Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
Maszek teszt a tesztkocsiról alatt fogy a benzin A füérelmetlonség nehezíti a beilleszkedést Ülésezett az SZMT elnöksége Talpunk A Lada 1300-as kiegészi. tő műszerei mindenről tájékoztatnak, ami az autóval kapcsolatos: száz kilométerre vetítve mutatják a pillanatnyi fogyasztást, a motor fordulatszámát, s azt is, hogy melyik pillanatban lép működésbe a második „torok”, vagyis a gyorsító szivattyú. A kocsi az autóközlekedési tanintézet tulajdona, s nem vezetni tanulóknak, hanem gyakorlott autóvezetőknek ajánlják. Induljunk el próbaútra. A kocsi teljesen új: kilométerórája alig jutott túl a kétezren. A Berzsenyi utcai udvarból indulunk, s az első néhány kilométeren a műszerekkel ismerkedünk. A 67-es úton — a város határát jelző tábla után — gyorsítani kezdünk. A fogyasztás hirtelen 12,4 literre emelkedik, aztán amikor eléri a nyolcvan kilométeres átlagot, fokozatosan esik visz- sza 8,2, majd 6,1 literre. Mintha előznénk, hirtelen „ugratjuk meg” a kocsit, s a műszerek egyik pillanatról a másikra már 16 literes fogyasztást mutatnak. A lakott területen negyedik fokozatban, hatvan kilométeres átlaggal gurulunk, s a fogyasztásmérő 7,4—7,6 közötti értéket jelez. A füredi városrész után — lassan növelve a fordulatot — érjük el a megengedett 80 kilométeres sebességet, aztán „gurulni” hagyjuk a desedai völgy felé. A fogyasztás fokozatosan csökken, egészen 3,1 literes átlagig. A parkolóban megfordulunk, s indulunk visz- szafelé, közepes, nem sportos vezetéssel. Az első fokozatban 27 liter a fogyasztás, a másodikban húsz, a harmadikban 14,2, s hetven kilométeres sebességnél negyedikbe kapcsolunk: emelkedőnek 12,6 literes fogyasztást mutat a műszer. A füredi városrész előtti útszakaszon — nyolcvan kilométeres átlagnál — 7,8 literes a fogyasztás. Megelőzünk egy autóbuszt, ahogy gyorsítani kezdünk, 16,2 literre emelkedik. Az előzést befejezve „nyugodt tempóban” jövünk tovább, s a fogyasztási értékek 9,6 literről egyenletesein 6,9 literre esnek vissza. A lakott területen — tartva a hatvan Somogybán január elseje óta 33 új vállalkozás alakult: 3 kisszövetkezet, 3 szövetkezeti szakcsoport, 27 gazdasági munkaközösség (ebből 2 vállalati gazdasági munkaközösség), melyekben összesen valamivel több mint 200-an vesznek részt. Többségük munkaviszony mellett végzi tevékenységét. Az új szervezeti formák főként az iparban és az építőiparban alakultak, de találunk szállításszervezéssel, szennyvízszippantással, üdültetésszervezéssel, gépkocsimosással, kiállítás- és kirakatrendezéssel, illetve tervezéssel foglalkozókat is. Tevékenységük meghatározó arányban produktív jellegű, illetve szellemi tevékenységgel párosulva komplexitásra (tervezés, lebonyolítás, kivitelezés) törekszenek. Kizárólag szervezéssel vagy tervezéssel összesen négy gazdasági munkaközösség foglalkozik, egy pedig könyvviteli munkák végzésére alakult. Kedvező, hogy 22 kis szervezet kizárólag vagy nagyobbrészt szolgáltatást végez, nemcsak a lakosságnak, közületeknek is. A vállalkozásokat főként a városokban — ezek közül is elsősorban Kaposváron — és a Balaton-parti településeken szervezték meg. Általános tapasztalat, hogy szaktudást igénylő és kilométeres megengedett sebességet — nem egészen 7 literes fogyasztással autózunk végig, s a Füred—Volán telep közötti szakaszon sem emelkedik 7.4 liter fölé a fogyasztásunk. Mi történik „sportos” vezetésnél? Próbáljuk ki: az első fokozatból indulva 38 (!) literes a fogyasztás, a másodikban 30, a harmadikban 25, s amikor a negyedikbe kapcsolunk, 16 literre esik vissza. Ez csökken aztán — ahogy a motor „megnyugszik” — a hét és nyolc liter közötti értékre. A telepre visszatérve „e4- számoltatjuk” a kocsit. A műszer kijelzőjén a következő olvasható: autóztunk 26 percig, 46.1 kilométeres átlagsebességgel; és elfogyasztottunk 2 liter benzint Száz kilométerre vetítve az átlagfogyasztásunk 10,1 liter volt A tapasztalatunk: akkor a legkedvezőbb a kocsi fogyasztása,* ha nem hirtelen taposunk beie a gázpedálba, hanem fokozatosan növeljük a sebességet Ilyen vezetési stílusnál jól gyorsul a kocsi is, s viszonylag gyorsan érjük el az utazó sebességet. A gyorsítások időszaka alatt rendkívül benzinfalóvá válik a jármű. — Mi ennek a kocsinak a haszna? — kérdeztük Kelemen Józseftől, a tanintézet helyettes vezetőjétől. — Az, hogy zsebbe vágóan mutatja meg, milyen a vezető lába, hogyan kezeli a gázpedált Országos adatok szerim. megfelelő vezetéstechnikával az üzemanyag 5 százalékát lehet kevésbé tőkeigényes tevékenységeket folytatnak, valamilyen fennálló hiányt igyekeznek pótolni. Jó piaci érzékkel veszik figyelembe a kielegí teilen igényeket. A megalakult kisszövetkezetek közül egy építőipari kiviteleződ tevékenységet folytat és célul tűzte ki, hogy kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezetként működik. A mezőgazdasági kisgépek és berendezések javításával. alkatrészgyártással foglalkozó, valamint a tüzeles- és számítástechnikai szolgáltatást végző kisszövetkezetek tevékenysége úttörő e szektorban. Működésükkel várhatóan hozzájárulnak a hiányzó alkatrészek pótlásához, segítik az ésszerű, takarékos eneiregiaielhasz- nalasl. Egy * szövetkezeti szakcsoport vas- és faipari szolgáltatást végez, kettő pedig a nagyszövetkezet részére alkatrészeket állít elő. A gazdasági munkaközösségek egyelőre kis létszámmal működnek — a 2 vagy 3 fővel megalakult gazdasági munkaközösségek száma 17 —, még csak egynek van tíznél több tagja. Kedvezőtlen jelenség, hogy kevés vállalati gazdasági munkaközösség alakult. Az egyéni váüalkozó- kedv és a vállalati érdek összehangolása a vártnál lassúbb. Nehezen találják megtakarítani. Ez az átlagos vezetőnek évente 3 ezer forintot jelent — S ki ülhet rá a kocsira? — Minden gyakorlott autós, aki spórolni akar a benzinnel és kíváncsi, hogy milyen hatásfokkal használja azt el. Sok ember döbbenhet rá, hogy a talpa alatt feleslegesen folyik el a benzin. Az első vezetéstechnikai napot június 4-re tervezzük Kaposváron. Ezen mindenki részt vehet, akit a téma érdekel. Elmagyarázzuk, hogy mire kell ügyelni — a benzin takarékos felhasználása érdekében — a vezetőnek. Filmet is vetítünk, százhat diából álló sorozatunk mutatja be a leggyakoribb veszélyhelyzeteket Ezt követően — akik vállalkoznak erre — a gyakorlatban is kipróbálhatják vezetéstechnikájukat Először „letakart” műszerrel mennek végig egy útvonalon. A „teljesítményt” értékeljük, felhívjuk a figyelmét a hibákra, s eat követően műszerek tájékoztatása mellett ismét megteheti az utat. Gyakorolhatja az energiatakarékos vezetést. — Ez már nem gépjárművezető-képzés. — Több annál. Egyfajta szolgáltatás, a tanintézet egyik újdonsága. A másik a Zasztava-bemutató. Kaposváron május 31—június 2., Siófokon pedig június 10—13. között ismerkedhetnek az autósok a Zasztava 101 kocsival, vezetéstechnikájával, teljesítményével. Dr. Kercza Imre meg a vállalat területén az elsősorban vállalati eszközökkel való működés feltételeit, az elhatárolhatóság es számbavétel lehetőségét. Ez e területen elért eddigi minimális eredmények csupán a folyamat megindulását jelzik. Az utóbbi időben fokozódott az érdeklődés. Több vállalati gazdasági munkaközösség megalakulásának előkészítéséről van tudomásunk. A szolgáltatások területén 6 ipari szövetkezet 23 részleget átalány elszámolásúvá változtatta, mely összesen 74 főt érint. Tevékenységükben a személyi szolgáltatás van többségben. E terület eredményei elmaradnak a várakozástól, a kezdeti bizonytalanság, meiy a dolgozok körében is tapasztalható, lassította a folyamatot. Célszerűnek tartjuk az olyan szerződéses feltételek meghatározását és kidolgozását, melyben mindkét fél, a gazdasági szervezet és az egyén is megtalálja számítását, ugyanakkor jobban ösztönöz a nagyobb teljesítményekre és a minőség javítására. A magánkisiparban emelkedett a létszám. Az iparjogosítványt váltók jelentős része az újonnan engedélyezett tevékenységek körében (23 fő magántaxi, 58 l'ő árufuvarozó) működik. Az iparukat megszüntetők 40 százaléka az új — a koSzép programot ad minden szakszervezeti bizottságnak, testületnek, hogy elősegítsék a dolgozók beilleszkedését az üzemi közösségbe. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége tegnap nem általában foglalkozott ezzel a témá- vaL, hanem azt vizsgálta meg, milyen a cigány- származású dolgozók munkahelyi beilleszkedése, szociális helyzete. Gulh József, az SZMT Társadalom- biztosítási bizottságának elnöke sokoldalú, gazdag tapasztalatot terjesztett a testület elé, mivel az előzetes vizsgálat kiterjedt 22 munkáltatóra, 8 egészségügyi intézményre, a körzeti és üzemorvosi ellátásra. Ezenkívül negyven cigányszármazású dolgozóval beszélgettek négy vállalatnál. A kedvező jelenségek közé sorolható, hogy csaknem 30 _ százalékuknak van öt évnél hosszabb munkaviszonya, egyre többen szereznek nyugdíjjogosultságot. Továbbra is gondot okoz, hogy egy részük az átlagosnál gyakrabban változtat munkahelyet. Van ugyan előrelépés, de körükben a fegyelmi helyzet továbbra sem kedvező. Lassú a fejlődés szak- képzettségükben is. Elsősorban a fiatalok igyekeznek szakmát tanulni. Legtöbben az építőiparban, legkevesebben a mezőgazdaságban dolgoznak szakmunkásként. Az általános iskolai végzettség hiánya mindenképpen gátolja a továbbtanulást. Beilleszkedésüket sok esetben az a különbség nehezíti, amely a munkahely és a család között van. Különösen azoknál nincs megfelelő nevelő hatása sem a közösségnek, sem a szakszervezetnek, ahol a családtagok többsége nem dolgozik, ök tulajdonképpen két malomkő között őrlődnek. A szak- szervezeti bizottságoknak velük mindenképpen többet kellene foglalkozniuk, sőt — az iskolával jobban együttműködve — előmozdítaniuk a gyermekek nevelését, Iskoláztatását. Elérhetnék a szülőknél, hogy a gyerekeket fejlődésük érdekében rendszeresen járassák óvodába, napközibe. Sok példa hangzott el az ülésén, hogy a fiatalok általában már mások, rábbinál jelentősebb szolgáltatást nyújtó, de magasabb járulék fizetését igénylő — társadalombiztosítást jelölte meg okként. A januári magas megszüntetési arány márciusra a megszokott mértékűre állt be. Ebben közrejátszott, hogy a kisiparosok megismerték a magasabb szociális biztonságot jelentő formát és a baleseti járulék mentesítésének lehetőségét. Az új szervezeti formák megalakítására vállalati keretek között jelentős lehetőséget biztosít a karbantartás, az alkatrész- és részegységgyártás, a „hulladék”, pontosabban a vállalat részére már nem hasznos termékek feldolgozása. Többen érdeklődtek és javaslatot, ötletet kértek: milyen területen es tevékenységben lenne szükség kisvállalkozásokra, A megalapozott válaszhoz várjuk a lakosság észrevételeit, jelzéseit arról, mely területen mit éreznek hiánynak, hol nem megfelelő az igények kielégítése. A megalakult új szervezetek képviselőitől pedig észrevételeket, tapasztalatokat szeretnénk kapni, hogy ezeket közreadhassuk, és az illetékes szervekhez továbbítsuk. Változatlanul az érdeklődők rendelkezésére állunk, és tevékenységünkkel segíteni kívánjuk az új formák létrejöttét, működését. Fris Ferenc, a megyeri tarnaos ipari <wtályánaJt osztályvezető-helyettese például a ruhagyár kadarkúti üzemében ott vannak a politikai oktatáson is. Akivel beszélgettek az anyag készítése közben, elsősorban a közvéleményben, az utcán, a szórakozóhelyeken, a közlekedési eszközökön és az iskolában tapasztalt előítéletekre, megjegyzésekre panaszkodtak. Sajnos, ez a „másfajta” rétegeknek köszönhető. A munkahelyeken az nehezíti meg a beilleszkedest, hogy olykor kevés a türelem, nem rendszeres az odafigyelés. Az elnökség szerint fontos, hogy első perctől erősítsék a cigányszármazású dolgozók kötődését a munkahelyhez, elvezessék őket a munkásközösségbe. A szakszervezetek sokat tesznek e dolgozók szociális ellátása érdekeben. Az elnökség most úgy foglalt álÜj utakat keres napjainkban a munkaverseny-mozga- lom. Ez azonban nem jelenti azt, mintha a mozgalom eddig nem teljesítette volna feladóiét. Nemcsak a többletteljesítményt sokszorozó kommunista műszakokról vagy a mennyiségi normák versenyszerű túlteljesítéséről van szó. A munkahelyi és lakóhelyi környezetünket megváltoztató megmozdulásokra is gondolnunk kell, azokra a kezdeményezésekre, amélyekhez kapcsolódva szocialista brigádok százai dolgoztak óvodák, , iskolák felépítésén, felújításán, segítették az öregeket, az árvízkárosultakat, a mozgássérülteket, s nem egy nemzetközi szolidaritási akciót vittek sikerre. Ezek a célok tulajdonképpen mit sem változtak, legfeljebb a gazdásági körülmények és feltételek gyors átalakulását nem követte nyomon a termelést segítő versenyfelajánlások rendszere. Ennek egyik oka, hogy a munkáskollektívák többsége még ma is magával cipeli az évtizedek gyakorlata alatt bennük rögződött mennyiségi szemléletet, es sokszor ma sem tudnak kézzelfoghatóbb célt maguk elé tűzni, mint a könnyen mérhető tervtúlteljesítés. De gondban vannak a verseny szervezéséért, irányításáért felelős vezetők, aktívák is, akiknek feladatuk lenne az új célokat megfogalmazni. Következmenye ez annak, hogy nem elegendő a „mennyiség” bűvös jelszavát a „minőség” követelményével föicserélni, hisz önmagában a minőség még nem jelent piaci versenyképességet. Márpedig egy-egy termelőgárda tevékenységének végső hasznossága ma a világpiacon dől el, vagyis a teljesítményeket az értékesítés sikere minősíti, s ez nem 1 kizárólag a termék minőségétől függ. Mindezt a szocialista brigádok is jól tudják, s ezért keresik a mozgalomnak új lendületet adó módszereket. Ilyen módszer egyebek között, hogy például a FLKON lást, hogy ezek odaítélésénél a munkát, a munkamorált és a fegyelmi helyzetet is vegyék figyelembe a szociális helyzeten kívül. Minden testület ösztönzést kapott a közéleti tevékenység kibontakoztatására is. Dr. Szerényt János, az SZMT vezető titkára a vitát összefoglalva rámutatott: a szakszervezeti feladat elsősorban a munkahelyi be- illeszkedes és az ehhez kapcsolódó tevékenység. Nincsenek persze merev határok, elő kell segíteni a többi szerv munkáját is. Nagy részt vállaltak a szakszervezeti szervek a mostani állapot kialakításából. Az elnökség most megfogalmazta a további feladatokat, ezt minden alapszervezet megkapja az értékeléssel együtt L. G. békéscsabai gyárában a brigádok termelést segítő munkáját az eredményes értékesítéshez való hozzájárulásuk alapján igyekeznek értékelni. Más kérdés, hogy a legtöbb szocialista brigád csak tételesen, elsősorban a minőségi munka révén befolyásolhatja az üzletkötést. De már vannak jelei annak is, hogy egy-egy üzleti lehetőség „mozgósítja” a brigádokat. Példaként említhető a Mezőgép orosházi gyára, ahol a gyár vezetői egy új termék bevezetése előtt á kollektívákhoz fordultak segítségért. A megrendelés teljesítésére maradt rövid idő alatt ugyanis csak a brigádokban bízhatlak, mivel az új termék gyors és sorozatszerű kivitelezése előtt számos műszaki problémát kellett megoldani. Hogy ez sikerült. az a brigádokon, azokon belül pedig az újítókon múlott. És talán nem túlzás azt állítani, hogy a verseny- mozgalomban eddig még csak szunnyadó lehetőségek feltárása éppen az újítók személyében, tevékenységében és mozgalmában ötvöződik legkézzelfoghatóbban. Mert kétségtelen, hogy a munkaverseny igazi küldetése, hogy a feladataink teljesítését felgyorsító kezdeményezéseket tömegmozgalommá fejlessze. Ha pedig megtalálja ehhez az utat: jó hatást gyakorolt a munkahelyi közérzetre is! A verseny lényege tehát ezután sem változik, ezért sem lehet perdöntő a vitában például az, hogy cico- mázzák-e a naplóikat a brigádok, beragasztják-e a közös színház- és mozilátogatást igazoló jegyeket vagy sem. E mozgalomnak munkatársi, elvtársi és barátikö- zósségek formálásával, a versenyszellem felébresztésével kell értéket alkotnia gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt Ehhez kell időről időre megújítania magát. K. E. P. Kezdeti lépések A kisvállalkozások tapasztalatai megyénkben A halhústermelés növelésének új, gazdaságos módszereit mutatták be a rizstermelő mezőgazdasági üzemek szakembereinek a tiszasüiyi Béke és Barátság Termelőszövetkezetben. A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervet aiapján egy kiöregedett, 22 hektáros rizstelepen létesítettek halastavat kísérleti céllal. A kísérlet bevált, Egy-egy hektár hozama meghaladja a 12 mázsát. A kísérleti halastóról együttesen 3S1 mázsa halat vihetnek piacra, több mint másfél millió forint értékben. Megújuló munkaverseny
