Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-26 / 121. szám
Vendégek tizenöt országból Jó szakemberek Adándról Kritikus szemek kereszttüzében A nemzetközi kórházszövetség látogatása Nagyatádon Áz utolsó erőpróba előtt A nagyatádi kórház ötéves történetében aligha fordult elő olyan nap, hogy egyszerre tizenöt országból fogadjanak vendégeket. így a tegnapi kivételnek számít. Hogy miért, arról dr. Aczél György professzorral, a Magyar Kórházszövetség elnökével beszélgettünk. — A mi szövetségünk tizenkét éve tagja annak a nemzetközi szervezetnek, amely különböző konferenciákat és tapasztalatcseréket rendez, hogy a különböző országokban élő orvosok és egészségügyi szakemberek megismerhessék egymás gyógyító, megelőző tevékenységét. Mi két évvel ezelőtt álltunk elő azzal a javaslattal, hogy Magyar- országra hívjuk az érdeklődőket, és bemutatjuk az alapellátás meg a kórház kapcsolatát. A terv most valóra vált. Dr. M. C. Hardye-val, a nemzetközi kórházszövetség vezérigazgatójával az élen vasárnap tizenöt országból harmincöt tagú küldöttség érkezett Budapestre. A vendégek először Zalaegerszegre utaztak, ahol Somogy és Zala egészségügyéről hallhattak előadást. Tegnap délelőtt pedig a gyakorlati munkával is megismerkedhettek. Dr. Aczél György kíséretében Nagyatádra látogattak, ahol dr. Szirtes Kint huszonkilenc fok van. Az igazi nyár megérkezett. Bent kellemes hűvös; a Palmiro Togliatti megyei könyvtárban keresek beszélgetőpartnert- Mindenki nagyon készséges. Informátorom az olvasószolgálat vezetője. A kérdező én vagyok, mégis en kapom az első kérdésit — Mit tud egy könyvtár működéséről? — Nem sokat. Az átlagembernél — aki bejön es könyvet kölcsönöz — nem többet Kioktató magyarázat helyett nagyon kedves hangnemben tájékoztat — A könyvtár tevékenységének ugyan legismertebb formája a kölcsönzés, ám az igazán érdekes, kevésbé látványos munka nem ez. Könyvet adni kérésre „nem nagy dolog”, de az embereik néha tanácsot is kémeik, egy témakörben több javaslatot ... így már összetettebb a kérdés. A „Kérek egy jó könyvet!” mellett tehát gyakori az ilyen kérés is: „A középkori boszorkányokról szeretnék tudni.” Ilyenkor már valóságos „irodalomkutatásra” van szükség. „Ki volt es mit csinált Bibó István?” Itt sem elégedhetünk meg a szűkszavú lexikális adatok ismertetésével, énnél többié van szükség. Külön témafigyelők vannak, akik speciális témaköröket dolgoznak fel, és kérésre információkat tudnak adni. A hozzájuk érkező kutatók, akik a Helyismereti részlegünkben dolgoznak, külön segítséget kaphatnak a mik- rol'ilimes tár munkatársaitól. A Somogyi történeti gyűjtemény, a Helyismereti részleg anyaga — a megye határainak többszöri rendezése alatt — az idők folyamán kissé szétzilálódott- Találhatók dokumentumok Baranyában, Tolnában is. De 1971! óla szinte naprakészen rendelkezésre áll minden, a megyében megjelent írásos dokumentum. A megyében ez az egyetlen szakkönyvtár. Öt szakág tájékoztatási feladatait tudják ellátni. Tudja mindenki. hogy házhoz is szállítanak könyvet? Az arra rászorulók igényelhetik. — Kik a rászorulók, és ki dönti el a jogosultságot” — „Mi. — Helyszíni szemlét tartunk. Ha az olvasó valóban nem tud bejönni ide, kivisszük a könyveket.” „Hangos könyvtár” is van, hangszalagot és magneto- font kölcsönöznek. Neves 1 István kórházigazgató főorvos fogadta őket A rövid tájékoztató után a vendégek megtekintették a kórház rendelőintézetét Dr. Victor Spitzer Ausztráliából érkezett, ahol egy százágyas magánkórház igazgatója. — Bejártam a fél világot, tanulmányoztam az egészségügy helyzetét Nyu- gat-Európában, Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában. Csupán a szocialista országokat nem ismerem. Ez az út rendkívül jó alkalom arra, hogy itt is tapasztalatokat szerezhessek. Ami a legszembetűnőbb, az a magas fokú szervezettség. Legjobban tetszik a rendelőinteze- ték és a kórházak közötti szoros kapcsolat. A nagyatádi kórház erre jó példa, hisz a két intézmény is egy épületben van. A beteg útja, leletei végig kísérhetők... A csoport tagjai közül egy neger fiatalember sűrűn kattoghatta a fényképezőgépet. Nem véletlenül. Baoa Moussa Beninből erkezett Építész, jelenleg a WHO alkalmazottja. — Űtitársaim elsősorban a gyógyító munkára kíváncsiak, en azonban az építészeti megoldásokra. Ezért is kértem Szirtes urat, hogy mutassa meg az epület tervrajzát művészek felvételeit, novellákat, elbeszéléseket. Olvasószolgálatuknál a világ bármely pontján megjelenő könyvet meg lehet rendelni es azt ingyen kölcsönzik. Érdeklődöm a „slá- Cerkönyvekről”. Kádár Gyulától A Ludovikától Sopronkőhidáig, Miskolcai Miklóstól a Színlelni boldog szeretőt cíimiű könyvet és az EJ- fűjta a szel örök-bestsellert említi. Ezekre több hónapot is kell várni. Krímire nincs előjegyzést. Nézegetem a statisztikai kimutatásokat, valóban lenyűgöző számok. Kaposváron 72 000 ember él, a könyvtár állandó, beiratkozott látogatóinak száma évente 10—11 ezer. És ezen a könyvtáron kívül még 11 fiók van a városban. Naponta átlag ezer kötetet kölcsönöznek. A férfi kelletlenül átveszi a hallgatót. — Tessék, én vagyok! — Beszéltél már apáddal? — De szívem, hát még itt ülök az értekezleten! — Csak ne húzd sokáig az időt! — koppan keményen Kata hangja. Tibor szeme előtt lila karikák szivárványának. — Nem én vezetem az ülést! — mondja halkan. — Jó, jó! Akkor is siettesd! És meg, ma beszélj apáddal! Csönd. — Hallasz? Tibornak nyelnie kell, hogy ne üvöltés törjön ki a torkán, csupán kiáltás. — Még ma. persze! Csak most hagyj dolgozni, nagyon kérlek! — S még mielőtt Kata bármit válaszolhatna, gyorsan hozzáteszi: — Szervusz, liacskam! — És levágja a kagylót — Valami baj van? — Dr. H. R. Piljm/in egy 465 ágyas hollandiai kórház igazgatója. — Ami számunkra feltűnt, hogy önöknél mindenféle előjegyzés, előzetes berendelés nélkül lehet bemenni egyes szakrendelésekre. Mondjuk valaki rosz- szul lett az utcán, bemegy a kórházba. Ez nálunk, sajnos, nem így van . . . A kórházi séta során számtalan kérdés hangzott el. Volt, akit a laboratórium, volt akit az újszülött osztály erdekelt. Sokan a műtökre voltak kiváncsiak. A legtöbben azonban az aulában álltak meg, ahol a pszichiátrián kezelt betegek által készített festményekből rendeztek kiállítást, melyet később a nagyközönség számára is bemutatnak. A délutáni program Csurgón folytatódott, ahol a szakosított körzeti orvosi rendelőt tekintették meg a vendegek. Megismerkedhettek az orvosi alapellátás korszerű feltételeivel, a mentőszolgálattal, azzal, hogyan alkalmazzák a CB-rá- diókat. Este Zalaszentbalá- zson folytatódott a tapasztalatcsere. A szombati budapesti kerekasztal-beszélgetés előtt megtekintik a hévízi állami gyógyfürdőt, a Chinoin üzemorvosi rendelőjét es a Tétényi úti koridós néniket mutat informátorom — ők nagyon gyakran beülnek ide, néha olvasnak, de inkább csak összetolnak néhány székeit, és beszélgetnek. Nyugdíjasok, A hölgyek a sarokban a férfiak középen szoktak üldögélni. Hogyan kérnek könyvet? — ezt is megkérdeztem. Általában amikor először jön valaki, hoz magával könyveimet is. Másodszor pedig már a könyvtárostól kér javaslatot. Bekukkantok a gyermek - könyvtárba, három éves forma gyerek topog a polc előtt Kivesz egy könyvet, a mamájához lép: „Ez nekem megvan.” Anyja bólint, a gyerek tovább indul. Most valaki másnak hozza a tudomására: „Ez nekem megvan! Ez nekem megvan!... K. T. hajol hozzá Fülöp, amint visszaül a helyére. — Mi történt, Tibikém? — Ah, ne is kérdezd! — int dühösen amaz. — De az esti programot azért nem befolyásolja?!... — Nem, dehogy — mosolyog Tibor. — Várunk! Fülöp még közelebb hajol, s még jobban halkít a hangján. — Este majd ezt a szállítási dolgot is megbeszéljük... Szépen, nyugodtan, négyszemközt. Ahogy szoktuk .. . Helyes? — Természetesen — súgja vissza Tibor. — Akkor az értekezletet be is rekeszthetjük ... — Persze! Fülöp az igazgató felé fordul. — Szász elvtárs, volna egy javaslatom! Fejezzük most be ezt a rendkívül értékes információkat nyújtó, roppantul eredményes értekezletet, azzal, hupy a belső Árnyas fák alatt beszélgetnek a diákok az ádándi Fekete István' Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet szépséges parkjában. A nyárias időt nehezen tűri Kalányos István az ember a tanteremben, főképp akkor, ha napiról napra közeledik a szünidő. Néhány gyereknek azonban nem a vakáció most a legidőszerűbb téma, hanem a bizonyítás: a szakmunkásvizsga: Az idén Adandón negyvenegy szakmunká.slar nuió végez. A leendő mező- gazdasági gépészek döntő többségének szerződése van a somogyi és a környező megyek termel ószövetkezeteivel, a munkahely tehát várja őket. Tanulmányaik ideje alatt ösztöndíjat kaptak, s a nyári szakmai gyakorlatokat is a leendő foglalkoztató szövetkezetben töltötték. Ha majd kikerülnek az iskolából, hogyan tovább? Kalányos Istvánt, a somogyvári, Czvik iMjost a pusztaszemesi, Tápi Gézát pedig a kaposfüredi téesz- ben várják vissza. Czvik Lajos: — Növény- tei-mesztő gépeszek leszünk, amó azt jelenti, hogy ismernünk kell a növényápolást,' talajelőkészítést, egyszóval mindent a vetéstől a betakarításig. A bátyám is itt tanult, ezért jöttem én is ebbe az iskolába, annyi jót mesélt róla. — Volt-e előzetes ismeretük a mezőgazdaságról? Tápi Géza: — Minden nyáron jártunk aratni a földekre, de az inkább szórakozás volt, mint munka- Ott aztán megismerkedtünk a gépekkel, s persze az érdekli az embert, hogy miként is működik, kevésbé a terméseredmény. Így lettünk téesz-ösztöndíjasok, s itt aztán megtanulhattuk a sízakspedició problémáját további extenziv és intenzív diszkussziók tárgyává tesszük, addig is, amíg sikerül kialakítanunk a horizontális és vertikális belső anyagspe- dició optimális modelljét. Egyetértesz, Szász elvtárs? — Tökéletesen! — bólint lelkesen az igazgató. — A döntő az, hogy a fölmerült kérdéseket, mint az energiatakarékosság és a hatékonyság ... — körülnéz, nyel egyet —, illetve mint ez az anyagmozgatás is, ugye, mindig alaposan meghányjuk-vessük, elvtársak, hisz a- kollektív bölcsességnél nincsen nagyobb bölcsesség! E mélyenszántó gondolat jegyében az értekezletet berekesztem! Gitta az órájára pillant. — Két óra hat. Négy perc múlva ott a kocsi a főkapunál, igazgató úr! — Rákacsint Fülöpre. — Hiába tiltakozik: szervezőzseni! 8. A folyosón vannak már, Fülöp — a főkapuhoz igye- keztében — elmegy Tibor mellett, s odahajol hozzá. — Várj meg, Tibikém. Remélem, belátható időn belül végzek odafent, és akkor együtt mehetünk fel hozzátok. A kocsival téged is hazaviszlek. — Előre is -köszönöm. ma csínját-bínját. A három ev alatt fölváltva egy hetet elméleti tárgyalt, tanulásával, egyet pedig gyakorlattal töltöttünk. Mondanom sem kell, hogy elsősorban a gyakorlatokat szerettük, mert úgy lehet igazán megérteni a gép működését, az azzal való foglalatosságokat. Ha munka közben a gép meghibásodik, nem a műhelybe visszük, hiszen ott helyben ineg tudjuk javítani. — Mikor lesz a vizsga? Kalányos István: — Június 12-en kezdődik írásbeli dolgozattal, majd elméleti vizsga következik a szakmai tárgyakból. A gyakorlatra júliusban kerül sor. A termelőszövetkezet javaslatára- — ha majd húszévesek leszünk — visszajöhetünk az iskolába egy tanfolyamra, melynek elvégzésével szerelői szakmunkás-bizonyítványt kapunk. így több szakmát is szerzünk, de jó ez a teesznek is, hiszen egy személyben leszünk traktorosok, kombájnosok es gépszerelők. Czvik Lajos Napjainkban fokozódó figyelem nyilvánul meg a család, s annak része, a gyermek iránt A szocialista társadalomban jelentősen megnövekedett a társadalom rósztvállalása a gyermek nevelésében, a családok sorsa iránt érzett felelősség Ezért gondoltak arra a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága és a kaposvári városi tanács igazgatási osztályának illetékesei, hogy — De nem zavarjuk olyan korán Katalint? — Nem hiszem — mondja bizonytalanul Tibor. — S ha netán igen: majd különvonulunk ... A szállítás ügyét úgyis meg kell beszélnünk! — Hánynunk-vetnünk! — emeli fel az ujját Fülöp vigyorogva. aztán sietősen kezet nyújt, és szalad a lépcső felé. Olt bandukol akkor már Kovács művezető is, Bagyulávalj igyekeznek vissza a műhelybe. Fülöp éppen mellettük siet el, amikor utoléri őket Tibor hangja: — Kovács szaki! Várjon egy pillanatra! Megyek én is magával, odalent van dolgom! Az öreg . hátranéz, udvariasan bólint, majd megáll. Bagyula megy tovább, ke- % zét ökölbe szorítja, mintha a világ legdrágább kincsét szorongatna. — Mi az, Bagyula szaktárs? — kérdi a műhelyvezető meglepve. — Mi van a markában? — Pszt! — teszi ajkára az ujját Bagyula —, pszt! — Bal mutatóujjával a jobb kezére bök. — Nesze semmi, fogd meg jól! — Fejét csóválja. — Duma és duma és duma: ehhez értenek a górék! — Sóhajt. — Az fix, hogy máma megint legalább öt kilépés! (Folytatjuk.) Tápi Géza Az ádándi szakmunkás- képző emelt szintű iskola, erős gyakorlati képzéssel- Aki itt tanul, szinte bizonyos, hogy jó szakemberré valók. A gyerekek nem beszélnek róla, de tanáraik elmondják: a tanulmányi időszak alatt a fiatalok nemcsak a szakmával ismerkedtek meg, de igen sok munkát végeztek a község fejlesztésében is. Építkeztek, parkosítottak, közösen a községi KISZ-alapszerv eziet- tel. Vén-ükben van a kétkezi munka, ezért is vonzódnak inkább szakmájuk gyakorlati oldalához. Teke Miklós igazgató annak idején azt sem tudta, hogy létezik Ilyen község: Ádánd. Nem szándékozott sokáig itt maradni. Ennek eppen huszonnyolc esztendeje. Több mint negyed évszázad után most ő is búcsúzik a diákokkal együtt. Nyugdíjba vonul- Fiatalok e.s idősek emlékezetében sok szép kép marad Adándról es> az iskoláról. úgynevezett családgondozói klubot szerveznek, ahol találkozhatnának a családgondozási ellátó szervek szakemberei egymással és a társadalmi családgondozókkal is. Az elképzelések szerint a klub tagjai közötti eszmecserék segíthetnék a különböző területen dolgozók együttműködését, társadalmi aktívahálózat kiépítését. A klub tagjai sorába várják a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság és a nevelési tanácsadó képviselőit, az iskolák ifjúságvédelmi felelőseit, de a vöröskeresztes aktívákat is. A klub elsődleges célja: egységesíteni a családgondozást. A gyakorlat szerint eddig több aktíva járt ugyanahhoz a családhoz — ki a szülőhöz, ki a gyerekekhez — s nem tudták összehangolni munkájukat. A klub létrehozói most olyan lelkes embereket keresnek, akik intenzíven foglalkoznának egy-egy családdal, például az alkoholista szülővel és a veszélyeztetett gyermekkelA családgondozói klub programjában havonta egy előadás szerepel, ahol orvosok, nevelési szakemberek adnának hasznos információkat a családokhoz való közeledés mikéntjéről, a vállalt feladat végrehajtásának konkrétumairól. Segítséget kapnak az országos klubtól is, ahonnan a több éves tapasztalatok alapján tájékoztatják a tagokat. Az új klub a Latinca Sándor Művelődési Központban ka pott helyet — ide várnak minden érdeklődőt, aki szívesen vállalná a családgondozás feladatát, de, várják a kaposvári vállalatok jelentkezését is. SOMOGYI NÉPLAP hazait. N. J. ,Ez nekem megvanm Naponta ezer kötet BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /MELEGE Ambrus Ágnes Családgondozói klub alakul Kaposváron
