Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

Ahol Zrínyi Miklós lánya élt

Várnézőben Sírokon

A falu krónikája jóval a honfoglalás előtti időkbe torkollik. Damő sáncos várából mesébe illő történeteket őriztek az egymást követő nemzedékek. Közelében kelta érmekét leltek a gzerencsés régészek. Aztán jöttek őseink, Árpád vitézei. Leszármazottaik, a büszke Abák uraltak errefelé hatalmas területeket Lehettek is rá tart iák, hiszen a híres i nemzetség egyik tagja, a tragikus sorsú Sámuel, István király utódainak sorába lépett, s a korona szikrázó ékkövei sem feledtették vele a messzi Kelet szabadságot sugalló sámán- énekeit.

Rokonsága a külön áll ást a zabolátlan akaratot örökölte tőle. A Borh-Bodon ág építette a siroki erősséget, amely emeltetése idején sokak csodálatát vívhatta ki

Minden politikai partiban

győztesnek hitték magukat, ezért kesztyűt dobtak az Itáliából jött Róbert Ká- rolynak, mert a magyar Csák Mátét, a honi föld szülöttét kívánták uruknak. Rossz lapra tettek, s az Anjou-uralkodó szabadjára engedte bosszúszomját:

Debreceni Dózsa erdélyi vajdát és Drugeth Fülöp szepesi ispánt bízta meg 1320-ban azzal, hogy foglalják el a sasfészket, ök teljesítették is a szigorú fenség óhaját, aki később egy szolgálatokban jeleskedő vitéznek, a cseh származású Chenykmek adományozta.

Békésebb esztendők következtek. I. Lajos, aki méltán érdemelte meg az utókortól a nagy jelzőt, európai nagyhatalommá tette az országot, bebizonyítva, hogy egy idegenből szakadt család sarja is > ízig-vérig magyarrá válhat.

Az alattvalók élvezték a háborítatlan napokat, s az amúgy is módosak üzleteltek, gazdagodtak. A tufa- hegybe vájt menedék is alku tárgya lett. Domoszlai Miklós hevesi ispán a helyi várnagy kétezer forintját áldozta arra, hogy elvégeztesse a szükséges javításokat. A hatalmas summát nem céltalanul adla ki, hiszen a király jóvoltából zálogbirtokként -övé lett a javadalom. Ezután egymást követték a regénybe illő, fordulatokban bővelkedő egyezségek. sót a haszonnal kecsegtető perek is. Végül a sok huzavona után az Országh família lett az örökun.

A törökellenes küzdelmek háttérbe szorították az anyagi érdekeket. Az 1555-ös gönci országgyűlés elrendelte a belső torony, szabálytalan alaprajzú vár további megerősítését, s a védők létszámát száz lovas vitézben szabta meg. Országh Kristóf teljesítette is a kívánságot 1561-ben sarokbástyát emeltetett és teljes renoválást hajtatott végre. Nemcsak az ellenség megfékezésére, hanem azért is, mert ide költözött asszonyával, á'szigetvári hős leányával, Zrínyi Ilonával, aki innen sóvároghatta vissza az ősi birtokon, apja környezetében töltött ifjúságát, itt élvezhette a békés esztendőket, ahol a táj a szelíd ívelésű pannon dombokra emlékeztette.

1596 szomorú dátum. Elesett Eger erőssége, s ez a sors várt a sirokira is, mert őrsége nem is gondolt az ellenállásra, hanem Kótaji Benedek és Helmezy János várnagyok vezetésével vágtázva menekült.

Allah hívei lettek az urak, akik kilencven évre rendezkedtek be itt. Nem tűzzel-vassal hódoltatva, hanem keresve a békés egymás mellett élés XVI. és XVII. századi változatát. Igaz. adóztattak, akárcsak a hazai urak, de a köztük esetenként felmerülő érdek- ellentéteket mindig megegyezéssel zárták. A nép kettős terhet viselt, de az emberek élete nem forgott veszélyben.

1686. október 2-án a felszabadító seregek közeledtének hírére éppúgy futottak a turbánosok, mint korábban a magyarok. Annyira siettek, hogy nemcsak a hadfelszerelés, de az élelem zömét is otthagyták. Ügy megszokták a nyugalmat, hogy nem álmodoztak vitézi babérokról.

Ettől kezdve eseménytelen évtizedek következtek. Az új tulajdonosok, a Nyárvak, majd a Károlyiak egyáltalán nem törődtek a hajdan szebb napokat látott sasfészekkel.

Omlottak, zsugorodtak a bástyák és a falak. A fel- szabadulás után már csak a régész, Kovács Béla nyomozott titkaik után. A rejtélyek zömét azonban máig is őrzi a szigetvári hős lányának egykori hajléka.

r. i.

Nagy az érdeklődés az utazási irodák áltál nyújtott új szolgáltatás, a bérelhető lakókocsi iránt. A különböző komfort- fokozatú utánfutókat az évszakhoz igazodó áron kölcsönözhetik a gépkocsi-tulajdonosok

A TAMUTFONÖ IPARI VÁLLALAT KAPOSVÁRI GYÁRA

beiskoláz szakmunkástanulónak

8 általánost végzett 14—17 éves korú lányokat.

A fonószakma eredményes elsajátítása »tán (három év) 5000 Ft feletti kereseti lehetőség.

Jelentkezni ehet személyesen vagy levélben a gyár

személyzeti és oktatási osztályán. ‘ (S656S)

Bélyeggyűjtőknek

tr

Árverések, előadások a megyében

Mike Jánossal, a kaposvári megyei művelődési központban működő bélyeggyűjtő klub együk vezetőjével azzal a céllal ültünk le beszélgetni, hogy annak az okát kutassuk: miért csök- ken az érdeklődés a magyar bélyegek iránt? Pár esztendővel ezelőtt szinte alig lehetett kielégíteni az igényeket, iskolákban, művelődési házakban egymás után alakultak a bélyeg- gyűjtő körök.

— Az igaz, hogy kisebb az érdeklődés, de mindjárt az elején le kell szögezni, minőségi változásról van szó: ugyanis a vásárló a kevesebb, és nem a bélyeggyűjtő. Igaz, a gyűjtők száma sem gyarapszik kellő mértékben. Ez. szerinlem azzal magyarázható, hogy az általános iskolákban nem fordítanak kellő figyelmet a szakköri munkára. Kevés a jól képzett, a témához értő

■ szakember is.

— A kérdés másik felére válaszolva: volt egy időszak. úgy tíz—tizenöt évvel ezelőtt, amikor sokan nagyon jó üzletet láttak a bélyegben. Ekkor nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett kielégíteni az igényeket. Az emberek úgy gondolkodtak, befektetjük a pénzt, szórakozik, tanul vele a gyerek, aztán pár év múlva, ha megúnjuk, jó haszonnal eladjuk. Növekedett a bélyeg-kibocsátás — hozzáteszem, ennek aa. igazi bélyeggyűjtők látták kárát — a magyar bélyeg pedig kezdett elértéktelenedni. Űjabban azonban a posta is kezd kisebb példányszámban, kevesebb alkalommal, de jóval igényesebb, értékesebb bélyegeket kibocsátani.

— Manapság már nem albumokban, hanem berakók- ban folyik a gyűjtés.

— A profi bélyeggyűjtők mindig csak a bélyeg tárolására használták az albumokat, hiszen itt nincs arra hely, hogy megfelelően elrendezzék őket, bemutatni viszont csak esztétikus, tetszetős gyűjteményt lehet. Az utóbbi esztendőkben sokat változtak a bélyeggyűjtési szokások. A gyűjtők többsége felhagyott a motívum- gyűjtéssel, helyette egy bizonyos évszámhoz kapcsolódóan szerzik be a nyomatokat. Ilyen évszám lehet mondjuk a századforduló, vagy a második világháború vége. Ezeket természetesen sokkal nehezebb beszerezni. így jóval nagyobb az értékük is. Nagyon kedveltek idehaza az osztrák kővagy réznyomatos bélyegek. A posta ebben az. évben előszór .szeretne kibocsátani réznyomatos bélyegeket is, amitől elsősorban a bélyeg értékállóságát várják.

— A hazai forgalomban

levelezőlapokon. borítékokon egyre több régi bélyeg tűnik föl.

— A posta egyik nagy vívmánya, hogy arz országban érvényes és felhasználható a forint bevezetése óta forgalom ba hozott összes bélyeg. Így aztán, akik bélyeggyűjteményüket felszámolják, ezúton is megszabadulhatnak tőle.

— A területi szövetség újabban érdekes kezdeményezésekkel hallat magáról.

— Hétvégenként a megye

nagyobb településein bé- lyegbönzéket, előadásokat szervezünk a gyűjtés népszerűsítésére. Ezeken a rendezvényeken igyekszünk bemutatni egy-két jelentősebb gyűjteményt, sőt terveink között szerepel az is, hogy formáljuk a kezdő gyűjtők, bélyegbarátok

szemléletét. Ilyen árveréssel, vasárral egybekötött előadást tervezünk Marcaliban, Siófokon, Nagyatádon és Barcson, de ha igény van rá. a megye más részeibe, esetleg n.'lo'köaaéíeibe is elmegyünk.

K. Zs.

900 EVES

FONYÓDON

címmel egész napos eseménysorozatra várjuk a Somogyi Néplap olvasóit.

Mai programajánlatunk a következő:

6 órakor:

A Somogyi Néplap HORGÁSZVERSENYE a fo- nyódligeti partszakaszon.

Találkozás: 5.30 órakor a fonyódligeti vasútállomáson.

7 órakor:

ZENÉS ÉBRESZTŐ, TÉRZENE

9 órakor:

BORVERSENY kistermelők részére a Panoráma étteremben.

9 órakor:

NÉPI KIRAKODÖVASAR a szabadtéri színpad környékén.

9 órakor:

BÁBMÜSOR a szabadtéri színpadon. Föllép: a Fonyódi Művelődési Ház Kacabajka bábegyüttese.

9 órakor:

SPORTVERSENYEK, ÜGYESSÉGI JÁTÉKOK, VETÉLKEDŐK a sportpályán, illetve a sportcsarnokban.

Kispályás labdarúgó-mérkőzés a Közművelődés SC és a Somogyi Néplap SZV (szedett-vedett) SE között.

10.30 órakor:

SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK FOTÓKIÁLLÍTÁS

a továbbképzési intézetben. Megnyitja: Horányi Barna.

11 órakor:

POLITIKAI FÓRUM a továbbképzési intézetben. Az érdeklődők kérdéseire válaszol: Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, Szokola Károlyné dr., országgyűlési képviselő, Tóth József, a nagyközségi pártbizottság titkára és Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesztője.

A Delta és a Panoráma étterem somogyi étel- különlegességekkel és szolid árakkal várja a vendégeket.

14 órakor:

FOLKLÓRMŰSOR a szerbadtéri színpadon.

Fellépnek: a balatonkeresztúri kórus, a vőrs-i pávakör, a Kobzos-pödrös együttes (Balatonbe- rény), a Kis-Balaton népi együttes (Balatonszent- györgy), a balatonfenyvesi általános iskola cite- razenekara, Gazdag' Erika népdalénekes, a fonyódi gimnázium és a művelődési ház népi együttese, a badacsonyi népi együttes.

Műsorvezető: Zsinkai Gábor.

17 órakor:

TALÁLKOZÓ SOMOGYI MŰVÉSZEKKEL a továbbképzési intézetben.

Vendégek: Takáts Gyula, Fodor András költők, Würtz Ádám grafikus, Antalffy Gyula író-újságíró.

Közreműködik: Rajhona Ádám színművész. Műsorvezető: dr. Laczká András, a Somogy fő- szerkesztője.

18.30 órakor:

A BOJTORJÁN EGYÜTTES hangversenye a szabadtéri színpadon. Belépődíj: 40 Ft

20.30 órakor:

TÁBORTŰZ a várromnál, népi műsorral.

20.30 órakor:

TÁNCHÁZ A KOMPON. Másfél órás hajóul, színes program a tó vízén. „Geremóniamestef": Csikvár József.

21 órakor:

SAJTÓBÁL a Delta étteremben. Belépődíj: 30 Ft.

Szépségki rá lynó-választás.

A program minden helyszínén ÖTLETBÖRZE.

Miről írna, mit olvasna szívesen a Somogyi

Néplapban ?

A Somogyi Néplap számozott példányai egész nap kaphatók. Sajtótombola.

Az ötletbörze díjkiosztása és a tombolanyere- mények sorsolása a sétahajó indulása előtt.

Szeretettel várjak vendégeinket!

l