Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

Kitárulkozás G. Hager Rítta kiállítása a Somogyi Képtárban Többértelmű mű G. Ha­ger Rítta Kitárulkozás című textíliája, amelyet a Somo­gyi Képtár ú.i kiállításán láttunk. A textiltervező ipar­művész alkotásaiból tegnap nyílt bemutató a megyeszék­helyen. A Kitárulkozás ki­fejezi az emberi vágyakat. — A gyökerekből indul el, válik nyitottá az élet— vallja ars poeticájában G. Hager Rítta. Valamennyien olvashattuk hitvallásai ka­talógusában; — Az ember­ben valami állandóan hul­lámzik, izzik, hogy keresse, és formába öntse mindazt, ami benne van. Minden al­kotás szimbólum is... Sze­retem ezeket a szálakat, mert egyszerűek és jól hasz­nálhatók. Elmondhatom ál­taluk mindazt, amit szavak­kal megfogalmazni nem tu­dok. A Kitárulkozás — a textil címe — egyben G. Hager Ritta művészi kiteljesedésé­nek is a szimbóluma. Kaposváron a Somogyi Képtárban tegnap nyílt be­mutató alkalmat ad arra is, hogy megismerkedjünk a mai textilművészettel. A látvány megragadó; bizo­nyára sok érdeklődőt vonz a képtárba. G. Hager Ritta kalauzolt bennünket a te­remben. — Szokatlanul új a mai textil. A falikárpit már'nem­csak sík felületet von be, hanem a. térképzés részese is lett. — Azzal kell kezdenem, hogy megváltozott az építé­szeti környezet. Erre a textil megpróbál lágyan, melegen .,válaszolni". Közelebb pró­bálja hozni az emberekhez a belső környezetet, amit az építészet határoz meg. A megváltozott szerephez al­kalmazkodott a textilművé­szet is; alkalmassá kellett tenni a műfaj képviselőinek, hogy a textil ..lemásszon a falról". így önálló teret ala­kít ki magának. Nagyon kell ellenben vigyázni arra, hogy anyagszerűségón ne essen csorba. — Milyen anyagokkal dol­gozik szívesen? .— Jutával, kenderrel, nö­vényi rostokkal. Magam fes­tem, sodrom, készítem elő az anyagot a művészi meg­formáláshoz. Tv-jegyzet TÜZET VISZEK 1370-ben a kaposvári Csi- ky Gergely Színház Laczkó Mihály rendezésében ősbe­mutatót tartott Hubay Mik­lós Tüzet viszek című drá­májából. Csikós Gábor, Tí­már Éva, Koltai Róbert és vendégeként Nagy Anna ját­szotta a kulcsszerepeket. Ak­kor talán még túl közeli volt az a tragédia, amellyel azonosítottuk a darabban történteket, nem tudtunk — nem is volt szándékunkban — elvonatkoztatni a szemé­lyektől. A mostani tévés változat sugárzásakor már nemzedé­kek nőttek föl úgy, hogy nem érzik azt a perzselő meleget, amit mi Soós Imre nevének említésekor! így tisztábban, pontosabban tud­nak koncentrálni arra, ami­ről ma szól Hubay tragédiá­ja: a történelmi életmódvál­tás áldozatairól, akik bele­roppantak abba, hogy a ma­gasban egyszer csak rá kel­lett döbbenniük: űr tátong alattuk, nincs tudás funda­mentuma pozíciójuknak. Ösztönös tehetségek. így fo­galmaztak róluk. Rá kellett döbbenniük? Segítettek ne­kik rádöbbenni az olyasfaj­ta emberek, mint a darab­béli rezonőr, Ákos doktor.' Embert roppantó terhet rakott vállufcra a történe­lem. Első nemzedék voltak: tehetséges paraszt- és mun­kásgyerekek. Magasban is hátrányos helyzetűek. Tör­ténelmi outsiderek ... Csak az erősek nem nyúltak a po­hárhoz, nem menekültek jó­tékony bódulatba. A darab­beli Máté öngyilkossággal szabadult a csapdából; de tagadom, hogy a szabadság ez a résnyi egérút lett vol­na... Meglepett a tévéváltozat Ügy gondoltam, az általáno­sítás felé nyit majd, de egy- egy népdallal, a Körhinta című film legszebb jeleneté­nek reprodukálásával az egyént, Soós Imre személyi­ségét tolta előtérbe. Előnyé­re változott a dráma indí­tása az elmegyógyintézet! je­lenetekkel, ugyanakikor vesz­tett a második rész a szö­veg, illetve a szituációk dra­maturgi . kurtításával, kiik­— Ősi anyagokkal dolgo­zik; ősi foglalkozás folytató­ja. — A Sárközben láttam egyszer egy halotti kendőt, s a rojtozata megragadta fi­gyelmemet. Fontos élmény volt ez számomra. Megpró­báltam a magam világát ki­fejezni ezzel a technikával. Természetesen más techni­kát is szívesen alkalmazok, aszerint, hogy milyen szim­bólum kifejezésére törek­szem. tatásával. Nem indokolja elég motívum ebben a tevés változatban Máté es fiatal felesége 'öngyilkosságát! Karinthy Márton így is hatásos drámát rendezett. Még akkor is, ha Cserhalmi György egyelőre inkább a hős megha-sonlásának külső. már-már birkózónak is di­cséretére váló produkcióját adja, mintsem a belső szen­vedést éli. Akkor is, ha Bor- báth Ottilia néhány helyzet­ben „fadarabbá” válik ... Hi­bátlan Temessy Hédi alakí­tása a házmesitemé szerepé­ben, mellyel Sarkadi Oszlo­pos Simeonjának gonosz öregasszonyát is felidézi ne­kem. Jó Reviczky Gábor, Horváth Jenő Is. Rendezői telitalálat volt Horváth Pé­terre osztani Miklós szere­pét; úgy hasonlít a darab­ban Cserhalmira, mintha va­lóban fivérek volnának. Papp Vera nem eléggé érett Margithoz. L. L. — Divat lett a textil. — A textil reneszánszát éljük. Magyarországon 1968- ban egy múzeumi kiállítás hívta föl a figyelmet a tex­tilművészet friss hajtására, aztán a szombathelyiek je­lentkeztek, hogy életre hív­ják a textilbiennaiét. Ebben kifejeződött az az igény is. hogy szükség van a műfaj megújulására. A biennálé létrehozta a velemi alkotó- műhelyt; ott igyekeztek elő­segíteni a bátor kísérlete­zést. — Kérem, mutassa be né­hány munkáját! — A zalaegerszegi házas­ságkötő teremben kapott he­lyet az Összefonódás című textilmunkám. A Székek — igen, székek, mert ülőalkal­matosság is egyben ez a textil —i a szombathelyi biennáléra készült, és a Nem­zeti Múzeum tulajdona. A nagyméretű tértextilek mellett négy kisebb kompo­zíció — az emberi tulajdon­ságokat fejezi ki. Felluval- kodottság, magabiztosság, szerénység, hiúság. Érdemes „megfejteni”, melyik bojt melyik emberi tulajdonság­ról szól! Hullámzás. Idézi a végte­len vizet, és az emberben lezajló változásokat. — Ezt a munkámat a sió­foki Aranypart szállodába készítettem. A kiállítás után ismét ott lesz látható. H. B. VALLOM(M)ÁSKÉPPEN Hal-vízió Egerszegi premier augusztusban Pecsét került a Zala me­gyei Tanács Végrehajtó Bi­zottságának - határozatára: ezzel bizonyossá vált, hogy Nyíregyháza után újabb vi­déki városban alakul önálló színház. A zalaegerszegi lársulat megszervezésével és a művészeti munka irányí­tásával — a Művelődési Mi­nisztérium hozzájárulásával — Ruszt Józsefet bízták meg, aki legutóbb a Vár­színházban, illetve a Szege­di Nemzeti Színházban tevé­kenykedett. Az első bemutatóra — elő­reláthatólag — augusztusban kerül sor a városi művelő­dési központban, amely 1983 Magyar filmrendező nők filmjeit mutatják be Olasz­országban a népek közötti megértés és közeledést szol­gáló Nyitott kapu elnevezé­sű kulturális program kere­tében. Róma legnagyobb film­klubjában olyan magyar filmprogramot láthat az olasz közönség, amelyet az elmúlt évek művészeti ter­méséből állítottak össze. A május 8-ig tartó filmhéten — rövidfilmek mellett — a nyax-áig (a saját épület elké­szültéig) látja vendégül a 30 tagú együttest. Végleges ott­hona a szakszervezet műve­lődési központja lesz, amely kiválóan alkalmas színi elő­adásokra. Az egerszegi színháznak csak prózai tagozata lesz, de mód nyílik vendeg társu­latok fogadására, hogy ezzel eleget tegyenek a más mű­fajokat kedvelők kívánságá­nak is. A társulat Zala és Vas megyében tájol majd, s a kulturális csereegyezmé­nyek keretében ellátogathat a Murán túli, jugoszláviai — magyarok lakta — területek­re. következő filmeket vetítet­ték,, illetve vetítik; Olyan, mint otthon, Kilenc hónap — (Mészáros Maria), Bol­dogtalan kalap (Sós Maria), Fagyöngyök (Ember. Judit), Minden szerdán (Gyairmathy Lívia). A filmszemle alkalmából tegnap kerekaszta!-beszél­getést tartottak az olasz tilmeszteták, kritikusok va­lamint a Rómában tartózko­dó magyar filmkülílöűség tagjai. Lógok a zsinóron, ég és föld között. Himbálóztat a szél, hajlik súlyom alatt a vékony, de irgalmatlanul kegyetlen horgászbot. Haj­lik, de nem ereszt. Bekaptam a horgot, s aki egyszer be­kapja, annak már nincs visszaút! Illetve: nem is olyan biztos! Hiszen egyszer, régebben már ráakadtam erre az átkozott kis acél- kampóra! Igen, épp ívás ideje volt, s olyan kívánato­sán tekergeti az orrom előtt egy gusztusos kis kukac, hogy mohón, a naivak éh­ségével (vagy inkább az éhesek naivitásával) ráha­raptam. Egy szuszra lenyel­tem azt a jó kis falatot, s amikor odébb akartam áll­ni, hogy új eledel után ku­tassak, éles fájdalom hasí­tott ajkamba: feánakad- tam. Nem tudtam, hogy mi az, de hamarosan rájöttem hogy az, amitől anyám any- nyiszor, de annyiszor óvni igyekezett, s amitől egyszer már, az utolsó pillanatban kétségbeesetten fölvillanó te­kintete megmentett. Ekkor azonban már tudtam, hogy ez az! És azt hittem, hogy, bevégeztetett. Ugyanígy ki­szakadtam az éltető tó vizé­ben, mint most, s lebegtem ég és víz között, majd meg­indult velem a bot a part felé. Ott megragadtak erős emberkezek, számból patak­zott a vér, kopoltyúm esze­veszetten lüktetni kezdett, s már nem is éreztem az aj­kamban ego fájdalmat, ha­nem csak ösztönszerű féle­lem, mindent elborító és el­homályosító sikoltásvágy lett úrrá rajtam. Eszméletemet vesztettem. Legnagyobb meglepetésem,re nemsokára magamhoz tertem. Újra bent a vízben, ahonnan ki­emeltek, kiraboltak. Akkor nem tudtam mire vélni a dolgot, de nem is igen tű­nődtem rajta. Gyorsan, esze­veszetten igyekeztem minél távolabbra evickélni attól a rettenetes, életveszéllyel, fe­nyegető helytől. Később aztán egy öreg pontyanyó me&éfte el, hogy volt már az enyémhez ha­sonló eset a környéken. Méghozzá nem is egy. S mind az ívás ideje alatt! Máskor soha sem! Úgy lát­szik, olyankor az embereket, a kegyetlen és vérszomjas embereket is megszállja va­lami kegyelet, s a gyűlöle­tet, amit ellenünk táplálnak, ebben az időszakban félre­teszik. Emberségesek lesz­nek. Emberségesek? Erről jut eszembe, hogy milyen groteszk ez a szó! Ember­ségről meg SzereteU'óL be­szélnek ott, kint a parton, a biztos földdel a talpuk alatt, s közben bennünket, halakat szadista módra kiszednek a vízből. Hogy velünk táplál­koznak? Hát akkor is! Persze, jól meggondolva, tálán nem is haragudhatom rájuk. Hiszen nálunk, halak­nál is vannak, akik társaik testevei élnek! Ott van pél­dául a csuka, akitől retteg Magyar filmrendezők Olaszországban Csurgón a Csokonai mű­velődési ház. ifjúsági klub­jában ma Ormai István ve­retesével az életmódról, az élet minőségéről lesz szó. A Sugár úti parkban a gim­názium énekkarának hang­versenyét tervezték 18 órá­ra; itt búcsúztatják a balla- gókat is. Barcson a Móricz. Zsigmond művelődési köz­pont munkatársai szombaton 10 órától játszóházat rendez­nek a gyerekeknek. A Drava múzeumban — Széchenyi uica 22. — két kaposvári művész., Weeber Klára szob­rász. es Szabados János fes­tő kiállítása tekinthető meg. Tabon a szakközépiskolá­ban ma 9 órától diákvásárt terveztek, fél kettőtől pedig sportversenyek lesznek a kőtömbök, játszóterek cím­mel szervezett sorozat része­ként. Az ifjúság központjá­ban egyébként 18 óra 30 percre a fiatal utazók gyűl­nek össze klubjukban. A rockklubban viszont 20 óra­kor kezdődik a műsor — ezúttal A koncert címmel Koltai Gábor filmjének ve­títése. Szombaton 10 órától zajlanak a Gyermekvilág vetélkedő eseményei. Utána zenés, játékos műsort tar­tanak a kicsiknek Csizma­dia Sándor közreműködésé­vel. Tizenöt órától itt ren­dezi meg zenedélutánját a Rákóczi iskola. Vasárnap 9 órakor kezdődik a megyei ifinap. Megtekinthető az intézményben a dél-dunán­túli vízügyi szervek fotóki­Szabadság parkban. Az esti programban még ..gépkar­nevál” is szerepel. 19 órakor diszkó „koronázza” a diák­napot a művelődési házban. Egyébként 17 órára a Hobo Blues Band hangversenyét is jelzi a Tabi műsor. Mar­caliban a művelődési köz­pont Üj Tükör-klubjában ma 18 órától Gál József gimnáziumi tanár tart elő­adást a város történetének kutatásáról. Ez egy koráb­ban indult sorozat része. A kaposvári Killián György Ifjúsági és Üttöroművelődési Központ ma 14 órától a gya­korló általános iskolában rendez játszódélutánt a La­*z egész viza világ! Az sem ismer kegyelmet! Sőt, talán az emberek kegyetlenkedé­seire elfogadhatóbb a ma­gyarázat : ók a tó partján nem saját társaik, hanem el­lenünk, az állatok ellen vi­selnek háborút. Így akár meg is bocsáthatnék ennek az embernek, aki most a kezében tart és szűrös szem­mel méreget. Nem, itt mese .nincs. És remény sáncs! Látom rajta, hogy az életem a kezében, s ő rá sem gondol arra, hogy visszaadja nekem, a jogos tulajdonosinak. Nem. Az ő szemében ott lobog a bir­toklás vágya, s tudom, hogy perceim meg. vannak szám­lálva. Azt is tudom már, hogy mi fog következni, hi­szen a tapasztalt, öreg tár­sak az esti beszélgetések so­rán számtalanszor elmond­ták már az emberek kegyet­len módszereit Egy ütés a fejre, a tarkóra, és kész. Ha pedig nem, akkor jön a kö­vetkező, s ha kell, az azt kö­vető. S a kupáncsapásba mindenki belehal. Vagy az elsőnél, vagy az ötödiknél... vagy azonnal, vagy csak annak következményekép­pen. Érzem, hogy szorítja tor­komat az oxigénhiány. Le­het, hogy verezni fogok, le­het, hogy kínlódni. Lehet, hogy fájni fog, de az is, hogy nem. Lehet, hogy so­káig tart, lehet, hogy csak egyetlen pillanatig. Lehet, hogy életein utolsó percében megjön a hangom, és si- koltani tudok, de az is le­het, hogy nem. Csak egy dolgot neim le­het : túlélni ... Gyarmati László (Folytatjuk.) állítása is. A központ részt vesz az Egyesült Izzó gyá­rában szombaton tartandó városi klubok politikai ve­télkedőjének szervezésében is. A Latinca művelődési köz­pontban ma 16 óra 30 perc­kor a nyugdíjas pedagógu­sok gyűlnek össze klubjuk­ban, hogy megnézzék a Tóth Lajos iskola, illetve a siketek általános iskolájának műsorát. A kertbarátok kö­rének tagjai 17 órakor kez­denek „munkához”. Az esz- perantóklubosok „Őrizd a békét!” természetbaráti bé­ketalálkozójára a hét végi két napon kerül sor. A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma 19 óra­kor mutatják be Carlo Gol­doni Két úr szolgája című vígjátékát, melyet Ács Já­nos rendezett. Tóth Béla, Koltai Róbert, Básti Juli, Bezerédy Zoltán, Csákányi Eszter, Spindler Béla, Lázár Kati, Papp István is játszik a darabban. A díszletet Sze­gő György, a jelmezeket Vá­gó Nelly tervezte, A zenei vezető; Hevesi András. Ezt a darabot játsszák szomba­ton 19 és , vasárnap 15 órai kezdettel is. A mozik közül a Vörös Csillagban az Alma című amerikai színes filmmusicalt játsszák. Menahem Golan alkotása 1994-ben, a közeli jövőben játszódik, amikor zenei világversenyt rendez a legnagyobb reklámcég. A gé­pies zene a divat, ám Bibi és Alphie érzelmes dalok­kal jelentkezik ... Mary Steward és George Gilmour alakítja a párt. A Szabad Ifjúság ajánlata a Lövések holdfénynél cí­mű színes, szinkronizált, ro­mán bűnügyi film 16 és 18 órától, illetve a Már ez is probléma? című színes, fran­cia bűnügyi vígjáték 20 órá­tól. A Latinca moziban szom­bat-vasárnap a Találkozás című filmet játsszák. A Mo­zimúzeum ma a Goodbye és ámen című izgalmas olasz alkotásra, szombat-vasár­nap pedig a Csapda a zsol­dosoknak című román bűn­ügyi történet előjátszásara vár nézőket. Képünkkel a természet megújulására hívjuk föl a kirándulni vágyók figyelmét. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents