Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-14 / 111. szám

/ ötletek nélkül nem megy Sokszor vitatkoznak azon kisebb és nagyobb társaság­ban, mennyire érdeklődőek a fiatalok: könnyen vagy nehezen mozgósíthatók vala­milyen közéleti tevékenység­re, eseményre. Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik ké­rik: ne általában dicsérjünk és marasztaljunk el, mindig egy-egy időszak eseményei­hez kötve nézzük meg a fia­talok munkáját. Kiválóan alkalmas erre a forradalmi ifjúsági napok közelmúltban lezárult ese­ménysorozata. Ez a KISZ megyei bizottságának érté­kelése szerint is nagy érdek­lődést keltett nemcsak a KISZ-tagok; hanem ' a KISZ-en kívüli fiatalok kö­rében is. Az ünnepeket új tarta­lommal töltötte meg, hogy a somogyi fiatalok, megemlé­keztek a KISZ zászlóbontá­sának 25. évfordulójáról. Megismerkedtek a felszaba­dulás óta eltelt időszak épí­tőmunkájával, s eat össze­kötötték az ifjúsági mozga­lom két és fél évtizedének eseményeivel. Az egy hóna­pos eseménysorozat igen nagy lehetőséget teremtett grra, hogy a fiatalok saját ötleteiket megvalósítva von­zó programokat iktassanak be a forradalmi ifjúsági na­pok -idejére. A forradalmi múlttal való alaposabb, mélyebb megis­merkedést kitűnően szolgál­ták az év elején megkezdő­dött baráti beszélgetések a párt régi tagjaival, a mun­kásmozgalom egykori és mai tevékeny résztvevőivel. So­kan közülük a KISZ alapítói voltak, így a fiatalok a sze­mélyes élményeken ’ keresz­ted „élhették át” az 1956 előtti időket, az ellenforra­dalmat, majd a konszolidá­ciót, a KISZ mega1 okításá­nak előzményeit. Így igen megnőtt az érdeklődés a közvetlen hangulatú eszme­cserék iránt. Számtalan pél­da bizonyítja, hogy elsősor­ban ott hagyott mély, nyo­abrakfeíhasznalás 4.44-ról 4,19 kilóra csökkent, az egy kocára vetített hústermelés pedig 124 kilóval növeke­dett A baromfitenyésztés­ben az előző évek pozitív eredményeit megőriztük. A kiváló eredményt elért üzemek példái bizonyítják, hogy a genetikai háttér és a környezeti feltételek javí­tásával a termelés gazdasá­gos növelésének még nagy lehetőségei vannak. A sertéstenyésztésben az abraktakarékos takarmányo­zási gyakorlat megvalósítá­sában döntő szerepet ját­szott a nedves kukorica, va­lamint a hús- és tejipari melléktermékek fokozottabb hasznosítása (húspép, "Savó stb.). A melléktermékeket intenzíven felhasználó üze­mekben — a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola Tan­gazdaságában, a - nagyatádi tsz-ben — igen kedvezően alakult a sertéshús előállí­tásához felhasznált abrak­mennyiség. Összességében megállapít­ható, hogy m'egyénk takar­mánygazdálkodásának szín­vonala fejlődött, szerkezeté­ben korszerűsödött A VI. ötéves terv céljainak telje­sítése azt kívánja, hogy a gazdaságok mindent megte­gyenek a kedvező tenden­ciák folytatásáért Varga Gábor METAF-osztályvez. mókát az élmény íjeszámoló a fiatalokban, ahol a peda­gógusok, az ifjúsági vezetők fölkészítették a fiúkat és a lány oűat a befogadásra. Ezeken a helyeken több volt a kérdés is. Elismerésre méltó például a .siófokiak kezdeményezése: feldolgoz­ták a KISZ történetét az if­júsági vitakörölgön. A forradalmi ifjúsági' na­pok * idején több volt az, olyan rendezvény, amely új­szerűségével, jó programjá­val Vonzotta a fiatalokat. Sok élményt adó esemény volt a megyében a politikai ünnepségektől a fáklyás fel­vonulásokig. számtalan ve­télkedő, érdekes kiállítás, társadalmi munka és egyéb. A sikert növelte, hogy a politikai eseményeket jól kiegészítették a különféle kulturális, szórakoztató programok. Jó kezdeménye­zés volt a nom-stop mozi Nagyatádon, a barcsi emlék­túra. örültek a fiúk és a lá­nyok a po! -kasza nóna k, és nagyon jó hangulatúak vol­tak az ifjúsági bélok. A kaposvári járás ifjúsági találkozót szervezett Űjvár- falván. Senkit sem kellett noszogatni, a fiatalok szíve­sen felültek a biciklire, s kikerekeztek a találkozó színhelyére, meat, nagyon jó­nak tartották a programot. Az iskolai diáiknapok sike­rét is a vidámságnak tág te­ret engedő saját ötletek ala­pozták meg Lehet-e „átmenteni'” mind­ebből a hétköznapokra? Mindenképpen. Csak az a fontos, hogy ugyanilyen kö­zösen, öntevékenyen tervez­zenek a fiatalok például a hétvégéié is. A forradalmi ifjúsági napok idején ta­pasztalt érdeklődés, pezsgés olyan eredmény, amelyre ezután is lehet építeni. El­sősorban a klubokban, az alapszervezetékben bonta­kozott ki legjobban a kezde­ményezőkedv. A jó progra­mok minden eddiginél na­gyobb számú fiatalt, K1SZ- tagot mozgattak meg E ta­pasztalatok sem takarhatják el a hibákat. Néhol még mindig a régi . patronokat akarták elsütögetni, ezek az unalmas rendezvények azonban Inkább taszítottak, miint vonzottak. Nem vélet­len, hogy az ifjúsági szövet­ség a kongresszusán azt a célt tűzte maga elé: minden réteget az őt vonzó progra­mokkal, az ' életkori sajátos­ságaiknak megfelelő mód­szerekkel nyerjenek meg. Visszatérve a cikk elején említett vitákra, éppen a forradalmi ifjúsági napok tapasztalatai mutatják; van érdeklődés a fiatalokban, ha teret engedünk az öntevé­kenységnek, a kezdeménye­zőkészségnek, gondoskodunk tartalmas programokról. Javuló eredmények a takarmánygazdálkodásban Megyénk takarmánygaz­dálkodásában az elmúlt év­ben mérsékelt ütemben, de , javult a szántóföldi tömeg- takarmány-termelés színvo­nala. Több mint öt száza­lékkal nőtt, és meghaladta a hektáronkénti 20 tonnát a silókukorica termésátlaga. Természetesen a fejlődés el­lenére számos tennivaló van még hiszen a tervidőszak végére üzemeink a 28—30 tonnás átlag elérését tűzték ki célul. A gyepgazdálkodásban 1980-ban megkezdődött ked­vező változás a múlt évben tovább folytatódott A gyep területek hozama 13 száza­lékkal emelkedett hektá­ronként 1,5 tonna szinten állandósult A növekedés mértéke azért ti jelentős, mert országosan ellentétesek a tapasztalatok, 9 százalék­kal csökkent a szénaérték. Tovább , fejlődött a tömeg- takarmány-betakarítás gépi feltételrendszere, bővült a nagy teljesítményű, korszerű gépegységekkel rendelkező üzemek száma. Ennek ered­ményeként nőtt a jó minő­ségben betakarított tömeg­takarmányok mennyisége, és csaknem négy nappal csök­kent a betakarítás időtarta­ma is. A nagybálázó, illetve a petrencekészítő gépsorok lassú ütemű „gyarapodása” miatt viszont a jó minőségű szénakészítés feltételei kor­látozottak. A meglévő esz­közökkel ugyanis a szálas- takarmányok csak 9—10 nap alatt takaríthatok be, így óhatatlanul romlik a szála­sok minősége. Korszerűbbé vált nagyüze­meinkben a tömegtakamríá- nyok tárolása is. A betono­zott aljazatú, támfalas siló­létesítményekben elhelye­zett és tárolt takarmány- rhennyiség 17 600 tonnával, 17 százalékkal nőtt. A ter­melés, betakarítás és tárolás feltételrendszerének javulá­sával természetesen kihat a nagy- és kisüzemi állatállo­mány takarmányellátottsá­gára. A mennyiségi hiányok megszűntek, mindössze né­hány üzemben volt egyféle tömegtakarmánynál hiány. Ám az üzemek közötti ta­karmány forgalmazással, a meglévő és hasznosítható melléktermékkel ez a fe­szültség is feloldódott. Ja­vult a takarmányok minő­sége. Biztató, hogy tovább Bővült az energiatakaréko­sán tárolt kukorica mennyi­sége. ' meghaladta a 32 ezer tonnát, és ez összességében csaknérn 15 millió forint költségmegtakarítást ered­ményezett. A takarmánygaz­dálkodás javulása megyénk­ben együtt járt a nagvüze- mi abraktakarmány-elhasz- nálás mérséklődésével, és ezzel egyidejűleg nőtt az állati terméktermelés. A legdinamikusabb fejlő­dés a sertéstenyésztésben érzékelhető. Az 1 kiló érté­kesített vágósertésre jutó Lajos Géza ÍGY latja a bizalmi A szakma kiváló tanulója Áz elektronikától szabad időmben sem szakadok el A Művelődési Miniszté­rium és a KISZ Központi Bizottsága minden tanév ele­jén meghirdeti A szakma ki­váló tanulója versenyt. Az idén április 7—8-án Buda­pesten mérte össze tudását az ország különböző me­gyéinek legjobb 18 elektro­nikai műszerésze. A vetél­kedőn nagyszerűen képvisel­te Somogy megyét a tabi szakmunkásképző iskolát és a Videoton tabi gyáregysé­gét Juhász Róbert, aki 4. he­lyezést ért el, és kitűnő eredménnyel tett szakmun­kásvizsgát. Az előzmények­ről így beszél: — Már az általános iskola 6. osztályában kapcsolatba kerültem az elektronikával. Kezdetben csak alapfelada­tokat ellátó áramköröket építettem, de 8. osztályos koromra megnőtt az érdek­lődésem az elektronika iránt. Egyre több szakkönyvet ol­vastam, megismertem a tranzisztor működését Az általános iskola elvég­zése után a kaposvári 503. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetbe került, ahol erősáramú bérendezésszere- lő szakmát tanult. Ezután a VBKM kaposvári gyárában helyezkedett el mint szerelő. Közben esti tagozaton érett­ségizett majd Siófokon a Pannónia Vendéglátói pari Vállalatnál villanyszerelő­ként dolgozott. Ekkor /nár erősítőket épített, híradás­technikai eszközöket javí­tott ... A véletlen folytán került Tabra a Videoton tanműheylébe. Tanulmányai1 1980 szeptemberében kezdte meg, és az idén áprilisban A szakma kiváló tanulója országos döntőn fejezte be. — Hogyan készültél a versenyre? — Az országos vetélkedő előtt megnyertem a megyei versenyt. Ez „felvillanyo­zott”, és rengeteg estébe, éjszakába nyúló tanulás, szakkönyvolvasás kezdő­dött. Természetesen taná­raim, szakoktatóim sokat se­gítettek, sok szakmai for­télyra hívták föl a figyelme­met. A verseny napjáig úgy éreztem, nagyon keveset tu­dok. Még a fölutazás napján is tanultam a vonatban: át­ismételtem a számításokhoz, feladatmegoldásokhoz szük­séges matematikai összefüg­géseket. — Mi volt a feladat? — Az írásbeli központilag megadod feladatsor, amely­nek egy részé teszt, illetve szakmai, anyagismeret, szak­rajz, balesel vedelem es ma­tematikai ■ feladatok megol­dása volt. A gyakorlati vizs­ga szintén összelett: meg-, kaptuk a megépítésre váró áramkör kapcsolási rajzát és a szükséges alkatrészeket, majd nyomtatott áramkört kellett tervezni. Ezután köz» pontilag biztosított NYÁK- lemezre áramkört építettünk, időre. 30 perc állt rendelke-’ hez. Az írásbeli és a gya­korlati vizsgán elért pont szám adta a végsó helyezést, melynek alapján — két ponttal elmaradva a 3. he­lyezettől — 4. lettem. — Boldog vagy? — Végtelenül, hiszen az ország 4. legjobb elektroni­kai műszerésztanulójának lenni nem kis dolog. Más­részt az elért eredmények alapján — az. írásbeli es a gyakorlati feladatomat jeles szakmunkás-vizsgaered­ménnyel elfogadták — lehe­tőség adódott, hogy koráb­ban tegyek szakmunkásvizs­gát. A szóbelim szakmaiból, munkavédelemből, anyagis­meretből és szakrajzból is ötös lett, így kitűnő ered­ménnyel fejeztem be tanul­mányai mai. — Mivel töltőd a szabad időt? — Egyelőre sokat pihenek, mert nagyon szoros volt az idei program, illetve a ház körüli munkában segítek Ságváron lakó idős szüleim­nek. Persze, ha tehetem, színházba és moziba is el­megyek, illetve sokat sak­kozom. Az elektronikától vi­szont még a szabad időmben sem szakadok el... — További tervek? — Mindenképpen szeret­ném továbbképezni maga­mat, igyekszem tudásomat fejleszteni és a Videoton ta­bi gyáregységében eredmé­nyesen dolgozni. ,zesre az aramkor bemérésé­Krutek József val mindent megbeszélünk. A fő, hogy segítsünk. mm Önállóság — nagyobb felelősség Végeztek a havi tagdfjei- számolással, s Torják Vin- céné, a Nagyatádi Cémagyár pártvezetoségének titkára megjegyzi: —: Rendben van, Margitka, mint mindig .., Kovács Cyulánénak, a készáruraktár vezetőjének, az ottani pártcsoportvezető- nek szól ez az elismerés. Be­szélgetni kezdünk. Gazdasá­gi és pártmunkájáról, a gyár­hoz való kötődésről. Van miről szót váltani, hiszen Kovácsné régi dolgozója a gyárnak, s párlcsoportveze- tőként is hosszú évek állnak •mögötte. — Huszonnyolc esztendeje kerültem ide, itt lettem párttag, majd bizalmi, ép­pen másfél évtizede. A kész­áruraktárt húsz éve vezetem, átlagosan 25—30 milliós készletért felelek. Férjemet is itt ismerteim meg, ő már 32 éve cérnagyári dolgozó. Kezdetben lakatos volt, majd elvégezte a gépipari techni­kumot, most a kiszerelő osztály vezetője. Van' egy fiúnk, két esztendeje ő is ve­lünk együtt dolgozik a gyár­ban technikusként. Ugye érthető, hogy mit jelent csa­lád uiiknak az ide való tar­tozás? Ezt valóban nem kell kü­lönösebben magyarázni. Év­tizedeket csak azok töltenek egyetlen munkahelyien, aki­ket megbecsülnek, akikre számítanak, s akik azt is tudják: ők mivel tartoznak munkahelyüknek, a Kovács családot — Kovács Gyulánét is — ilyen emberekként tartják számon a gyáriak. Szóba kérd! az is: mit je­lent neki s a gyár vala­mennyi dolgozójának, hogy a múlt évben önállóak lettek. — Erre évek óta készül­tünk. Az exportcsomagolást már korábban is itt végez­tük, s innen küldtük a szál­lítmányokat Újpestre. Bi­zony kezdetben baj volt a külföldre menő csomagok, szállítmányok címzésével, de azután sikerült ezen változ­tatni. Most, hogy önállóan exportálunk, ezt a munkát még nagyobb felelősséggel kell végeznünk, hogy meg­rendelőink a kért mennyi­séget hiánytalanul, kifogás­talan minőségben kaphassák meg. Jelenleg harminc or­szágba küldünk cérnát. Rek­lamációt még nem kaptunk — mondja Kovácsné. Munkatársai között sok a fiatal, akiknek nevelését szívesen és örömmel végzi. Ö is tagja a raktár négysze­res aranykoszorús, Gárdonyi Géza szocialista brigádjának. — A fiatalok tanulhatnak tőle lelkesedést, munkasze- retetet. Gazdasági feladatát, pá i't.munkáját s többféle tár­sadalmi megbízatását min­denkor készségesen, legjobb tudása szerint végzi el. A fiataloknak jö nevelője. Mindenkitől pontos munkát követel, nem tűri el a la­zaságot, a felületességet, s hogy miként kell dolgozni, abban elsőnek 8 mutat pél­dát — jegyzi meg Torjákné, a pártvezetőség titkára. Azt is nagy figyelemmel kíséri, kik alkalmasak arra, hogy a kommunisták soraiba kerüljenek. így javasolta a pártba Pap Jánost akit ké­sőbb a munkásőrségbe is fölvettek, Kiss Lászlót, akit pedig társai a Gárdonyi bri­gád vezetőjévé válaszottak meg. Kovácsnét társai gyakran keresik meg bérezési, mun­kahelyi, sőt családi gondja­ikkal is. — Nem okoz feszültséget, hogy esetenként a szakszer­vezetre tartozói feladatokkal is foglalkozik? — Ugyan, dehogy .. . Szat- ler Béláné főbizalmi-helyet­tessel csaknem kezdettől együtt dolgozunk, ő szinte idekerülésétől — 27 éve van a gyárban — bizalmi. Vele meg Keszá Jáno&né bizalnai­Kovács Gyuláné egyike a gyár üzenkiíenc pártcsoport- ve/.etojének. öt alapszerve­zet 162 kioimmuniista van a cérnagyárban. Nagy erő ez,' amit a pártvezetőség a ko­rábbinál is eredményesebben kíván hasznosítani a gyár dolgozói tudatának formálá­sában. \ A pártcsoportvezetők ré­szére a hónap második fe­lében első alkalommal tar­tanak a gyárban továbbkép­zést. Politikai előadások hangzanak el, s a gyár leg­fontosabb feladatairól is tá­jékoztatják a résztvevőket. Kovács Gyuláné ötömmel fogadta ezt a kezdeménye­zést. amikor megtudta, hogy továbbképést szerveznek a pártcsoportvezetőknek: — Több pártcsoportvezető társammal igen ritkán, leg­följebb taggyűlésen vagy má.s rendezvényeken talál­kozhattunk eddig. Bizonyára most lesz mód arra is, hogy átvegyük egymástól a jó módszereket, amit azután munkánkban, a gyár érdeké­ben eredményesen hasznosít­hatunk. I Szalai László SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents