromhat technikus működik együtt A Művelődési Minisztérium más társadalmi szervezetek, továbbá a tárcák és a vállalatok véleményét is kikéri, s ezek egybevetésével készíti el javaslatát a technikusképzés megoldására a kormányzati szervek részére. millió forint termelési érték elérése a cél az idén a Ri- nya-Dombó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulatnál, s ezeknek a feladatoknak a zöme olyan, melyeknek a megoldásához ebben az évben láttak, illetve látnak hozzá a délsomogyi . mezőgazdasági' nagyüzemekben. A közérdekű felújítási tennivalók értéke például 7,5, a fenntartási munkáké 4.5 millió forintot tesz ki, s 26 millió fölött van a térségben folytatott olyan koviplex meliorációs beruházás, mint amilyent jnost a csökölyi és a lábodi termelőszövetkezet meg a Böhönyei Állami Gazdaság megbízásából teljesítenek, \A meliorációs Szentjük falunkat. Ezt a rövid és mégis sokat kifejező mondatot ifjú Révész Dezső mosdósi népfrontéinak beszámolójában olvastam. . A társközségek mindegyikét áthatja ez a ragaszkodás a szülőföldhöz. Ez a szeretet azóta még jobban kiteljesedett szerte a megyében, amióta a közigazgatási és gazdasági központok körül kialakultak a társköz- ségbok.rok. Nagyon természetes érzés hatja át az embereket, ami sor igyekeznek megőrizni a helyi hagyományokat, úgy befolyásolni a székhelyüket, ne feledkezzen meg rólük se a fejlesztések eldöntésekor. A körzetesítések óta a népfrontmozgalom szintén sajátos körülmények között tevékenykedik. Kitűnő példa erre Nagyberki a hozzá tartozó társközségekkel, Csornával, Kercseligettel, Mosdóssal és Szabadival. Mind az öt településen önálló népfrontbizottaágot találhatunk. A munkájuk sokban egyforma, sokban pedig eltér, hiszen a települések jellege, lakosságának összetétele, hagyománya, közlekedési viszonyai nem egyformák. Egyne jobban összecsiszolódik az öt település. Elsőmunkák jellegéből adódóan több éven át tartó, az előzetes ütemezés szerint sorra kerülő tevékenység zajlik a földeken; a lábodiaktól és a böhönyei éktől kapott feladatokat még ebben az évben teljesíti a társulat. A műszaki fej lesz lésre szá n t pénzt az idén az a nagyszabású beruházás köti le, amelyik napjainkban ..ölt testet" a Nagyatádról Taranv felé tartó út ménjén, a város ipartelepén. Evekkel ezelőtt egy hektárnyi területet vett itt a társulat, s akkor ágy döntöttek: mihelyt a fejlesztési alapjuk lehetővé teszi, elkezdik rajta az építkezést. A város belterületén, a Ki- szely utcában levő központi telepüket ugyanis „kisorban akkor mérhető Ve a változás, amikor a közös tanács rövid és hosszú távú terveit fogadják el a lakosság képviselői. Ez persze nem jelenti, hogy nem fordul elő súrlódás, hogy minden simán és olajozottan megy. A népfrontbizottságok csak úgy tudják képviselni a körzet szempontjából egyetemes érdekeket, ha időnként egy asztalhoz ülnek. A terveket, elképzeléseket feladatokat meghatározó egyeztető értekezletek most már rendszeresek e körzetben. Orbán Ottó csornai népfrontelnök szerint ,még többet hozhatnának a konyhára, ha az ott megjelenő tisztségviselők egymás között megbeszélnék a tapasztalataikat, meg- hánynák-vetnék, mint oldják meg a feladatokat a legjobban. A Hazafias Népfront megyei elnöksége is egyetértett ezzel. A székhelyközség vezetői szintén sok tanácsot, útmutatást adhatnak a gondban levő elnököknek. Elismerés illeti a négy társközség népfrontmozgalmát azért, mert jól élnek az önállóságukkal, egyre többet kezdeményeznek. A csornai bizottság például levélben kérte a kaposvári áfésztól nőttwfc*. ott bővítés nrfaf nem jöh^t szóba, márpedig a több tucat gép javítása, karbantartása nem nélkülözheti a korszerű javítóbázist — ez ösztönözte őket az ipartelepi építésre. Csupán, nehéz földmunkagépe, tizenhárom, drénező gépe egy, anyagszállitó gépe tizenhat van a társulatnak, ezenkívül számos teherautóval rendelkeznek és .csaknem húsa jármű végzi a dolgozók szállítását a munkahelyre és haza. Az ipartelepen ■ létesülő központi műszaki bázis építését a múlt év második felében kezdték, s a tereikből — meg a munkák üteméből — következtetve még az idei őszön használatba vehetik. A nyolc és fél mi Rió forint költséggel készülő komplett beruházást a társulat saját építő brigádja valósítja meg. Már állnak a falai a szociális épületnek, maholnap tető alá kerül a jókora alapterületű szerelőcsarnok is. A telepen helyet kapnak a teljes műszaki ellátást biztosító kiszolgáló és szervízlétesítmények a megfelelő berendezésekkel, korszerű fölszereléssel, s itt lesz a központi üzem- anyagtároáó és -töltő bázis is. A műszaki központ hoszszú távon megoldja a Ri- nya-Dombó menti Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat ilyen jellegű gondját, s ha túljutottak ezen a meglehetősen nagy költségvonzatú munkán, jövőre már több telik majd egyéb célokra is — például a taggazdaságoktól kapott feladatok. megoldásában részt vevő géppark fejlesztésére. a felvásárló és takarmány- értékesítő telep megnyitását, az élelmiszerbolt nyit- vatartásának módosítását. A szövetkezet meghallgatta ezeket a kéréseket, és megoldotta a társközség gondját. Még lehet sorolni a jó példákat: védetté nyilváníttatták a Kapos-hid mellett álió háromszáz éves nyárfát, buszvárót építettek. A keresel! getiek sikeres fórumot szerveztek az eljáró dolgozóknak. Körülbelül hatvanötén dolgoznak közülük a húskombinátban, így a kaposvári vállalat szintén képviseltette magát. A mosdósi népfrontbizottság felismerte, hogy a tüdőgyógyintézettel érdemes együttműködni a művelődéspolitikai munkában. Ez szép föllendülést hozott, hiszen közös érdeket szolgál. A szabadiak sokat foglalkoznak az időskorúak helyzetével, mo6t éppen a nyugdíjas klub mielőbbi megnyitását szorgalmazzák. A községfejlesztésért sokat tesznek mindegyik -településen. Az egész körzet közös eredménye, hogy a nagyberki székhelyközség megkapta a Hazafias Népfront nemzeti zászlóját a településfejlesztésben végzett munkáért. Még előbbre juthatnának, ha néhány területen szorosabbra fűznék az együttműködést. A népirontbizott- ságok például szeretnék, ha előzetesen ismertetnék velük a falugyűlések beszámolóját. Az egységes álláspont kialakítása enélkül elképzelhetetlen. A tanács és a társközségek közötti kapcsolat jó, éppen ezért érdemes megszívlelni az olyan észrevételeket, mint a ker- cseügetieké: mindig vegyék figyelembe a jogos igényeket. A megyei népfrontbizottság folytatja ezt a gyakorlatot a jövőben: rendszeresen -megtárgyalja egy-egy körzet mozgalmi tevékenységét azzal a módosítással, hogy a székhelyközségét sem hagyja ki. Egész biztos. hogy tovább erősíti a lakóhely szeret elét. a faluhoz való ragaszkodást ez a módszer, a társadalmi munkában dolgozó elnökök, titkárok, tagak tekintélyét pedig-növeli. t,. G. SOMOGYI NÉPLAP Négyszázan — ezerkétszázért Szakszervezet a szociális otthonokban Keveset tudunk ennek a több mint négyszáz embernek a munkájáról, pedig csaknem ezerkétszáz beteg, illetve időskorú gondozottal törődnek Berzencén. Ladon, Segesden, Tabon, Pattalomban, Drávatamásiban. Kál- mancsán és Kaposváron. Majdnem valamennyien szakszervezeti tagok — az egészségügy szervezett dolgozói — olyan intézményekben, ahol nem vetődik rajuk reflektorfény: a megye nyolc szociális otthonának állományába tartoznak. Ezeken a helyeken az anyagi, a technikai és a műszaki ellátottság javításával' egyidejűleg különösen fontos feladat a szakmai, a gondozási munka színvonalának emelése. a személyi feltételek biztosítása. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága a közelmúltban a szociális otthonok szakszervezeti alapszer- vezeteinek működéséről tanácskozott, egy ilyen célból végzett vizsgálódás tapasztalatait összegezi« és «itatta meg. Az értékelő tájékoztatóban olvasom: „Az elnéptelenedő kisközségekben fokozott gonddal kellett a szociális ellátással foglalkozni, hiszen az itt maradt idős emberek többsége támasz nélkül, egyedül él. A szociális otthonok befogadóképessége és az öregek napközi otthonában gondozottak száma állandóan nő . . . A tervezett kaposvári kétszáz és a kastélyosdombói ötven újabb hely elkészültével megvalósulhat n szociális otthonok profilirozása és szakosítása, Terveink szerint az időskorúak és elmebetegek otthona mellett szakosított szociális otthonokat — részlegeket — alakítunk ki a nem foglalkoztatható súlyos értelmi fogyatékosok, a mozgásfogyatékosok és az alkoholisták részére. E/.t megelőzően >egre keil hajtani az i nlézmények korszerűsí t ését, felújítását...” Felújításra szorul a megyében a seges- di és a tabi, hosszú távon bővíthető a kálmáncsai szociális otthon. öt intézményben önálló szb működik, háromnál területi integráció érvényesül — egy-egy bizalmival —, s általában jellemző, hogy a helyi állami vehetőkkel (intézetvezető, főnővér, gond- pok, főkönyvelő) jó a kapcsolniuk, megfelelően tájékozódnak egymás munkájáról. A vizsgálódás tanúsága szerint — mint arról dr. Borbély Éva megyei titkártól hallottam — a szociális otthonokban az étkeztetés minősége és körülménye jó, esetenként — szociális okok miatt — családtagoknak, nyugdíjasoknak is biztosítanak étkezési lehetőséget, sőt Segesden például az te- kolaszúnelbcn a gyermekeknek is főznek. Az ötnapos rjiunkahel bevezetésével a tabi és a patalomi otthonban adódtak közlekedési gondok, s hogy a dolgozók könnyebben es idejében munkába állhassanak, a munkarendet a buszjáratokhoz igazították. Hasonló problémájuk jelenleg a ladiaknak es a dráva- tamásiaknak van; ennek megoldása a jövő feladata. Ami a munka- és védőru- ha-ellátottságot illeti, a helyzet megfelelő — Segesdén még munkacipőt is biztosítanak. A, szociális otthonok szervezett dolgozóinak szak- szervezeti tevékenységét jelentősen elősegíti a megyei bizottságok gyakorlati útmutatása, intézkedési terve és az, hogy javaslatokat kapnak a kiemelt szakmai iétadatokra. önálló politikai oktatás folyik a tabi és a ladi intézményben, a többi helyen a dolgozók a községi oktatásokon vesznek részt, Amikor az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága ezt a témát tárgyalta, a kérdésekből és vitából kitűnt: a szociális otthonokban dolgozók az ágazati szakszervezet megyei tagságának mindössze 6,6 százalékát teszik ki ezek az emberek azonban speciális területen tevékenykednek, s olykor bizony fizikailag is nehéz munkát végeznek. Ezért is fontos az érdekképviseleti testületek működésének hatékonysága. a jogkörök érvényesítése, a munkakörülmények javítása. A fölvétel iránti igények, a feladatok ugyanis egyre nőnek: a közeli jövőben megvalósul a kastélyosdombói otthon bővítése, Kaposváron pedig a hetedik ötéves tervidőszakra nyúlik át az a beruházás, mely kétszázhúsz gondozott elhelyezésére kínál majd lehetőséget. A. F. G. Zs. M TESZ-javaslat a technikusképzés megoldására ségi utáni ötödik ér konh. r, „Vizsga” faluszeretetből
