Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

,vi£l Vrj 4 V" 3=*“' VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S U L J E T E KI A SOMOGYI ‘,LÍJSV'A'^" A/a: 1,40 Fi NÉPLAP XXXVIII. évfolyam, 109. szám * 1982. május 12., szerda R tervezést is a keresletnek kell irányítania Befejeződött a közgazdász vándorgyűlés Kedden befejeződött a . XXL közgazdász vándorgyű­lés. A Baiatonfüreden tar­tott tanácskozás második napján a szakemberek négy szekcióiban foglalkoztak a gazdaság új növekedési pá­lyájával kapcsolatos tervezé­si feladatokkal, a gazdasági szabályozó rendszer tovább­fejlesztésének irányaival, a növekedési pálya nemzetkö­zi összefüggéséivel és a gaz­daság szervezeteinek fej­lesztésével. A népgazdasági tervezés­sel foglalkozó szekcióülésen egyetértettek abban, hogy, a tervezést is a keresletnek keli irányítania. Az. előadók részletesen szollak arról, mi gátolja ma még a nép- gazdasági és vállalati ter­vezés hatékonyságát. Meg- 'emlitették, hogy a tervezés során szorosabbá kellene tenni áz együttműködést a vállalatok és a központi szervek között. A központi irányítás a vállalatok ter­veiről nagyreszt formális információkat, mutatókat leap, s a vállalat sem tájé­kozódhat időben folyamatá­ban a közpofi ti tervezésről, s a szabályozók változásáról. Szó volt arról is, hogy. az éves terveknek két-három esztendőre előre kell mutat­niuk. Szükség van a tervezés nyitottságára s a két-három éves középtávú cselekvési programokra. A szekció elő­adói felhívták a figyelmet az egyes ágazatok termelésének sajátosságaira, például ar­ra, hogy — mint mondották —, a fogyasztás növekedé­sének üteme eltérhet a fej­lődés lassított ütemétől, hi­szen a lakosság inkább a tartalékaihoz fordul, mint- ’hogv változtasson fogyasztói szokásain. Élénk vita alakult ki a központi szabályozással fog­lalkozó szekcióülésen is. A vállalatok, tudományos inté­zetek és kormányzati szer­vek képviselőinek nézetei között nem volt kibékíthe­tetlen ellentmondás, a konkrét szabályozók eseté­ben azonban eltértek a vé­lemények. Szó volt e szek­ció ülésen az árrendszerről is. Általános vélemény volt. hogy a nyersanyagok és alapanyagok áralakításának rendszerét hosszú távúnak kell tekinteni. E szekcióülés egyik 'legvi­tatottabb kérdése a kereset­szabályozás volt. Ennek — mint a legtöbb-* felszólaló mondotta — több 'célt kell szolgálnia. A bérrel — mint termelési tényezővel, ma még kevésbé tudnak gazdál­kodni, miint erre a jövőben szükség lesz. Az 1983rra ter­vezett intézkedések ezen kí­vánnak változtatni. A nemzetközi összefüggé­sekkel foglalkozó szekció résztvevői — mint a hozzá­szólásokból kitűnt — tovább­ra is magas energia- és anyagárakkal számolnak, s véleményük szerint ehhez kell alkalmazkodni, s ennek megfelelően kell gazdálkod­ni a költségekkel. Hangsú­lyozták, hogy a nemzetközi pénzügyi helyzet a jövőben is hozhat rövid távú kény- szerinté/ykedéseket. Hangoz- • tatták, hogy a hitelt az ex­port fejlesztéséire kell for­dítani. A KGST kapcsola­tokról szólva megállapítot­ták, hogy a szocialista or­szágok együttműködésének még vannak tartalékai, kü­lönösen az alkatrészek és részegységek • gyártásában. A tanácskozás tapasztala­tait összefogó zárszavában Nyeres Rezső, a Magyar Tu­dományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének tudományos tanács­adója hangsúlyozta, hogy a vándorgyűlés gazdasági éle­tünk „elevenjébe vágó” té­mát választott. Ezt mutatja rendkívüli érdeklődése is. Megfogalmazódott az esnme- cserén. hogy már letértünk a régi növekedési pályáról, de még nem léptünk rá az új­ra, tehát gazdaságunkat ma még az átmeneti állapot jel­lemzi. A résztvevők több­féle nézőpontból közelítették meg azokat a' teendőket, fel­adatokat. amelyek az új szemléletű gazdálkodáshoz elengedhetetlenek. A XX. közgazdasági vándorgyűlé­sen még egyértelműen nem határozhatták meg a cselek­vési alternatívákat ez ma a politikai és a kpzgazdasági közélet előtt álló sürgető fel­adat. Budapesten Magyar—román szakszervezeti tárgyalások kezdődlek Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának és Cor­nel Onescunak, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Taná­csa elnökének vezetésével kedden Budapesten megkez­dődtek a magyar—román szakszervezeti tárgyalások. A küldöttségek tájékoztat­ták egymást hazájuk szak- szervezeteinek tevékenysé­géről, a szakszervezetek előtt álló feladatokról. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és vé­leményt cseréltek a nemzet­közi szakszervezeti, naozga- • lom. időszerű kérdéseiről. Harisnyák Szabolcsból. Az aranyosapáti Űj Élet Termelőszövetkezetben száznegyven főt foglalkoztató harLsnyagyártó melléküzemágat létesítettek. A kis szabolcsi tsz üzemében egymillió pár női, gyermek és férfi harisnyát gyártottak az év első negyedében. A késztermékek jó minő­sége lehetővé tette, hogy annak egy részét már külföldön — Dániában, Hollandiában, az NSZK-ban és a Szovjetunió­ban értékesítsék (MTI-fotó — Oláh Tibor felv. — KS) Losonczi Pál látogatása Pest megyeien Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden kétnapos látogatásra Pest megyébe érkezett. A megyei pártbizottság székhazában Cservenka Ferencné első titkár, Mondok Pal, a Pest megyei Tanács elnöke és a megyei pártbizottság titká­rai fogadták. A VI. ötéves terv és a X.IL pártkongaesszus hatá­rozatainak eddigi megvalósí­táséról a megye politikai, gazdasági és kulturális ele­iéről, szociális helyzetéről Cservenka Ferencné iájékoe- tatta az Elnöki Tanács el­nökét. Egyebek között el­mondta: a megye 'ipari és mezőgazdasági üzemeinek többsége az elmúlt eszten­dőben jövedelmezően és nyereséggel gazdálkodott. Az ipar termelési értéke a ter­vezett tíz százalékhoz képest egy-két százalékkal gyorsabb ütemben növekedett. A nagyüzemi gazdaságok ter­melési értéke tizenhét száza­lékkal haladta meg 1981-ben az előző éviit; 1982-ben to­vább folytatják a megye ipari üzemeiben, a termék- szerkezet korszerűsítését, tá­mogatják az export növelé­sét, a takarékosabb terme­lést szolgáló kezdeményezé­seket, A megyei pártbizottság első titkára saóU a megye agglomerációs településeinek gondjairól, s azok megszün­tetésére tett intézkedésekről „is. Az Elnöki Tanács elnöke a tájékoztató után — a me­gye vezetőinek kíséretében Budaörsre látogatott, ahol megtekintette az új lakóte­lepet, majd felkereste a Sa­sad Termelösizövetkezeitet, ahol Czinczok György, a kö­zös gazdaság elnöke fogadta, s számolt be a szövetkezet munkájáról. Elmondta, hogy tavaly csaknem kétmilliárd forint árbevételt könyvel­hettek el, nyereségük meg­haladta a 194 millió forin­tot. Losonczi Pál ezután megtekintette a Budatej üzemet amelyet a Sasad Tsz tíz gazdasággal közösen ho­zott létre, hogy a főváros mellékj budai járást ellás­sák tejtermékekkel. A látogatás következő ál­lomása a közös gazdaság műsKier- és elektronikai' rész­lege vélt; az itt dolgozók évente mintegy százmillió forint értékű műszert beren­dezést készítenek a mezőgaz­daság számára a különböző kutatóintézeteknek. Losonczi Pál .Pest megyei programjá­nak első napján végezetül a Sasad' Tsz központi dísznö- vén ytermesztési telepén fo­lyó munkával ismerkedett. Ez volt a fonyódi állomás — Vigyázat, robbantás! — Messzire hallatszik a figyel­meztetés a fonyódi vasútál­lomás környékén. Azután megkezdődik a visszaszám­lálás : — 5, 4, 3. 2. 1, ... Tompa dörej. Az állomás öreg épülete egy pillanatra a levegőbe emelkedik, majd szétrepednek, s leomlanak a 'falak ... A törmeléket sűrű porfelhő takarja. Németh János állomásfő- nök elérzékenyülve nézi a pillanatok alatt lezajló ese­ményt. s ezt mondja: — Régen, még 1896-ban épült; statikailag tönkre­ment. Negyvenegy esztende­je itt kezdtem szolgálato­mat, akkor nyári napokon az utasok száma alig halad­ta meg a százat, most pedig a 15—18 ezret is eléri. Itt, a közeli pavilonok helyén kez­dik majd építeni — az év végén — az új, korszerű ál­lomást, ahol helyet kap a dél-balatoni vasúti forgal­mat irányító központ- S lesz megfelelő váróterem, forgal­mi, szolgálattevő iroda, utas­ellátó étterem is ... Elült a porfelhő, a kí- váncsicskodókat is közelebb engedik. Elismerően nézege­tik a tökéletesen végrehaj­tott művet, amely Beledi Mátyás robbantómester szakértelmét dicséri. — Bonyolult feladat volt; vigyázni kellett, - hogy a szomszédos épületben levő ideiglenes állomásépület, a sok drága berendezés ne sé­rüljön meg. Egy hétig ké­szítettük az előfuratokat — 3G0 darabot s ezekben 45 kiló paxítot helyeztünk' el. Tizenegy esztendeje, a bá­nyaipari technikum elvégzé­se óta végzi ezt a munkát. Sok száz épületet, hidat rob­bantott föl az országban, a Budapesti Hídépítő Vállalat dolgozójaként. Ez a robban­tás is kitűnően sikerült: a szomszédos épületnek még a falai sem sérültek meg. — Legközelebbi feladata? — A bogiári vasútállomá­son a régi vízházat, víztor­nyot távolítjuk el... Sz. L. Fotó: Király Béla Szénfejtés távirányítással A KGST-országok bányász-szakértőinek tanácskozása Siófokon kedden megkezd­te négynapos munkáját a KGST szénbányászati állan­dó bizottsága mélyművelési tudományos műszaki taná­csának ülésszaka, amelyen a több száz méter mélyen folytatott bányászkodás fej­lesztésében érdekelt tagor­szágok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttsé­gei vesznek részt. A pénte­ken záruló tanácskozáson megvitatják a szénfejtések távirányításának, a nagy mélységű, mintegy 1500 mé­ter mélyen folytatott bányá­szat műszaki fejlesztésének, valamint a bányagépgyártá­si együttműködés kibonta­koztatásának kérdéseit. A felszínről rádióval Irá­nyítható gépesített fejtések, automatikus biztosító és szállító berendezések alkal­mazása .különösen indokolt a sújtólég-veszélyes mély- művelésű bányákban. Az ér­dekelt tagországok, elsősor­ban a Szovjetunió már sok biztató eredményt ért el a távirányítást szolgáló auto­matizálásban. Magyar szak­emberek is beszámolnak a gépesített biztosító beren­dezés és a szénfejtő kom­bájn műszeres kapcsolatá­nak fejlesztésében, és más jövesztési eljárások kialakí­tásában elért eredményekről. A siófoki tanácskozáson olyan egységesített műszaki követelményeket fogal­maznak meg. amelyeknek érvényesítése lehetővé teszi a bányagépek szélesebb kö­rű felhasználását, a szako­sítás fejlesztését és a gépek jóval nagyobb sorozatú gyártását. Jelentésen javultak a munkakörülmények A KPVDSZ Központi Vezetőségének ülése A munkavédelemmel és a környezetvédelemmel kap­csolatos szakszervezeti teen­dőket vitatta meg keddi ülésén a KPVDSZ Központi Vezetősége. Megállapította többek között, hogy az el­múlt Í0 év alatt számotte­vően javultak a dolgozók munkakörülményei, csök­kent az üzemi balesetek szá­ma és kevesebb lett a ne­héz fizikai munka. Jelenleg 40 ezer kiskonténer, 1500 emelővillás targonca, 730 ezer rakodólap és sok más kisgép segíti a kereskedelmi dolgozók munkáját A fejlődés ellenére több- ezer kis üzletben — ame­lyekben a dolgozók 10 szá­zalékát foglalkoztatják — ma is hiányosak a szociális feltételek. Kevés a mosdó, öltöző, s több helyen a meg­lévő szociális létesítmények rovására bővítették a rak­tárt és az eladóteret. Az áruk tárolása is sokhelyütt elmarad a kívánalmaktól, a raktárak egy részében nagy a zsúfoltság, s ez akadályoz­za a kisgépek alkalmazását A vendéglátóiparban gya­kori panasz, hogy síkos a konyhai előkészítő padozata, s nehezen szerezhető be olyan lábbeli, amellyel a csúszós padlón biztonságo­san lehet közlekedni. A javulás ellenére a kör­nyezetvédelemben is sok a teendő. Különösén az élel­miszer-kereskedelemben még mindig nem ol­dották meg a göngyölegek folyamaltos elszállítását. A huzamosabb utcai tárolás szennyezi a környezetet, s a forgalmat is akadályozza.

Next

/
Thumbnails
Contents