Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-14 / 86. szám
r * Megyei labdarúgó-bajnokság (fvlvtatás a 4. oldalról) Tmb—S*öoyi S* 1:1 (2*) Tab, 300 néző. V.: Háry. T»l»! Kwm — Reichert 7,., ▼«mH, Kuruc*. Majkó (Molnár), Eptták. Kovács, Szőnyi, Balázs, Keirhert J., Hoppár. Edző: Púba József. Szőnyi SE: Horváth — Bobos I., Czimmermann, Hadaró, Gál, Kulcsár, Samu, Kiss, *rncs. Kántor, Dobos II. Edzó: Balogh László. G-óLlövők: Reichert J. (3), Kovács (2), Hoppár, Spilák, illetve Szűcs. Jók: Reichert J., Vend], Kovács, Hoppár, Szőnyi, illetve Hadaró, Gál. Rákóczi III. ifi—Tab ifi 5:1 Parkiul litván Nagyatád—Karád 4:« («:«) Tahi Videoton—Keszthelyi Petőfi 3 *(4 5 4) Tál»: Nagy. Herraeh, Angyal. Seak*. Pij^ver, Peták falvi Ca„ Lukaea. Eázá: Nagy Károly. Huszonhét perc alatt, könnyedén játszva nyert Keszthelyen a Tab. Elsősorban hálójátékávail kerekedett a hazai csapat fölé. Keszthelyi Petőfi ifi— Tahi Videoton ifi 3:2 Női mérkőzés: T«bi Videoton—Keszthelyi Petőfi 3:0 (12 9 10) Tat»: Nagytté, 7,*lotaint, f*»r/ nue«. Ángyán, Syabá, Oleeyi. Caere: Nemeth. Kdeit: Nagy Kjtroiyrte. Jé mérkőzésen a lettesen K. Közlekedési SE—Nyer- gesújfalui Alanyar Viscosa. 5:3 (2563:2472) Vegh 443 — Tállal 43« Soniodi 425 — Torda 415 Löczi 444 — Fekete 374 I .adonyi 422 '— Soós 426 Szemes 416 — Kovács 429 Illyés 428 — Hegéth 398 Nagyatád, 390 néző. V.: Dunkler. . Nagyatád: Beck — Simon, Hoffntann. Krafft, Kik,, Fred- rich, Segesdi, Csikós (Tátrai), Kovács, ' Brezovszky, Zákány: (Keszi). F.dző: Fttisz János. Karád: Keresztes — Komáromi I., Sóstái, Komáromi II., Balogh, Amlrosovics, Buzsáki, Károlyi, Horváth, Lesz, Németh. Edző: Horváth János. Góllövök: Brezovszky (2), Kovács, Hoffmann. Jók: Hoffmann, Fredrich, Segesdi, Brezovszky, illetve Komáromi I., Németh. Nagyatád ifi—Karád ifi 2:1 Harsányi Zoltán A K. Gazdász—Csurgó ösz- szeesapást későbbre halasztották. játszó tabiak bátor támadójátékkal megérdemelten nyertek. Jók: Nagy né, Guz- mics. Keszthelyi Petőfi ifi—Tahi Videoton ifi 3:0 Az MNK-ért A múltj héten MNK-mérkőzést játszottak a tabi férfiak a legjobb nyolc közé jutásért. Bár a siker elmaradt, nagynevű ellenfelével szemben helytálltaik a somogyiak. Bp. Honved—Tahi Videoton 3:0 (12 10 11) ' . A játszmaarán vökből is kitűnik, hogy nem adta meg magát egykönnyen a tahi együttes. Sokáig nyűt voft a mérkőzés, s egy ideig meg a vendégek is vezettek. Az utolsó két párban azonban 1 őczi és Illyés fölényesen nyert, s így végül 96 fával győzni tudott a kaposvári együttes. A forduló vá4o#a*n*tja: Kovács (Bogláriefle) — Bona (Kaposgép V. L.), Hoffmann (Nagyatád), Pusztai (Boglárlelle), Fredrich (Nagyatád), Pintér (Boglér- lelle), Kovács (Tab), Varga T. (Balatonkere&ztúr), Szroka (K. Közlekedési SE), Ágoston (Kaposgép V. L.) Reichert J. (Tab). A bajnokság állása: 1. Nagyatád 22 19 Z 1 59-15 4« 2. Kaposgép V. 1 22 L. 12 4 C 51-34 2« 3. B.-lelfe 22 11 5 fi 57-33 27 4. Tab 22 12 3 7 50-2C 27 5. K. Gazdász 21 12 3 fi 43-35 27 H. Csurgó 21 11 4 fi 40-27 26 7■ V B KM Vasas 2Z U 4 7 37-33 Sfi 8. Marcali 22 11 3 8 51-35 25 9. Fonyód 22 10 2 10 42-44 22 1«. Kadarkút 22 7 7 s 36-45 21 11. Karúd 22 9 2 11 33-42 20 12. Balaton keresztúr 22 5 5 12 30-44 15 13. K. Közlekedés 22 SE 4 5 13 22-42 13 14. Agrária SE 22 5 2 15 31-57 *2 15. Réthely 22 4 3 15 2Sr55 11 15.. Szönyi SE 22 4 2 IC 24-93 1« Kézilabda NB II Siófoki Bányász—Győri Magasépítők 25:23 (14:13) Siófok, 300 néző. Siófok: Kollár, Getger, Pintér, Kertész, Krasznai, Czédényi. Szappanos. Csere: Varga, Polgár, Horváth, Boldizsár. Edző: Gergye Ferenc. Az élénk érdeklődéssel kísért NB 11-es nyitányon a vendégek kezdtek jobban és négy góllal elhúztak. Ezután a siófokiak jutottak előnyhöz, de a győriek ismét átvették a kezdeményezést A Bányász azonban nem adta föl, a hajrában hatalmas lelkesedéssel fordította a maga javára a találkozót Góldobók: Geigér 9, Kertész 5, Pintér 4, Czédényi 3, Szappanos, Krasznai 2—2. Jók: Geiger, Pintér, Kertész, Varga. . 4 Molnár József Röplabda NB II Teke NB II Kilencvenhat fával CSUPOR TIBOR KIS’BALATQüi BARANGOLÁS A folyók — idézzük Lóczyt — „nagyobbrészt berkek tőzeglápjain folynak at es azokban elszéledve tiszta vizet öntenek a tóba. Meg maga a Zala is, Zala- bértől Zalavárig, bereksaras völgyében hagyja hordalékát.” Ha iszapos vize átjutott a hídvég—magvaródi halomszorulaton, a Kis-Ba- laton berkei annyira megszűrik. hogy a fenéki szűkületen „csaknem mindig barna színű, de iszap nélküli lapvizet juttat a tónak.” A tavat övező tőzeges berkek, mocsarak valósággal „cordon santaire”-t alkottak a mai Balaton körül. A helyenként 4—5 méter vastag tőzegréteg fontos derítő, A nagy molekulájú anyaghoz roppant szorosan kötődnek a különböző elemek. A balatoni lápok magas kalciumtartalma sokszorosára emelte ezt a hatást E tőzegek abszorpciós képessége annyira erőteljes, hogy egyes ásványi elemeket képtelenek tózegtalajból fölvenni a növények. Az élővizekbe sodort szennyeződést, a rothadó állati és növényi részek le- bomló elemtartalmának egy részét a tőzeg is magához kötheti, elraktározhatja. Ám a tőzeg abszorpciós képessége bármilyen" nagy is, véges. A víz tisztításában jóval nagyobb szerep jutott a berkek változatos, gazdag élővilágának. A rétek, lápok, mocsarak, nádasok alján szétterülő víz lelassult és mindenekelőtt „kiejtette” hordalékát. Az oldott szerves anyagokat a gazdag baktérium- flóra bontotta szervetlenné. A szervetlen . növényi tápanyagok előbb a növényekbe, majd a növényevő állatok. később a ragadozók testebe kerültek. A változatos berki élővilág földolgozta az anyagokat, mielőtt azok a Balatonba érhettek volna. A keszthelyiek a múlt század nyolcvanas éveitől egyre több hínárt találtak az öbölben. A kellemetlen vízinövény rohamosan terjeszkedett, mind kövérebb szürkés-zöldes foltokban. A hínár nem volt ismeretlen a Balatonban, bár leginkább csak áz el mocsarasodon, területeken, a berkekben élt. Keszthelyen es a somogyi parton 1880 előtt nem ismerték ezt a vizekben közönséges- de a fürdőzésnél kellemetlen vízinövényt Az ok 1863-ig nyúlik vissza. A saoluki zsilip megépítésé előtt a tó vízállása 1—1,5 méterrel magasabb volt. Miután a zsilip hatalmas víztömegeket engedett le, s a ló vízszintje alászállt, ugrásszerűen javultak a hínár létföltételei. De még így is húszegynéhány év telt el, míg a vizi-körnvezetbioló- giai rendszer átalakult. 1889-től már tömegesen nőtt a keszthelyi öbölben ez a nem várt „vendég". Különösen két fajtája, a süllőfű és a hínáros békaszőlő tenyészett nagy bőségben. „Ez a veszedelmes és. ki- állhatatlan nyűg . .. néhány öblöt valóban elposványosí- tással fenyeget...” — dramatizálják már 1390-ben a helyzetet. Egy év múlva Borbas Vince arról tudósít, hogy a hínár Füredtől Keszthelyig mindenütt megtalálható. Több helyen kör alakú foltokban lepi el sűrű szövedékével a vizet, 1939-ben a Balatoni Kurír mar búcsúztat: „ . . . a még élettel teli, szép, régi part előtt haldoklik a Balaton, és ha segítségeit nem kap, menthetetlenül beteljesedik a keszthelyi öböl sorsa”. Keszthelyen 1910-től azt is észlelik: egyre több a város előtti strandokon; qb- lözetekben az iszap. 1921- ben már a külső Szigetíür- dönel több száz métert kellett gázolni a sárban, mig fürdőzésre alkalmas vizet találtak. Rieger Antal, a szombathelyi kultúrmérnöki hivaial vezetője tervet dolgozott ki 1910-ben; célja az volt, hogy a Zala hordalékban gazdag vize tie a Balatonba jusson. Rieger fogta föl elsőként helyesen a Kis- Balaton szerepét. Szorgalmazta: a Zala vizet arasz- szak szét a mocsárban, hogy tOíSteEfEéíről sí-teneoras*« riájánól a csillagász Kepler tollából látott napvilágot 1515-ben. A tudós Lambert 1728-ban Jcönyvet írt és tablettákat készített a hordók űrtartalmának pontos kiszámításához. A magyarországi hordókészítésre vonatkozó utalás Szent István idejéből származik. A kádáripar a többi magyar iparággal a XVII. százai végén .indult pusztulásnak. A Rákóczi-sizabad- ságharc után ugyanis Németországból és más, környező országokból telepítettek hozzánk hordókészítőket. Az újabb föllendülést az Tóbiás Simon műhelye Gbüdan a barokk szépségű Zichy-pakytában, a helytörténeti gyűjtemény sokoldalú kiállításai között, egy szobá- nyi-műhedynyi területen sorakoznak Tóbiás Simon ká- daimester szerszámai. Az idős mester öt éve ajándékozta az Óbudai líelytörté- neti Gyűjteménynek műhelyét. Tóbiás Simon a* erdélyi Torockótoól származott Óbudára, ott műhelyt nyitott, s maga készítette szerszámaival dolgozott 1951-ben szövetkezeti tag lett, majd elnök, 1976-ig, amikoris nyugdíjba vonult Ott sorakoznak • poAeo- kon a gyaluk, a maga faragta szerszámod. Mívesek, kézhez szokottak. Az egyikre a Ko6suith-címert faragta, a másikra a következő szavakat: „Minden magyar annyit ér, amennyit nemzetéért dolgozik”. A haimadi- kon ez áll: „A világ az alkotásé, az alkotás az elmúlásé”. A polcokon a gyaiuk, a hordódongák, a deszkák, az , abroncsok a mesterség kel- ' lékei. Mielőtt múzeumba kerültek volna e szerszámok Tóbiás Simon .modellt állt a fényképésznek, s bemutatta meiyik mire való. A munkafázisokat ábrázoló fotók a terem egyik, falára kerültek. Az első szak könyv a hor1875-ös ffloxéra pusztítása vetette vissza. A kismesterek hagyrroá- i*yai lassan kihalnak, csak emléken ükben élnek. K. M SZAKMUNKASOK AZ EGYETEMEKEN A második start A Kandó Kálmán VíUa- mosipari Műszaki Főiskola harmadéves hallgatója a huszonkilenc éves Juhász János, a DRW dolgozója. Néhány hónap múlva veheti kezébe diplomáját a főiskolán. Visszamegy a munkahelyére, ahonnan műszerészként jött továbbtanulni. Tegnap ismerkedtem meg e fiatalemberrel azon a tanácskozáson, amelyet a szakmunkások. előkészítő tanfolyamának csaknem tízéves tapasztalatait összegezték. A ott teljesen megtisztulva érkezzen majd a Balatonba. Számítása szerint ez 4,5 miljió koronás költséggel meg lehetne valósítani. Az idők különös fordulata, hogy a Kis-Balaton régi szerepének visszaállítását szorgalmazó Rieger utóda az a Károlyi Sándor lett, aki a „begátolás”-t teljes mellszélességgel támogatta, s annak tervezésében is részt vállalt. A Kis-Balaton Lecsapoló Társulat „eredményes” működése után a folyamat — eliszaposodás, hinarasodás — évről évre gyorsabb lett. Elkeseredett hangú cikkek, anketok követték egymást Keszthelyen — látható eredmény nélkül. Általában a Sió-zsilip kezelőit szidták, a Sió menti községek átkos befolyását kárhoztatták. A harmincas évektől már egyre többen hangoztatják: a Kis-Balatonnál van a hiba. A rossznyelvek szerint ebben az ügyben néhány súlyos, nehézlovassági becsületsértést is váltott a Balatoni Múzeum igazgatója, Dornyay Béla és Castelli Árpád. Az öböl eliszaposodása, ez a, kezdetben jellegzetesen helyi ügy három év múlva váratlanul országos bombaként robbant. A kanócot Cholnoky Jenő. a tekintélyes földrajztudós, a Balaton hidrogi afiajanak szerzője, a tó kutatasanak doyenje gyújtotta meg, amikor cikksorozatot írt a Pesti Hírlap 1942. január 18—22. számaiba. Fölényes tudaásal elemzi a folyók vízjárásának termeszetek (Folytatjuk.) Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyei KISZ-bi- zottság és a megyei művelőlesügyi osztály kezdeményezte az . értékelést; a tanulságok alapján pedig hozzátehetjük, hogy a résztvevők, a vállalati vezetők, * szakszervezett tisztségviselőik es a személyzeti előadók számára e tájékoztatás újabb ösztönzést adott, hogy ezután jobban figyeljenek fizikai dolgozóik egyetemi, főiskolai továbbtanulására. Az 1972-e» oktatásról szóló párthatározat, nyomán szervezték meg hazánkban a szakmunkások előkészítő tanfolyamát Dér János, a műszaki egyetem docense — a SZÉT igazgatója — beszélt arról a társadalma igényről, hogy az eddigieknél több fizikai dolgozó gyereke tanulhasson tovább az egyetemeken, főiskolákon. Magyarországon a lakosság hetven százaléka fizikai dolgozó; felsőfokú intézményeinkben a továbbtanulóknak csak negyvenegy szazailéka kerül ki az ő gyerekeikből. Sok tehetséges fiatalember kallódott el. Kilenc év alatt négyezerhétszázhatyanan iratkoztak be egyetemre, főiskolára, a hétezer előkészítő tanfolyamra jelentkező fizikai dolgozó közül. Hatszázan már diplomások, kétszáztíz egyetemet végzett. Ezekben a heteikben minden megyében napirendre kerül a szakmunkások előkészítő tanfolyama, mivel a lehetőség fölcsillantása korántsem elég. A vállalatok feladata, hogy kiválás z- szak a tehetséges és szorgalmas munkásfia talokat. Ha ez a szakembergárda folyamatos utánpótlásával összhangban van, az egyetemre, főiskolára bekerült, s diplomával útra bocsátott fiatalember a „második start” után is zökkenőmentesen illeszkedhet be munkahelyén. S vannak vállalatok, amelyek egyenesen eltitkolják a fiatalok előtt a továbbtanulás e lehetőségét Somogybán 1973-tól hat- varthárman kezdték meg az előkészítő tanfolyamot, harmincegy kétkezi dolgozót vettek föl egyetemre, főiskolára. Jelenleg huszonnyolcán ülnek a felsőfokú intézmények padjaiban — adott szamot a megyei képről Svajda József, sz SZMT osztályvezetője. Tapasztalatként elmondta, hogy sokat tesznek a KI SZ -szervezetek a tehetséges munkásfiatalok kiválasztásáért. Példaként kiemelte a Pamutíonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárát, a Sefagot, ahol tőrödnek a kétkezi dolgozók továbbtanulásával. A DRW-nél szintén fontosnak tartják a tehetséges kétkezi dolgozók továbbtanulását. Folytassuk a beszélgetést Juhász Jánossal 1 — Mindig szándékomban állt, hogy továbbtanulok, de ez a szándék sosem volt elég erős. A vállalat javaslata úgy látszik, hatott rám. Rádöbbentettek arra, hogy szakmai ismereteimet ily módon gyarapíthatom leginkább. — Családja van? — Két gyerek. A felesegem könnyebben volt mig gyesen volt, most nehezebb neki. A házat sem tudtuk úgy berendezni, ahogy sae- rettük volna, hiszen a költözés másnapján már a tanfolyam várt — Most mennyi a havi jövedelme? — Háromezer forintot kapok ösztöndíjként, ehhez jön a két gyerek után a szociális segély és ötszáz forint a tanulmányi munkáért. — Nem félt egy kicéit a vá lkaik ozástól ? — Rosszak voltak a hírek, a főiskolán azonban nem tapasztaltam olyat, ami adá támaszthatná. — Tapasztalatai szerint mi az, amin változtatna? — A főiskola pártszervezete rendszeresen foglalkozik velünk, de ez nem mondható el a KISZ-röl és a szakszerv ezetröL — Nyáron visszamegy a munkahelyére. Mi lesz az új munkaköre? — Annyit igéitek, hogy végzettségemnek megfelelő beosztást kapok. H, fi,