Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-25 / 120. szám

VÁSÁRI BESZÉLGETÉSEK Felkészülés az építötáborozásra Mély megrendüléssel értesítjük Kaposvár kommunistáit, munkásőreit, mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy Szabó András nyugdíjas rövid szenvedés után, május 23-án elhunyt. Temetéséről később intézkednek, MSZMP Kaposvár Városi Bizottsága Munkásőrség Somogy megyei parancsnoksága Szabó András az élni aka­rás, a munka, a kemény küz­delem példaképe volt. Gyó­gyíthatatlan betegség szakí­totta meg életét Csikdánfalván született, sokgyermekes parasztcsalád­ban, 1919. november 21-én. Brassóban cipészmesterséget tanult, és még inas korában bekapcsolódott a munkás- mozgalomba. A Vörös Segély keretében dolgozott. 1936-ban fölvették a Román Kommu­nista Párt Kommunista Ifjú­sági Szervezetébe, majd mun­kája eredményeként egy év múlva tagja lett a pártnak. 1940-ig, a bécsi döntésig, Sza­bó András a román munkás- mozgalomban,’ majd Észak- Erdély különböző városaiban tevékenykedett. A több hó­napos katonáskodás, horthys­ta elnyomás rhegtanította. hogy a román és a magyar fasizmus egyformán ellensé­ge valamennyi dolgozónak, bármilyen nemzetiségű is az. A felszabadulás előtt rövid ideig Kaposváron dolgozott, majd amikor 1944 végén új­ból behívták, megszökött, és a felszabadult Kaposvárra jött. 1945 első hónapjaiban tagja lett a somogyi kommu­nista szervezetnek, rövidesen pedig a Kaposvár Városi Szervezet vezetőségébe vá­lasztották. Az ifjúság köré­ben dolgozott. Egyik vezetője volt a helyi Rendező Gárdá­nak. Később több évig alap­szervezeti titkár volt. 1949- ben vállalati igazgató, majd a párt más gazdasági terület­re irányítottá, ahol 1956-ig tevékenykedett. Az ellenforradalmi ese­mények idején elsőként kö­vetelte a munkások felfegy­verzését. Természetes, hogy Szabó Andrást ezek után ott találták, ahol cselekedni, har­colni kellett az elért szocia­lista vívmányokért. 1957 ta­vaszán alapítóként lett a Munkásőrség tagja. 1957 ja­nuárjától a városi pártbizott­ság munkatársa, majd 1965 májusától 1971 decemberéig, nyugdíjba vonulásáig, a Mun­kásőrség kaposvári parancs­noka volt. Tevékenységét Szocialista Hazáért Érdem­renddel, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdeméremmel, a Munka Érdemrend arany fo­kozatával, a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany foko­zatával, a szolgálati érdem­érmek különböző fokozatai­val ismerték el. A megye munkásmozgal­ma, Kaposvár kommunistái egy áldozatkész, szerény munkásembert vesztettek el Szabó Andrásban. Emlékét kegyelettel őrzik. Június 20-án nyitják meg kapuikat az építőtáborok, s a KISZ Központi Bizottsá­gának építőtábori bizottsá­gánál már felkészültek a tá­borozok fogadására. A köz­ponti szervezésű 92 építőtá­borban csaknem 54 ezer, a megyei, az egyetemi és a főiskolai szervezésű táborok­ban pedig mintegy 10 ezer fiatal részvételére számíta­nak. A korábbi évekhez ha­sonlóan az idei táborozok mintegy 80 százaléka a me­zőgazdasági munkákat segí­ti, továbbá két autópálya — az M—1-es és az M—3-as —, valamint két vasútvonal épí­tési munkálataihoz létesíte­nek építőtáborokat. Külön építőtábort szerveznek a bu­dapesti úttörőstadion felújí­tására. Az idén először a nyári csúcsforgalommal járó ven­déglátóipari munkák köny- nyítésére építőtábort szer­veznek Siófokon fiatal sza­kácsok és felszolgálók rész­vételével. Már befejeződött az épí­tőtábort brigádvezetók fel­készítése. Ez alkalommal a csoportvezető fiatalokat a leendő tábor helyén készí­tették fel a nyárt teendők­re Bővülnek az építőtábomo- zók nemzetközi kapcsolatai is. Míg tavaly 80 bolgár, 70 NDK-beli és 400 lengyel fiatal dolgozott magyar épí­tőtáborokban, addig az idén Bulgáriából mintegy 450, az NDK-ból félezer, Lengyelor­szágból pedig 1350 diákot várnak. Egy „minitanács" hétköznapjai Ötvöskónyi jegyzetek ötvös kónyi az idén január 1-én 967 lakost számlált. A munkaképes lakosság egy része — ötszázhuszonegyből 6zázh etvennyolcan — a szomszédos Nagyatádon dolgozik, a város üzemeibe, intézményeibe ingázik. A mezőgazdasági dolgozók zö­me a segesdi termelőszövet­kezet tagja, illetve alkalma­zottja; akadnak állami gaz­dasági és erdészeti munká­sok is a faluban, s foglal­koztatási lehetőséget biztosít helyben néhány ötvöskónyi- nak az iskolai napközi, az óvoda, a tóesz szarvasmar­ha telepe, s a közeljövőben a nagyatádi kórház kihelye­zett osztálya is. Minderről és a közigazga­tás néhány helyi kérdéséről Hencsei Jánosné, a „mini­tanács” előadója tájékozta­tott. Segély a rászorulóknak segélyt, és ajándékot ta rend­szeresen adunk nekik. Ismétlődő szabálysértések Évekkel ezelőtt hallottam az ötvöskónyi tanácson: az­zal. hogy egyre több nagy­atádi vásárol magának tel­ket a község határában, megnőtt a vitás ügyek szá­ma. A sérelmek — melyek nyomán a tanácsnak kellett intézkedni — a tulajdonoso­kat érték a másik tulajdo­nos „jóvoltából”, minthogy nem tartották tiszteletben a telekhatárokat, egymás ve- teményét vagy más ültetvé­nyét a közlekedésben vagy a vegyszerezésben. Mi a helyaet ma ezen a téren? — Két éve harmincnégy, tavaly harmincegy szabály- sértés fordult elő; jóval több, mint 1978-ban és 1979- ben. A legtöbb följelentést a tulajdon elleni vétségekkel kapcsolatban kaptuk. Elő­fordult például — az átla­gosnál nagyobb gyakoriság­gal —, a jogtalan horgászás, a tiltott legeltetés. Az idén eddig tizenkét szabálysérté­si följelentés érkezett hoz­zánk. Az okok között ilye­neket találni; szeszes ital fogyasztása közterületen, tankötelezettség elmulasz­tása — a községben 215 ci­gány él, « ez a vétség ná­luk meglehetősen, gyakran fordul elő —, s bírságot kel­lett kiszabni kutyával való veszélyeztetés miatt is, mert az égjük kutya megharapta a postást.. Tallózás az idei szabály- sértések nyilvántartásában, s a következtetés: noha ma­gas összegeket vetnek ki egy-egy eset kapcsán, s né­hány név mellett már két- három bírság is szerepel, úgy tetszik, nem mindenki okul belőle. Ismétlődnek a szereplők és az esetek... — Ennek pedig elsősorban a gyerekek látják kárát — mondja Hencsei Jánosné. — A bírságok némelyik csalá­dot nagy összegektől foszt­ják meg így kevesebb jut a legkisebbek ellátáséra: öl­töztetésére, élelmezésére. H. F. Energiatakarékosság, műszaki fejlesztés voltak — és vannak — mű­szaki és konstrukciós vitá­ink, ezek azonban a termék minőségének javítását szol­gálják, hiszen vala hányszor összegyűlik egy tárgyalásra való észrevétel, közösen be­széljük meg a továbblépés útját. — Az újdonság — a nyo­mógombos készülék — meg­jelent a boltokban is. — A postával megálla­podtunk, hogy aki ilyet akar, az vehesse meg a bol­tokban. E készülékek szer­vizét is vállalta a posta. Ma csak a Mechanikai Művek készít hivatali, asztali és utcai telefonokat Újdonsá­gunk, hogy a hivatali, aszta­li készülékbe beépítettük a főnök-titkárnői telefont. Olajkályhaköntösben ve­gyes tüzelésű kályhát mu­tatott be az idei BNV-n a Mechanikai Művek. Az új berendezés a marcali gyár terméke. Dr. Sátor János vezérigazgató azt mondja: — Megvizsgálta az ener­giahatóság is, és jónak mi­nősítette. A vállalat szem­pontjából óriási a jelentősé­ge ennek: arról van ugyanis szó, hogy a marcali gyártó- kapacitást és az olaj kályhá­hoz készített szerszámokat fel tudjuk használni. A marcali gyárnak ez lesz az újdonsága. — Mikor kerül piacra? — Bemutattuk itt a vas- és műszaki nagykereskedel­mi vállalatoknak, s várjuk a megrendelésüket. — Minden igényt ki tud­nak elégíteni? — A marcali gyártósoron évente 140 ezer oiajkályhát készítettek. Ez a kapacitás a vegyes tüzelésű kályhák gyártásához is rendelkezésre áll. Ha megkapjuk a meg­rendeléseket, októberben „már. ezzel inthetnek a vá­sárlók. — Ez az egyetlen új ter­mék Marcaliban? — Fokozatosan korsze­rűbb, igényesebb termékek gyártására kívánunk áttér­ni. Az olajkályha gyártásá­nak megszüntetése után van egy átmeneti időszak, amelyre megfelelő terméke­ket kellett biztosítani. A marcali üzem korszerűsíté­se egyébként íolyik: most van befejezés előtt egy 27 millió íorint értékű beruhá­zás. Várhatóan . júniusban üzembe helyezzük az elekt­rosztatikus porszóró automa­ta festőüzemet. Korszerűsé­gét sok mindennel lehetne bizonyítani. Egyet azonban érdemes kiemelni közüiuk: partnereink, akik a beren­dezéseket szállították, refen- c/a-üzemnek tekintik majd. A kályha újdonság, a Me­chanikai Művek kiállításán. Vásári elismerést azonban egy másik termék kapott: az ipari fázisjavító konden­zátor, amelyet különleges — környezetvédő-impregnáló — anyaggal vontak be. — A termék gyártásának jogát két éve a Generál Electrictől vásároltuk, s to­vábbfejlesztettük. Azoknak az ipari és mezőgazdasági üzemeknek ajánljuk, ame­lyek nagy villamosenergia- felhasználók. A beruházás pénzzel jár, de — számítá­saink szerint — másfél év alatt megtérül. Kiszámítot­tuk: ha az országban min­den nagyfogyasztó használ­ná ezt a kondenzátort, egy erőműnek megfelelő meny- nyiségű villamos energiát takaríthatna meg az ország. — A Mechanikai Művek emblémája évek óta lát­ható a viszonylag új ter­méknek számító telefon­készülékeken. — Mondhatom, hogy jól beváltak. A , vevők nem reklamálnak. A postával — Azt mondják, drágák az utcai telefonok. — Gyakorlatilag mind­egyikbe egy széfet kell be­leépíteni, s az elektromos rész sem olcsó. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek sokkal többet „tudnak”, mint a régi utcai készülé­kek. A BNV-díjas „elfogad” öt-tízforintos érméket is. es a helyi beszélgetéseken túl helyközi telefonhívásra is alkalmas. — Meddig érdemes új for­májú telefonokat kitalálni? — Az a jó, ha mindig vannak új típusok. A tele­fon életünk nélkülözhetet­len eszköze, de divatcikk is. A technikánk, amelyet használunk, korszerű: gyorsabbak a készülékek, mint a telefonközpontok. Ezt a jó technikát kíván­juk új és új formákban for­galomba hozni. Növekszik az áfész-ek termékexportja A lelekszám nem éri el az ezret, s az utóbbi időben még némiképp csökkent is. A munkabíró lakosság azon­ban az erőhöz mérten szá­mottevő társadalmi felada­tok megoldására képes: az idei év első negyedében 103 900 forint értékű munka jelzi összefogásuk eredmé­nyét. — -Sok pénzt fordítunk a rászorulók szociális 'támoga­tására a faluban — mondta az előadó. — Tavaly pél­dául még kevésnek is bizo­nyult a segelyre terve­zett 307 ezer forint, ennél kétezer forinttal többet használtunk fel. Jelenleg tizenhármán kapnak rend­szeresen kisebb-nagyobb összegeket, s jó néhány rá­szorulónak adunk rendkívüli támogatást: a sokgyermeke­sek, a gyermeküket egyedül nevelő szülök részesülnek ebből a pénzből. Ötvöskó- nyiban vannak olyan csa­ládok, melyek régóta fogad­nak állami gondozott gyer­mekeket, és vállalják fölne­velésüket — ők is kapnak Indul az els6 kamion Jói alkatrészellátás a iiiereniezéselez A boglárlellei Vasműszaki és Hűtőgépjavító Ipari Szö­vetkezet a lengyelországi De- bicában gyártott hűtőberen­dezések garanciális és egyéb javításának .magyarországi gazdája. A szövetkezeté szak­emberei nemrég jártak Debi- cában, hogy az alkatrészellá­tásról és egyéb — mindkét felet érdeklő — üzletkötések­ről tárgyaljanak. A lengyel hűtőberendezés-gyártók sok­féle célra használatos komp­resszorokat, kisebb és na­gyobb hűtőrendszereket gyár­tanak. Néhány évvel ezelőtt Angliából vásárolták meg a legkorszerűbb rendszerek li­cenced s ezek a gépek még ma is a világszínvonalat kép­viselik. Magyarországon is sokat használnak ezekből a nagy teljesítményű gépekből. A kétszázezer és ötszázezer kilokalóriás teljesítmény kö­zött produkáló berendezések hűtőházak, hűtőalagutak, műjégpályák, tengeri hajók hűtőtereinek üzemeltetésére alkalmasak — s persze még sok egyébre is. Hazánkban elsősorban élelmiszeripari üzemekben használatosak. Kilencven debicai rendszer működik Magyarországon. A boglárlellei márkaszer­viz egy 1973-ban megkötött szerződés szerint gazdája a lengyel gépek javításának. Kisebb-nagyobb alkatrészel­látási nehézségek azóta is voltak, s most elérkezett az idő, hogy ezeket a gondokat megoldják. A tárgyalások jó eredménnyel zárultak. Ko­rábban több hónapig is /várni kellett arra, hogy a kacska­ringéi útvesztőben — amely­hely legtöbbször a bürokrá­cia szolgáltatta a buktatókat — elérkezzen a megfelelő al­katrész a rendeltetési helyé­re. Most ezt az utat megrövi­dítették. A lengyel fél vállal­ta. hogy bármikor bármilyen alkatrészt azonnal a szövet­kezet rendelkezésére bocsát, s hogy a szállítás gyorsabb legyen, a bogiáriak kamion­nal mennek ki a gyárba a szükséges „holmikért”, az el­ső nagy autó e hónap végén hozza a szállítmányt. Nemcsak a nagyberende­zésekről esett szó a lengyel­országi tárgyalásokon. A ki­sebb teljesítményű, v 5—20 ezer kilokalóriás hűtőberen­dezéseket, amelyek áruházak hűtőkamráihoz és hasonlók­hoz használhatók, eddig tő­kés importból szerezték be -a magyar cégek. A debicai gyárban készítenek ilyen gé­peket, és 1983-tól tudnak szállítani ezekből a magyar megrendelőknek is. Ezekről a szállításokról, valamint e be­rendezések alkatrészellátásá- ról és szervizhálózatáról is tárgyaltak a boglárlellei szakemberek. Eddig három szerelőpár látta el az egész országban a javítószolgálatot. Most újabb három embert képeztek ki a lengyelországi gyárban, s így a szövetkezet országszerte gyorsabban és jobban tudja • majd javítani a hűtőkomp­resszorokat. Az áfész-ek ipari üzemei egész sor, a külpiacon jól el­adható új cikk gyártását kezdték meg. A szövetkezeti műhelyek, üzemek az idén az elmúlt évinél a terv szerint 10 százalékkal több árut ad­nak át a külkereskedelmi vállalatoknak, s ezeknek az áruknak az értéke meghalad­ja az 55 millió dollárt. Az export bővítésére a technológiái színvonalat eme­lik. Közös fejlesztési alapjuk­ból 1982-ben mintegy. 50 mil­lió forintot vesznek fel azok az áfesz-A. amelyek elköte­lezték magukat az exportfej­lesztésre. Az összeg nagyobb részét élelmiszeripari üzemek rekonstrukciójára, bővítésére fordítják. A befektetés kifi­zetődő, hiszen ezekben a kis üzemekben általában saját nyersanyagot dolgoznak fel, s így gyakran gazdaságosab­ban gyártják az élelmiszert, mint az ipari üzemek. A töb­bi között korszerűsítik a me­zőkovácsházi áfész libamáj­feldolgozó üzemét. A gyön­gyösi áfész-nél már be is fejezték a tésztaüzem re­konstrukcióját. bővítését, ter­mékeit különösen a közel- keleti országok vásárolják szívesen. Máshol új termékek gyártására rendezkednek be: a kőszegi áfész gesztenyefel­dolgozó üzemet épít, a dom­bóvári áfész diabetikus ke­nyér, sütemény, tészta elő­állítására készül fel, új alap- anyaggyártó üzem építésével. Az élelmiszeripari üzemek mellett más ágazatok is szí­vesen bővítenék az export­cikkek gyártását. Sok azon­ban még a kihasználatlan le­hetőség. Ezek feltárásához az áíész-eknek alapvető külke­reskedelmi ismeretekre kell szert tenniük; a Szovosz ezért egyebek mellett tanfo­lyamokat szervez az átész- vezetőknek. Az áfesz-eknek egyre nagyobb szükségük van a külpiaci helyzet válto­zásait nyomon kísérő infor­mációkra. A szövetkezeti külkereskedelmi vállalatok már , rendszeresebben tájé­koztatják a szövetkezeteket, egyelőre azonban még csupán a Hungarofruct ad folyama­tosan, szinte naprakész piaci információkat az áfész-ek- nék. SOMOGYI NÉPLAP SZABÓ ANDRÁS 1919-1982

Next

/
Thumbnails
Contents