Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

; * BNV ’32 Közvetít, döntésre késztet Termékváltás — gépesítés Főzőüstök, fagyla Vasárnap is vállalnak autójavítást A piac, a vásár ősidök.óta a kereskedők és a vevők ta­lálkozóhelye, ahol a kereslet és a kínálat törvényei kö­nyörtelenül érvényesülnek. De mi van akkor, ha sok az eladó és kevés a vevő? Az árak mozgatásával — lefelé és felfelé — lehet éppen manipulálni,' de ha az sem hoz eredményt, nincs más hátra: ki kell várni a „jobb jdőket”. A mai vásárokon sincs másképp, egy-egy nem- x zetközi fórumon pedig még inkább kiéleződik a kon- kurrenciaharc. Tájékoztat, közvetít, dön­tésre készlet — hirdetik gazdasági szaklapjaink — a beruházási javak tavaszi szak vasára, a BNV ’82. S,a szervezők joggal bíznak ab­ban, hogy a budapesti se­regszemle valóban sikeres nemzetközi marketing fórum­má válik az idén is. Erre jó néhány feltétel adott, így az a tény, hogy amióta Kőbá­nyán szakosítva rendezik a EjjNV-ket, soha ennyi kül» földi ország nem jelentke­zett meg kiállítóként, mint most. A vásárváros harminc ország és Nyugat-Berlin két­ezer vállalatának nyújt le­hetőséget a hagyományos kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok kiépítésére, il­letve elmélyítésére. A vá­sárszervezők gondos előké­szítését dicséri, hogy az érintett tárcákkal együtt fe­lülvizsgálták az eddigi, las­san hagyományossá vált árucsoport-szerkezetet, s azt a kormányzat aktuális gaz­daságpolitikai koncepciójá­hoz igazították. S bár ezút­tal is nyolc fő árucsoport­ban állítanak ki az iparvál­lalatok, az egyes ágak kö­zött nagy az arányeltolódás. Például az elektronikai fej­lesztési programhoz is kap­csolódó híradástechnikai és műszeripari bemutatók jó­val nagyobb kiállítási terű­Gondok a fólia körül Néhány hónapja — de­cemberben, illetve január­ban —1 adta ki szerződéses üzemeltetésre két zöldséget- gyümölcsöt árusító bojtját a Barcs és Vidéke Áfész. Ez a tény a fogyasztókon kívül is sokakat érint így vágy úgy, beleértve az áfeszt és természetesen a kistermelő­ket is. Az érdekegyeztetés pedig nem könnyű dolog. — Több Barcs környéki kistermelő hiába igényelt fóliát idén. Miért? —Amíg az áfész kezeié-* seben voltak az üzletek, ter­mészetesen áttették a szer­ződött árut •— mondta ba­bos István, az áfész felvá­sárlási-ipari főosztályának vezetője. — A szerződéses üzemeltetésű boltok vezetőit viszont nyilván nem köte­lezhetjük semmire, belátá­sukra van bízva, melyik kis­termelőt fogadják el és me­lyiket nem. A két barcsi üz­let összesen négy fóliás kis­termelő szerződésének meg­hosszabbítását fogadta el év elején, a többiek árujára nem tartott igényt, — Mi történt azokkal, akik nem igényeltek új fó­liát, ám — hároméves — szerződésük az áfésszel még el az idén, esetleg‘jövőre is? — Nem kis huzavonába került, mire legalább ezeket sikerült elfogadtatnunk a boltvezetőkkel. Kivittük őket ^ninden érintett terme­lőhöz, láthatták, mire szá­míthatnak, s ha megfelelt a termés várható mennyisége és minősége is, vállalták, hogy átveszik majd a szer­ződött árut. — Mi lesz az áruval, amit nem vesznek át? — A -vidéki termelőket igyekeztünk összehozni vi­déki boltjainkkál. Csoko- nyavisontán, Darányban Ladon közvetlen kapcsolat­ban vannak a fóliás kister­melők és az üzletek, így ne­künk nem kell ide-oda szál- lítgatni az árut, a boltos azt adhatja el, amit, maga vá­sárol, nem azt, amit tólünk kap, es a termelő is biztos lehet benne, hogy áruját át- vészik; „első kézből” tudja, mit kell termelnie. így egy láncszem kiesik, a termelő és a fogyasztó is közvetle­nebb kapcsolatba kerül. Ha a boltos úgy látja, elkelne mondjuk ötven fej saláta az üzletben, csak szól a kister­melőnek, és megkapja az árut idejében. Az esetleg fennmaradó árumennyisé­gei pedig megpróbáljuk más boltjainkban, vendéglátó egységeinkben eladni illetve felhasználni. Van kisterme­lő például, aki rendszeresen szállít salátát a Boróka ét­teremnek. — Miért kellett mégis visszautasítani a fóliakérel­mek egy részét? Mennyivel volt több az igény, mint a lehetőség? — Végül is csak három­négy fóiiajgényt nem tud­tunk kielégíteni. Sajnos még valami bonyolította ezt a problémát: az egyik üzlet­tel, amelyet kiadtunk szer­ződéses üzemeltetésre, már­ciusban kénytelenek voltunk felbontani a szerződést, a boltos hibájából, és újra sa­ját kezelésbe venni az üz­letet. Természetesen ismé­telten meghirdettük. Amikor Visszavettük az üzletet, még néhány termelőnek meg tudtuk hosszabbítani a szer­ződését, de sajnos akadt, aki már nem igényelte, hiszen a bonyodalmak miatt jócs­kán csúszott a szerződéskö­tés időpontjai, és március­ban már nem vállalták a termelés megkezdését: késő volt Egyébként most össze­sen ötvenegy emberrel van fóliás szerződésünk, ebből tizenegyet az idén hosszab­bítottunk meg, azaz mostan­tól három évig érvényesek. Igaz, ha most újra kiveszik az üzletet, elölről kell majd kezdeni a huzavonát és a győzköVlést a szerződések el­fogad tatásáról ... M. E. Űj termettel rukkolt ki a nagybajomi Somogy Ipari Szö­vetkezet. Műbőrből készült csuklyás férfi esőkabátok gyár­tását kezdték meg az elmúlt napokban. A kabátok fekete és barna színben készülnek. Egyelőre ötezer darabot varr­nak a pécsi Tritex Nagykereskedelmi Vállalatnak letet kaptak, mint korábban, a kiállítók száma is számot­tevően nőtt. Ugyanakkor a beruházási jellegű, tehát tő­keigényes ágazatok iránt — figyelembe véve az anyagi lehetőségek szűkösségét — kisebb az érdeklődés. Újsze­rű a Magyar Kereskedelmi Kamara bemutatkozása, hi­szen felhívásukra vagy száz iparvállalat, szövetkezet, tsz- melléküzem és kisvállalkozó jelentkezett — valamennyien vállalkoznának háttéripari feladatokra. > A hasonló szakosított vá­sárok jelentőseget — még a legutóbbi esztendőkben is —, sokan kétségbevonták, üzletpolitikai értékét pedig egyenesen tagadták. Érvként hozták fel azokat a szerző­déskötéseket, amelyeket bár­mikor aláírhatnak, ha van vásár, ha nincs. Mert mi más történik még egy ilyen vá­sáron? Egyáltalán miért ál­lít ki ennyi külföldi cég, köztük sok világcég, amikor ők is tudják, hogy a hazai importkeretek szűkülnek, tehát jő néhányuk nagyobb üzletkötésre nemigen szá­míthat. A rangos szakvásá­rokon viszont minden gyár­tó felmérheti a piac igé­nyét, saját gyártási lehető­ségeit, összehangolhatja a fejlesztési tendenciákat, egy­szóval lemérheti saját piaci pozícióit. A mai recessziós időkben a budapesti vásár rangja is tovább nő. Ezt nemcsak a nagyszámú ki­állítói lista igazolja, hanem az is, hogy egyre több hely­ről érkeznek a kőbányai vá­sárközpontba üzletemberek, bevásárló kereskedő delegá­ciók. A tavalyi BNV-n is csakpem háromezret fogad­tak, s most még több kül­földi szakembert várnak. Külkereskedelmi vállalataink is nagyobb súlyt helyeztek ezúttal a budapesti vásárra, mint jó néhány hasonló kül­földi rendezvényre. A Tech- noimpex, a Transelektro, a Komplex, a Chemolimpex egyaránt arra ösztönözte ipari partnereit: itt a BNV-n mutassák be új ajánlatukat először és nyújtsanak rész­letes tájékoztatót a gyártási lehetőségekről, az árakról. A külkereskedők minden, szá­mukra fontos külföldi part­nert meghívtak a BNV-re, hogy a helyszínen ismerked­jenek meg a magyar ipar­ral, annak teljesítőképessé­gével, lehetőségeivel. Sz. I„ — A tavalyi esztendőt a fordulat évének is tekint­hetjük. Az előző évinél ki­sebb létszámmal 15 millió­val növeltük termelési ér­tékünket. A tervezett 2.8 milliós nyereséggel szemben 5,6 milliót értünk el. Ez el­sősorban a rugalmas és gyors termékszerkezet-vál­tásnak, valamint az utóbbi években végrehajtott gépe­sítésnek köszönhető. Három év alatt 2 millió forintért vásároltunk gepeket — mondja tavalyi munkájukról Milosevics Zsolt, a boglár- lellei Vasműszaki és Hűtő­gépjavító Ipari Szövetkezet műszaki vezetője. Többféle tevékenységgel foglalkozik jelenleg is a szö­vetkezet. Hűtőgép-, gépjár­műjavítással, lakossági'^ház­tartási kisgépek javításával, épületgépészeti munkák, vil­lany és vízvezeték szerelé­sével. Van vasipari részle­gük, ám a korábban -gyár­tott nyílászárók, kerítések, portálok készítését megszün­tették. — Nagy igény jelentke­zett hűtőipari, élelmiszer- ipari gépek, berendezések, főként a rozsdamentes fő­zőüstök, fagylalttégelyek ké­szítésére. Együttműködünk e területen az Élelmiszer - ipari Gépgyártó Vállalattal, és velük közösen elégítjük ki a hazai igényeket, emel­lett külföldre is szállítunk. A fejlődést jelzi, hogy vas­ipari részlegünk 1980-ban 20 dolgozóval 6,5 milliós, ta­valy pedig mar 16,5 milliós termelési értéket ért el. Je­lenleg fagyíalttégelyből 500 darabot készítünk, de na­gyon nagy az igény. Hason­ló az érdeklődés a rozsda- mentes, speciális hűtőkam- raajtó iránt is. Most kezdtük el gyártani, ugyancsak rozs­damentes anyagból az Élgép részére a főzőüstöket. Ebből jelenleg 3,5 milliós értékben készítünk, de az előzetes tárgyalások szerint 15 mil­liós megrendelést kapunk. Ez a termékünk többségé­ben nyugati exportra megy — tájékoztat a műszaki ve­zető. A nagyatádi Komfort Ipa­ri Szövetkezettől átvették a tűzbiztos lemezszekrények készítését, és hamarosan el­kezdik sorozatgyártását. Né­mi technológiai módosítást hajtottak ezen végre, s maris többen jelezték vásár­lási szándékukat. Hűtőgépszerelő, -javító,-karbantartó részlegük mű­ködik Siófokon, Tapolcán és Boglárlellén — évi 28 mil­liós termelési értékkel. Nem­csak a Balaton körül, de szinte az egész országban dolgoznak szerelőik. Például a Szabolcs megyei vajai hű­tőházban is, ahol a nagy tel­jesítményű lengyel hűtőbe­rendezések garanciális kar­bantartását, javítását vég­zik. De az egész Dunántú­lon, Borsod, Pest és Békés megyében is ők látják el ezt a feladatot. Idén 60,4 milliós termelési terv teljesítése vár a bog- lárlellei Va&műszaki és Hű- tőgepjavító Szövetkezet dol­gozóira. Az új feladatok, a termékszerkezet-váltás sál együtt sikerült eredményes szemléletváltozást is elérni. Jelentősen növekedett az egy dolgozóra jutó termelési érték, ami átlagosan 461 ezer forint. Különösen kiemelke­dő a vasipari részlegnél, ahol 786 ezer, s a hűtögépesek- nél, ahol pedig 592 ezer fo­rint termelési érték jut egy dolgozóra. Autószervizük 9—10 millió forint értékben végez éven­te ■ javítást, karbantartást. A Közlekedéstudományi ■ intézet szabadalma alapján zajárnyékoló fal gyártásét Kezdték meg a palotai épí­tőipari szövetkezetben. A teljesen hazai anyagokból készült, több rétegű, alumí­niumlemezből, hangelnyelő bazaitgvapotból és betonból összeállított falat autópá­lyák, utak, vasútvonalak, re­pülőterek, ipari üzemek által kibocsátott zaj csökkentésé­re lehet használni. A ha­zánkban eddig nem gyártott termék tűz- és korrózióálló anyagból Ítészül, ellenáll az időjárás viszontagságainak. Zajárnyékoló fal Eötvös Károly a fejét csóválja HAJÓN ÉS AZ APOSTOLOK LOVÁN Amikor Baiaton-partiak ki­rándulnak Balaíon-parti táj­ra. az mindig nevezetes eset. Most például a siófoki Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjai rendeztek egy nagyszabású túrát amely a tavon át Füredre, onnét Ará- cson keresztül a Kolos ka- völgybe vezetett. Ezúttal nem puflogiak az autóajtók, a kiglancolt kocsik másokkal másfelé robogtak, ez ugyanis egy hamisítatlan régi vágású kirándulás volt; hajón utaz­tunk és az apostolok lován, azaz gyalog, mintegy 300 em­ber társaságában. Tudvalevő, hogy Siófokon nem csupán papíron létezik az MSZBT (hat tagcsoportja van a vá­ros különböző üzemeiben, vállalatainál), s hogy rendez­vényeik mozgósító erejűek: most sem kellett senkinek kérvényt benyújtani, hogy szombat reggel fél 9-kor szálljon fel a Füred nevű ka­tamaránra. A fonyódi lakos mindenkor települése valamennyi pont­járól látja a Balatont. A sió­foki csak akkor, ha látni akarja, s ez okból lesétál a partra. Következésképpen akad olyan lakója is a Bala­ton fővárosának; aki már évek óta nem látta büszkesé­günket, a külföldiek által is oly igen kedvelt édes vizű ta­vat. A kirándulók közül né- hányan most is úgy lelkesed­tek a hajó fedélzetén, mint akiknek legalább fél évtizede nem állt módjukban gyö­nyörködni a kékeszöld víztü­körben, amelynek túlsó végén párába öltözött hegyek tű­nődnek az idő múlásán. A rendezvény vendégei termé­szetesen szovjet emberek vol­tak. A poigárdi es a tabi ala­kulatok fiatal katonái, tiszt­jei feleségekkel — lenhajú Natasákkal, ívelt szemöldökű Kátyákkal — és az élmény örömétől ujjongó gyerekek­kel. A füredi part hatalmas parkján vonult át a kiránduló sereg, s miután Arácsra ér­tünk, egy egész településre való. Időben felismert, meg­óvott népi műemlék között vezetett utunk: a hétvégi vil­lákkal helyenként dudvamód benőtt déliparti lakos itt megérezhet valamit a túlsó part szelleméből, .. Arács — kemény fényverésben — dél­olasz falura emlékeztet, s a háta mögött mesébe iliő. táj: a Koloska-völgy. ^ Egyszenr majd eljövünk ebbe a csárdába, mondják a verítékező társak. Most nem állunk meg. Mert ha elesá- bulnán*. egy korsó sörre, bi­valyok sem tudnának elvon­tatni innen. Ha olyan elfogult lennék, mint Eötvös Károly volt a györöki panorámát il­letően, azt mondanám: nincs a világon még egy olyan csodálatos környezettel meg­áldott vendéglátó hely, mint a Koloska csárda. .Valóban: egyszer' ide el kell majd jön­ni ... Jókora adag gulyás, omlós kenyér, pogácsa, gyöngyöző sör ... es heverészés a lom­bok alatt, miközben a vállal­kozó szelleműek célba lőnek a domb oldalában, vagy ke­mény futbalicsatát vívnak a füves, napfényben fürdő té­ren. Visszafelé erdei úton gyalogolunk, s a hajóindu- lásig van még egy kis idő szétnézni a szomszédvárban, Füreden. Egy siófoki ember mindjárt sommás megjegy­zést tesz: „Itt sokkal több a fa. mint nálunk, és rendezet­tebb, szép épületekben gaz­dagabb a város.” Iszunk erre egy pohár füredi vizet, s Ber­zsenyi verssorairól a XIX. századi Füred jut eszünkbe. Csak néhány lépés az iroda­lom tönténeti nevekkel ékes emléktáblák sora és az első magyarországi színház hom­lokköve. Emlékszem, Eötvös Károly nem volt elégedett a magyar költőkkel, írókkal, mert kevesellte a Balatonról szóló műveket. Így szólt erről minden bizonnyal a fejét csó­válva: „Petőfi, talán sohase Vitt». Arany és Tompa nem törődtek vele. Vörösmarty az ifjúkort nem töltötte part­jain. Berzsenyi és a két Kis­faludy lelke csak a hősiség és a. honfibánat napsütötte rónáin vagy ködös rengete­geiben tanyázott. Pedig ők jól ismerték a Balatont, lelke­sedtek is érte. sőt Berzsenyi t nemegyszer meg is kísérlet­té, hogy bevonja költészeté­nek arany fátyolába. Csoko­nai is csak egyszer lángolt érte ... Volt idő, amikor négy báró regényírónk volt egy­szerre. Józsika, Kemény, Eötvös, Podmaniczky... De ez a négy báró regényírónk sem vette . költői tolla alá a Balatont.” Az emléktárgyakban, do­kumentumokban gazdag Jó- kai-villaban folytatom az idézetet: „Jókai 15 éven' á* lakott nyaranta a Balaton­nál, suttogó nádasához 50 lé pésnyi távolságban. De a té li Balatont nem látta soha Mégis azt írja le.” Nekünk is van égy Jókai villánk, jegyzi meg az imént szóló kirándulótársam, mi­közben a hajóállomás felé tartunk. Igen, meg egy Krú- dv-villánk is, felelem szomor­kásán, s Szántódpuszta fehér műemlékházait idézem meg vigasztalásul. Sz. A. SOMOGYI néplap: Feladataik nyárom, a bala­toni szezonban különöset nagyok. S ez várhatóan idén az ötnapos munkahét beve zetése nyomán tovább nb vékszik. — Felkészültünk erre is Megállapodtunk az Autó klubbal, hogy szombatokon vasárnap dolgozóink adjál a boglárlellei benzinkútná a „sárga-angyalos” ügyele­tét. Lehetőséget biztosjtot tunk arra is, hogy nagy obi munkák elvégzésére szervi zünk, az alkatrészraktár i rendelkezésre álljon. Vái laljuk — ünnepen ás — a, autómentést is — közölő Milovics Zsolt. Emellett tovább folytatjál az új termékek kikísérlete zését, bevezetését. Példáu hiány van az országban ; hűtőgépekhez szükséges elpá rologtató berendezésekből A tervek szerint ezt a gyárt­mányfejlesztést idén elkészí­tik és a gyártást’jövőre kéz dik el. E termékükből kül földre is szállítanak majd Az új gyártmány bevezeté se után várhatóan évent mintegy 6 millióval emelke dik majd a szövetkezet tér melési értéke. Sz. L Készülnek a rozsdamentes főzőüstök

Next

/
Thumbnails
Contents