Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-11 / 85. szám
KAPOSVÁR RENDEZÉSI TERVEI A városfejlesztés fontos eszközei a rendezési tervek. Tekintsük át vázlatosan, hogy Kaposváron milyen dokumentációk szolgálják a város alakítását, a lakosság életkörülményeinek javítását! Az általános rendezési terv 1970-ben készült — ez határozta meg a megyeszékhely fejlesztését. A dinamikusan fejlődő városra és a környező falvakra új általános rendezési terv készül. A tervezési programot a tanácsülés már jóváhagyta. A terv az 1995 és 2010 évekre, hosszig távra foglalkozik a várható népességgel, a település iparával, lakás-, közintézmény- és energiaellátásával, a közlekedéssel, a közmüvekkel. Rögzíti a várható igényeket és kijelöli a fejlesztési területeket A végleges terv 1983 júniusában várható. Az egyes városrészekben tervezett fejlesztésre, illetve az építéshatósági munka elősegítésére részletes rendezési tervek készülnek. A fő feladat továbbra is a lakásépítés. A lakótelephez csatlakoztatva készült el a Toldi utca és környékének részletes rendezési terve, ez 720 panelos lakóház mellett 16 tantermes iskola, 80 személyes bölcsőde, 150 fős óvoda és egy ABC-áruház elhelyezését tartalmazza. A Béke—Füredi- és a Kinizsilakótelepet összekapcsoló új lakótelepen, a Sáév-szál- lótól nyugatra, a Béke utcában sport- és pihenőpairk épül. A kisgátí városrész mintegy húszezer embert befogadó -lakónegyedrendezési ter.e a többszintes és sorházas lakóépületeken kívül több közintézmény, városrészközpont, park és sportterület elhelyezésére ad javaslatot. Kétséges azonban, hogy lesz-e igény e nagy városrész kiépítésére? Lehetséges, hogy a megváltozó lakásépítési igény szerint a többszintes panelhazak helyett egy kertváros gondolatát kell majd megfogalmazni. A Kecel-hegven megindult lakásépítést kívánja szabályozni — és új területeket feltárni — a hajdani, egyben utolso szőiőhegy beépítésére készülő rendezési terv. A sorházas és családi házas lakóterület mellett a fenn- . síkon 200 személyes szociális otthon. 80 személyes csecsemőotthon, 16 tantermes kisegítő iskola, 80 fős diákotthon, valamint a városrész ellátását szolgáló központ (iskola, óvoda, bölcsőde, üzletek síb.) elhelyezését tartalmazza a terv. A családiházas — szervezett — lakásépítésre a toponári és kaposíúredi ' városrészben mintegy 200 telek feltárására készült rendezési terv. A szabad idő növekedése miatt egyre nagyobb figyelem fordul az üdülőterületek és városi kiskertek felé. Ezért a Deseda környékére több részletes rendezési terv is készül. Az üdülőterületen a közös üdülési formákra hirdetett tervpályázat után — az első díjas terv gondolatát fölhasználva — készül a terv. Kérdés azonban. hogy a többszintes lakóépületek halmazából kiszabadulva. a pihenés óráit is összezsúfolt épületekben kívánják-e tölteni városunk lakói. A vita még folyik; reméljük, a terv megnyugtató módon ad majd feleletet e kérdésre. Az alapköz- művesités hiánya es várható költségei miatt rövid időn belül nem latszik beépíthetőnek az üdülőterület. fletmód és táplálkozás Régi és mai „járványok” Élénk érdeklődés kíséri a kaposfüredi és a toponári szőlőhegy sorsát a tó köze- zetében. E területekre is elkészültek a rendezési tervek; ezeknek célja, hogy a mezőgazdasági tevékenység (szőlő, gyümölcs és kiskert) mellett az«*tt földrészletet vásárlók a tó nyújtotta üdülési lehetőseggel is élhessenek. A kískertkedvelők, részére a töröcskei városrészen újabb parcellázásra kerül sor a következő években. Az ipartelepítés üteme nem fogja elérni az elmúlt évtizedekéi. A dombóvári vasútvonallal párhuzamosan feltárt ipartelep a dunaföldvá- ri út mentén az új tüzép- telep mellett további üzemek, raktárak részére is biztosit elhelyezési lehetőséget A varosközpont rekonstrukciójára tanulmány készült. Ennek célja — a terület elhatárolása mellett — a fontosabb teendők föltárása. Az Április 4. utca beépítésére is elkészült a terv, a kiviteli technológia kiválasztása azonban nem teszi lehetővé a városközponthoz illő beépítést. Ismert gondjainkat is figyelembe véve sajnálatos, hogy első számú kivitelező vállalataink nem érzik a város- központ beépítésének fontosságát, és nem vállalkoznak az Április 4. utca átépítésére. A Május 1. utca sétálóutcává történő átalakítására külön tanulmány készül. A varosközpont szervezett rehabilitációja • nem nélkülözheti a részletes rendezési tervet; ez csak az általános rendezési terv előrehaladásával készíthető. A városhoz jnéltó központ kialakításához a kivitelező szervezeteknek is föl kell készülniük. E rövid áttekintés csak vázlatosan mutatja be azt a tevékenységet, amely Kaposvár rendezési tervkészítéséhez kapcsolódik. Az érdeklődők a terveket a városi tanács építési osztályán részletesen is megismerhetik. dr. Stadler József építész Az utóbbi 30 évben nemcsak betegségeink, hanem ezekről alkotott véleményünk is alaposan megváltozott. Vonatkozik ez az orvosi megítélésre is: különösen járványtani fogalmaink módosultak jelentősen. Régen a járványtan a tömegméretekben jelentkező, sok esetben háborúkat eldöntő és történelmet formáló fertőző, ragályos betegségek törvényszerűségeivel foglalkozott, s a pestis, kolera, himlő stb. járványáról beszéltünk. Ma viszont a helytelen életmóddal és táplálkozással összefüggő idült népbetegségek lépnek föl járványszerűen, ezért most már az elhízás, a cukor- és zsír-anyagcserezavarok, a máj betegségek, a magas vérnyomás, a szívinfarktus. a rákos betegségek, sőt az öngyilkosságok és a közlekedési balesetek „járványáról’’ beszélünk. A ragalyos betegségek járványainak megszűnése és a csecsemőhalandóság nagymértékű csökkenése idézte elő, hogy az emberek átlagos életkora kétezer év alatt 22-ről 72 évre emelkedett. A mai idült népbetegségek „járványa” viszont azt hozta magával, hogy a mai. alkotó koruk teljében levő 40—60 évesek életkilátasai semmivel sem jobbak, sőt romlottak. S ebben, bár hivatkoznak hajlamra, sterssz- re stb„ elsősorban önmaguk a hibásak. Hiszen a velünk- született hajlamot is elsősorban a helytelen életmód és környezeti tényezők bontakoztatják ki, sőt e betegségek a helytelen életmód és táplálkozás következtében még külön hajlam nélkül is kialakulhatnak. Elsősorban az elhízás játszik ebben nagy szerepet. Bizonyára többen megmosolyognak, hogy miként jön ide az öngyilkosságok és közlekedési balesetek „járványa”. Pedig nagyon is ide tartozik. A közlekedési balesetek ma már meghaladják egy kis háború emberveszteségeit, s bebizonyosodott, hogy a kövérek 36 százalékkal gyakrabban szenvednek autóbalesetet. Az NSZK-ban ma évente 16 ezer ember hal meg közlekedési baleset és 14 ezer öngyilkosság következtében. Ez utóbbi százezer lakosra számítva 20 halott öngyilkost jelent. A szomorú sttatisztikában, sajnos, Magyarország vezet: nálunk a százezer lakosra számított öngyilkos halottak enn«4c több mint kétszeresét — 46-ot — teszik ki évente. Élni alapjában véve mindenki szeret — nemcsak sokáig. hanem jól és egészségesen. Az örök élet vágya pedig létezésük óta benne van az emberekben; ezt a néphit és a vallások bizonyítják meggyőzően. Igv a lélekvándorlás, Allah paradicsoma, az indiánok örök vadászmezője, a keresztények túlvilági élete. Pedig aki megszületett, az meg is hal — még akkor is, ha a legegészségesebben él es minden orvosi előírást megtart. Csak az nem mindegy, hogy hogyan él, mert a lehetőségek — es helyes kihasználásuk — az* élet minőségét javítják meg jelentősen. Ha megkérdezünk négy generációt, hogy miért érdemes élni, akkor általában négyféle választ kapunk. A gyermeknek a játék, a fiatalnak a szerelem adja az értelmet, a középkorúak a jó ételeket és italokat helyezik előtérbe; az öregek értékrendjében viszont az alkotás, az. eredményes utódnevelés és egészségük megtartása szerepe! az első helyen. Az egészséges fiatal képtelen az egészségét értékelni, nem is érdekli különösebben, s csak az idősek, valamint az idült betegek tudják igazán, hogy milyen jó egészségesnek lenni. Meg kell azonban, mondanunk, hogy ma már az idült betegek nagy része is lehet feltételesen egészséges, más szóval: az- előírt feltételek betartásával az egészségesekhez hasonlóan élheti le életét s az egészségesekhez hasonlóan részesülhet az élet örömeiben is. Ezért helyes az Egészségügyi Világszervezetnek az a meghatározása, hogy az egészség ma már nem a betegségek és fogyatékosságok hiányát, hanem a testi, lelki és közösségi jó közérzetet jelenti. Ennek érdekében pedig magának a betegnek, valamint környezetének és a társadalomnak is mindent meg kell tennie. Mai életünknek három olyan fontos kórokozó tényezője van, amelyek döntően befolyásolják egészségünket és alakítja, illetve súlyosbítja betegségeinket. Ez a dohányzás, a mértéktelen szeszes ital fogyasztás és a ialanksággal kapcsolatos tűl- táplálkozas. Dr. Angcli István CSUPOR TIBOR MIS-BALATONI BAtANfiOLÁS A társulatba tömörült birtokosok aligha gondolkodtak ilyen „korszerű" kategóriában. Nagyon is múlt századi indokok vezették őket: a „magános önha- szon”. Igen. a helyzet ebből a szempontból egy jottányit sem változott 1829 óta. Az 1921-ben alakult társukat üléseírl állandó a panasz, a siránkozás: miből épüljenek meg a gátak, miből fizessék a munkásokat. Döbbent irigységgel vegyes föiháborodás vett erőt az ülésezök kedélyén, amikor hírét hallották a madár- és természetvédők nyilatkozatháborújának. S ez még nem v elég: terveikhez pénzt is szereztek a „madarászok”. Ertekes holland valutát! „Érdekes — szögezi le epésen Károlyi Sándor, a szbmbathelyi kultúrmérnöki hivatal vezetője —> hogy a szabályozás ellen tiltakozók... még a külföldi hasonló szervezetek figyelmét is képesek voltak annyira fölkelteni, hogy a köcsagve- delem megtervez csere nagyobb összeget, 50 000 svéd koronát kapott a Madárvédő Egyesület...” Karolyi további véleménye az ügyről akar parádés ri- posztnak is elmegy a természetvédőkkel szemben: „Nevetséges, hogy amidőn itt milliókra rúgó haszonról, egy óriási gazdasági terület biztosításáról van szó... akadnak gavallérok, akik a Csonkaország területéből tízezer holdakat inkább mocsárnak hagynak csak azért, hogy néhány madárkedvelő a kócsag tollaiban gyönyörködhessék”. A miniszteri tanácsos később sem rejti véka ala véleményét az ügyről, s ironikusan szól az ornitológusokról, kik megtámadják e vízszabályozó mérnököket, „kiknek sivár materializmusa kiöli az utolsó romantikát is.” Tudajdonkeppen nincsen semmi furcsa ebben a kémény értetlenségben, amely képtelen a kócsag, a ritka vtzii madár és bármilyen természeti ritkaság fogaimat ertekkategoriaba sorolni, hiszen akkor csak a legíöl- készültebb, leginkább mozgékony szellemű emberek érthették ezt meg. Annál szomorúbb, hogy eífele kijelentésekkel — horribile dictu: szemlélettel — még ma. 60 év múltán is találkozunk. A munka tehat hamarusan elkezdődött a Kis-Balatonon. 1922. június 23-ére sikerült megállapodni a fogas pénzügyi kérdésekben. Továbblendítette a lecsapolás szekerét. hogy a kormányzat a feneki lözegkitermeló vállalatot allami kézből magan- vallalkozóknak adta át. A vállalkozóknak első dolguk volt csatlakozni a társulathoz. Ezt segítette a vállalkozó tőkeereje, az pedig gazdaságosabban termelhette ki a tőzeget társulati támogatással. A kiásott, friss tőzeg első vevője maga a társulat volt: ezzel üzemeltette úszókotróját. Ez a munka azóta is a legszerencsétlenebb, leginkább elhibázott környezeti beavatkozásnak minősül, sőt a mai közvélemény hajlandó a Balaton minden gondját e társulat nyakába varrni. Vajon miért nem övezi olyan elismerés tevékenységüket, mint a XIX. századi mesterekét, s amilyent a társulat becsvágyó igazgató-főmérnöke, Castelli Árpád szeretett volna? Valószínűleg nem a tökéletlen megoldások, hanem a tncgvaitozoU II Halaink is mcglamillratnák a Biptemfel Kevesen vagyunk — Tűi sokat nem tudunk felmutatni a nöbd- zottsági munka területén —. mondta Kiss Im- réné. a zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezet nöbizottsá- gának elnöke. — Szövetkezetünk dolgozóinak csupán húsz százaléka nő, s jobbára ők is az idősebb korosztályhoz tartoznak. Nagyon nehéz összefogni őket. — Mi az oka, hogy ilyen kevesen vannak? — Elsősorban az, hogy a község a Balaton-parton van; rengeteg a jobbnál jobb munkalehetőség, s nyilvánvaló, hogy a fiatalok elsősorban nem a nehéz mezőgazda- sági munkákat választják. Akik itt vannak, azokat is csábítja a kényelmesebb munka; tííyan év. hogy tízen is volt elrendelték. Jobb megelőzni A bajt... mentek a tsz-ből. Jobbára csak az idősebbek tartanak ki a szövetkezet mellett. Az évek azonban műinak, s egyre többen mennek közülük is nyugdíjba. Nagy gond ez a szövetkezetnek, nagyon kellene a fiatal munkáskéz. — Nem lehetne mégis összefogni valamivel az itt dolgozó asszonyokat? — Milyen a nők helyzet» a szövetkezetben? — Nem rosszabb, mint a férfiaké. Az asszonyok többsége a szőlőben dolgozik, • nem is rossz a kereset : panaszra nincs okuk. Ugyanannyit kapnak, mint a hasonló munkakörben dolgozó férfiak, esetenként még többet is. Igaz, tulajdonképpen — Nem könnyű dolog, higgye el. Én egy éve csinálom ezt a munkát, s tudom, hogy ezeket az idős, lelkiismeretes asszonyokat milyen nehéz rávenni valamire. Tavaly meg a kirándulást sem sikerült megszervezni — az idén mar biztosan lesz —; nem mintha nem mennének el szívesen. de mindig akad otthon valami munka: most a háztáji kukorica nincs meg, most a, szőlőben kellene dolgozni, most jól tudunk keresni, ez van, az van . .. Nem azon az egy napon múlik, tapasztalatból tudom, de nagyon nehéz változtatni ezen a szemléleten. Még az egészségügyi rákszűrésre sem akarnak elmenni, pedig ezt már mindenképpen keresztülvisszük az idén; a fiatalok már voltak, s 60—70 százalékukat viaszakor átalakult igényei, szemlélete miatL Következik o keszthelyi öböl? 1893-ban Loczy Lajos, a tó kutatásának jeles kezdeme- nyezoje jelentest terjesztett az Akadémia ele a Balalon- bizottság kétéves munkálkodásáról. Ebben a tó víztani viszonyairól néhány igen figyelemre méltó megállapítást tett. összehasonlítva a Balatont a mély alpesi tavakkal — amelyekben a vízmozgás nem terjed lenekig es az alaszaüt. leülepedett iszap háborítatlan marad —, Ló- czy kifejti, hogy tavunk vizet már közepes erejű szelek is fenékig fölkavarják s a hullámok mozgásba hozzák az iszap felső rétegéL A fölkavart iszaptömeg tekintélyes részét a gyakori északi—északnyugati széljá- rástol -föikorbácsolt hullámok kisodorják a déli partra. Ez a folyamat tulajdonképpen öntisztulás. Mértéke a többi európai tóénál jóval nagyobb. Lóczy azt is megállapította, hogy a Balaton vizének mindenkori szintjét erősen befolyásolja az utánpótlást szállító folyók, patakok vízhozama. Az északi part 32 lomha sédje már jóval a be- torkollás előtt lerakja hordalékát / (falyUUjukJ férfimunkát végeznek, szőlőültetéskor ók is ugyanúgy ássák a gödröt, szüretkor meg puttonyoznak is; meg kell legyen a fizetség. A család, a háztáji főként rájuk vár, ez mindenütt így van ... Reggel felülnek a buszra — lóként balalon- endrédiek —, s ha esik az eső, leszállnak a magtárnál, zsákot varrnak, ha meg jó idő van, mennek a szőlőbe— Most eppen dinnyét palan- táznak. — Nem lehetne valamilyen melléküzemággal segíteni a munkaerő-gondokon? — De igen, s ezt mar tervezzük is. Úgy gondolom, így a fiatalokat is könnyebb lenne visszacsalogatni é* megpezsdülne itt az élet. Valamit azért így is fel tudunk mutatni: a fenyőfa-ünnepély, az öregek napjának, megszervezése mellett megpróbáljuk fölelevenítend a hagyományokat. elsősorban az endrédi csipkeverest. Ezzel mindig is foglalkoztak az idősebb asszonyok, de csaknem a ' Balaton-part, az idegenforgalom igényeinek megfelelően. Nernreg szerződést kötött a tsz a Fővárosi Népművészeti Vállalattal, tíz-tizenket zsűrizett csipkénk van. Most heten csinálják a faluban, de az igazsághoz tartozik, hogy jobbára nyugdíjasok vagy tsz- dolgozók voltak, vagy a család révén kapcsolódtak a tsz-hez. A szőlőben dolgozó 40—50 éves asszonyok ha eddig nem tanulták meg, most már nem is lógják; inkább a fiatalokkal kellene kezdem valamit. Az iskolában van esi pkeverő szakkör, de akik olt megtanulják, nem hozzánk jönnek dolgozni. Sokat várunk hát a leendő melléküzemágtól... M. E. Az alsóbélatelepi Vadásztanya étteremben rendezvények lebonyolítását kedvezményesen vállaljuk (22S0m
