Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-07 / 105. szám

Tagkönyvvel vagy anélkül A túny&g: jói érezzék magukat a fiatalok „Ez túlságosan szép, s távolról sem tükrözi a ter­melőszövetkezeti KlSZ-szer- vezetek tényleges helyzetét.” „Ami a siófoki November 7. Tsz-ben elérhető, az ná­lunk és a többi szerény anyagiakkal rendelkező kis gazdaságban álomnak is va­lószínűtlen.” „Hiba volna a November 7. Tsz mércéjével megmérni a többi gazdaság szervezeti életét.” Ilyen és hasonló vélemények hang­zottak el a mezőgazdasag- ban dolgozó fiatalok megyei parlamentjén a siófoki tsz KISZ-titkárának hozzászó­lását követően. Két hónap után Gulyás Katalinnal munkahelyén, a gazdaság siófoki díszfaisko­lájában beszélgettünk. Sza­vaiból kitűnt, hogy megkü­lönböztetett lehetőségeik el­lenére nagyrészt ugyanazok­kal a gondokkal küzdenek, mint a legtöbb mezőgazda- sági üzem KISZ-szervezete. — Gazdaságunkban a tag­létszám harmada 30 éven aluli. A 270 fiatal közül azonban csak 65 KISZ-tag. — Ez az arány aligha mondható jónak. — Magyarázhatnám ezt úgy, hogy önálló KlSZ-szer- vezetünk csak alig fél éve alakult; hogy a két tsz nem­rég lezajlott egyesülését kö­vetően mindenki elsősorban munkahelyi gondokkal volt elfoglalva... Valójában mindettől függetlenül sem könnyű a tagszervezés, a fiatalok megnyerése. A csa­ládosok például — életko­ruktól függetlenül — úgy mondják, nem valók ők mar a KISZ-be. Olyanok is vannak, akik csak „kívülről" bírálják a KISZ-t, de eszük­be sem jut, hogy „belülről” próbálják jobbá tenni. Van­nak KISZ-tagok, akik mind­össze csak' a bélyeget veszik meg, s olyanok is, akiknek nincs tagkönyvük, mégis ak­tívak és sokat segítenek. Vé­gül is talán nem ez a leg­fontosabb. KlSZ-szerveze- tünknek mind a 270 fiatal erdekeit kell képviselnie. A különféle programokat vala­mennyi fjatol részére szer­vezzük, a KlSZ-rendezvé- nyeken mindenkit szívesen látunk. — Sarkítva a kérdést: itt és most mennyire képes a KISZ vonzó lenni? — Minden módon próbál­juk vonzóvá tenni. Kerüljük a formaságokat, a latszat- programokat, ugyanakkor minél több kirándulást, tán­cos klubdélutánt szervezünk. A lényeg, hogy a fiatalok jól érezzék magukat. Leg­utóbb a tsz ádándi halász­házánál volt közös szalonna- sütés. Meggyőződésem, hogy a KISZ ma általában von­zóbb, a fiatalokhoz közelebb álló programokat ad, mint akár csak néhány éve. Csak­hogy közben ugrásszerűen nőtt a fiatalok igényé és lehetősége. Ma a KlSZ-klub- délután csupán egy az ezer­nyi lehetőség közül. Szóra­kozóhelyek, sportlétesítmé­nyek sora várja a fiatalo­kat, akik egy részének ott­hon már jobb zeneszekrénye van, -minit amit például a kultúrházban talál. Sok fia­talnak van motorja, sót au­tója is. Mindezek „vonzere­jével” nehéz versenyezni. Mondhatná, hogy hasonló lehetőségeik a középiskolás vagy egyetemista fiatalok­nak is vannak, közöttük mé­gis sokkal nagyobb a KISZ- tagok aránya. Csakhogy ott a fiatalok egy része bizo­nyos vélt érdekek alapján eleve belép a szervezetbe. Itt viszont csak az jön, akit valóban sikerül megnyerni. — Hogyan képes kapcso­latot tartani a több mint 20 kilométer átmérőjű gazda­ság a tucatnyi munkahelyen dolgozó fiatalokkal? — Van egy kis motorom, ha jó az idő, azzal járok. Máskor stoppal vagy busz- szal megyek át a társközsé­gekbe. — Kap-e a többi KISZ- tagtól segítséget? — Szerencsére már kiala­kult az a közösségi mag, amelyre lehet számítani. Legtöbbet a műhelyekben dolgozó szerelők es trakto­rosok segítenek. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségű fia­tal szakembereink közül leg­többen — különféle kifogás­sal — kitérnek a kérések elől. A rendezvényeken sem igen vesznek részt. — Mi lehet ennek az oka? — Meglehet, hogy része van benne annak is, hogy az egyetemeken és főisko­lákon, ahol tanultak, a KISZ-szervezet nem tudott közel kerülni a fiatalokhoz. Az ottani vegyes tapasztala­tok azóta talán a KISZ-szel szembeni előítéletté mere­vedtek. — Mennyiben segít a tsz vezetősége? — Mindenben, s néha már a lehetőségek határán túl is. Az elnök haragszik, ha valamelyik fórumon elmon­dom. hogy gazdaságunkban 40 ezer forint az évi ifjúsági alap. Szerinte nem ez a pa­píron szereplő összeg a fon­tos. Ha valami kell a fia­taloknak, és arra egy mód van, úgyis megadják. 15 szövetkezeti lakás most épül... Nem kértem meg olyat, amit ne teljesítettek volna. Jól tudják, az egész gazdaság holnapját megha­tározza, hogy ez a 270 fia­tal valóban gyökeret ver-e a tsz-ben. — A megyei ifjúsági par­lamenten alaposan „elkáp­ráztatta” a hallgatóságot... — Pedig nagyrészt csak terveinket említettem. Sza­badiban meg idén szabad­időklubot kívánunk létre­hozni. Dózsa-majorban kon­dicionálóterem kialakításán dolgozunk. Itt a telepünk mellett labdarúgó- és te­niszpályák készülnek. „Véd­nökséget szeretnénk vállalni” a kirándulások szervezésé­hez ideális ádándi halászház fölött is. A gazdaság főfog­lalkozású népművelő munká­ba állítását is tervezi... — Mi lesz a legközelebbi közös megmozdulás? — Júniusban gazdag prog­rammal KISZ-napot szeret­nénk rendezni Ádándon, ahová meghívnánk a szent- baiázsi tsz fiataljait is. Bíró Ferenc Népi ellenőrök, vizsgálták Kutatási eredmények A tudomány termelőerő, éppen ezért egyre nagyobb a jelentőségük a gazdasági életben a tudományos kuta­tásoknak. Az eredmények mielőbbi hasznosítása lét­kérdés. Ezt tartották sízem előtt a népi ellenőrök, ami­kor az élelmiszergazdaság területén vizsgálódtak. Cél­juk annak megállapítása volt, hogy az elmúlt évek­ben eredményesen lezárt, gyakorlati bevezetésre előké­szített agrárkutatásokat a korábbinál gyorsabban és jobb hatásfokkal hasznosí­tották-e, s mennyire terv­szerű a termelési feltételek, a fogadókészség, a piaci be­vezetés előkészítése. Hüszonhat népi ellenőr ki­lencvennyolc munkanapot fordított arra, hogy oktatá­si, kutatási intézményeikben, illetve nagyvállalatoknál és mezőgazdasági nagyüzemek­nél keresse a választ a fenti kérdésekre. A tapasztalatok­ról megyei NEB-ülésén adtak szamot. A vizsgált intézmé­nyek között szerepelt ter­mészetesem a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola. Itt az alkalmazott és fejlesztő jel­legű kutatási témák felelő­sei a felhasználó vállalatok szakembereit bevonják a ku­tatómunkába, ami állandó kapcsolatot és megvalósulá­si lehetőséget jelent. Az el­múlt ötéves tervidőszak so­rán a kutatásokba bevont témák 18 százalékát közvet­lenül hasznosították a ter­melésben. Az azonban, hogy a befejezett kutatásokat va­lóban bevezették, csak a technológiai jellegű, illetve a fajtaelőállítást és -fenntar­tást célzó kutatások esetében érdeke a kutatóknak. A jobb hasznosítás végett ezért in­dokolt lenne változtatni az ösztönzés rendszerén. A növénytermesztésben a vizsgálat az új fajták elter­jedésére, köttermesztesben elfoglalt helyükre terjedt ki. A vizsgált fajták — gabo­náról, kukoricáról van szó — termésátlagai általában nem haladták meg az országos át­lagot; ebben természetesem nagy szerepük van me­gyénk talaj- és éghajlati adottságainak. Egyes üze­mek — gond ez is — nem megfelelő minőségű vető­maggal dolgoznak. A burgo­nyák közül a magyar rózsa­fajtát vizsgálták, amelyet a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemem nemesítettek. Bar az előzetesen elismert fajta kísérleti eredményed biztató­ak voltok, üzemi körülmé­nyek. között rosszul vizsgá­zott. A népi ellenőrök vizsgála­tot végezitek a Kaposvári Húskombinátban is: bizonyos adalékanyagok felhasználá­sának módját ellenőrizték. Ilyen anyag például a szója- izolátum, amelyet a kutatási eredmények alapján, a tröszt ajánlására vezettek be. Ezek az anyagok javították a ter­mék minőségét. Hasonló megállapításokra jutottak a megyei sütőipari vállalatnál is. Itt a gépesí­tésre vonatkozó kutatási program jól bevált a gya­korlatban. Fedett parkolóban tárolják majd a száníódi Shell-szerviz udvarán az alvázvédelem elvég­zésére beadott gépkocsikat. Uj szociális létesítményt készítettek és alkatrészárusító rés*- leget alakítottak ki; nyárig kicserélik a föld alatti benzincsövezetékeket, felújítják az út­burkolatot is Több ötletet! Falugyűlések — új körülmények között Az elmúlt tíz év alatt ne­gyedmillió ember vett részt megyénkben falugyűlésen. Közülük csaknem huszonkét és fél ezren nemcsak hallga­tói voltak e fórumnak, ha­nem kérdéseikkel, vélemé­nyükkel, ötleteikkel is segí­tették betölteni szerepét. Többségük nem a maga ér­dekében emelt szót; a ki­mutatások szerint egy évti­zed alatt több mint 18 ezer közérdekű bejelentés, javas­lat hangzott el e tanácsko­zásokon. A számok elégedettségre adhatnának okot, hiszen tíz évvel ezelőtt olyan módszer honosodott meg, amely a lakossággal való szoros kap­csolat, együttgondolkodás, a közös állásfoglalás jó le­hetőségét kínálta. Az össze­gezés mégsem csak elisme­résre késztet. Arra ösztönöz, hogy a sorozat ívét is vizs­gáljuk. A grafikon görbéje ugyanis hanyatlást mutat. Nem a kezdő évhez viszo­nyítva, és nem is meredek a leszálló ág. De az 1974— 77-es sikeres évekhez képest kevesebb résztvevőt jelez, es a megnyilatkozásokat tekint­ve is az érdeklődés csökke­nését figyelhetjük meg. A hivatalos szervek meg­említik, hogy megszűnt az a korábbi gyakorlat, misze­rint több helyen közös ren­dezvényként szervezték meg a falugyűlést és az ái'ész beszániolóját. Bizonyára vonzó volt az a szerény ajándék, amellyel tagjainak kedveskedett a szövetkezet, mégsem olyan nagy bűn a két program összekapcsolá­sa. Így olyanok is meghall­gatták a községpolitikai tá­jékoztatót, akik egyébként nemigen vesznek részt ha­sonló rendezvényeken. A falugyűlés önmagában is lehetne széles érdeklődést keltő esemény a faluban, mint ahogy számos példa bizonyítja. Ehhez azonban mindenekelőtt azoknak kel­lene fölismerniük e fórum jelentőséget, akik működte­téséért felelősek. A siker és a kudarc mögött ugyanis ott vannak a tanács, illetve a község társadalmi, politikai vezetői, a hazafias népfront- bizottság tagjai, akiknek meg­határozó szerepük van ab­Befejezodtek a vállalati újítási tanácskozások Országszerte befejeződtek a vállalati újítási értekezle­tek, amelyeken az újítók es feltalálók május 15-i V. or­szágos tanácskozását készí­tették elő. A helyi fórumo­kat többnyire aktív részvé­téi jellemezte; sok ezren mondták el véleményüket az újítómozgalom feladatairól, az előrelépést hátráltató gondokról. Ezek az esemé­nyek megmozgatták a vál­lalati műszaki—gazdasági közvéleményt és a saját problémák mellett országos jelentőségű, az iranyítómun- kát érintő javaslatok is el­hangzottak. Szinte mindenütt elmond­tak, hogy az újítók és felta­lálók tevékenységében rejlő lehetőségek fokozott kihasz­nálása is elősegítheti az in­nováció föllendülését, a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sét az ésszerűbb anyag- es energiagazdálkodást. Álta­lános vélemény, hogy a szellemi termékek létrejötté­nek tervszerűségét még ke­vés helyen, segítik elő vál­lalati feladattervek, pályáza­tok, előzetes szerződések. Általában nem megoldott a benyújtott újítások es ta­lálmányok szervezett, gyors hasznosítása és a vállalatok közötti cseréje sem. Az 1981- ben hasznosított mintegy 70 ezer újításnak alig 1,2 szá­zalékát adták át más cégek­nek. A vállalati értekezleteken elhangzott javaslatokat az irányító szervek értékelik, tanulmányozzák. Az orszá­gos érdeklődésre számot tartó ötleteket a népgazda- ságilag legjelentősebb vál­lalatoknál megválasztott több mint 600 küldött to­vább viszi a május 15-i or­szágos tanácskozásra. ban: csupán megtartották-e a falugyűlést, vagy kellő eredménnyel föl is használ­ták a közvélemény formálá­sára. Ahol • kényszeredetten fognak a szervezéshez, ott aligha számíthatnak élénk részvételre. Ahol viszont a községpolitika alakításának, a fejlesztés szervezésének valódi lehetőségeként fogják föl e fórumot, nem marad el a siker. Az ilyen helye­ken nem bízzák az ügyin­tézőre a beszámoló felolva­sását — amint az több he­lyen előfordult —, hanem érthető stílusban a tanács­elnök vagy titkár ad számot a bejelentések, javaslatok sorsáról, a tanács fejlesztési törekvéseiről, gondjairól. És felhasználja az alkalmat a társadalmi munka szervezé­sére is. Türelmes felvilágosításra, meggyőző érvelésre van Szükség, hogy az emberek megértsenek és elfogadjanak egy-egy programot, végre­hajtásához készek legyenek saját erejükkel is hozzájá­rulni. A falugyűlések kötet­len formája erre lehetőséget ad. Az új körülmények mód­szerbeli változást is igényel­nek. Érdemes megfontolni, milyen önálló témákkal bő­víthető (a fejlesztési lehető­ségek szűkülése miatt) a fa­lugyűlések napirendje. Olya­nokkal, amelyek nem kötőd­nek okvetlenül anyagiakhoz, de a község közvéleményét foglalkoztatják. Ilyen lehet a közoktatás, a szórakozás, a művelődés, a sportolás, az eljárók helyzete, az idős emberek gondozása, a ke­reskedelmi ellátás, a felvá­sárlás, a közbiztonság, a környezetvédelem stb. E té­mákat döntési előkészítés­ként is programba lehetne iktatni, esetleg a már meg­levő határozatok végrehaj­tásának szervezésére. Kér­dés: nem volna-e célsze­rűbb témákhoz és nem rendszeres időszakokhoz köl­ni a falugyűléseket. Ha azt akarjuk, hogy a következő években ne lefelé tartson az aktivitást mutató vonal, akkor érdemes volna jogszabályokban is rögzített hatáskörrel is fölruházni a falugyűléseket. A falugyűlé­sek rendszere alapjában be­vált. Célszerű működése azonban a változó, körülmé­nyekhez való rugalmas al­kalmazkodást, több ötletet es gondosabb előkészítést kíván. P. L. Hazajönnek a „téli emberek” Irakból telefonon érkezett a hír a siófoki Kőolajveze- ték-épitő Vállalathoz: befe­jeztek a hegesztést a Hilla és Nassziri közötti, 273 kilo­meter hosszú vezetéken. A hírhez kommentárként env- nyit fűzött hozza Zábratc Sándor, a vállalat igazgató­ja: — Amit az emberek ott csináltok, az rekord. Decem­berben kezdődött a hegesz­tés, s a két csoport naponta három kilométer hosszú sza­kasszal végzett. Ilyen telje­sítményre még itthoni kö­rülmények között sem volt példa. A vezeték ezzel még nem készült el. Hátravan — többek között — a nagy fel­adat: átvezetni a csőkígyót az Eufrátesz medrén. Ezen­kívül utak, kisebb vízfolyá­sok keresztezését kell elvé­gezniük a vezetéképítőknek. — A pontos és a gyors munka a piacon maradás feltétele — mondta az igaz­gató. — Megrendelőink érté­kelését az is jelzi, hogy újabb feladattal kívánnak megbízni bennünket. A tár­gyalások erről hamarosan elkezdődnek, s ha sikerül megegyezni, a jövő télre is meglesz a munkánk. A siófoki Kőolajvezeték­építő Vállalat termelési ér­tékében minden negyedik forint a külföldön végzett munkából származik az idén. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a megrendelő dollár­ban fizet. Ezért a pénzért viszont keményen meg kell dolgozni. A tél Irakban kel­lemes: többműszakos mun­kát tesz lehetővé, a nyár vi­szont szamunkra szinte elvi­selhetetlen; a hőség nem­csak az embereket teszi pró­bára, hanem a gépeket, be­rendezéseket is. A vallalat ezért döntött úgy, hogy té­len — amikor itthon a hi­deg miatt nehezen vagy egyáltalán nem lehet dotí gozni — több munkásnak ad feladatot Irakban. A „kint telelő” emberek vi­szont most hazatérnek, hi­szen itthon is jelentős fel­adatok várnak a siófoki Ko- olajvezeték-építő Vállalatra. — A télre el kell készíte­ni a Baja és Pécs közötti gázvezetéket. Ez az előfelté­tele annak, hogy Baranya megye székhelyén is föld­gázzal fűtsenek, városi gáz helyett. A 60 kilométer hosszú távvezeték keresztezi majd a Dunát. A munka előkészítése jó ütemben ha­lad: Mohácsra érkezik már a cső, s hamarosan meg­kezdjük a százhetvenmillic forint értékű feladat elvég­zését. Másik nagy hazai munkánk: a Testvériség— III. gázvezeték Vecsés é* Városföld közötti szakaszá­nak építése. Ez feltétele a szovjet—jugoszláv tranzit­szállításnak. A feladatot a jövő év már­ciusának végére kell megol­daniuk. Ez viszont azt je­lenti, hogy az idén még ösz- sze kell hegeszteni és földbe fektetni a csővezetéket, hi­szen télen itthon már csak kiegészítő munkákat lehet VégeZnÍ- Dr. K. I. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents