Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-06 / 104. szám

Bonyolult munkaerőpiac Katonai rfjüsági aktíva Pécsen Eredményesebb nevelőmunkát — felkészültebb fiatalokat A megyei tanácsok az el­múlt év végén új m un ka­ff rő- prognózist k ész i tettek. összesített információk sze- rint az idén a foglalkoztatás országos egyensúlya megfe­lelő lesz. Tizenegy megyé­ben — Hajdú-Bihar. Heves, Szolnok, Csongrád. Bács-Kis- kun. Békés, Győr, Sopron, Fejér, Komárom, Vas es Pest megyében — a mun­kaerő-kereslet és -kínálat várhatóan közelít egymás­hoz. Nógrád, Somogy, , Zala és Tolna megyékben válto­zatlanul kiegyensúlyozott helyzetre, Budapesten és Baranya megyében azonban változatlanul munkaerő- hiányra, Borsod megyében kisebb, Szabolcs-Szafmárban pedig viszonylag nagyobb feszültségre lehet számítani. E felsorolás is jelzi, hogy a munkaerőpiacon uralkodó keresleti és kínálati viszo­nyok sokkal bonyolultabbak, mint amilyeneket éveken át megszoktunk. A korábbi idő­szakokat a munkaerő iránti feltétlen kereslet jellemezte, most viszont úgy tűnik, hogy a vállalatok válogatnak a munkára jelentkezők között. Tény, hogy bizonyos szak­mákban sok munkavállaló­nak elhelyezkedési gondok­kal kell számolnia. A pálya­kezdő fiatalok egy részének elhelyezése például már most. sem könnyű: az egv műszakos munkahelyet ke­reső nők egyre nehezebben találnak munkaalkalmat; item beszélve a csökkent munkaképességűek foglal­koztatási lehetőségeiről. Tegyük még ehhez hozzá: a gazdasági szabályozók egy­re több munkaerőt szabadí­tanak fel, s a nyilvánvaló­an szigorúbb gazdálkodási feltételek ugyancsak szigo­rúbb munkaerő-gazdálkodás­ra késztetik a munkáltató­kat! S a végeredmény: va­lószínű, hogy súlyosbodnak a foglalkoztatással kapcsola­tos gondok! Ilyen körülmények között pedig minden eddiginél na­gyobb és nehezebb felada­tokkal kell megbirkózniuk a területileg illetékes taná­Bonyolultabb dolog a cé­lokkal összhangban levő ösz­tönzés, a hatékony jövede­lemelosztás a tsz-ekben, mint az ipari szervezetek­ben. A szövetkezetek terme­lési szerkezete, működési köre jóval szerteágazóbb, mini, az ipari üzemek több­ségéé, és sokféle, egymástól áttérő tevékenységet tartal­maz. Másrészt a mezőgazda- sági termelés erősen függ a természeti viszonyoktól. A mindenre kiterjedő és mégis személyre szóló, az objektív tényezőket (pL időjárás, jár­vány) is figyelembe vevő, kimondottan az egyes em­ber munkájától függő jöve­delemelosztási rendszer pe­dig feltételezi a termelés magas fokú szervezettségét, a célok, a hozzájuk vezető út és a feladatokért felelős em­berek pontos ismeretét A szabályozórendszer Az ösztönzés korlátja a szabályozórendszer is, a bér- szánvonalgazdálkodás révén. A háromszor jobb munkát ugyanis nem lehet három­szor jobban fizetni, ha az minduntalan a bérszínvonal korlátaiba ütközik. — Nem a szükségszerűsé­gét vitató»» — mondja Ko­rsóknak és szakigazgatasi szervezeteiknek. Dolgukat nehezíti, hogy bizonyos kör­zetekben egyszerre kell meg­valósítani a hatékonysági szempontból nélkülözhetet­len munkaerőátcsQportosí- tást, illetőleg bővíteni az el­helyezkedési lehetőségeket. A kisebb településeken élő népesség megtartásának egyik feltétele, hogy min­denkinek munkalehetőséget kínáljanak a lakóhelyén vagy annak közelében. A racionális munkaerő-gazdál­kodás másik feltétele, hogy csakis a minden szempont­ból kedvező helyzetben le­vő körzetekben valósítsanak meg termelésbővítést jelen­tő beruházásokat, s ha ezek működtetéséhez az adott körzetben nincs elegendő munkavállaló, akkor to­vábbra is szembe kell néz­nünk az ingázásból fakadó gondokkal. Az ingázást nálunk sokan aEíéle sorscsapásnak tekin­tik, /noha az ingázásnak nyil­vánvalóan racionális okai vannak. Ezért is dönt ött úgy az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal, hogy megvizs­gálja a lakóhelytől távolab­bi munkavállalás gazdasági és szociális' feltételeit, körül­ményeit, egyéni és társadal­mi költségeit. Feltételezzük, hogy a vizsgálatok végül az ingázás körülményeinek ja­vításához vezetnek majd. Ettől függetlenül, az adott területen élő népesség fog­lalkoztatási gondjainak meg­oldása — az érvényes palt­es állami határozatok értel­mében — elsősorban a me­gyei tanácsok feladata. De milyen lehetőségeik, eszkö­zeik vannak erre? Például a munkavállalók át-, illet­ve továbbképzésének szor­galmazásához és szervezésé­hez? Ez ugyanis egyik alap- feltétele a munkaerő mobi­litásának. Jelenleg mintegy 100 ezren járnak különböző képesítést nyújtó továbbkép­ző tanfolyamokra, s ez ön­magában is gyors változáso­kat idézhetne glő az adott területen foglalkoztatottak szakmai struktúrájában, mo­bilitási esélyeiben és lehe­vács Ferenc, a tatoi tsz el­nöke —, hanem a differen­ciáltság hiányát Azt, hogy általánosít, nem tesz kü­lönbséget a gazdaságok sa­játosságai szerint. Például egy alacsony szinten gazdál­kodó tsz, ahol emiaj-t ala­csony & bérszínvonal is, egy­szerűen nem tud előbbre­lépni, mert nem tudja meg­fizetni a jó szakembereket, akik eiörevihetnók ügyét. Ha nem fizetjük meg egyrészt a nehéz, szélsőséges időjárási körülmények között végzett, másrészt a minőségi munkát, előbb-utóbb nem lesz, aki el­végezze. A probléma orszá­gos. Ezek a feszültségek csak úgy oldhatók föl, ha a jö­vedelemszabályozás figye­lembe veszi a mezőgazda­ság sajátosságait és válasz­tási lehetőséget nyújt az üzemeknek. Olyan szabályo­zásra van szükség, amely megakadályozza a megala­pozatlan jövedelemkiáram­lást, ám biztosítja, hogy üzemen belül jobban kötőd­hessen a munkadíj, a része­sedés a végzett munkához, a nyereséghez, a minőségi, ha­tékonysági oldalhoz. Ez persze nem mentesít egyetlen szövetkezetei sem az alól, hogy — addig is — az üzemen belül „tegye tisztá­ba" a dolgokat, mert van­tósegeíben. Csakhogy a me­gyei tanácsok munkaügyi osztályainak — megfelelő információk híján — nincs pontos áttekintésük e válto­zásokról. A felnőtt munka- vállalók szakmai képzésé­nek, át- és továbbképzésé­nek irányítása, engedélyezé­se ugyanis annyira bonyolult, hogy a legérdekeltebbek — a területi munkaerő-gazdál­kodásért (elvileg) felelős ta­nácsi szakigazgatási szervek — aligha befolyásolhatják az oktatási munkát. Példá­ul minisztériumi elbírálás és ■ engedély kérdése, hogy va­lamely állami vállalat szer­vezhet -e továbbképző tanfo­lyamokat olyan szakmák­ban, amelyek az Qrzságos Szakmunkásképzési Jegyzék­ben foglaltatnak. A taná­csok csakis az általuk irá­nyított vállalatok esetében engedélyezhetik e tanfolya­mokat. A továbbtanulással kapcsolatos egyéni kérel­meket mindenkor az adott vállalat munkaügyi osztálya bírálja el, a tanfolyamon történő felkészítés engedé­lyezése viszónt az illetékes minisztérium hatáskörébe tartozik. Kérdés, hogy ilyen körül­mények között elvárható-e a tanácsoktól az eddiginél hatékonyabb és racionáli­sabb területi munkaerő­gazdálkodás? A válasz any- nyira egyértelmű, hogy a Művelődési Minisztérium­ban már dolgoznak a fel­nőtteket érintő szakképzés rendjének korszerűsítésén; az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal pedig még az idén megjelenteti a tanácsok i munkaügyi szervezeteinek I munkáját szabályozó új ügy- I rendet De az ÁBMH szak­emberei arra is figyelmez­tetnek, hogy önálló gondol­kodás és cselekvukeszseg hí­ján a jogszabályi rendelke­zés nem segíthet ’Más sza­vakkal: megyei tanácsoknak meg kell barátkozniuk az önálló cselekvés gondolatá­val, még akkor is. ha az önállóság esetenként nem bástyázható körül központi jogszabályokkal. ▼. Cs. Sorkatonai szolgalatot tel­jesítő fiatalok — valameny- nvien KISZ-vezetők — sok évi tapasztalattal, gyakorlat­tal rendelkező parancsnokok, politikai helyettesek, párt­munkások, pályakezdő tisz­tek és tiszthelyettesek, az elöljáró parancsnokság., g. Honvédelmi Minisztérium képviselői találkoztak a na­pokban Pécsen, a Helyőrsé­gi Művelődési Otthon bari- Itt tartották meg néphadsere­günk magasabb egységének ifjúsági aktívaértekezletét, amelynek Mészáros Ferenc ezredes a parancsnoka. Jó volt látni, hogy a fiatal ka­Horvátli Zoltán örvezclö témák többségének egyenru­háján ott a kiváló, az élen­járó kitüntetés. Olyanok képviselték e fontos tanács- kozáson társaikat, akik ed­digi katonai szolgálatukkal bizonyították: becsülettel, lelkiismeretesen teljesítik állam-polgári kötelességüket, s ebben példát mutatnak a többi fiatalnak is. Egyetlen célja volt az if­júsági aktívának: arról ta­nácskozni, mit tehetnének az „MSZMP XII. kongresszusa, valamint a KISZ X. kong­resszusa és a néphadsereg: ifjúsági aktíva határozatai­nak megvalósításáért. Ezt a feladatot a tanács­kozáson olvasható, a XII. kongresszus' ható roza tából idézett felirat is megfogal­mazta: „A néphadsereg foly­tassa eredményes tevékeny­ségét a katonai szolgálatot teljesítő fiatalok nevelésé­ben, politikai, általános és szakmai képzésben.” Erről szóit vitaindítójában Mészáros Ferenc ezredes, hogy mit tettek a határo­zat megvalósításáért eddig a magasabb egységnél, s mi az, amit végre keli hajtani. Beszélt arról, hogy az itt szolgálatot teljesítő katonák az elmúlt évek alatt végre­hajtott gyakorlatokon — Ciklon, Pajzs, Bakony sitb. — bizonyították: értik a haza védelméből rájuk háruló feladatokat, amit a sokszor igen nehéz körülmények kö­zött eredményesen végre­hajtott gyakorlatok fémje­leznek. A vitaindítóban, a hozzá­szólásokban a katonaélet ezernyi kérdése került szó­ba. A KlSZ-saervezetek he­lye, szerepe a hadseregben, az ifjúsági szervezetek, pa­rancsnokok kapcsolata, együttműködése, fegyelem, szolgálat, sportolás, művelő­dés, a szabad kló hasznos, értelmes eltöltése, a helyőr­ségekben lévő KISZ-szerve­zetekkel való kapcsolat fon­tossága, a hazafias, honvé­delmi nevelés, a pályakezdő tiszteik, tiszthelyettesek, beil­leszkedésének elősegítése, a katonákról való gondoskodás stb. Huszonhármán keitek szót, mondták el véleményüket, javaslataikat. Fiatalok és idős, az ifjúsági korból már Bíró Béla tizedes díj 85 százaléka alapmunka­díj, teljesítmények és beso­rolás szerint; 15 százaléka mozgóbér, ami a minőségi követelményekhez és előre meghatározott üzemi felada­tokhoz kötődik. A részese­dési alap 30 százalékát ju­talomként, prémiumként fi­zetik ki, ágazati és személy szerinti 1 megkülönböztetés alapján, 70 százalék pedig a nyereségrészesedés. Az utób­binak feltétele a tervezett ágazati nyereség teljesítése, illetve túlteljesítéssé (az ága­zatoknál a 100 forint költ­ségre termelt nyereség szá­mít). A megvalósítás Nem másolható le csak úgy egyszerűen ez a rend­szer, mert bevezethetősége az üzem szervezettségétől függ. A szervezettségi viszonyok tisztázása viszont több évet is igénybe vehet. Gazdasági, szervezeti, politikai teltéte­lei vannak; ismerni kell hoz­zá a célrendszert és az esz­közrendszert, méghozzá a legnagyobb pontossággal. Különben honnan lehetne tudni, kit mire és mivel kell ösztönözni, hogy megfelelő legyen a végeredmény. — Ezért m van nálunk „gazdája” az egész kérdés­körnek, egy munkacsoport, amely folyamatosa« figye­lemmel kíséri és „karban­tartja” a rendszert Mert a kidolgozással és a bevezetés­sel sem fejeződött be sem­mi, a munka szerinti elosz­tás megvalósítása folyama­tosságot igényel. Változik a környezet, a termelési szer­kezet, változnak a célok; mindig az adott helyzethez kell igazítani a jövedelem- elosztást. M. E. Mindenki munkája szerint Szorosabb kapcsolat az eredmény és a személyi jövedelem között Űj, komplex ösztönzés—javadalmazási rend­szert dolgozott ki a tahi termelőszövetkezet szakembergárdája az Agrárgazdasági Kutatóin­tézettel karöltve. A rendszer mottója nem új, mégis nagyon nehezen kerül át a gyakorlatba: a megtermelt javakból mindenki részesüljön, a végzett munka mennyisége és minősége szerint— nak az üzenve« belül is tar­talékok. Részletesen, ágaza­tonként és szinte személy szeri nt tisztázni kell a jö­vedelemelosztást, a munka díjazását. A mostaninál jó­val szervezettebb munka­ügyi tevékenységre, lét­szám-, munkaidő- és mun­kadíj-gazdálkodásra van szükség. — Mi a munkaügyi tevé­kenységet teljesen áttekin­tettük — folytatta Kovács Ferenc tsz-elnok —, 1980-ban kezdtük a munkát, megvizs­gáltuk más gazdaságok — így a baksai, a nemesvámo- si .tsz — nyereségre alapo­zott ösztörazőrendseerét, a hozzá kapcsolódó, szervezeti formákat. Tulajdonképpen a Teszöv kezdeményezésére láttunk hozzá, s szerteágazó, sokféle lehetőség bemutatá­sára megfelelő termelési szerkezetünk miatt alkal­masnak ítélték a szövetke­zetét megyei modell kialakí­táséra. díjazás Alapvető cél, hogy diffe­renciált legyen a jövedelem- feloszlás, a munka díjazása a fez- ben, a munka rrveny- nyisege mellett a minőséget és a hatékonyságot is elis­merjék. S nagyon fontos, hogy ne csak a fizikai dol­gozóknál legyen azonos a mérce — a végzett munka mennyisége és minősége — a vezetőknél, a nem fizikai ál­lományú dolcozőknál is. Fon­tos vonása e rendszernek, hogy a munkavégzés és az elismerés között közvetlen összefüggést teremt: az éri- közi ösztönzés akkor ismeri el a munkát, amikor az meg­történik. Az egész módszer a nyereésgérddkeltőégen. alap­szik, ám így ennek „részlet - kérdései” is jól érzékelhető­ek. Fontos, hogy tudják az emberek, adott időben mit kell tenniük azért, hogy a tervezett nyereséget elérje a tsz. Ezt pedig az év közi ösz­tönzés — ha jó — pontosan mutatja. Ezen túl van az év végi nyereségrészesedés, arra. szintén az éves munkához kapcsolódik, nincs egyenlós- dL — A munka erkölcsi elis­merése sem elhanyagolható. Két éve általánossá vált ná­lunk a törzsgárdatagság el­ismerése. Az éves munka után vezetőségi dicséretben — oklevélben és pénzjuta­lomban — részesülhet, aki egész évben egyenletes vagy az átlagot meghaladó telje­sítményt nyújtott. Aki két- három éven át vezetői dicsé­retben részesült, az — és csak az — a szövetkezet ki­váló dolgozója címet is megkaphatja. Ezenkívül van­nak egyéb, üzenten belül el­érhető címek is, például a kiváló szakmunkás. A szo­cialista brigádok elismerése külön történik. Értékeljük a tenjaelőmunkát, a társadal­mi, kulturális vállalásokat, és eszerint jutalmazunk. Végül az összes felosztható jövedelem megoszlása a kö­vetkező; az év közi rnunka­Biró Lajos szakasz-vezető régen kinőtt katonák, tisz­tek beszéltek arról, hogy milyen nagy szerepe van a KISZ munkájának a hadáé- regben. Ahol ezt megértik, jó az ifjúsági szervezet a parancsnokok é6 a pártmun­kások között az együttmű­ködés, ott az eredmények i* jóik. — Meg kell hallani, érte«» a fiatalok hangját, vélemé­nyét — mondotta szenvedé­lyesen a lassan nyugdíjhoz közeledd Pálosi József alez­redes, egységparancsnok. Puskás Béla hadnagy, az IG Somogy megyei parancsnoka, e munka, valamint az isko­lákkal való kapcsolat fontos­ságéról szólt. — A beilleszkedésben nem­csak a fiatal tiszteknek, tiszthelyetteseknek, hanem az otthonuktól távolra kerü­lő sorkatonáknak is segíte­niük kell — nyilvánított vé­leményt a szünetben egy beszélgetés alkalmával Hor­váth Zoltán őrvezető, aki Komlón él, dolgozik, s Ka­posváron szolgál. O is szót kapott az aktíván, a pa­rancsnok és a KISZ-szerve­zet kapcsolatának, együtt­működésének jelentőségéről beszélt. Több Kaposváron szolgáló katonával is szót válthat­tam ; valamennyien helye­selték az elhangzottakat. így a budapesti Biró Béla tize­des, előfelvételi egyetemista s a boglárlellei Híradástech­nikai Szövetkezetnél elektro­műszerészként dolgozó Biró Sándor szakasz vezető, alti pedig alegységének a KISZ- titkána. Bíró szakaszvezet ő így fogalmazta meg legköze­lebbi feladataikat: — Innen az aktíváról egy gyakorlatra megyünk. Már jó előtte elkezdtük a készü­lődést. megbízatást adtunk fiataljainknak. Elhatároz­tuk : a gyakorlatot eredmé­nyesen hajtjuk végre. Az itt elhangzottakat tolmácsoljuk társainknak, elmondjuk, mi­ről volt szó, s mit várnak tőlünk. Lesz miről beszélni neki s az aktíva többi résztvevőjé­nek, s lesz valamennyiüknek, nagyon sok tennivalója. Ki­alakítani, illetve tovább erősíteni azokat a katonai közösségeket, amelyek ered­ményesen tevékenykednek a néphadsereg feladatainak a megvalósításáért. Erre kérte őket Kamuti Sándor vezérőrnagy, a had­sereg pártbizottságának első titkára ist aki nagy elisme­réssel szólt az aktíván véle­ményt nyilvánítók felelős­ségérzetéről. Külön hang­súlyozta, mennyire fontos feladat az egyenruha, a had­sereg tekintélyének megóvá­sa azzal is, hogy a katonák mindenütt fegyelmezetten és egymás iránt is kellő tiszte­lettel viseltetnek. Többen beszéltek — zár­szavában Mészáros Ferenc ezredes is — arról a gon­doskodásról, amiben néphad­seregünk, . a magasabb egy­ség katonái részesülnek. S a felszólalások, az elfogadot t, a végrehajtásra váró program azt is tartalmazta: olyan ne- velőmunkát kell végezni, hogy a hadseregből kikerülő fiatalok a polgári életben is becsülettel helytálljanak. Szalal László SOMOGYI NÉPLAP Önállóan - bástyák nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents