Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

r * Megyei labdarúgó-bajnokság (fvlvtatás a 4. oldalról) Tmb—S*öoyi S* 1:1 (2*) Tab, 300 néző. V.: Háry. T»l»! Kwm — Reichert 7,., ▼«mH, Kuruc*. Majkó (Molnár), Eptták. Kovács, Szőnyi, Balázs, Keirhert J., Hoppár. Edző: Pú­ba József. Szőnyi SE: Horváth — Bobos I., Czimmermann, Ha­daró, Gál, Kulcsár, Samu, Kiss, *rncs. Kántor, Dobos II. Edzó: Balogh László. G-óLlövők: Reichert J. (3), Kovács (2), Hoppár, Spilák, illetve Szűcs. Jók: Reichert J., Vend], Kovács, Hoppár, Szőnyi, illetve Hadaró, Gál. Rákóczi III. ifi—Tab ifi 5:1 Parkiul litván Nagyatád—Karád 4:« («:«) Tahi Videoton—Keszthelyi Petőfi 3 *(4 5 4) Tál»: Nagy. Herraeh, Angyal. Seak*. Pij^ver, Peták falvi Ca„ Lukaea. Eázá: Nagy Károly. Huszonhét perc alatt, könnyedén játszva nyert Keszthelyen a Tab. Elsősor­ban hálójátékávail kerekedett a hazai csapat fölé. Keszthelyi Petőfi ifi— Tahi Videoton ifi 3:2 Női mérkőzés: T«bi Videoton—Keszthelyi Petőfi 3:0 (12 9 10) Tat»: Nagytté, 7,*lotaint, f*»r/ nue«. Ángyán, Syabá, Oleeyi. Caere: Nemeth. Kdeit: Nagy Kjtroiyrte. Jé mérkőzésen a lettesen K. Közlekedési SE—Nyer- gesújfalui Alanyar Viscosa. 5:3 (2563:2472) Vegh 443 — Tállal 43« Soniodi 425 — Torda 415 Löczi 444 — Fekete 374 I .adonyi 422 '— Soós 426 Szemes 416 — Kovács 429 Illyés 428 — Hegéth 398 Nagyatád, 390 néző. V.: Dunkler. . Nagyatád: Beck — Simon, Hoffntann. Krafft, Kik,, Fred- rich, Segesdi, Csikós (Tátrai), Kovács, ' Brezovszky, Zákány: (Keszi). F.dző: Fttisz János. Ka­rád: Keresztes — Komáromi I., Sóstái, Komáromi II., Balogh, Amlrosovics, Buzsáki, Károlyi, Horváth, Lesz, Németh. Edző: Horváth János. Góllövök: Brezovszky (2), Kovács, Hoffmann. Jók: Hoffmann, Fredrich, Segesdi, Brezovszky, illetve Komáro­mi I., Németh. Nagyatád ifi—Karád ifi 2:1 Harsányi Zoltán A K. Gazdász—Csurgó ösz- szeesapást későbbre halasz­tották. játszó tabiak bátor támadó­játékkal megérdemelten nyertek. Jók: Nagy né, Guz- mics. Keszthelyi Petőfi ifi—Tahi Videoton ifi 3:0 Az MNK-ért A múltj héten MNK-mér­kőzést játszottak a tabi fér­fiak a legjobb nyolc közé jutásért. Bár a siker elma­radt, nagynevű ellenfelével szemben helytálltaik a somo­gyiak. Bp. Honved—Tahi Video­ton 3:0 (12 10 11) ' . A játszmaarán vökből is kitűnik, hogy nem adta meg magát egykönnyen a tahi együttes. Sokáig nyűt voft a mér­kőzés, s egy ideig meg a vendégek is vezettek. Az utolsó két párban azonban 1 őczi és Illyés fölényesen nyert, s így végül 96 fával győzni tudott a kaposvári együttes. A forduló vá4o#a*n*tja: Kovács (Bogláriefle) — Bo­na (Kaposgép V. L.), Hoff­mann (Nagyatád), Pusztai (Boglárlelle), Fredrich (Nagyatád), Pintér (Boglér- lelle), Kovács (Tab), Varga T. (Balatonkere&ztúr), Szroka (K. Közlekedési SE), Ágos­ton (Kaposgép V. L.) Rei­chert J. (Tab). A bajnokság állása: 1. Nagyatád 22 19 Z 1 59-15 4« 2. Kaposgép V. 1 22 L. 12 4 C 51-34 2« 3. B.-lelfe 22 11 5 fi 57-33 27 4. Tab 22 12 3 7 50-2C 27 5. K. Gazdász 21 12 3 fi 43-35 27 H. Csurgó 21 11 4 fi 40-27 26 7■ V B KM Vasas 2Z U 4 7 37-33 Sfi 8. Marcali 22 11 3 8 51-35 25 9. Fonyód 22 10 2 10 42-44 22 1«. Kadarkút 22 7 7 s 36-45 21 11. Karúd 22 9 2 11 33-42 20 12. Balaton keresztúr 22 5 5 12 30-44 15 13. K. Közlekedés 22 SE 4 5 13 22-42 13 14. Agrária SE 22 5 2 15 31-57 *2 15. Réthely 22 4 3 15 2Sr55 11 15.. Szönyi SE 22 4 2 IC 24-93 1« Kézilabda NB II Siófoki Bányász—Győri Magasépítők 25:23 (14:13) Siófok, 300 néző. Siófok: Kollár, Getger, Pintér, Kertész, Krasznai, Czédényi. Szappanos. Csere: Varga, Polgár, Horváth, Boldizsár. Edző: Gergye Fe­renc. Az élénk érdeklődéssel kísért NB 11-es nyitányon a vendégek kezdtek jobban és négy góllal elhúztak. Ezután a siófokiak jutottak előny­höz, de a győriek ismét át­vették a kezdeményezést A Bányász azonban nem adta föl, a hajrában hatalmas lelkesedéssel fordította a maga javára a találkozót Góldobók: Geigér 9, Kertész 5, Pintér 4, Czédényi 3, Szappanos, Krasznai 2—2. Jók: Geiger, Pintér, Ker­tész, Varga. . 4 Molnár József Röplabda NB II Teke NB II Kilencvenhat fával CSUPOR TIBOR KIS’BALATQüi BARANGOLÁS A folyók — idézzük Lóczyt — „nagyobbrészt berkek tőzeglápjain folynak at es azokban elszéledve tiszta vizet öntenek a tóba. Meg maga a Zala is, Zala- bértől Zalavárig, bereksaras völgyében hagyja hordalé­kát.” Ha iszapos vize átju­tott a hídvég—magvaródi halomszorulaton, a Kis-Ba- laton berkei annyira meg­szűrik. hogy a fenéki szű­kületen „csaknem mindig barna színű, de iszap nél­küli lapvizet juttat a tó­nak.” A tavat övező tőzeges berkek, mocsarak valósággal „cordon santaire”-t alkottak a mai Balaton körül. A he­lyenként 4—5 méter vastag tőzegréteg fontos derítő, A nagy molekulájú anyaghoz roppant szorosan kötődnek a különböző elemek. A bala­toni lápok magas kalcium­tartalma sokszorosára emel­te ezt a hatást E tőzegek abszorpciós képessége annyi­ra erőteljes, hogy egyes ás­ványi elemeket képtelenek tózegtalajból fölvenni a nö­vények. Az élővizekbe sodort szennyeződést, a rothadó ál­lati és növényi részek le- bomló elemtartalmának egy részét a tőzeg is magához kötheti, elraktározhatja. Ám a tőzeg abszorpciós ké­pessége bármilyen" nagy is, véges. A víz tisztításában jóval nagyobb szerep jutott a berkek változatos, gazdag élővilágának. A rétek, lápok, mocsarak, nádasok alján szétterülő víz lelassult és mindenek­előtt „kiejtette” hordalékát. Az oldott szerves anyago­kat a gazdag baktérium- flóra bontotta szervetlenné. A szervetlen . növényi táp­anyagok előbb a növények­be, majd a növényevő álla­tok. később a ragadozók testebe kerültek. A változa­tos berki élővilág földol­gozta az anyagokat, mielőtt azok a Balatonba érhettek volna. A keszthelyiek a múlt század nyolcvanas éveitől egyre több hínárt találtak az öbölben. A kellemetlen vízinövény rohamosan ter­jeszkedett, mind kövérebb szürkés-zöldes foltokban. A hínár nem volt ismeretlen a Balatonban, bár legin­kább csak áz el mocsaraso­don, területeken, a berkek­ben élt. Keszthelyen es a somogyi parton 1880 előtt nem is­merték ezt a vizekben kö­zönséges- de a fürdőzésnél kellemetlen vízinövényt Az ok 1863-ig nyúlik vissza. A saoluki zsilip megépítésé előtt a tó vízállása 1—1,5 méterrel magasabb volt. Miután a zsilip hatalmas víztömegeket engedett le, s a ló vízszintje alászállt, ug­rásszerűen javultak a hínár létföltételei. De még így is húszegynéhány év telt el, míg a vizi-körnvezetbioló- giai rendszer átalakult. 1889-től már tömegesen nőtt a keszthelyi öbölben ez a nem várt „vendég". Külö­nösen két fajtája, a süllőfű és a hínáros békaszőlő te­nyészett nagy bőségben. „Ez a veszedelmes és. ki- állhatatlan nyűg . .. néhány öblöt valóban elposványosí- tással fenyeget...” — dra­matizálják már 1390-ben a helyzetet. Egy év múlva Borbas Vince arról tudósít, hogy a hínár Füredtől Keszthelyig mindenütt megtalálható. Több helyen kör alakú foltokban lepi el sűrű szövedékével a vizet, 1939-ben a Balatoni Kurír mar búcsúztat: „ . . . a még élettel teli, szép, régi part előtt haldoklik a Balaton, és ha segítségeit nem kap, menthetetlenül beteljesedik a keszthelyi öböl sorsa”. Keszthelyen 1910-től azt is észlelik: egyre több a város előtti strandokon; qb- lözetekben az iszap. 1921- ben már a külső Szigetíür- dönel több száz métert kel­lett gázolni a sárban, mig fürdőzésre alkalmas vizet találtak. Rieger Antal, a szombathelyi kultúrmérnöki hivaial vezetője tervet dol­gozott ki 1910-ben; célja az volt, hogy a Zala hordalék­ban gazdag vize tie a Bala­tonba jusson. Rieger fogta föl elsőként helyesen a Kis- Balaton szerepét. Szorgal­mazta: a Zala vizet arasz- szak szét a mocsárban, hogy tOíSteEfEéíről sí-teneoras*« riájánól a csillagász Kepler tollából látott napvilágot 1515-ben. A tudós Lambert 1728-ban Jcönyvet írt és tab­lettákat készített a hordók űrtartalmának pontos kiszá­mításához. A magyarországi hordóké­szítésre vonatkozó utalás Szent István idejéből szár­mazik. A kádáripar a többi magyar iparággal a XVII. százai végén .indult pusztu­lásnak. A Rákóczi-sizabad- ságharc után ugyanis Né­metországból és más, kör­nyező országokból telepítet­tek hozzánk hordókészítőket. Az újabb föllendülést az Tóbiás Simon műhelye Gbüdan a barokk szépségű Zichy-pakytában, a helytör­téneti gyűjtemény sokoldalú kiállításai között, egy szobá- nyi-műhedynyi területen so­rakoznak Tóbiás Simon ká- daimester szerszámai. Az idős mester öt éve ajándé­kozta az Óbudai líelytörté- neti Gyűjteménynek műhe­lyét. Tóbiás Simon a* erdélyi Torockótoól származott Óbu­dára, ott műhelyt nyitott, s maga készítette szerszámai­val dolgozott 1951-ben szö­vetkezeti tag lett, majd el­nök, 1976-ig, amikoris nyug­díjba vonult Ott sorakoznak • poAeo- kon a gyaluk, a maga fa­ragta szerszámod. Mívesek, kézhez szokottak. Az egyik­re a Ko6suith-címert farag­ta, a másikra a következő szavakat: „Minden magyar annyit ér, amennyit nemze­téért dolgozik”. A haimadi- kon ez áll: „A világ az al­kotásé, az alkotás az elmú­lásé”. A polcokon a gyaiuk, a hordódongák, a deszkák, az , abroncsok a mesterség kel- ' lékei. Mielőtt múzeumba ke­rültek volna e szerszámok Tóbiás Simon .modellt állt a fényképésznek, s bemutatta meiyik mire való. A mun­kafázisokat ábrázoló fotók a terem egyik, falára kerültek. Az első szak könyv a hor­1875-ös ffloxéra pusztítása vetette vissza. A kismesterek hagyrroá- i*yai lassan kihalnak, csak emléken ükben élnek. K. M SZAKMUNKASOK AZ EGYETEMEKEN A második start A Kandó Kálmán VíUa- mosipari Műszaki Főiskola harmadéves hallgatója a hu­szonkilenc éves Juhász Já­nos, a DRW dolgozója. Né­hány hónap múlva veheti kezébe diplomáját a főisko­lán. Visszamegy a munka­helyére, ahonnan műszerész­ként jött továbbtanulni. Tegnap ismerkedtem meg e fiatalemberrel azon a ta­nácskozáson, amelyet a szak­munkások. előkészítő tanfo­lyamának csaknem tízéves tapasztalatait összegezték. A ott teljesen megtisztulva ér­kezzen majd a Balatonba. Számítása szerint ez 4,5 miljió koronás költséggel meg lehetne valósítani. Az idők különös fordula­ta, hogy a Kis-Balaton régi szerepének visszaállítását szorgalmazó Rieger utóda az a Károlyi Sándor lett, aki a „begátolás”-t teljes mellszélességgel támogatta, s annak tervezésében is részt vállalt. A Kis-Balaton Lecsapoló Társulat „ered­ményes” működése után a folyamat — eliszaposodás, hinarasodás — évről évre gyorsabb lett. Elkeseredett hangú cik­kek, anketok követték egy­mást Keszthelyen — látható eredmény nélkül. Általában a Sió-zsilip kezelőit szidták, a Sió menti községek átkos befolyását kárhoztatták. A harmincas évektől már egy­re többen hangoztatják: a Kis-Balatonnál van a hiba. A rossznyelvek szerint eb­ben az ügyben néhány sú­lyos, nehézlovassági becsü­letsértést is váltott a Bala­toni Múzeum igazgatója, Dornyay Béla és Castelli Árpád. Az öböl eliszaposodása, ez a, kezdetben jellegzetesen helyi ügy három év múlva váratlanul országos bomba­ként robbant. A kanócot Cholnoky Jenő. a tekinté­lyes földrajztudós, a Bala­ton hidrogi afiajanak szer­zője, a tó kutatasanak doyenje gyújtotta meg, amikor cikksorozatot írt a Pesti Hírlap 1942. január 18—22. számaiba. Fölényes tudaásal elemzi a folyók vízjárásának termeszetek (Folytatjuk.) Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a megyei KISZ-bi- zottság és a megyei művelő­lesügyi osztály kezdemé­nyezte az . értékelést; a ta­nulságok alapján pedig hoz­zátehetjük, hogy a résztve­vők, a vállalati vezetők, * szakszervezett tisztségviselőik es a személyzeti előadók szá­mára e tájékoztatás újabb ösztönzést adott, hogy ez­után jobban figyeljenek fizi­kai dolgozóik egyetemi, fő­iskolai továbbtanulására. Az 1972-e» oktatásról szó­ló párthatározat, nyomán szervezték meg hazánkban a szakmunkások előkészítő tanfolyamát Dér János, a műszaki egyetem docense — a SZÉT igazgatója — beszélt arról a társadalma igényről, hogy az eddigieknél több fi­zikai dolgozó gyereke tanul­hasson tovább az egyeteme­ken, főiskolákon. Magyaror­szágon a lakosság hetven százaléka fizikai dolgozó; felsőfokú intézményeinkben a továbbtanulóknak csak negyvenegy szazailéka kerül ki az ő gyerekeikből. Sok tehetséges fiatalember kal­lódott el. Kilenc év alatt négyezer­hétszázhatyanan iratkoztak be egyetemre, főiskolára, a hétezer előkészítő tanfolyam­ra jelentkező fizikai dolgozó közül. Hatszázan már diplo­mások, kétszáztíz egyetemet végzett. Ezekben a heteikben minden megyében napirend­re kerül a szakmunkások előkészítő tanfolyama, mivel a lehetőség fölcsillantása korántsem elég. A vállala­tok feladata, hogy kiválás z- szak a tehetséges és szor­galmas munkásfia talokat. Ha ez a szakembergárda fo­lyamatos utánpótlásával összhangban van, az egye­temre, főiskolára bekerült, s diplomával útra bocsátott fiatalember a „második start” után is zökkenőmen­tesen illeszkedhet be mun­kahelyén. S vannak vállala­tok, amelyek egyenesen el­titkolják a fiatalok előtt a továbbtanulás e lehetőségét Somogybán 1973-tól hat- varthárman kezdték meg az előkészítő tanfolyamot, har­mincegy kétkezi dolgozót vettek föl egyetemre, főisko­lára. Jelenleg huszonnyol­cán ülnek a felsőfokú intéz­mények padjaiban — adott szamot a megyei képről Svajda József, sz SZMT osz­tályvezetője. Tapasztalatként elmondta, hogy sokat tesz­nek a KI SZ -szervezetek a tehetséges munkásfiatalok kiválasztásáért. Példaként kiemelte a Pamutíonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárát, a Sefagot, ahol tőrödnek a kétkezi dolgozók továbbtanu­lásával. A DRW-nél szintén fon­tosnak tartják a tehetséges kétkezi dolgozók továbbta­nulását. Folytassuk a beszélgetést Juhász Jánossal 1 — Mindig szándékomban állt, hogy továbbtanulok, de ez a szándék sosem volt elég erős. A vállalat javaslata úgy látszik, hatott rám. Rá­döbbentettek arra, hogy szakmai ismereteimet ily módon gyarapíthatom legin­kább. — Családja van? — Két gyerek. A felese­gem könnyebben volt mig gyesen volt, most nehezebb neki. A házat sem tudtuk úgy berendezni, ahogy sae- rettük volna, hiszen a köl­tözés másnapján már a tan­folyam várt — Most mennyi a havi jövedelme? — Háromezer forintot ka­pok ösztöndíjként, ehhez jön a két gyerek után a szociá­lis segély és ötszáz forint a tanulmányi munkáért. — Nem félt egy kicéit a vá lkaik ozástól ? — Rosszak voltak a hírek, a főiskolán azonban nem ta­pasztaltam olyat, ami adá tá­maszthatná. — Tapasztalatai szerint mi az, amin változtatna? — A főiskola pártszerve­zete rendszeresen foglalko­zik velünk, de ez nem mond­ható el a KISZ-röl és a szakszerv ezetröL — Nyáron visszamegy a munkahelyére. Mi lesz az új munkaköre? — Annyit igéitek, hogy végzettségemnek megfelelő beosztást kapok. H, fi,

Next

/
Thumbnails
Contents