Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-09 / 83. szám

A költészet ünnepére A költészet napja orszá­gos eseménysorozatának idei megnyitóját tegnap rendez­ték meg Szentendrén a Pest megyei Művelődési Köz­pontban. Nagy Gáspár, a Magyar Írók Szövetségének titkára mondott beszédet, majd ismert művészek ad­tak irodalmi műsort Bárá­nyt Ferenc József Attila- díjas költő közreműködésé­vel. Április 11-e, József Attila születésének napja, a ma­gyar líra ünnepe alkalmá­ból a költészetnek szentelt rendezvényeket tartanak országszerte. Ukrajna A magyar aranypénzverés története szépségéi a népművészetben Marija Naumcsuk 80 éves ukrán kolhoz- paraszt-asszony, a természet örök szépségé­nek, az életörömnek bölcs megörökítője. Most a donyecki kerület sztarobesevi területi mű­velődési házban kiállítást nyitottak az idős népművész 50 munkájából. A festett fantázia­képek, a tűzmadár, az esti színek, az álmodo­zó kócsag, a kék madár és más alkotások méltó díszéül szolgálhatnak egy lakás, egy diákotthon, szálloda, üdülő vagy klub helyisé­geinek. Naumcsuk számos munkáját megvá­sárolta az Ukrán Népművészeti Múzeum. Képeinken: Marija Naumcsuk kolhozpa- rasztasszony, az ukrán népművészet mestere és egyik alkotasa. Idejében szólunk Hasznos, új olvasmányok A mezőgazdasági könyvhó­nap ugyan elmúlott, de a Mezőgazdasági Könyvkiadó újabb és újabb figyelemre méltó olvasmányokkal aján­dékozza meg a szakembere­ket, a kertbarátokat. Ezekben a napokban ke­rül a könyvesboltokba az Idejében szólunk című, Gé- vay János szerkesztette könyv. Nemcsak a sikert jelzi, hogy immár .másod­szor, javított kiadásban sze­rezhetik meg az érdeklődők ezt a művet, különösen ör­vendetes, hogy olyan idő­szakban lát ismét napvilá­got, amikor különösen sok hasznosat nyújthat a ker- teszkedőknek. Akinek kert­je van, jól tudja, hogy hét­ről hétre sajátos feladato­kat keli elvégeznie. Ha a megfelelő időpontnál akár korábban, akár későbben végzik el a kerti munkát, az mindenképpen bizonyta­lanabbá teszi az eredményt, az esetek többségében több­let fáradtságot, többlet költ­séget okoz. A könyv szerzői gárdája a kerti munkák fel­adatait hétről hétre, heten­kénti sorrendben dolgozzák fel. így szinte naptárszerű- en, pontosan tájékozódhat­nak a kertbarátok az idő­szerű feladatok végzésének sorrendjéről. Ugyancsak második ki­adásban jelenik meg Krisz- ten György Szőlőlugas című könyve. A lugas csak akkor lesz szép, úgy terem meg­felelően, ha már a .telepí­téstől kezdve szakszerű ke­zelésben részesül. A szak­könyv ehhez ad pótolhatat­lan segítséget. A szerző tá­jékoztat benne a támberen- dezések megválasztásáról, elkészítéséről, a lugasneve­lés, a tőkék felnevelésének tudnivalóiról, megismertet a különböző szőlőfajták tu­lajdonságaival, az öntözés, a tápanyagellátás tudnivalói­val. A szobanövények vízkul- túrás nevelése hazánkban még kevéssé ismert, jóllehet világszerte már több helyen bebizonyította ez az eljárás eredményességét. létjogo­sultságát. Günther Kühle Szobanövények föld nélkül című műve joggal nevezhető sikerkönyvnek, hiszen hazá­jában már két kiadást meg­ért. Most a magyar nyelvű kiadás megjelenésével végre a hazai érdeklődök is meg­ismerkedhetnek a bevált, hasznos módszerrel. A Me­zőgazdasági Kiadó a mű magyar nyelvű közreadásá­val nemcsak a vízkultúrás termesztésmódról kíván tá­jékoztatni, egyben szeretne „híveket toborozni” egy olyan eljárásnak, amely ke­vesebb munkával és gon­doskodással, örömtelibb, si­keresebb növénytartást ígér a lakásban, az erkélyeken és a kertben egyaránt. Nemcsak érdekes, olvas­mányos, hanem kiemelkedő néprajzi értékű mű dr. Bé­res András Arra van egy kőhíd rakva ... című köny­ve. A szerző az elmúlt har­minc év alatt igen sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környékén élő pászto­rok között. Széles körűgyűj- tőútjának eredménye ez a könyv, melyben egy elmúló, napjainkra megváltozott életformáról ad képet. „Sze­mélyesen mutatkoznak be” a könyv lapjain a csikósok, a gulyások, a juhászok, a pásztorok, apáról fiúra szál­ló történeteket elevenítenek fel. Mesélnek a híres, csi­kós számadó, Czinege János tetteiről, egymás meglec- kéztetésére kiagyalt huncut­ságaikról, a pásztortársada­lom kemény igazságtevésé­ről és a pusztai asszonyok sorsáról. Béres András gyűj­tése szórakoztató, érdekes olvasmány. Es ha mar tájegységről esik szó. hadd említsük meg, hogy ötödször jelenik meg a nagy sikerű A szarvasi ar­borétum című mű. Hazánk egyik legszebb, előre meg­tervezett, művészi élményt nyújtó kertje ez az arboré­tum. Az iránta megnyilvá­nuló növekvő érdeklődést nemcsak az évenként emel­kedő látogatólétszám bizo­nyítja, hanem az is, hogy immár ötödször is a boltok­ba kerül a nagy sikerű mű. Április közepéig tekinthe­tő meg a Magyar Nemzeti Múzeumban a Rákóczi-em- lékek című kiállítás, s a szakemberek már az újabb tárlat anyagának csoportosí­tásán dolgoznak. Helyén A magyar aranypénzverés tör­ténete címmel nyílik numiz­matikai kiállítás május első napjaiban. Az időszaki ki­állítás az 1300-as évek ele­jétől napjainkig kíséri nyo­mon az aranypénzverés tör­ténetét. E tárlaton az egy­kori aranybányákról — kö­zöttük a híres körmöci bá­nyáról — készült térképek, színes diasorozatok és rövid történeti feliratok érzékelte­tik majd, hogy a középkor­ban a magyar aranynak döntő szerepe volt Európá­ban. A magyarországi arany­bányák adták Európa arany- termelesének 80 százalékát. Erről tanúskodik egyebek között a Németalföldtől Oroszországig magyar min­tára vert idegen aranypén­zek bemutatója. A kiállításon kilenc vit­rinben mutatják be azokat az érméket, amelyek az el­múlt évtizedek során kerül­tek a múzeum tulajdonába. Különösen gazdag a XVI— XVIII. századi anyag, az arany tízdukátosok sorozata. Mindezek mellett bemu­tatják a magyar királyok, a Habsburgok, az Esterházyak, a Batthyányiak verette ara­nyakat, az első budai már- • kát és az első magyar gul- dinereket is. Az érmék sorát a forint­rendszerben kiadott arany emlékpónzek zárják. CSUPOR TIBOR KIS-BALAT0NI BARANGOLÁS Húsz-harminc négyzet­kilométernyi, messze nyúló mocsárvilág alakult ki itt a XX. század elejére. Ahol valamikor Festetich büszkp hajója, a Phoenix szelte a habokat. most a víztükör közepét benőtte a mocsári növények sokasága. A mara­dék síkvízterületek határa csak a nagy áradások ide­jén olvadt egybe, száraz időben tengerszemként csil­logtak a nád és a sás kö­zött. A habok szabadon kó­boroltak a széles posvány- ságbam. s mind több vízima­dár költözött ide a lecsa­polt Alsó-Zalamellékről és az erősen háborgatott Nagy­berekből. A zizegő nádasok között csak a papucscsómak siklott csendes méltósággal. Ez a lapos fenekű alkotmány váltotta föl a bödönhajót. Könnyebb járású révén szí­vesen használta a környék berekjáró népe. A száraz sással bélelt jármű köny- nyeden úszott az alattomos hinarasok fölött és a fal­ként összezáruló, tájékozó­dást nehezítő nádsűrűben. Mérnökök és ,gavallérok' A múlt század végi vízi­vadász ragyogó természeti képeket, izgalmas pillanato­kat megelevenítő beszámoló­jának egyik bekezdésében váratlan tüskére akad az olvasó. A nosztalgikusan szép mondatok közé egy epés megjegyzés tolak­szik : „...lehetséges, hogy szép vízimadaraink megso- kallják a zaklatást és más hazában keresnek állandó otthonit, l)ol több a víz, te- rítettebb az asztal és — ke­vesebb a mérnök!” Talán a szerző maga is megrettemt az éles pengevá­gástól, s némi visszakozást jelentenek következő megái- lapütasai: „De nem! A Ba­HÉTVÉGI j TÁJOLÓ Háromnapos pihenés vár ránk a hét végén: kikapcso­lódás, szórakozás — a húsvé­ti hagyományok szerint. S az ajándékozás örömeben vala­mennyien osztozunk. Kapos­váron a Kiihán György If­júsági és Üttöróművelődési Központban pénteken húsvé­ti jatszóház programja várja a fiatalokat. Lesz természete­sen tojásfestőverseny, mese­mozi, táncház, s fölelevenítik a húsvéti népszokásokat is. A rendezvénysorozat délelőtt 9 órakor kezdődik, A locsolkodással jár a fel­nőtteknél néhány pohár bor. A Móricz Záigmond Művelő­dési Házban — Kaposváron — pénteken városi és járási borversenyt rendeznek; a legjobb italokat díjazzák. Sokan remélték, hogy pénte­ken este megtekinthetik a Pécsi Balett bemutatóját: Jean Michel Jarra zenéjére, Eck Imre rendezéseben az Oxigén előadását tervezték az ifjúsági házban. Sajnos, betegség miatt lemondta az előadást a pécsi társulat. El­lenben mar 19 órakor kezdő­dik a diszkó! Szombaton — ugyancsak az ifjúsági házban — hozzák nyilvánosságra a megyei KISZ-bizottság hir­dette vers-, novella- és szo- ciograíiapályazat eredményét, g akkor adják at a díjakat. Tíz órakor tapsolhatunk a győzteseknek. Az ebéd után diák írók, költők találkozója kezdődik; ezen részt vesz meghívott vendégként Fodor András is. 15 órától Csizma­dia Sándor műsorát hallhat­juk. Hagyományos húsvéti bal lesz hétfőn este a kaposfüredi klubkönyvtárban. Hogy a sonka ne feküdje meg a gyomrunkat, sétáljunk, mozogjunk! Csalogatnak a parkerdők, a kirándulóhe­lyek. Sokan bizonyára a hús­véti balatoni nagytakarítást is az ünnepnapokra „tarto­gatják”. Látnivalókra is fölhívjuk olvasóink figyelmét: a Somo­gyi Képtárban még megte­kinthető Derkovits Gyula ki­állítása. Egy kis séta a Ró- ma-hegyre — a Rippl-Rónai villába — ott ugyancsak a képzőművészetek iránt ér­deklődőket várják. Boglárlel- len a Tóparti galériában a somogyi képzőművészek al­kotásaiból rendezett bemuta­tót ajánljuk. A megye mú­zeumai hétfőn természetesen nyitva lesznek, a szünnap ez­úttal kedden és szerdán lesz. Boglárlelléről a Vikár Bé­la Művelődési Házból kaptuk a hírt, hogy vasárnap 15 óra­kor gyerekdiszkó kezdődik, este nyolc órakor pedig Zo- rán-nosztalgiaest lesz; köz­reműködik a Lama együttes. Húsvéti bállal — közreműkö­dik a Kristály együttes — fe­jeződik be a boglárlellei hús- vétvasárnap. Barcson húsvéti családi estre látják vendégül a he­lyieket a művelődés; köz­pontban — vasárnap 19 órá­tól. Hétfőn ugyanitt az ifjú­ságnak rendeznek táncmulat­ságot; a kalocsai Delfin RT együttes gondoskodik a jó hangulatról. Ma még megtekinthető Ta- bon a művelődési központban a helyi áfész rendezte nö­vényvédelmi és mezőgazdasá­gi kisgépbemutató. Vasárnap este nyolckor a Mezőgép KISZ-szervezete rendez itt húsvéti bált. Néhány hete, hogy filmet forgattak Szennában: a hús­véti népszokásokról készült felvételt vasárnap 15.30-kor sugározza a Televízió. A Csiky Gergely Színház­ban vasárnap a Víg özvegy című operettet láthatjuk, hét­főn a Tökfilkót tűzik műsor­ra. A megyei művelődési köz­pont szabadidőklubjában ma este sanzonműsort rendeznek, közreműködik Sebestyén Zol­tán és Karajannopulosz Poli- vosz. Másnap a gyerekeket szórakoztatják itt délelőtt 10 órától Pim-Paim-P-Le című műsorukkal. latomnak nyugaton húzódó kiömlései megmaradnak mindig. Védi azokat az em­berek nagyobb érdeke.” Miféle érdekről van szó? Az olvasó már végigkísér­hette egy korábbi maradi és korszerűinek számító érde­keltség csatáját: a malom­tulajdonosok kontra vízle­csapolókét. Milyen újabb el­lentétek csapnak össze új­ból? „Állóvizeink fogynak. Mo­csarainkat, ingoványainkat elsöpri a modern kultúra, s bár helyükön a ringó kalá­szok táján jólétet hoznak a magyarnak, e nemes sport (tudniillik a vadászat) ked­velői sajnálattal látják a vizek tünedezését.” ­Tehát a vadászat... A tol­lal (és puskával) járó Nim­ród, miután elsdratja a vad­vizek pusztulását, munkához lát. S a bús nosztalgia nem gátolja abban, hogy le ne puffantson 19 vadkacsát, 2 kanalasgémet, 1 fekete gó­lyát, 4 vízi sneffet, 7 szár­csát, 2 pocgémet, 1 vadlu- dat és 1 batláL S a pompás vizivadászat (tulajdonkép­pen a már ritkuló vízima­darak irtása) után elégedet­ten tarisznyájába tömött még egy orvhalász varsájá­ból 2 csukát és 3 megter­mett süllőt, s távozott. Beszámolója A Természet című népszerű folyóiratban jelent meg. A sorok egy éle­dő, erősödő szemléletet je­leznek, amely szembenáll a magyar vízszabályozásnak a század végéig tapasztalt ér­telmezésével, jobbára kri- tikátlan méltatásával. Önző még ez a szemlélet, látókö­re korlátozott, hatása peri­ferikus. Lényege azonban szorosain kapcsolódik a las­sacskán kibontakozó termé­szetvédelemhez. Szép tájak, öreg fák, erdők érdekében emel szót; a százados, sőt évezredes értékek védelmét, megőrzését sürgeti. A természetközpontú gon­dolkodásmód csak lassan terjed, eszközei egyelőre igen szerények. Igazi lendü­letet csak a század elején kapott, akkor szerveződött valódi társadalmi mozga­lommá. Ebben igen fontos szerepe volt annak, hogy az elmocsarasodó Kis-Balato- non találták meg utolsó há­borítatlan fészkelőhelyüket a gémfélék. Ügyüket pedig az a madártani szakember vet­te kézbe, aki képes volt megmozgatni a hazai és a nemzetközi közvéleményt a védelem érdekében. £FolytatjukJ SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents