Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-15 / 138. szám

„Más fekszik az asszony Kodály Zoltán népzenei találkozó Főszerepben, epizódban Faragó András Faragó András Wotan szerepében WagneriA Rajna kincse című művében Két fiúcska szurcsolte az üdítőt elégedetten és jóked­vűen szombaton este a kapos­vári ifjúsági ház büféjében. Kanczel Zoli és Jóska húsz- harminc perccel korábban szűnni nem akaró vastapsra késztette a közönséget a deb­receni Hajdúság együttes kö­csögdudásaként, illetve éne­kes szólistájaként; indokolt volt hát a vidámság. Arcuk azonban rögvest elkomorult, amint újdonsült újságíró is­merősük — egyebek közt — megkérdezte: vajon iskola- társaitok is éppen úgy kedve­lik es művelik-e a népzenét, mint ti? A tizenegy esztendős ikrek szinte egyszerre vála­szolták: „Nem, ők inkább le­nézik a népművészetet, sokan nevetnek is rajta, art mond­ják, hülyeség az egész. Tet­szik látni, itt is nagyon ké­vés a fiatal az együttesek­ben !” Nem tudom, hányán képvi­selték ifjúságunkat a Kodály Zoltán országos népzenei ta­lálkozó két korábbi rendezvé­nyén Mezőtúron és Mezőke­resztesen, s arról sincs sejté­sem, vajon hány tizen- és hu­szonéves lép majd színpadra ennek a hónapnak a végén Bekéstarhoson, az országos bemutatón. Csak azt gyaní­tom: a „tanár úr”, ha látta­hallotta volrta a tizenhat együttes szombati produk­cióit, aligha lelkesedett volna a közreműködők átlagos élet­korának okán. Gyakran idéz­getett imperatívusza — „a gyermek zenei nevelését szü­letése előtt kilenc hónappal kell kezdeni” — e műsor ta­pasztalatai szerint pusztába kiáltott szó maradt, ráadásul a csekély számú gyermekkel is felnőttesdit játszatott egyik-másik együttesvezető, amidőn azt énekeltette ve­lük : „ ... más fekszik az asz- szony mellé” — és hasonló pajzánságokat, számlálatla­nul. Lám, ilyen a tőrőlmet- szett népiesség! De félre a tréfával: a Kó­rusok Országos Tanácsa, a Somogy megyei Művelődési Központ és a többi rendező szerv nyilvánvalóan csak a létező értékeket vehette lei- tarba, s nem rajtuk múlott, hogy ezek az értékek módfe­lett vegyesek, hogy az ország minden részéről érkezett pá­vakörök, parasztkórusok, ci­gyógyításahoz hosszú időre lesz szüksége a magyar nép­zenei mozgalomnak. Mind­azonáltal: ennek a gyógyulás­nak a jeleit is hallhattuk, csodálhattuk, szép számmal. Szőkébb hazánk együttesei közül a mosdósi pávakör egy­séges, ihletett és nagy érzelmi intenzitásról tanúskodó mű­sorát kell elsőként említe­nünk, de hasonló okok miatt tetszett a törökkoppányi asz- szon.vkórus műsora és a „ver­senyen kívül” indult barcsi Kövesi Gyula gyönyörű furu­lyaszólója. A hajdúszováti Kodály énekkar a feldolgo­zások stílusos értelmezésével és előadásával emelkedett ki — ami bizony ritka erény manapság! — a csatári nép­dalkor pedig azzal, hogy a csiszoltságot, a pontosságot életszerűséggel, természetes­séggel sikerült egyesítenie. Ugyanezért nyerte el a kö­zönség és a tekintélyes szak­emberekből álló zsűri elisme­rését a mohora—magyarnán- dori népdalkor és a gérce-sit- kei együttes. S a többi pa­rasztkórus, pávakör produk­cióiból sem hiányoztak a ki­tartó, szívós munkát bizonyí­tó részletszépségek Egyszóval: a Kodály Zoltán országos népzenei találkozó kaposvári bemutatója inkább a tapasztalatok összegezésére, a fejlődés útjainak kitapoga- tására alkalmas fórum volt, mint magas esztétikai minő­ségű, látványos gálaműsor. A dióhéjban benne foglaltatott a pávaköri mozgalom vala­mennyi erénye és hiányossá­ga. Summázatként idézzük fel a kondoros! együttes egyik tagjának véleményét: „Lehetséges, hogy időnként hat ránk a gyöngyösbokrétás stílus, s más műzenei diva­tok Az egész találkozót kivá­ló alkalomnak érzem azonban arra, hogy az Alföldről, a Du­nántúlról és más országré­szekből jött együttesek meg­ismerhessék egymás módsze­reit, hogy elsajátíthassák más vidékek népzenei stílusait Ennél többet egy ilyen talál­kozótól egyelőre aena lehet elvárni." Arról, hogy melyik együtte­sek jutnak a kaposvári be­mutatóról a békéstarhoei or­szágos találkozóra, szerdán dönt a bíráló bizottság. Lengyel András „Ősi feltétele minden művészi alkotásnak, hogy a művész teljesen odaadja magát tárgyának” — írta Alexander Ber- nát műkritikust filozófus a művé­szettel foglalkozó könyvében. Ez az azonosulási kész­ség, alázat jel­lemzi több mint három évtized óta Faragó András­nak, a budapesti Opera tagjának művészi hitvallá­sát. Főszerepek egész sorát éne­kelte, de szívesen vállalja ma is az epizódalaki táso- <at, amelyekből izitán emlékezetes »zerepeket gyúr. Az Üj Tükörben kbody Béla je­gyezte meg a Hu­nyadi Lászlóról írt operale- véi'oen Faragó Gara nádor­alakításáról : „minden mű va­lahogy róla szól”. Várnai Pé­ter a Muzsikában írta: „A Rigolettóban Faragó András énekelte Monterone szere­pét, és íme, színpadra lépé­sekor megállt a levegő, és egyszerre csak megszólalt a darab, az igazi dráma. Egy még mindig csodálatos hang és kevés, de annál találóbb gesztus ezt eredményezte, illetve ezt eredményezte a sok évtized alatt beérett, nagy - művészet. Beigazoló­dott, nincs kis szerep”. Ker­tész Iván a Magyar Nemzet­ben, a Don Carlos kritikájá­ban: „Faragó András hang­ján nem hagyott nyomot az idő múlása, a Főinkvizitor szólamát ma is éppolyan jól győzi erővel, mint jó néhány évvel ezelőtt”. Elmélyült, vérbeli alkotó­művész, érdeklődéssel, szen­vedéllyel fordul új szerepei felé ilyenkor megszűnik.sza­mara a köznapi élet. napokig nem látni őt Magányát, a benne összegyűlt feszültséget aztán tréfával oldja fél: — majd meglátjátok, mit farag a Faragó! Bariton szerepkörben is­merték meg az operaked ve­lők, 1949 óta Figaro, Petur bán, Czillei Ufrik, a Kéksza­kállú herceg, Borisz Godu­nov, Wotan alakjában jelent meg a hazai és a külföldi színpadokon, zenei fesztivá­lokon Európától Amerikáig. Vállalkozókedvének itthon is tanúi lehettünk. Szereti ki­próbálni á szokatlant, vonz­zák az új megoldások, új feladatok. Több mint egy évtizeden át Wotan helyét foglalta el a Walhailában, Wagner A Rajna kincse, A walkür és a Siegfried című zenedrámáiban. Az ég urából aztán — a szerep szerint ha­lálos ellensége — a föld alat­ti birodalom istene, Alberich lett, méghozzá hangverseny- szerű előadásban. Faragó újat teremtő ké­pessége Az istenek alkonya Hágen szerepében is bebizo­nyosodott, megrázó erejű, dé­moni alakítás volt. Ö szólal­tatta meg először számos külföldi színpadon A Kék­szakállú herceget is. A Bar- tók-emlékév alkalmával Gö­rögországban, Athénben és Tesszalonikiben Eszényi Irma és dr. Vasadi-Balogh Lajos karmester társaságában mu­tatták be a görög színpadon még nem játszott művet A legsúlyosabb szerepeit azonban „Wagner igájában” hordozza. Alapköve volt an­nak az emlékezetes R ing-so­rozatnak, amelyet a hetvenes években kezdett és tíz esz­tendőn át műsoron tartott a budapesti Operaház. Mintha Wagner az ő egyéniségére szabta volna Wotant, de még a bolygó hollandit is, olyan híven énekelte, játszotta e szerepeit Néhány hete a Lohengrin felújítása szolgált újabb meglepetésekkel. Az első elő­adáson Telramund, a követ­kező alkalommal Henrik ki­rály szerepét énekelte Fara­gó András, A szezon, végén elértekül még a legmegrendí- tőbb élményt nyújtó wagne- ri dallamokat, szólamokat A walkürben. E. M. terazenekarok között — a gondos válogatás ellenére — nem csupán jól felkészített együttesekre bukkanhattunk, hanem olyanokra is, ame­lyeknél az igyekezet egyelőre nagyobb a stílusérzéknél és stiluaismeretnél. A körülmé­nyek nem játszottak a meg­hívott együttesek kezére — a szellöztethetetlen színházte­remben keletkezett pokoli forróság és, a borzalmas akusztika többször is kétsé­gessé tette a produkciók szín­vonalát és illuzórikussá az ér­tékelést. Olsvai Imrének, az ismert népzenekutatónak, a zsűri elnökének megállapítá­sában — „mindenki halvá­nyabbnak tűnt, mint általá­ban” — benne foglaltatik az a kérdés is, nem provincializ­mus-e egy országos viszony­latban kiemelkedőnek ígérke­ző rendezvényt egy arra tel­jesen alkalmatlan teremben rendezni ? Nem feltétlenül a. körülmé­nyek hatalmának kell persze tulajdonítanunk az itt-oti föllelhető komoly fogyatékos­ságokat: a görcsös erőlködés­éből származó pontos, de él- ménytelen „leckefelmondáso­kat”, az átélés hiányát, a lassú, „elkent” ritmusokat, a fülbántó harsogást, a dalla­mok magyarnótás „kenését”, az operás íermá tákat, a nép­dal egyszerűségének ellent­mondó dinamikai szélsősége­ket. Belőlük az világlik ki: egyik-másik fertőző betegseg BALATONIAK Öreg róka szűk konyhában Nem a földrajzi távolságon áll, elsősorban nem azon. S nem is azon, hogy ki hol, ha­nem inkább azon, hogy ki ho­gyan! Balatoniak. Így összefoglal­va nem él a köztudatban ez a kifejezés. A szociográfusok (tudtommal) nem fedezték még föl ennek az embercso­portnak a különlegességét, az egyediségében is általánost. Balatoniak Közép-Euró-pába n. Magyarországon, a Dunántúl középső részén. A Balaton nevű tó környékén, a vízpart­tól számított néhány kilomé­teres körzetben. A réteghatá­rokat persze nem lehet méte­rekben meghatározni. Több ez egyszerű területi elrende­zésnél. Elvekről, életformá­ról, magatartásról van szó. Mindezt végérvényesen — a megszokottól kissé eltérően — határozza meg a Balaton, nemzeti kincsünk valutabe­vételünk jelentős forrása­Legyünk őszinték. Ezzel a szándékkal keltem útra. a VALÓSÁG (és, hogy József Attilával senki se próbáljon rám, cáfolni:), az IGAZSÁG néhány apró szeletének fel­el elütésére. Janos bácsi öreg róka. Töbh mint negyven éve cl a tó pártján, tud tehat viszonyíta­ni, látta s igy mesélte a vál­tozásokat: — Amikor ideköltöztem, még csendes kis hely volt ez a község. Legalábbis a mai /körülményekhez képest. A legmelegebb nyári napokban itt üdülő vendegek (urak vol­tak kérem azok, igazi urak, hiszen másnak erre nem tel­lett volna) után mi csak bá­multunk. Irigyeltük őket, mert nem volt más dolguk, mint sétálgatni, szórakozni, fürödni ... Nekünk abban az időben nem ez jutott. Itt él­tünk a Balaton mellett, de egy-egy nyáron jó, ha egyszer megfürödtünk. Nem értünk rá ilyenre! Dolgoztunk, sokan azoknak a kényelméért, akik ide jöttek. Szerették is a fa­lut a tehetősebb emberek. Volt itt sok szálloda; hatal­mas kártyapartikról kering­tek legendák, az akkori híres­ségek közül is gyakran meg­fordultak itt. . . De mi tőlük elszigetelve, szinte cselédek­ként, háttérbe húzódva él­tünk. Ha az utcán szembe jött velünk egy-egy „nagy em­ber”, előfordult, hogy átmen­tünk az út másik oldalára fé­lelmünkben. Vagy inkább tiszteletből? János bácsi több mint húsz éve nyugdíjas A község köz­pontjában hals.obas ha.a vám, s a nyarat öt-tíz év óta a nyári konyhában vészeli át a feleségével együtt. — Hiába kell a pénz! Kiad­juk a lakást, ugyanúgy mint ahogy errefelé mindenki, aki teheti. Azt a pár hónapot ki­bírjuk a szűk kiskonyhában, ott hátul az udvar végében. Kell egy kis mellékes a nyugdíjunk mellé. Na és per­sze a gyerekeket is tudjuk belőle segíteni. Mindketten családosok; unokáink vannak, sőt dédunokáink is __ — Ök nem járnak ide nya­ralni ? — Dehogynem! Előre tud­juk, hogy mikor vesznek ki szabadságot, és meddig akar­nak itt lenni. Olyankor az egyik szobában laknak, azt nem adjuk ki -a Ibusznak. Persze — hunyorít hamiská­san — nemcsak Ibusz-vendé- geket fogadunk. Vannak ál­landó, visszatérő ismerőseink, akik évente vagy két-három- évenként látogatnak meg bennünket. Velük alkalman­ként levelet váltunk. Megír­ják, hogy mikor akarnak jön­ni; akkorra biztosítunk nekik szállást. Persze, az ilyen ven­dégeinkre leskelődnek, hogy beszedjék utánuk az üdülőhe­lyi dijat. .. Gyarmati László (Fplytatj uk.) JÚNIUS A n*p 4.*C órakor k<*1. órefcor wTitgfrílk: a hold 1.34 órakor kél, és 13.11 órakor omirszik. [15 KEDD Jolán A várható időjárás: Lassanként felszakadozik a felhőzet, nik a folyamatos esőzés. A felhőátvonuiásokat már csak szórványos futó zápor kísért. A? északi szél továbbra is erős, időnként viharos lesz. A legmagasabb hőmérséklet ma, kedden 17— 21 fok között alakul. A Balaton vize Siófoknál tegnap 11 órakor 20 fokos volt. Kaposvári habán sikere Alföldi fazekas triennálét nyitottak meg vasárnap a szolnoki galériában. A táj­egység fazekashagyományait éltető országos seregszemlére 63 pályázó 378 alkotását küld­te eL Az egyik első díjat a kaposvári Bódog László—Fe­lián Erika alkotópáros kék habán kerámiaegyüttesével érdemelte ki. — Épülnek a Velence-há- zak. Az osztrák licenc alap­ján készülő többféle változat-/ ban összeszerelhető panelépü­letekből Budapesten ötvenhat — egyenként száz négyzetmé­ter alapterületű, kétszintes tetőtér-beépítés es — otthon felállításához láttak hozzá a szakemberek. A tervek sze­rint az épületeket a jövő nyá­ron vehetik birtokukba a tu­lajdonosok. — SZOBROT ÁLLÍTA­NAK Liszt Ferencnek Pécsen, a Dóm téren annak emlékére, hogy 1846-ban a városban hangversenyzett. A Baranya megyei tanács a szobor meg­formálására Varga Imre Kos- suth-díjas művészt kérte fel. — Sportnapot rendezett a KW KISZ -bizottsága Siófo­kon, a Bányász-sporttelepen szombaton. A város 18 alap­szervezete nevezett csapato­kat a versenyre, női-férfi fo­ciban, kézilabdában és röp­labdában. A rendezvényen mintegy száz fiatal vett részt A vándorserleget a KW csa­pata nyerte. — A efterások baráti kö­rének első országos szaktá­bora Fonyódligeten, a So­mogy megyei KISZ-bizottság ifjúsági üdülőtáborában va­sárnap bezárta kapuját. Az egyhetes tábor célja az volt, hogy az ország citerásainak alkalmat teremtsen a szak­mai tapasztalatcserére, útmu­tatást adjon a műsorválasz- tásóoz. „ — Hmnanfter betegemelők. Szombathelyen megkezdték a tavaszi BNV-n nagy érdeklő­dést keltett humaniter beteg­emelő készülékek gyártását. A mozgássérültek, mozgás- képtelen betegek helyzetvál­toztatását könnyítő szerkezet­nek négy típusa van, közöt­tük olyan, amit maga a beteg irányíthat — NRPTÄNCEGYÜTTE­SEK találkozója colt vasár­nap •■Győrben. Az országos minősítő versenyen a színes népviseletbe öltözött tánco­sok a Rábaköz, a Szigetköz és a Dél-Dunántúl gazdag nép­tánchagyományait elvenítet- ték fel. — Egy zoológus Kanadá­ban címmel diavetítéssel egy­bekötött élménybeszámolót tart csütörtökön délután Ka­posváron a megyei Köjál klubjában Janisch Miklós, az állatorvostudoimányi egyetem tanára. Szerkesztőségi ügyelet este 8-íg Telefon: 11-510 115 évvel ezelőtt, 1867. június 15-én születeti, es 75 éves korában, 1342-ben halt mesr Konsztantyin Bal­mont orosz költő. Nemesi családból szárma­zott. Eredetiles: ügyvédnek készült, de forradalmi tevé­kenysége miatt kizárták az egyetemről. Az 1905. évi oroszországi forradalmat nagy lelkesedéssel fogadta, % az ezt kifejező néhány verséért külföldre kellett menekülnie. Hosszú utazást tett távoli or­szágokban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hazá­jában érte. A bolsevikok ol­dalára állt. később azonban emigrált. Magányosan, nagy nyomorban halt meg egy Pá­rizs környéki elmegyógyinté­zetben. Első versei a hazafias-na- rodnyik költészet hatását tükrözik, de 1895 után már a szimbolizmus egyik vezér­egyénisége. Csillogó, zenei effektusokra- épített versei ré­vén sokáig az ifjúság ked­vence volt. A természet szin­te eksztázisos, elragadtatott megközelítése, nap- és tűz- imádat, az egzotikum kere­sése, saját énjének megszál­lott hirdetése jellemzi. Pilla­natnyi hangulatok rabja; ver­sei öncélú formai szépségek­kel. alliterációkkal zsúfoltak. 1905 után művészete mindin­kább • hanyatlásnak indult, nyilvánvalóvá téve lírájának gondolati szegénységét. — Bőrdíszmű-ipari modell- kdállítást rendeztek Budapes­ten. A tegnap zárult rendez­vényen tizenöt vállalat leg­szebb pályamúveit mutatták be, melyekből a kereskede­lem 1983-ra rendelhetett. — ORSZÁGOS természet­barát-találkozót rendeznek Egerben június 18—20. között a közlekedési és szállítási dolgozók részére. A három­napos programra a rendezők mintegy ezer résztvevőt vár­nak. — Berki Tamás dzsessz együttese és Markos György humorista adott műsort teg­nap délután a földvári Ex­pressz tábor lakóinak. — Színképelemző vándor- gyűlés kezdődött tegnap Sop­ronban. A péntekig tartó rendezvénysorozat kenetében — három szekcióban — mint­egy kétszáz előadás hangzik ei; öt földrész huszonhárom országának legismertebb szakemberei kapnak saot az öt nap alatt. ■— FVkévzfflt Balhémmá ri­án a szigetvári járási-városi úttörőtábor 6 miihó forintos költséggel. Az első csoport tegnap érkezett meg Bara­nyából a Balaton déli partjá­ra, s ezentúl évente ezer gye­rek táborozik ott, — A* öregeit napkBzi ott­honainak szolgáltatásait csak­nem ezerháromszázán veszik igénybe megyénkben. A so­mogyi nyolc szociális otthon­ban majdnem 120« gondozott éL — A Balatonba fulladt fürdés közben Siófokon, az Aranyparton, a parttól mint­egy 30 méterre az 52 éves Goschler József székesfehér­vári üzletkötő. A balatonfüre­di városi strandnál a 30 éves Motola Wadislaw lengyel ál­lampolgár lelte halálát a hul­lámokban. Fonyódligetnéi a 45 éves Németh Mária pécsi segédmunkás fulladt fürdés közben a vízbe. A rendőrség valamennyi ügyben folytatja a vizsgálatot. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents